Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-09 / 312. szám

1927. november 9 5. oldal RÁ.CSMEG'm NAPLÓ Beadták az első petíciót a községi választások ellen Megtámadták a száján! választást» mert az urnaör felebbvalója volt a választási elnöknek Szajánból jelentik: A szajáni községi választás miatt Lehóczki András ás két­száz választópolgár aláírásával kedden a választás megsemmisítését kérő pe­tíciót adtak be az elöljárósághoz, hogy a beogradi főispáni hivatalhoz juttassák. A peticiónálók kérvényükben többek között előadják, hogy a törvényszékileg jóvá­hagyott magyar—demokrata párti egye­sült blokk urnaőrei, Sebő György és Münsz Márton megjelentek a választási elnöknél, hogy gyakorolják kötelességei­det. Gebhardt Márton elnök arra hivat­kozva, hogy az urnára ráragasztott lis­tán nincs feltüntetve nevük, nem engedte meg, hogy mint urnaőrök szerepeljenek. A kikindai törvényszék által jóváhagyott lista másodpéldányával igazolták ma­gukat, amelyen mindkettő szerepelt. A választási elnök távozásra szólította fel a két urnaőrt és mikor ezek nem voltak hajlandók engedelmeskedni a behívott csendőrökkel •távolittatta el őket a sza­vazóhelyiségből. A petícióban előadják még, hogy a választási elnök a község Írnoka, az el­lenpártnak urnaőre pe4jg Schweitzer Ádám községi főjegyző volt, tehát a vá­lasztási elnök függő viszonyban volt az urnaőrrel, aki neki hivatali főnöke. Kije­lentette, hogy a választást többizben fél­beszakították. A választási elnök ebédidő­re eltávozott a választási helyiségből, anélkül, hogy helyettest bízott volna meg a választás vezetésével. A községi bizal­mi férfiú sem maradt a helyiségben. Az ellenpárti urnaőr ezalatt az idő alatt a választási helyiségben tartózkodott. A választást ezen kívül máskor is megsza­kították. A peticiónálók szigorú vizsgá­lat lefolytatását és uj választás elrende­lését kérik. Lupescu Helén elkobzott levele Károly herceg barátnője Románia királyának nevezi a volt trónörököst Bukarestből jelentik: A Manoilescunál lefoglalt iratok között van Károly herceg barátnőjének, Lupescu Helénnek levele is, amelyet Parisból irt Bukarestben élő szüleihez. A levélben Lupescu asszony bejelenti, hogy lakást változtatott és köz­li uj címét, arra kérve szüleit, hogy le­veleit oda címezzék és oda küldjék azo­kat, akik számára levelet Jioznak. Lupes­cu asszony óvatos magatartást tanácsol szüleinek és többek közt a következőket Írja: — Manoilescu, aki ezt a levelemet hozza, részletesebb felvilágosítást ad tnajd nektek. Kérlek benneteket, ne nyug­talankodjatok. Ismerve érzelmeiteket urunkkal és parancsolónkkal szemben, aki .valamennyiünknek. akik szeretjük hazán­kat, ura és királya, kérlek benneteket, engedelmeskedjetek Manoilescunak. Ha pedig a rendőrség kihallgatna benneteket és azt kérdeznék, igaz-e, hogy lakást vál­toztattam, csak annyit feleljetek: »Igen leányunk megírta, hogy lakást változta­tott, de többet nem tudunk.