Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-08 / 311. szám

1927 november 8. 9. oldal BÁC5MEGYEI NAPLÓ SPORT Magyarország nyerte az Európa-bajnokság pont­versenyét Budapestről jelentik: Az Európa-baj­­uokságért folyó birkozóverseny vasár­nap befejeződött. A pontversenyt Ma­gyarország nyerte, második Észtország, harmadik Svédország lett. A verseny végeredménye: Légsuly: 1. Q. Gozži (olasz). 2 .Pütsep (észt). 3. Magyar (magyar). Pehelysúly: 1. V. Vali (észt). 2. Kár­­pátliy (magyar). 3. Ekeberg (norvég). Könnyiisuly: 1. E. Sperling (német). 2. Petterson (svéd). 3. Kapp (észt). Kisközépsuly: 1. Papp L. (magyar). 2. Kusnetz (észt). 3. Haala (csehszlo­vák). Nagyközépsuly: 1. Szabó A. (cseh­szlovák). 2. Sjöstedt (svéd). 3. Loo (észt). Nehézsúly: 1. Badó R. (magyar). 2. Richthoff (svéd). 3. Urban (csehszlovák). A nemzetközi versenyt ünnepélyes ke­retek közt zárták be. NOVISZAD Radnicski—NAK 2:0 (1:0). Elsőosztá­­lyu bajnoki. A Radnicski lelkes játékkal megérdemelten győz. A noviszadi Juda Makkabi szalonikii turnéja. Noviszadról jelentik: A novi­szadi Makabi a szalonikii zsidó klubok meghívására november 16-án Szaloniki­­b« utazik, ahol november 19. és 20-án két mérkőzést játszik le. SZTARIBECSEJ Szoko—Petrovaradim Gradjunski 5:0 (2:0). Barátságos. Biró: Danis. Nagy érdeklődés mellett folyt le a mérkőzés. A Szoko ez alkalommal is nívós játékot produkált és megérdemelten győzte le eDenfelét. Egy ideig tuliámzó mezőny­játék folyik, majd mindinkább a Szoko kerül fölénybe, a Gradjanszki szívósan védekezik, a 26-ik percben egyik játé­kos tizenegyest vét, amelyet Pollák értékesít. A gól után még erősebb Szoko­­iram következik és a 30-ik percben Pol iák beadásából Balázs 20 méterről, ka­pásból gólt lő. A félidő végéig Szoko­fölény. A második félidő Gradj anszki­­támadással kezdődik, azonban csakha­mar ismét a Szoko kerül fölénybe és a 14-ik percben Tutter beadásából Szeren­csés védhetetlen gólt lő. A gól után a Gradjanszki már csak védekezésre szo­rítkozik, a Szoko állandóan ostromolja a vendégcsapat kapuját és az elszánt védelem ellenére a 37-ik percben Osz­­tejies, a 45-ik percben Szerencsés lőnek gólt. A Szokoból kiváltak Dél, Pollák, Balázs és Nagy, a Gradjanszkiból Ba­­laska és Balcár. A budapesti bajnokság állása. A bu­dapesti elsőosztályu liga bajnokság állá­sa a vasárnapi mérkőzések után a kö­vetkező: 1. Ferencváros 16 print, 2. Sa­­baria 13 pont, 3.'Újpest 11 pont 4. Hun­gária 9 pont, 5. Kispest 7 pont, 6. Nem­zeti 6 pont, 7. Bástya 6 pont, 8. 111. kér. 5 pont, 9. Vasas 5 pont, 10. Bocskay 5 pont, 11. Budai 5 pont, 12. Attila 4 pont. ZÜRICH Svédország—Svdlc 2:2 (2:2). BERLIN Stockholm—Berlin 2:2 (2:0). BÉCS Ausztria—FAC 4:3 (2:0). Wacker—Hakoah 2:0 (1:0). Hertha—BAC 0:0. Nem törte el a bokáját Hoffmann Jakab jugoszláv birkozóbajnok. Novi­szadról jelentik: Hoffmann Jakab, a no­viszadi Makabi hírneves birkózója, több­szörös jugoszláv légsulyu birkozóbajnok tudvalevőleg a Budapesten megtartott Európa-bajnokságon szerencsétlenül járt és budapesti jelentés szerint a bokáját törte. Hoffmann Jakabot hazaszállították Noviszadra, ahol a nqyiszadi kórházban Röntgen-vizsgálatot eszközöltek és meg­állapították, hogy Hoffmann nem törte el a bokáját, csak erős bokaficamodást szenvedett és már néhány nap múlva egészségesen hagyja el a kórházat. MINDENEMU KÉPKERETEK A LEOSZE8B KIVITELBEN. Rádió-műsor —am— (A váró» meUoUt tám a kmUimhtssi jtitritÚ Kedd, november 8. Zürich (588) 16: Szórakoztató zene. 20: Walter Müller előadása. 