Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-30 / 302. szám

t * Vf 4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ ________________ 1927. október 30 Aki tévedésből önmagát jelentette föl felfüggesztett tisztviselő felje'entésé e hatvannégyszer áiiár bírságra Vétik Becskerek várost, de kiderült, hogy a mulasztás' a feljelen ő követte et Becskerekről jelentik: Kellemetlen meglepetés érte a napokban Becskerek várost: a pénzügyi hatóságoktól végzés érkezett a tanácshoz, amely szerint a várost illetékkihágás miatt hatvannégy­ezer dinár pénzbüntetésre Ítélték, mert a budapesti Láng gépgyárral kötött szer­ződésre elfelejtették az -állami illetékeket leróni. A meglepetést csakhamar újabb meg­lepetés követte. A városi tanács meg­tudta, hogy a várost Grujics Milos Becskerek város felfüggesztett ipari jegyzője jelentette föl, aki a bíróság öt­ven százalékára, mint följelentési juta­lékra be is jelentette igényét. Grujicsot akit ugylátszik részben a bosszú, rész­ben a magas jutalom vezetett, néhány hónappal ezelőtt Alekszics Bogoljub elő­terjesztésére függesztettek föl és indítot­ta ellene fegyelmi eljárást, mert egy termelőszövetkezet ülésén minden meg­bízás nélkül, mint a város hivatalos ki­küldöttje vett részt. A bcsszuátlás azon­ban nem sikerült Gruicsnak: dr. Ankics Bózsa városi tiszti főügyész megállapí­totta, hogy a feljelentő maga követte el a mulasztást, amiért Becskerek városá­ra hatvannégyezer dinár bírságot rót­tak ki, 5 készítette el a Láng gépgyár­ral kötött szerződést és ő felejtette lerón­­ni az illetékeket is. A városi főügyész ezek alapján azt javasolta a városi tanácsnak, hogy Gru­­jics Milos ellen tegyen büntető feljelen­tést az államügyészségen a város szán­­dékos és rosszhiszemű megkárosítása miatt. A tanács elfogadta dr. Ankics elő­terjesztését és rövidesen meg fogja tenni a feljelentést Grujics Milos ellen. Harmincletartóztatás a beogradi kommunista-ügyben Álnéven szerepeltek a titkos moz­galomban Beogradból jelentik: A kommunista mozgalom feltárására irányuló nyomo­zásról ismét részletesen nyilatkozott az újságírók előtt Atyimovics Milán, a beo­­gradi rendőrség politikai osztályának főnöke. Minthogy legújabban néhány is­mert munkásvezér mellett olyan szemé­lyiségeket is letartóztattak, akiknek ne­ve eddig nem szerepelt hasonló aíférek­­kel kapcsolatban, a beogradi közvéle­mény érdeklődéssel várta a tájékozta­tást a rendőri intézkedések okáról. A legújabb letartóztatottak között van dr. Markovics Szima volt képviselő, a beo­gradi községtanács tagja, Sztefanovics Lázár, Kovacsevics Pavle, Sztefanovics Draga, Vihmer Rudolf, Szamardzsics Gojkó, Petrovics Milorad és Petrovics Milutin, a munkásmozgalom régi veze­tői, továbbá dr. Slezinger Szlavkó és Kersovani Ottokár, a beogradi Novoszti szerkesztői. Atyimovics osztályfőnök kijelentette, hogy a vizsgálat még nem fejeződött be és újabb fejleményeket hozhat. A vizsgálat eddigi eredményéről Atyimo­vics a következőket mondotta: — A tiz napos vizsgálat nagyon ér­dekes megállapításokra vezetett. Miután olyan anyaghoz jutottunk, amely sok ismert kommunistát terhel, a letartózta­tásokat ezen a körön kívül is folytat­tuk. Ez az összeesküvő akció nagyszá­mú, úgynevezett kruzsok-ok, bizalmas szervezetek működését jelenti, amelyek­nek célja elsősorban az volt, hogy ne­velőeszközökkel tartsák ébren az ifjú­ságban a marxista szellemet és igy elő­készítsék az ifjúságot a további kommu­nista mozgalmakra. Ezek a szervezetek nemcsak Beogradban, hanem az egész országban fennálltak, körzeti, kerületi, tartományi bizottságaik voltax s