« A levél végén Lupescu asszony szigo­rú diszkréciót és óvatosságot ajánl szü­leinek a cselédség és a szomszédok előtt A II. hadtest parancsnoksága közölte a lapokkal, hogy kedd déltől kezdve elő­zetes katonai cenzúra lép életbe. A la­poknak tilos a trónöröklés kérdéséről és Károly herceg személyéről bármit is Ír­ni. Mindazokat a lapokat, amelyeket meg kell cenzúrázni, pénzbírsággal is sújtják. A Manoilescu-pörröl csak a hi­vatalos jelentéseket szabad közölni, ame­lyek kizárólag a vádbeszédet és az ügyész és tárgyalásvezető előterjeszté­seit tartalmazzák. A Adeverul értesülésé szerint Bratia­­nu törvényjavaslatot készit elő, amely­nek elfogadása egyet jelent a kivételes állapőtók vlsszaálütásával. A javaslat minden szabadságjogot megnyirbál. Nagyváradon házkutatást tartottak Grecianu asszonynál, akit a talált iratok alapján előállitottak a szigurancára. Gre­cianu asszony bevallotta, hogy Goga Octavian kérésére beleegyezett abba, hogy Manoilescu sifrirozott táviratainak egy részét az ő címére adják fel. KINCSEK A KUNYHÓ ALATT SZÁZEGY ÉVES KORÁBAN MEGHALT EGY SZTAR1BECSEJI FÖLDMIVES, AKI HALÁLOS ÁGYÁN ELMONDOTTA, HOGY HATVAN ÉV ELŐTT KINCSFKET REJTETT EL EGY KUNY­HÓBAN Sztaribecscjről jelentik: A sztaribe­­cscji szállásokon a napokban százegv­­cves korában meghalt Bogár János iöld­­mives. .A matuzsálemi kor elért öreg­ember utolsó óráiban összegyűlt fiai és unokái előtt érdekes vallomást tett. Az aggastyán elmondotta, hogy a bacsko­­gradistei határban az országút oldalába vájt, ma már beomlott kunyhóban rop­pant kincseket rejtett el hatvan évvel ezelőtt. Bogár János ezután pontosan megjelölte hozzátartozói előtt a helyet, ahol a kincseket elrejtette, majd rövid idő múlva meghalt. A mezők gyermeke Bogár János 1826-ban született. Szü­letési helyét ő maga sem tudta. A bács­kai síkságon élte le ifjúkorát és nyájat őrizve éjjel-nappal a szabad ég alatt tanyázott. A levegő és a viszontagságos élet megedzette Bogár Jánost, aki száz­­cgy évig élt és életében sosem volt be­teg. Élete utolsó percéig talpon volt az ősz ember, akinek hét élő gyermeke és húsz unokája van. Bogár János kétszer nősült. Második feleségével negyven­nyolc évig élt boldog házasságban. Gyermekei mind dolgos emberek. Föld­­mivelők, mint az apjuk volt. Az öreg ember a napokban érezte, hogy közele­dik a vég, ezért összehivatta gyerme­keit. unokáit és halottas ágyán elmon­dotta nekik a nagy titkot, melyet hat­van évig megőrzött. A cigányvajda kincse Bogár János portáján csendesen jár­tak az emberek. A szobában gyermekei­től körülvéve feküdt az öreg földmives. Az udvaron apró gyerekek játszottak, a dédunokák, akik a rádióval és repülő­géppel nőnek fel. Bent a szobában pe­dig Bogár János mesélt arról az időről, amikor még 'nyikorgó szekerek szelték át az országutakat és pandúrok üldöz­ték két határban a haramiákat. Bogár János elmondotta, hogy hatvan évvel ezelőtt egy menekülő cigánykara­ván vajdája megszólította és olcsó pén­zen uranydukátokat és ékszereket kínált neki eladásra. Megegyeztek és ö meg­vette a kincseket, de nem akarta ma­gánál tartani, ezért elásta annak a föld­­bevájt kunyhónak « falába, melyben ak­kor lakott. Később Bogár János beköltö­zött Sztaribecsejre, a kincsek pedig ott maradtak a kunyhóban, amely tnár ré­­ges-régen beomlott. Az aggastyán később se mert az állí­tólag vagyont érő ékszerekért elmenni, mert attól tartott, hogy kellemetlensé­ge lesz belőle és így azok talán még most is ott hevernek, ahová Bogár Já­nos hatvan évvel ezelőtt elásta. Keresik a kincseket Az öreg ember érdekes vallomása gyorsan elterjedt az egész környéken, A rokonok elhatározták, hogy . megkí­sérlik a beomlott kunyhót megtalálni, amennyiben atutak helyét az öregember pontosan megjelölte. Pár nap óta pedig másról se beszél­nek Sztaribecsejen és környékén, mint a százegyéves Bogár János mesés kin­cseiről. H. E. Bombával és puskatüzzel tettek ártal­matlanná két délszerbiai haramiát Pancsevóról jelentik: A délszerbiai po­­zsareváci kerületben garázdálkodó rabló­bandák száma az állandó üldözés folyj tán leapadt. A hatóságoknak csak két haramiát Mitrovics Zsivojint és Sztrugics F’étert nem sikerült ártalmatlanná tenni. A gonosztevők rengeteg rablást követ­tek el és legutóbb az országúton lesben állva lelőttek két kereskedőt, akiket az­tán kiraboltak. A hatóságok százezer di­nárt tűztek ki a haramiák fejére, de a hajsza igy is soká eredménytelen ma­radt, mig hétfőn éjjel egy nagyobb cso­port parasztnak öltözött csendőrnek si­került a gonosztevőket ártalmatlanná tenni. A pozsareváci csendőrség arról érte­sült, hogy a Ribovo községbeli vásáron meg fognak jelenni Sztrugics és Mitro­vics is. A csendőrség négy szakasza ek­kor parasztruhába öltözve négy helyen lesben állt. A csendőrök között ott volt Dimies Alekszandar kerületi főnök is, aki személyesen irányította a nyomozást. Ez a csoport hajnal tájban két gyanús ala­kot vett észre, akik az erdős dombolda­lon keresztül közeledtek. Dimies kerületi főnök kiadta a parancsot, hogy ha lel­ismerik a gonosztevőket, azoi I ’.! töl­jenek. Ezalatt a két ember közelebb ért' és a lesben álló csendőrök láthatták a hold­fényben, hogy fel vannak fegyverkezve Várták, mig a két bandita egész közel ért, ekkor egyszerre dördült el tizenhét csendőr fegyvere. Sziruglcsot a golyók megölték, de a társának maradt annyi ereje, hogy kétszer a csendőrökre lőtt, de a golyók nem találtak. Az egyik­­csendőr ekkor bombát dobott feléje, amely felrobbant. Egy rövid jajkiáltás hallat­szott és mire a csendőrök odafutottak mind a két haramia halott volt, A bomba Mitrovicsöt teljesen szétléptc. Az egyik gonosztevőnél kétezer dinárt és ékszereket találtak. Mindkét embernél nagymennyiségű lőszer volt. A két ve­szedelmes gonosztevő elpusztítása a ret­tegésben élő lakosság körében megnyug­vást keltett. A választás véres befejezése Túrja községben a postamester borzalmas vérengzést vitt véghez — Kilenc embert súlyosan megsebesített — Az egyik sebesült a halállal vívódik Turján a községi képviselőtestületi vá­lasztásoknak borzalmasan véres epilógusa támadt. Zeremszki Száva postamester vadászfegyverével kilenc embert súlyosan megsebesí­tett. A sebesültek egyike a halál­lal vívódik. Turján a községi választásokon két párt állott egymással szemben. A radi­kálisok ellen a demokraták a Pribiese­­■ vics-párttail egy blokkba tömörülve vet­ték fel a küzdelmet. A választások lezaj­lásával sem nyugodtak meg a felizgatott kedélyek és tartani lehetett, hogy ez az izgalom valamely formában kirobbanás­ra kerül. Kedden hajnalban Tomies Obrad, túrjai földmives, dobrovoljác kocsin bejött No­­viszadra, dr. Nikoiics Bránkó királyi köz­jegyzőhöz. a noviszadkeriileti demokrata párt elnökéhez és jelentette neki. hogy hétfőn éjjel Zeremszki Száva postames­ter. aki azelőtt mészáros volt és politi­kai szolgálatáért kapta jutalmul a posta­mesteri állást, borzalmas vérengzést vitt véghez. Tomies gyors orvosi segélyt kért, egyben támogatást abban az irány­ban is, bogy a csendőrség tartóztassa le Zeremszkit, aki az elkövetett vérengzés után is szabadlábon maradt. Noviszadról azonnal kiküldött s orvos ment a helyszínre s megállapították, hogy a megválasztott községi képviselőtestület demokrata- és Pribicsevics-párti tagjai hétfő este Zeremszki Túsza túrjai ven­déglőjében értekezletre ültek össze, hogy a képviselőtestület megalakulásának rész­leteit megbeszéljék 'és megállapodjanak abban, hogy kit választanak meg jegy­zőnek, bírónak, kisbirónak, esküdteknek és községi hivatalnokoknak. Az értekez­let már több órája tartott, amikor éjjel tizenegy óra tájban, Zeremszki Száva postamester, aki mielőtt a korcsmába lé­pett volna, az nccán a községi jegyzővel sétált, bejött a vendéglőbe és az értekez­leten résztvevőket szidalmazta. Ebből pa­rázs szóharc fejlődött, végül a postumes« tért kituszkolátk a korcsmából, aki azon­ban makacsul ellentáilt és védekezett, de mégis sikerült öt az uccára kiszorítani. Eél órával később Zeremszki Száva postamester, aki közben Uazaszal-adt va­dászfegyverért. visszatért a korcsmába és^öbb lövést tett, anélkül azonban, hogy bárkit is megsebesített volna. Az értekez­let résztvevői futva elmenekültek. Ze­remszki mindig a menekülők nyomában volt és a.menekülők után lőtt. Mintegy húsz lövést tehetett a sö­tét uccun, amelyet megtöltött a se­besültek jajveszékelése. A véres lövöldözés csak akkor szűnt meg, amikor Zeremszkinek minden töl­ténye elfogyott. A sebesültek a korcs­mába menekültek, ahol dr. Gensz, a köz­ség orosz származású orvosa részesítette őket első segélyben. Zeremszki kilenc embert sebeswett.mcg Legsúlyosabban Tomies Dancsika iöki­­mives sebesült meg, akit a sőrétek négy helyen sebesitettek meg. Egy sörét áttnrta az agyvelöt és agyvérzést Idézett elő, mig a másik három sörét Tomies fejé­ben akadt meg és ez is súlyos sérüléseket idézett elő. Tomies Dancsikát a ne visz a­­di dr. Matanovics- dr. Velicskovics-féle szanatóriumba szállították, ahol műtétet hajtanak rajta végre. Állapota életveszé­lyes és felépüléséhez nincs remény. H t­­sóralóképen súlyosan megsebesült Tomies Dancsika felesége, Tomies Mtlka. továb­bá, Zeremszki Teoíon, a postamester unokaöccse, Vuin Lésza pékmester, Vuin Sztevan pékséged. Zeremszki Mladenné Zorka. Gavrllovlcs Vuk-a. Zeremszki Szte­­van és Zeremszki Bránkó, mindketten a lövöldöző postamester rokonai. A szrbobraui csendőrség, amelyet a vé­rengzésről értesítettek, azonnal kiküldött egy tizedes vezetése alatt egy járőrt Túrára és megindította a vizsgálatot. A. csendőrtizedes kihallgatta Zeremszki Szá­va postamestert, aki beismeri cselekede­tét és azzal indokolja, hogy a korcsmá­ban az anyját szidták és jogos felháboro­dásában haszrndta a fegyvert. A posta­mestert kihallgatása után szabadonbocsáj­­ioiták. A csendőrtizedes azzal indokolja Zeremszki szabadlábonmaradását, hogy felettes hatóságainak engedélye nélkül nincs joga senkit sem letartóztatni. A községben a vérengzés miatt óriási a felháborodás. Az egész község lakos­sága a halálosán sérült Tomies Dancsika háza előtt gyűlt egybe és íenyegetö magatartást tanúsít. A esendőrség az izgatott hangulatra való tekintefte: megerősítésért telefonált A iioviszadi demokrata párt vezetősége feljelentést tett eziigyhen a noviszadi ál­lamügyészségen, ahonnan kedd délután dr. Novak Tomiszláv vizsgálóbíró és dr. Vukovojác Zsárkó államügyész Túrjára szálltak ki, hogy a vizsgálatot a hely­színén eszközöljék. Az ügyészség rendeletére Zelernszki Száva postamestert a csetidörség letar­tóztatta és az éjjel beszállította az ügyész­ségi fogházba. ________ E. Szécsi „PHILATELI A“ bélyegkeréftlcfedés Suboliea Círila Metoda trg r>3 * (Teréz templommal szembeni torban). Nagy vAlasfct&k killMldi bélyegekben. Legtijiibb kiadíS&n albiiiinok minden nagyMgban és katalógusok xakUrow. lil?

Next

/
Oldalképek
Tartalom