22: Tánc­zene. Prága (348.9) 16.30: Délutáni hang­verseny. 19: Szinielőadás átvitele a Nemzeti Színházból: »Das Hussitenkind.« 22.20: Hangversenyátvitel a Narodni dum in Vinochradinból. Budapest (555.6) 9.30: Hirek, közgaz­daság. 11: Pathcfon-, gramofonhangver­seny. 12: Pontos időjelzés, hirek, köz­gazdaság. 13: Időjárás- és vízállásjelen­tés. 15: Hirek, közgazdaság. 15.45: Me­seóra. 16.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 17: Az Operaház tagjaiból alakult kamarazenekar hang­versenye. 18.15: Haraszty Emil: »Az egyes zenei műfajok keletkezése. < 1850: Rádió amatőrposta. 19.50: Geraid Lola énekesnő klasszikus magyar estje. 20.45: Schulhoff Ottó bécsi zongoramű­vész és Kratschák Richard, a bécsi szimfonikus zenekar első magángordon­kásának együttes hangversenye. 22.15: Pontos időjelzés, hirek, közlemények. Lóversenyeredmények. Utána: Pertis Jenő és cigányzenekarának hangverse­nye. Bécs (577) — Graz (357.1) — Inns­bruck (294.1) — Klagenfurt (272.7) 11: Szórakoztató zene. 16.15: Délutáni hang­verseny. *15.30: Egészségügyi előadás. 20.45: »Der eiserne Heiland«, Max Oberleitner háromfelvonásos operájának közvetítése. Berlin (483.9, 566) — Königswuster­hausen (1200) — Stettin (286.2) 16.30: Reuter emlékünnep. 17: Szórakoztató zene. 19.45: Az okkultizmus. 20.30: Amerikai zeneszerzők hangversenye. Róma (450) 17: Szórakoztató zene. 20.30: Időjelzés, időjárásjelentés. Utá­na: Színházi közvetítés, Szerda, november 9. Barcelona (344.8) — Madrid (375) 17.40: Rádió-kvintett. 21.10: Rádió­­kvintett. 22.05: Részletek az »Orfeo Granolleri«-ből. Prága (348.9) 16.30: Délutáni ének­­hangverseny. 19.15: Tánczene. 20: Tarka est. 21: Szinielőadás. Róma (456) 17.15: Tánczene. 20.40: Szimfonikus hangverseny. , Budapest (555.6) 9.30: Hirek, közgaz­daság. 12: Pontos időjelzés, hirek, köz­gazdaság. 13: Időjárás- és vízállásje­lentés. 15: Hirek, közgazdaság. 16: Oszkár bácsi mesél a gyermekeknek. 16.45: Közgazdaságtudományi előadás- 17.30: Szimfonikus zenekari hangver­seny a Zeneművészeti Főiskola kupola­terméből. 19: Átvitel az Operából: Bi­zet: »Carmen.« 22.10: Pontos időjelzés, hirek, közlemények és ügetőverágny­eredmények. Utána: Kurina Simi és ci­gányzenekarának hangversenye. , Bécs (517.2, 577) — Graz (357.1) — Innsbruck (294.1) — Klagenfurt (272.7) 11: Délelőtti zene. 16.15: Silvíng-kVar­­tett délutáni hangversenye. 17.30: Gyermekmesék. 19.30: Ingenieur Erich Kurzell-Runtschciner előadása a mo­tor történetéről. 20.30: Groteszk-est: »Der Hund, das Hirn, der Hahn.« Kurt Goetzről. Utána: könnyű esti szóra­koztató zene. Berlin (483.9, 566) — Königswuster­­hausen (1250) — Stettin (236.2): 17: Szórakoztató hangverseny. 