mind­ezek felett a központi komité állt Beo­gradban. A nyomozás leleplezte a tar­tományi és központi komité tagjait, va­lamint sok kruzsokot. Ez az organizá­ció titokban működött és tagjai álnévvel szerepeltek a jegyzékekben. így például Kersovani Ottokárt, a »Novoszti« szer­kesztőjét »Jovics« név alatt találtuk meg. Dr. Markovics Szima volt a szer­vezet tanácsadó, mozgató szelleme. A házkutatások és személyi motozások ut­ján fellelt terhelőanyag azt mutatja, hogy az akció még csirájában volt csak, de a szervezeteket már megalakulva és munkára készen találtuk. Az egyes ve­zetők, tagok álnevét és szerepét a jegy­zőkönyveknek a központi névsorral való összevetése utján fejtettük meg. Amikor Kersovanit megtaláltuk a »Jovics« név alatt, lakásán és szerkesztőségében ház­kutatást tartottunk és a letartóztatáshoz elegendő anyagra akadtunk. Kersovani különleges funkciót teljesített a tarto­mányi titkárságban. Dr. Slezingert a »Novoszti« szerkesztőségében talált olyan Beogradból jelentik: Szubotics Dusán dr. igazságügyminiszter fogadta a sajtó képviselőit és nyilatkozott előttük azok­ról a törvényjavaslatokról, amelyek leg­közelebb a parlament elé kerülnek. Az igazságügyminiszter a következőket mondta: — Ma kaptam meg őfelségétől az előzetes ukázokat és benyújtottam a par­lamentnek öt törvényjavaslatot: a birák­­ról, ügyvédekről, államügyészségről szóló, valamint a váltó- és csekk-tör­vényjavaslatot. Az első három javasla­tot három különböző bizottság dolgozta ki, ezek már egyszer a parlament előtt voltak. Én személyesen áttanulmányoz­tam ezeket, bizonyos változtatásokat eszközöltem rajtuk. — Az államügyészségről szóló törvény meghozatala nagyon fontos, mert az ál­lamügyészséget, mint önálló intézményt meghonosítja az óhazában is. Ilyen mó­don megalapozzuk a birói közigazgatás egységesítését az egész országban. — A birákról szóló törvényjavaslat továbbra is biztosítja a birói állás állan­dóságát és függetlenségét. Az ügyvédek­ről szóló javaslat megjelöli az ügyvéd hatáskörét. A bírókról szóló törvény a fizetés tekintetében valószinüleg 1929. április elsején fog életbelépni, mert a jövő évi költségvetésben már nem lehet nagyobb változásokat eszközölni. — A váltótörvényt és a csekktörvényt két év alatt dolgozta ki a minisztérium szakbizottsága. Ezek szoros kapcsolat­ban állnak egymással. A két javaslat a hágai konferenciák ama határozatai­nak figyelembevételével készült, amelyek megkísérelték, hogy a váltó- és csekk­­jogot nemzetközivé tegyék, úgyhogy ez a két törvény lesz e jogtudomány első olyan müve, amellyel közelebb jutunk az internacionalizáláshoz. Nemsokára be-Pancsevóról jelentik: Hrisztics Milán volt pancsevói rendőrfőkapitány bűn­ügyei ismételten foglakoztatták a pan­csevói bíróságokat. A volt főkapitány — mint ismeretes — két és fél évet töltött a pozsareváci fegyházban, mert agyon­­szurt egy detektívet, azután ötrendbeli hivatalos hatalommal való visszaélés miatt három hónapi fogházra Ítélték legutóbb pedig négy havi fogházat ka­pott, mert még mint rendőrfőkapitány hi­vatalában arculütötte Kopacs Tihomir tengerészkapitányt, a közlekedési mi nisztérium folyamhajózási osztályának referensét Legújabban ismét két vádért kellett felelnie a volt főkapitánynak. Hrisztics ugyanis mint főkapitány 1924 január hu szonnegyedikén maga elé idéztette hi­vatalába dr. Tomandl Mihovil lapszer kesztőt és őt a főkapitányi hivatalban megtámadta, a szemüveget leütötte a rendkívül rövidlátó ember szeméről és ököllel többször fejbevágta. Ezt az ügyet most tárgyalta a pancsevói törvényszék Mrakovcsics Anton büntetőtanácsi elnök vezetése alatt. A tárgyalásra a vádlottat szuronyos börtönőr vezette elő a fog­házból. Dr. Tomandl Mihovil, mint főmagán­­vádló kijelentette, hogy tekintettel arra hogy az eset már régen volt és Hrisz­­ticsnek úgyis elég baja van, ő megbo­­csájt és visszavonja a vádat — Leko iratok alapján tartóztattuk le, amelyeket Kersovani nem ismert el a magáénak. Megfigyelhető, hogy a régebbi kommu­nistáknak nagy szerepük volt a kom­munista ifjúság kiképzése körül. Közölte végül Atyimovics, hogy eddig harminc személy van letartóztatásban. A vizsgálatot kizárólag a rendőrség ille­tékes ügyosztálya folytatja és llics bel­ügyminiszteri titkárt csupán azért dele­gálta a minisztérium, hogy végezze el a lefoglalt orosz, francia, német iratok lefordításának technikai munkáját. nyújtom még a következő javaslatokat: Az egész ország bíróságainak uj szer­vezetéről, a büntető perrendtartásról, a polgári perrendtartásról szóló törvény­­javaslatokat, továbbá a büntető törvény­­könyv, a kihágási törvénykönyv és a büntetések végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatát. Pillanatnyilag megakadt a polgári törvénykönyv előkészítő mun­kája. Közelebb áll a befejezéshez a ke­reskedelmi és a csődeljárási törvény, ezek valószinüleg májusra készülnek el és igy ezzel a munkával még ebben az ülésszakban végezni lehet. — Azt hiszem, hogy ez a törvényho­zási munka véget ér, a mostani ülés­szak folyamán, akkor 1929. április el­sején hozzáfoghatok a bíróságok tényle­ges átszervezéséhez és az uj törvények életbeléptetéséhez. Az uj bíróságoknál esetleg egy ideig még a partikuláris tör­vényeket kellene alkalmazni a polgári törvénykezésben, de ez nem okozna nagy nehézségeket. A többi, kodifikált és egy­ségesített törvényeket rögtön alkalmaz­hatnák az újonnan megszervezett bíró­ságok. Mély meggyőződésem, hogy ez­által javulás lesz érezhető és helyreáll a bizalom igazságszolgáltatásunk iránt. Kétségtelen, hogy az uj törvényhozás nagy követeléseket támaszt a birói és ügyvédi karral szemben, mert ők azok, akiknek tüstént hozzá kell látni az uj törvények áttanulmányozásához. A bí­rákra és ügyvédekre súlyos és komoly munka vár, ezért bizonyos időt enge­dünk, hogy áttanulmányozhassák ezeket a törvényeket. Az újságírók kérdésére dr. Szubotics igazságügyminiszter végül kijelentette, hogy az ügyvédjelöltek számára három év lesz a gyakorlóidő, kevés kivétellel. A nők számára is nyitva lesz az ügyvédi pálya, de biróvá nem neveznek ki nőt. Dusán államügyész azonban átvette a vád képviseletét. Hrisztics.kihallgatásakor a leghatáro­zottabban tagadta, hogy ő Tomandlt in­­zultálta. Mikor Tomandl dr. bejött a hi­vatalomba —• mondotta .— azt kérdez­tem tőle, igaz-e, hogy ö engem ismételten cigánynak nevezett. Mire Tomandl dr. azt felelte: »Hiszen most is egy közön­séges cigány előtt állok.« Erre én meg­haragudtam és kilöktem szobámból. Ek­kor eset le a evikkere. De pofon nem ütöttem. Dr. Tomandl viszont elmondta, hogy a főkapiíányi hivatalba érkezésekor Hrisz­tics Íróasztala mellett már támadásra kész állásban várta és hellyel is csak az­ért kir.álta meg, hogy igy könnyebben el­bánhasson vele Egy-két szó után mind­járt leütötte a evikkerét és ököllel össze­vissza verte a fejét, mire ő segítségért kiabált és menekült, de az ajtóban rend­őrök fogták el, hogy Hrisztics nyűgöd­­tabban üthesse. Csak nagy nehezen si­került elmenekülnie. A biröság Hriszti eset az enyhitő körülmények figyelembe­vételével hivatalos hatalommal való visz­­szaélésért tizenöt napi fogházzal sujtot ta. Az ítélet jogerős. A másik tárgyalás Hrisztics ellen a já­rásbíróságon folyt le Pekpta járásbiró előtt. A vád szerint Hrisztics 1927 au­gusztus harmincadikán, amikor Milasino­­vics Bránkó államügyész elrendelte le­tartóztatását és beszállították a fogházba, ott az őrmesteri irodában és a folyosón Milasinovics ügyészre súlyosan sértő ki­jelentéseket (tett. Ezt az ügypt Pekota járásbiró tár­gyalta és a vádat Leko Dusán dr. ügyész képviselte. Hris^ticset ismét szuronyos börtönőr vezette elő. Amikor a járásbiró megkérdezte Hrisz­­ticset, hogy volt-e már büntetve és hány­szor, úgy felelt: — Tudja az ördög, voltam már több­ször is, vagyok is és úgy látszik leszek is még párszor. Már igazán nem érdemes számontartani. hányszor mikor és miért. Hrisztics ezután hatásos védőbeszédet mondott maga mellett, amelynek végén kezébe temette arcát, verni kezdte fejét, igy kiáltott: — Szégyen ez, amit velem csinálnak itt! Minek is jöttem én ide, mai adtam volna Szmederovón pincérnek, ott békes­ségem volt. A panaszos és a tanuk kihallgatása után a bíróság egy havi fogházra ítélte Hrisztics Milánt. Az ügyész és a vádlott felebbezett. Megfojtotta és kútba dobta gyermekét Csecsemő holttestet találtak egy vrsaci közkutban Vrsacról jelentik: Borzalmas kegyet­lenséggel elkövetett gyermekgyilkosság foglalkoztatja néhány nap óta a vrsaci rendőrséget. Pénteken egy Zárics Bu­­gica nevű vrsaci asszony jelentette a rendőrposztnak, hogy a Gunduiicseva­­ucca 14. számú ház előtt levő közkut­­ban. egy csecsemő holttestére bukkant Az asszony elmondotta, hogy vizet akart meríteni, amikor a vödörrel együtt egy csomag került a felszínre, melyből ki­látszott egy csecsemő karja. A rendőr értesítette a főkapitányságot, ahonnan Mezichradszky Miklós fökapitányhelyet­­tes vezetése alatt bizottság szállt ki a helyszínre. Kiemelték a kutból a csoma­got és megállapították, hogy kendőbe burkolva egy másfél hóna­pos fejlett csecsemő holtteste van. A tüzetesebb orvosi vizsgálat meg­állapította, hogy a csecsemőt az ismeret­len tettes megfojtotta és csak aztán dobta bele a kútba. A hulla nyakán vörös foltok látszanak és egyes helyeken a vékony bőr egész le­­horzsolódott. Az orvosi vélemény sze­rint a csecsemő holtteste huszonnégy órája lehetett a vízben. A rendőrség széleskörű nyomozást in­dított a gyermekgyilkos felkutatására. Szétdarabolt női holt lest a novisz adi vasúti füteház előtt Bűntény, öngyilkosság vagy sze­rencsétlenség ? Noviszadról jelentik: Borzalmas lelet­re akadtak pénteken este nyolc óra táj­ban a járókelők a noviszadi vasúti fütő­­ház közelében. A síneken több darabra tépett női holttest hevert és a holttest egyes részei a vasúti sínek mentén több száz méter távolságra voltak szétszórva. A rendőrség, amint értesült a történ­tekről, kiszállt a helyszínre és megindí­totta a nyomozást. A rendőri bizottság megállapította, hogy a holttesten három vonat robogott keresztül, míg felfedez­ték és a kerekek tépték szét a szeren­csétlent és hurcolták magukkal az egyes testrészeket. A fej a felismerhetetlensé­­gig szét van roncsolva és minthogy a holttest közelében igazoló okmányokat sem találtak, a szerencsétlen személy­­azonosságát még nem sikerült megálla­pítani. Ugyancsak nem sikerült megálla­pítani azt sem, hogy bűntény, öngyilkos­ság, vagy szerencsétlenség esete forog-e fenn. Az ügyvédekről szóló törvény­javaslat a nők számára is meg­nyitja az ügyvédi pályát öt u] törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé az igazságügyminiszter Bár maradtam volna pincér Szmederevón — mondotta a volt pancsevói főkapitány Hrisztics Milánt ismét elítélték két bünpörben

Next

/
Oldalképek
Tartalom