Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-06 / 278. szám
6. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ !927 október 6 Megkerült a szökevény szentai urilány Adler Gizellát és Jenovác Györgyöt a fiú szüleinek házában rejtekhelyen találták meg — A rendőrség mind a kettőjüket letartóztatta Szentéről jelentik: Szenta közönségét már hetek óta az a szenzációs részletekben bővelkedő leányszöktetés foglalkoztatja, melyről néhány nap előtt beszámoltunk. Mint ismeretes Adler Herman dúsgazdag szentai földbirtokos tizenötéves Gizella nevű leányát hetekkel ezelőtt megszöktette Jenovác György szénta-i fiatalember fia. A fiatalok heteken keresztül ismeretlen helyen tartózkodtak és a legszorgosabb rendőri és magánnyomozás ellenére sem tudták a fiatal szerelmeseket megtalálni. Szerdán váratlan és szenzációs fordulat történt a titokzatos leányszöktetés ügyében. A rendőrség egy ügyes tisztviselője Jenovác György szüleinek házában egy titkos ajtóval elzárt helyiségben megtalálta Adler Gizellát és Jenovác Györgyöt. A rendőrség a szuboticai vizsgálóbíró utasítására mind a kettőjüket letartóztatta. ' Vorgies László szentai rendőrkapitány szerdán bizalmasan azt az értesítést kapta, hogy Adler Gizella szerelmesével együtt a fiú szüleinek házában rejtőzködik. A főkapitány nyomban értesítette erről dr. Nardini Hrvoje szuboticai vizsgálóbírót, aki Szeníára utazott. A rendőrség LálicS Szima rendőraltisztet, Lehes Mileta rcn.dőrfogalmazót és több detektívet küldött ki Jenovácék Kralj Gyorgye-uccai házába. A detektívek pincétpl padlásig tüzetesen átkutatták az épületet, de a szökevény párt sehol sem találták. Már úgy látszott, hogy a jelentés hamis és a detektívek már távozni akartak, mikor Lálics rendöraltisztnek eszébe jutott, hogy a kéményeket is átvizsgálja. Újból nekiláttak a ► utalásnak, de sehol se találták a leányt s a fiút Lálics rendőraltisztnek azonban feltűnt, hogy az egyik kéménynek nem találta a kaminját. Megkérdezte Jenovicnét, aki azt felelte, hogy annak a kéménynek nincs nyílása. A rendőr ezt furcsának találta és kutatni boádéit. Az egyik szobában félrehúzott üres szekrényt és mögötte egy ajtót talált, melyet felnyitott és egymáshoz simulva ott találta Adler Gizellát és Jenovác Györgyöt, akiket azonnal letartóztatott. Az izgalmas kutatás után megtalált szerelmeseket a rendőrségre vitték és azonnal megkezdték kihallgatásukat. A kihallgatások a késő estig tartottak. Dr. Nardini Hrvoje vizsgálóbíró ' clrsnöe'te Ad'er Gizella és Jenovác György előzetes letartóztatását. Párisi színházak, revük és sztárok, akiknek már nincs sikerük A Velencei Kalmár zenével, a „La Garconne" színpadán és Josephine Baker a meguntság árnyékában Paris, Szeptember hó. Párisbá »beszökött az ősz«, a tengerpartról hazaszállingóznak az Írók és :szinészek, a színházak már mind meg nyitották kapuikat: egyszóval megindult a szezon. Sót. arai Így ősz kezdetin szokatlan, már virágjában van a színházi idény; . a színházak naptára nem szeptembert., hanem decembert jelez. A szokottnál is több külföldi lendítette lel ennyire a. színházak látogatottsását. a harmincezer amerikai legicnárus nemcsak emlékezni jött a marnei csatatérre, hanem elsősorban szórakozni akar Párisban. Valamennyi színház i ..ufóivá vrn estéröl-estére, a pénztárak előtt állandó a tolongás a nézőtéren pedig valamennyi pőtszéke't is elfogja’ ák az angolok és amerikaiak. A színházak tehát a legjobb auspiciur»k. mellett nyitottak, bár eddig még a .2 mutattak be uj darabot, hanem iij! S,) csak reprizeket. a legnagyobb si.1 .ríj tavalyi darabok felújításával doled -jhak. A legszembetűnőbb jelenség az Tán is a revük tultüngése. Nemcsak a ■*. '-nöndctian 'revüszinházak mutatnak be r.vüket, hanem ezzel a műfajjal kacérkodik sok más szinpad is. A Theatre Ccatclet például Verne Gyula »tjtazás ,a ield körül nyolcvan nap alatt« cimü regényét vitte színpadra és gyermekkorunk minden izgalmas élménye elevenedik meg előttünk a kalandos regény s'zinpádi feldolgozásában. Ennek a revüszerü képek sorozatából összeállított »színdarabénak persze kevés köze van a színpadi művészethez, azonban káprázatos az. amit színpad-technikai szempontból nyújtanak: A behavazott. elhagyott vidéket ábrázoló színpadra berobog egy vonat. mozdonynyal. szerkocsival és rendes vasúti kojcsikkal. egy másik képben pedig a hullámzó, háborgó tengert varázsolják a I színpadra és egv nagy hajó égésének vagyunk a szemtanúi: valóságos lángok I csapnak fel a színpadon és a hajó szabályszerűen elsülyed a viharos tengeren. Kétségtelenül jól felszerelt színpadok ezek, ahol ilyen hámulatos muj tatványokkal kápráztatják el a nézőt, Ide az embernek, az az érzése, hogy a 1nagy technikai felkészültség itt a művészet rovására megy. A tartalom, a szölveg. a színészek produkciója másodrendűvé lesz a bravúros és meglepő Színpadtechnikai csodák mellett, mert ezekre helyezik a fősulyt. jr Vannak azért komoly színpadi produkciók is. Az Odeon-szinház Shakesjpeare-ciklust rendez egészen újszerű rendezésben, a régi Shakespearé-szinpad feltámasztásával. A színpadot egy lépcsős építménnyel egyszintre hozzák és összekapcsolják a nézőtérrel és a szereplők a nézőtérről mennek fel a színpadra, a cselekmény pedig többnyire ezeken a lépcsőkön folyik. tehát az az érzésünk, hogy a színészek köztünk, a nézők között mozognak. A »Velencei kalmáréhoz uj kísérőzenét szereztek és a zenekar az ötödik emeleti karzatról kíséri a drámát egész n«r-ztikus hatást keltve. Itt persze az előadás is elsőrendű és a francia szinpad büszkeségének: Csémiernek az Odeon igazgatójának Shylockalákitása feledhetetlen élmény. Ugyanilyen komoly művészi törekvések jellemzik a Comédie FranCaise-t. Franciaország első drámai színpadát is, amelynek talán az a főerénye, hogy a klaszszikns drámát ugyanolyan tökéletes előadásban hozza ki. mint a modern francia vígjátékot. Az ember nem is hinné, hogy. ugyanaz a színész cseveg ma könnyedén, párisi gyorsasággal a vígjáték szalon-szerepében, aki tegnap koturriusos mondatokat szavalt patetikusan és zengő tenorban, Moliére színházának tradíciói szerint. De nemcsak az állami színházak, hanem a fiatal művészek is amellett demonstrálnak, hogv a nemes értelemben vett művészi színjátszást és az irodalmi színházat nem kell félteni a revük mindinkább előretörő kcnkurreuciájától. Egy kis kísérleti színpadon a Studia des Champs Elysée-.ben fiatal írók és színészek Párls legszebb színházi produkcióját nyújtják. Egy ismeretlen fiatal író darabját játszák. a »Afaya«-t egy ismeretlen nevű színésznővel a.címszerepben, aki azonban -lebengerli ezzel az alakításával a legnagyobb sztárokat, is. Amikor a. nézőtér elsötétül,. a szinpad előtt egy nagy vörös lámpa gyullad ki. rajta a 7-es számmal és a függöny előtt reflektor-fényben megjelenik Maya, az ucca lánya. A függöny másik oldalán teljes sötétben egy. férfi, akinek csak a hangja hallható, látni , azonban nem lehet. Nagyszerűen érzékelteti ezzel a rendező, hogy ennek a szerencsétlen nőnek az életében mindegy, hogy milyen az a férfi, akivel egy éjszakára meg kell osztania az ágyát. A prölóg után aztán szinte összefüggéstelenül, képek következnek az ucca leányának vigasztalan életéből. Nincs mese, nincs bonyodalom, nem csigázza fel az érdeklődést semmi drámai feszültség, mégis megrázó dráma az, ami lefolyik előttünk. Az egyik jeleneiben Mayanak hirül hozzák, hogy dajkaságba adott gyermeke meghalt. Az ucca leányában felsír a fájdalmas anya, akit részvéttel vesznek körül szerencsétlen pályatársnői és amikor Maya ezeknek beszélni kezd a gyermekéről, hirtelen rádöbben a rettenetes valóságra: nem emlékszik gyermekének nevére. Maya kétségbeesve omlik össze, de a kővetkező percben egy férfi-vendég érkezik és az ucca lányának megint mosolyogva. kacéran kell kitárni a ineggyötört testét. Megrázó jelenet ez és ilyen az egész dráma, amelyik ma Páris egyik legszebb színházi produkciója. A magánszínházakban a francia vígjáték dominál, de meg kell állapítani, hogy a szellemes, kedves, ló francia vígjáték haldoklik. A mai francia vígjátékok nagyrésze ötlet nélküli és erkölcsiden. Vezet az erkölcstelen rossz vígjátékok terén Louis Vernenil, a legdivatosabb francia szinész-iró, akinek darab* iáit az egész világon játsszák. Hogy miért van sikere, arra nagyon nehéz feleletet adni és nem mentheti darabjait az sem, hogy maga játssza mindegyikben a főszerepet. Csapnivalóan rossz színész, még rosszabbtil játszik, mint ahogyan ir Partnere és felesége Popescn Elvira egy román színésznő, nagyon érdekes színpadi jelenség. Feltűnően idegen - akcert* tussal beszél franciául és ezért Verneuil olyan szerepeket tr neki, amelyekben külföldi nőt játszik, aki nem tud jól franciául. Gyönyörű nő, szőke, karcsú, Jeritzára emlékeztet. A Verneüil-vigjátékoknál is nagyobb sikere van a *La Garccnne*-r\ak, a hires vagy hírhedt regény színpadi változatának, amelyet szerzője, Margueritte kitünően dramatizált. A színmű talán jobb a regénynél is és nagyszerű színésznő játssza az érdekes címszerepet. Másik komoly siker a Gymnase-szinház Bernstón-drámája a »Le Venin,« Egy iró feleségének csendes, halkszavu drámája ez a darab, egy asszonyé, aki tudja, hogy az urának szüksége' van a szabadságra és maga küldi más nők karjába, mindig megbocsátva, ha ismét visszatér hozzá A könnyesszavu, lemondó asszonyt Gaby Morlay. az egyik legjobb párisi színésznő játssza feledhetetlenül.. A legnagyobb közönséget a Grand Opera és az Opera Comíque vonzzák és ezekben a színházakban napokkal előbb kell jegyről gondoskodni. Az előadások közűi, kiemelkedik a »Tft&s«, amely ugv rancezésíleg, mint az énekesek, kórusok és a zenékár teljesifthShye szempontjából valóban kiváló előadásban kerül színre. A francia operett koronázatlan királya Ivain, akinek *Nu bon garcon« cimü darabja, amely most' kerül bemutatóra Budapesten »Csattan a csók« címmel óriást sikert jellent. Az opsret melódiáit fütyüli egész Paris és épen ez a könynyü, népszerű mai zene Ivain -sikerének a titka. Végül a revüszinházak. A legragyogóbb a Casino de Paris revü je: a »Paris—Newyork-í, de káprázatos a Moulin Rouge és a Folie Bergére műsora is. Amit ezekben a színpadokon selyemben aranyban, ezüstben, toliakban, díszben é? — meztelenségben felhalmoznak; az szédítő és bizonyos mértékig felháborító is. Milliókat ölnek be.egy jjyen revübe, hatvan-nyolcvan nö pazar toilleftje vonul fel egy-egy percig tartó jelenet kedvéért a színpadon, hogy a következő percben már újabb koSztűm-kiállitás kápráztassa el a nézőt. Elkápráztatni, ez H. a cél.és egyes képek között nem adnak pillanatnyi szünetet sem a közönségnek a fellélegzésre. A siker óriási a »Sa c’est París«-ban csak úgy, mint a többi revüberi, de a sztárok nagyon gyengén szerepéinek. A Casino de Paris-nak a Dolly S‘slers a slágere. A két magyar származású .táncosnő öreg is. csúnya is . és táncolni sem tudnak jobban a veink egy műsoron szereplő hires Ti7’<?r-girlök bármelyikénél,. akik azonban egytöi-egyíg szépek is. A másik sztár. Paris legnagyobb híressége, a nagy Josef iné Baker ma is táncol, a Folie révűiében, azonban táncszámai után csak nagyon lanyhán verődik .össze tapsra * néhány tenyér. A kreol szépség sokat vesztett népszerűségéből és már csak azokat az idegeneket vonzza, akik még nem.látták. Nern basznál már neki sem a kalandos életét tárgyaló nemrég megjelent könyv, sem az olasz gróffal kötött reklám-házasság. Ki fog néhány -év muiva emlékezni erre a párductestü mulatt-nőre. akiért tavaly még megőrült egész Páris?! Párisnak uj nők. uj szenzációk kellenek minden szezonban. Állhatatlan és nem tart ki egyetlen szerelme melleit sem. Kacér dáma. amely az ingerlő, újat ígérő változatosságot hajszolja. László Ferenc HÍREK Sürgöny PRÍMA SZEREM $E GI t Z 1 a legolcsóbb érák mellett kapha t'őí ORVARSKO IÜŐU3TRU3KG DRüSTVö-nál HOVISAD, »0015 TEÍEf; 22—08 Ezer tükör, ezer mozdulat,. ezer szin éles körme, tudom: csak látszat a neve mindennek és semmi se mondja magáról az igazat. A szivárvány fél-ive, mintha véres élű kard volna az esős vánkosok bársonyán, a hold a feketeség nagy kalászának vörös magja, a reggeli csicsergés lepergő piros harmat az ágakon. Az éjfél hazuája, hogy , ő a világorgona legmélyebb hangja, a csillagok: hogy ók az égi terebéiy rügyei, az ősz: hogy ő a tavaszi kurjantások boldog visszhang gyüjtejnénye, a ta-] yasz: hogy ö a millió öröm, az ég: hogy ő a legkékebb ígéret, este: hogy! ő a félelmek kopasz árboca a vészhozá' part előtt, a futó sínek: hogy ők is találkoznak, a fájdalom: hogy elmegy, a vigalom: hogy visszajön, a halál: hogs’1' Sose ér ide, az élet: hogy mindig fit marad. A dolgok szent magja a valósé" is a látszat csak párnás gyümöleshus a mag körül. De azért ö az eledel, ő az íz, ő az illat, ő lesz sugár a szemben, vér a húsban, nóta a szájon, parancs az érzéseken. S ha olykor kezünkben van a legnagyobb igazság, elássuk a földbe, hogy uj hazug látszatok édes gyümölcsét teremje az unó-' káknak. •* Ó az anyák szive, vörös hús érciből kidagadt lágy pohár a legkeserübb földi italnak: a szeretetnek. Por és csúnya esti férgek hullnak a borba és körötte a vad élet az áldozat-malom. Végzet, férfi, gyermek, rossz teljesülés mind csak ellenség és mind szúrós fölkiáltó jelet döf belé. Szándékaik körülburjánzott, süket hajók a nagy félelem apró pénzekre váltva gurul feléjük s enge-; delmes arcukat sohase szívják magukhoz a bokros csillagok. Ök nem ‘heveinek katonákat senki-, nek, semminek, fiaikat az ó szemükben sohasem éri áldás; advent, husvét, ezer szerelmü tavasz vágj’ jóllakott nyár: minden csak elrabolja őket a két kar éneklő udvarából. Harangszót képzelt ijesztéstorony, ver nekik, ütések vad foltjait gyújtja meg bennük a lehunyt szem, diadalukban ibánatos ormokon járnak és lázadásra gyönge -szivük megvert engedelmességével adja át a gyermeket a porkoláb időnek. Mindig az idegen időnek: a nagyon ismerős halálnak. * A szem előtt csak szántson hazug ekével a délibáb, a vágyakat uj méreg rágja föl minden este a látszatnál hétszerte nagyobb legyen a távol és a könnyet. friss nótákkal szeresse az élet. A megnyugvás ébressze föl ostoros szolgának a legcsufabb halottat, a keletre vándorlás utján el ne maradjon a siró napnyugat, a könyörgésre sohase hallgasson az isten s az igazságnak mindig cifra ruhája legyen a hazugság. Az őszi est céltalan szereimet kergessen a harmatos márciusnak, a jövő órák virágos öngyilkosán ugorjának a múlt vizébe és az örök béke halottja a sirban . idegen fűnek és gyomnak szűrjön zavaros életet a testéből. ■» Ha megütném az ércet és örökké szólna a világ fölött, vagy kiáltanék s a hang, ott úszna a szél selyemhabi ain! Hiszem: a tizedik unokám már nem is hallana, mint ahogy a vért nem érzi a bőre alatt. Ki lehetett a csillagkezü énekes, aki földobta az első jajt, az első szivdobbanást? Én már nem hallom, de beszélhetne róla a halott, akinek Füléből kirántotta ezt a vörös üvöltést a kaszás vezér keze. Talán ezért torzul el az utolsó percben minden arc, ezért ugrik ezer tenyér a szívhez, a fölhöz,1 vagy a szem felé. Ez a hang, a világteremtés első és örökké élő kiáltása!' Neve: anyag és a lelke: fájdalom, üvölt, sikong, sir, a vérünk érti csak a taktusát, soha el hem szűnik, de pihenésre lassit-, halkabb lesz s ilyenkor az ajkak mosolyognak és meggondolatlanul kiejtik a jelentés nélküli szócskát: öröm. Berényi János