19.05: Vi­lágforradalmak. 19.30: »Der Liebe­strank.« Vigopera két felvonásban. Do­nizetti. Milánó (315.8) 17: Szórakoztató ze­ne. 18.15: Gyermek karének és G. Puc­cini »Tosca« c. operájának közvetítése. 23: Jazzband. München (535.7) — Nürnberg (203) 19.30: Sváb dalok. 20.15: »Götz von Berlichingcn«, színjáték öt felvonásban (Goethe). 32.30: Tánczene. Nápoly (333.3) 17.10: Szórakoztató zene. 21: G. Donizetti »La Favorite« cimü . négyfelvonásos operájának köz­vetítése. Nincs nátha Órák alatt kigyógyul, ha Richter náthakenoesöt használ. Kapható a Szent Teréz-gyógyszertár- 11135 ben. Telefon 580 REGÉNY LÁNGNYELV IRTA: SAX RÖHMfER í10) — Elsősorban is, kedves kisasszony — kezdte las­san — ismeri ön a »Lángnyelv« szónak különös jelen­tőségét? Mary Abingdon Dr. Me. Murđockra pillantott. — Egyáltalán nem, Harley ur. A doktor ur már említette... — Így tehát tudja, hogy miért kérdeztem? Mary bólintott. — És Nicol Brinn ur az önök ismerőseinek sorá­ba tartozik? — Nem. Azt ugyan tudtam, hogy apa megismer­kedett vele és hogy nagyon érdeklődött iránta. — Mennyiben? — Ennek az érdeklődésnek az okát nem ismerem. Nekem csak annyit mondott, hogy Nicol Brinn egyike a legkülönösebb jellemeknek, akikkel valaha is talál­kozott. Az amerikai lakásának a leírásán kivid azon­ban. ami rendkívüli hatással volt apára, mást alig hal­lottam róla. Miután azonban felkeltette a kíváncsisá­gomat — habozott és szemei könnyel teltek meg — kértem apát, hogy hívja meg. De apa különösképen vonakodott... — Talán csak nem félt édesapja attól, hogy Brinn urat a lakásán fogadja? — Nem tudom, de annál kevésbbé értein az egé­szet, mert később mégis meghívta klubjába. — Nem mondotta meg, hogy mi volt vonakodásá­nak az oka? — Nem beszélt erről. Egyszerűen átsiklott ezen a témán. A dolog teljesen érthetetlen előttem. — Hm... — dörmögött Harley. — Es most kis­asszony, megenged még egy kérdést: Nem adhatna nekem közelebbi felvilágosítást arról az előkelő keleti úrról, akivel édesapja nemrég megismerkedett? Mary Abingdon újból dr. Mc. Murdockra nézett, majd lehorgasztotta a fejét — Tudom, hogy kire gondol Harley ur, de azzal az úrral én ismerkedtem meg. Édesapám nem ismerte. —• Akkor kiváncsi vagyok, hogy mégis miért említette előttem? — Ezt én sem értem. Ez a kérdés attól a pill i­­nattól fogva foglalkoztat, amióta a doktor ur említette. — Ön tehát tudja, hogy kiről beszélt édesapja? — Igen. Csak Ormus khánra gondolhatott. — Ormus khán? — gondolkodott Harley. — Hol is hallottam már ezt a nevet? — Azt hiszem gyakran jön Angliába. London kö­zelében háza is van. Én Lady Baitnél ismerkedtem meg vele. — Lady Baitnél? Öexellenciája tehát diplomata­körökkel érintkezik? Különös, hogy nem ismerem. — Azt hiszem Harley ur, hogy inkább pénzember, mert azt hallottam, hogy az iráni Imperial-hankkal van szorosabb kapcsolata. Van ott egy ilyen nevű bank? — Hogyne. Tehát Ormus klián perzsa? — kér­dezte Harley egy pillanatig éles tekintettel nézve a fiatal lányra. — Nem sejti az okát, hogy édesapjának mért volt ellenszenves