Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-06 / 278. szám
16 OLDAL • ARA 1'/, DINAR PoStarina piafisnau goícyoml BACSMEGYEI XXVI». évfolyam. wsssms Szubotica, 1927. CSÜTÖRTÖK, október 6. 278. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—68 Szerkesztőség 5—10. 8—52, 370. _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Megjelenik tnladcnnao reggel, ünnep után és hétfőn Is. Előfizetési ár negyedévre 165 din. Zma} Jovln trg. 3. (Minerva palota) Radios és PribicseviGS Közvetlenül a parlament megnyitása előtt olyan esemény játszódott le, amelynek, függetlenül attól, vájjon fog-e közvetlen hatást gyakorolni a kormány helyzetére, vagy sem, a jugoszláv belpolitikai élet fejlődése szempontjából korszakalkotó jelentősége van. A két legnagyobb ellenfél, a pólus és az antipólus, a nacionalista centralizmus apostola és a decentralizmus legmarkánsabb szószólója: Radics és Pribicsevics kezet fogott, közös platformra helyezkedett s ezzel hatalmas súrlódási felület küszöbölődött ki az ország belpolitikájából. Nem lekicsinyelni való haladás az erők tömörülése terén a blédi paktum sem. amely a szlovén néppártot a radikálisokhoz kapcsolja s ja görögkeleti szerbség és a katholi Tcus szlovénség között a megértés hídjának cölöpjeit rakja le. Ámde 'ez a szintén történelmi nevezetessé jsrü egyezmény épen azért nem kellett a közvéleményben nagyobb emóciót, mert azokat, akik megkötötték, nem választották el egymástól olyan kiegyenlithetetlennek látszó ellentétek, mint amilyenek Rajdics és Pribicsevics harcát éveken át viharossá korbácsolták. Radics jés Pribicsevics kibékülése az első pillanatra mindenkiben a tűz és viz Paktumának benyomását kelti és a politikai szenzációk gazdagon terített asztalán is ritka csemege. I A napi érdekesség azonban hamar elhervad és ami ma idegcsiklandó raritás. holnap megszokottá válhat. Radics és Pribicsevics öszszebarátkozását is rövidesen belepi a megtörtént tények patinája. Fordítsuk tehát a figyelmünket inkább á két politikus megegyezésének kétségtelenül kimagasló eszmei értékére. Mert bizonyos, hogy akármilyen fordulatokban fog kanyarogni a most megnyílt parlament működése, akármilyen meglepetésekre virradhatunk még a politikai színpad rendezőinek jóvoltából, Radics és Pribicsevics ölelkezése a gyűlölködés és vádaskodás számos jelszavának hitelét fojtja meg. Pribicsevics hazafias felháborodása zuhagatagát árasztotta egészen a legutóbbi időkig Radicsra, akit az áilamellenes tendenciák Obznanára méltó megszemélyesítőjének bélyegzett. A keddi találkozásul nem omlik-e össze Pribicsevicsék Radicsellenes hadjáratának frazeológiája és nem kap-e súlyos sebet az a mentalitás, amely a politikai szembenállást a hazafiasság és hazafiatlanság mérkőzésének kereszteli el? Viszont Radics hires-neves szóbő'sége haragvó tengerré duzzadt, valahányszor Pribicsevicsről volt szó, ‘akiről a horvát parasztpárt a törvény tip ró kormányzati erőszak példaképét festette meg. Örvendetes az a metamorfózis, amely Radicsot a múltak ellenére Pribicsevics karjaiba hajtotta, de ennek láttán a nép mindenesetre szkepszissel fogadja kettejüknek azt a közös megállapítását, hogy jelenleg barbár rezsim ! uralkodik. Elvégre ha Radics és Pribicsevics kölcsönösen tévedhettek egymás megítélésében, akkor bizonyára nem csalhatatlanok a Vukicsevícs-kormány elbírálásában •sem. A politikusok heves összecsapásai és idővel bekövetkező megbékélései ránevelik a tömegeket arra, hogy az ellenzéki kritika szavának súlyát a közérdek mérlegére vessék, amelyen kötetekre rugó beszédeket és nyilatkozatokat lenyom egyetlenegy üdvös alkotó cseleke- Radics és Pribicsevics antagonizmusának megszűnése annyiban epöchális fontosságú, hogy a szerbhorvát megegyezést most már a nemzeti intranzigencia is mindkét részről jóváhagyta. Ha ehhez hozzászámítjuk a másik oldalon a radikálisok és a szlovén néppárt egységfrontját, akkor bizvást megállapíthatjuk. hogy helyreállott a szerbek, horvátok és szlovénok politikai harmóniája, amely nélkülözhetetlenül szükséges a konstruktiv erők szabad kibontakozásához. Uj egészségesebb közszellemet jelen ez, amelytől a nemzeti kisebbségek is csak jót várhatnak, hiszen ha a féltékenység és gyanakvás jelszavai elerőtlenednek s a különböző országrészek lakossága között szorosabbá válik a politikai együttműködés, az természetszerűen magával hozza a kisebbségek helyzetének javulását is. A nagy pártok alakulásának jegyében kezdődik meg a parlament munkája. Az egységesülés folyamata csak hasznos lehet s Radics :s Pribicsevics egyetértése is a közélet tisztulásának biztató tünete. Az ország azonban nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogyi az uj fegyverbarátság kormánybuk-» tató célját is approbálja. A parlag mentnek dolgoznia kel és a gazdasági válság meglévő, nem pedig jö«< vendőbeli kormánytöbbséget követel. . A kormánypártok egységesen vonultak tel a parlament megnyitó ülésén Pérics Nlnkó dr. lett a parlament ideiglenes elnöke — A Príbicsevics-párt a horvát parasztpárt jelöltjére szavazott — Viharos jelenetek a szavazásnál Csütörtökön választják meg az igazoló bizottságot Dr. Szuboíics Nikola lesz az igazoló bizottság elnöke Beogradból jelentik: A parlament megnyitása az ilyenkor szokásos formalitások közt folyt le. Az ülés bővelkedett izgalmas leletetekben, amelyek azonban mégsem lépték át a b^ogradi szkupstinában állandóan napirenden lévő viharok kereteit. A parlament ideiglenes elnökének megválasztása is programszerűen folyt le és Perics Ninkot mind a három kormánypárt szavazataival megválasztották a parlament ideiglenes elnökének. Radics és Pribicsevics kibékülésének első eredménye már a szerdai ülésen mutatkozott, amennyiben Pribicsevicsék p.z összes többi ellenzéki pártokkal együtt fegyelmezetten leszavaztak a Radics-pártl jelöltre, Baszaricsek Joszipra. Az általános helyzetet a parlamenti ülés és Pérics Ninkó elnökké választása nem befolyásolja. Az a körülmény, hogy a demokraták támogatták a radikálisok jelöltjét, csak annak a bizonyítéka, hogy amíg együtt vannak a radikálisokkal, magukra vállalt kötelezettségeiket lojálisán teljesitik. A demokrata blokk megalakulására irányuló terveket ez semmiképpen sem zavarja. A Radics-párt és a Pribicsevics-párt már eleve tisztában voltak azzal, hogy a demokraták nem fogják megbuktatni a kormányt azzal, ha a radikális jelölt ellen szavaznak. A demokratablokk megalakítása nem történhetik meg egyik napról a másikra és még sok kérdést kell a tárgyaló feleknek egymás közt tisztázniok a megegyezés létrehozásáig Addig is a demokraták a kormányban ber.tmaradva tovább folytatják a radikális-demokrata koalíció politikáját. A demokrata klub ülése A demokrata párt szerdán délelőtt a parlament ülése előtt klubülést tartott, a melyen foglalkozott az elnökjelöléssel és az általános helyzettel. A klubülésről a következő közlést adták ki a lapoknak: A demokrata zajednica szerdai plenáris klubülésén a parlament ideiglenes elnökének megválasztásáról volt szó. A zajednica klubjának elnöke Davidóvics Ljuba kijelentette, hogy a radikálisok jelöltje Perics Ninkó. és hogy. tegnapi fejtegetései értelmében a helyzet az marad, hegy a Zajednica arra a személyre szavaz, mint ideiglenes elnökre, akit a radikálisok javasolnak. Az erről kifejlődött vita folyamán néhány szónok hangsúlyozta, hogy a Pérics Ninkóra való szavazást nem kell prejudikáldsnak tekinteni az állandó elnöki állás betöltésére nézve is hogy a második választás előtt a koaleált csoportok között megbeszéléseket kell folytatni úgy erről, mint az ezzel összefüggő más kérdésekről. Egyidejűleg azok a delegátusok, akik tegnap a független demokrata delegátusokkal tanácskoztak, hangsúlyozták, hogy a független demokraták és a Radics-párt határozatai az elnökválasztás tekintetében semmiféle összefüggésben nem állnak ezekkel a tanácskozásokkal, a melyeken kifejezetten hangoztatták, hogy azokat az intern pártkérdés fölött folytatják, amelynek nincs köze a folyó politikai eseményekhez és a helyzethez. Rekompenzáelókat követelnek a demokraták A demokratáknak ez a félhivatalos közlése nagy figyelmet keltett, különösen azért, mert ebből világosan látszik, hogy a demokraták az aktuális technikai napi kérdéseket gondosan elválasztják politikájuk általános Irányelveitől. A Bácsmcgyei Napló munkatársának alkalma volt több demokratapárti vezető politikussal beszélgetést folytatni és ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a demokraták a radikálisokkal szemben már a közeljövőben követelésekkel fognak fellépni és egyetlen hatalmi pozíciót sem akarnak ingyen átengedni a radikálisoknak. Minden egyes pozicióért, amelyet a radikálisok a maguk számára foglalnak le, megfelelő ellenértéket követelnek más téren. A parlament elnökségének kérdésében azon az állásponton vannak, hogy ha ezt nem kapják meg, megfelelő súlyú rekompenzdciót kapnak. Az igazolóbizottság elnökének kérdésében sem egyeztek még meg a radikálisokkal, azonban minden , jel szerint ez Is a radikálisoknak fog jutni. A demokraták csak a megválasztandó igazolóbizottsági elnök szeményének kérdésében mutatnak bizonyos érzékenységet, amit a radikálisok honorálnak is azzal, hogy Szubotlcsát Nikolát, a parlament / volt alelnökét jelölik, aki ellen a • demokratáknak nem lesz kifogásuk. Nem mennének bele a demokraták Szrskics Milán megválasztásába, aki ellen több kifogásuk van. í Ami az igazolóbizottság követendő magatartását illeti, a demokraták hajlandók, kölcsönösség esetén, a radikálisokat támogatni, amint az a kormányzópártok közt természetes. Az azonban kétségtelen, hogy bizonyos tekintetben mégis szabad kezet fognak adni a képviselőknek, hogy flagráns törvénysértés esetén egyéni meggyőződés szerint szavazhassanak. Az igazolási vita minden valószlnflség szerint viharos lesz. Úgy a Radics-párt, mint a Pribicsevics- és a földmivespárt sok panasszal fog előállni. ízelítőt ebből már a szerdal ülésen is adott az ellenzék. Sok panasz érkezett a Pasics-csoport részérói, különösen a csoport megbukott jelöltjeitől. Ezek közül egyike lesz a legérdekesebbeknek a szombori választások elleni panasz. Érdekes, hogy számos bukott Pasicspárti jelölt a független demokratákhoz fordult, hogy panaszaikat támogassák a Vitában. A radikálisok nem hisznek a demokrata blokk megalakulásában A radikális pártban az eseményeket igen higgadtan Ítélik meg és a dolgok folyásával meg vannak elégedve. A demokrata blokk megalakulásában nem bíznak és a legtöbben azt hangoztatják, hogy a megegyezés nem is jöhet létre ennyire heterogén elemek között. Akik elméletileg lehetségesnek tartják egy ilyen blokk megalakulását, kételkednek abban, hogy Davidovicsnak és a demokratáknak meg lesz a politikai bátorságuk olyan sorsdöntő lépésre, mint a mostani koalíció felbpríiása. A radikálisok meg vannak győződve arról, hogy a helyzet a koalíció felboru-,