ez az ur? Mary Abingdon lesütötte a szemét. — Talán azért, mert túlságosan figyelmes voit velem szemben. — Lady Bailnél történt megismerkedésük után tehát többször találkoztak? — Oh. nem sokszor! Csak kétszer vagy három­szor láttam. Azonban egész extravagáns ajándékokat kezdett nekem küldeni. Ez valószínűleg szokás kele­ten, hogyha ki akarják fejezni a tiszteletet valaki iránt, azonban apa nagyon megbotránkozott ezen. Harley habozott. Bizonytalannak érezte a talajt maga alatt és nem tudta, hogyan folytassa. Ekkor a hallgatag skót váratlanul segítségére sietett. — Nekem sohsem tett erről édesapád említést Mary, — mormogta sötéten — mindenesetre azon­ban arcátlanság attól a fickótól és nem csoda, hogy apád bosszankodott miatta. Mary Abingdon harciasán felkapta a fejét. — Ormuz khán nincs tisztában az angol szoká­sokkal. Ettől eltekintve kifogástalanul viselkedett! * — Ugyan kérlek! — erösködött az orvos. — Ha egy perzsa ilyen figyelmességekkel ajándékozza meg a lányomat... — De hiszen magának nincs is lánya!... — Nincs. De feltéve, hogy volna..« — Hogy ha volna... — ismételte gúnyosan Ma­ry Abingdon. Már majdnem vitába kezdett, amikor hirtelen eszébe jutott látogatásának célja. Elhallgatott és zavartan az ajkába harapott. — Nagyon különös — folytatta Harley tapoga­tózva, de édesapja azt a benyomást keltette ben­nem, mintha félelme valahogy összefüggésben volna ezzel az emberrel. Ormuz khán tehát London közelé­ben lakik? — Jelenleg a Savoy-Hotelben lakik, amennyire én tudom. De állandó lakóháza valahol a városon kí­vül van. Paul Harley még sok kérdést szeretett volna a lányhoz intézni, de uralkodott magán. Gyűlöletet ér­zett a gazdag perzsa iránt, aki ugylátszott, hogy be­tolakodott Mary Abingdon életébe. És miután ugyan­ezt a kellemetlen érzést olvasta ki az orvos sötét szemeiből is, egyszerre közel érezte magához a ma­kacs skótot. Hosszú évek tapasztalatai élesítették a megfigyelését és észrevette, hogy Mary Abingdon azok közül a nők közül való, akiknek lappangó ma­kacssága csak ^fokozódik az ellentmondás által. Or-, muz khán vagy csakugyan lebilincselő hatással volt rá, vagy pedig azért fogadta hódolatát, mert tudta, hogy ez nem tetszik másoknak. Tekintetében és azok­ban a feleletekben, amiket a perzsára vonatkozó kér­désekre adott, valami határozott kihivó magatartás volt. Harley kérdőn nézett dr. Mc. Murdockra. Ennek az arca aggodalmat felezett ki. És ennek meg is volt mindén alapja. Mert Mary Abingdon halványan, egész mozdulatlanul dűlt hátra a karosszékben. Amikor Harley odasietett, a lány feje erőtlenül hanyatlott előre. —" Elájult — állapította meg az orvos. — Nem is csodálom. — Én sem — dörmögött a detektív. — Nem lett volna szabad megengedni, hogy idejöjjön. Magánlakásába sietett és egy pohár vizet hozott. De Mary már magához tért és gyönge mosollyal kö­szönte meg gondoskodását. Néhány perccel később Paul Harley lekisérte látogatóit az uccára. Bizonyára még sok mindent tudni szeretne — mondotta a fiatal lány. — Nem látogatna meg? (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom