Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-05 / 277. szám
1927. októBer 5. BlCSMEGtEl NAPLÓ 3. oldal Elutaztak Parisból az amerikai légionáriusok Eljárás indult tSbb francia kommunista lap ellen a légionáriusokat sértő cikkek miatt Párisból jelentik: Az amerikai légionáriusok utolsó csoportja hétfőn hagyta el Párist. A légionáriusok parancsnoka a párisi pályaudvaron néhány szóval pathetikus üzenetet adott át az egybegyült francia újságíróknak, amelyben az amerikai légionáriusok köszönetét mondanak a lelkes fogadtatásért. A vendégszeretet annyira meghatotta őket, hogy rövidesen újra visszatérnek Franciaországba. Az államügyészség büntető eljárást indított több párisi kommunista lap ellen, amelyek az amerikai légionáriusok párisi tartózkodása alkalmával a légionáriusokat sértő cikkeket közöltek. Eljárás indult több kommunista ellen is, akiket azzal vádolnak, hogy letépték a párisi uccákon azokat a plakátokat, amelyeket a hatóságok ragasztattak ki a légionáriusok tiszteletére. Az elévült rendőri atrocitás 'Jogerősen felmentették a jegyző ellen cikkező petrovoszelói lelkészt — A no viszadi semmitőszék Ítéletei Noviszadról jelentik: Kedden foglalkozott a semmitőszék Iszkruljev Tósa ‘petrovoszelói jegyző és Plavsics Giga 'petrovoszelói pravoszláv lelkész sajtóperével. A községi jegyző azért indított pert a lelkész ellen, mert ez a Sztaribecsén megjelenő »Növi Glasnik* cimü lapban »Petrovoszelói szegények« cim ;al att megtámadta. A noviszadi törvényiszék az áprilisban megtartott tárgyaláson felmentette Plavsics lelkészt és kéiSŐbb a felebbviteli bíróság is jóváhagyta a felmentő Ítéletet. Iszkruljev Tósa főmagánvádló semmiségi panaszát most a semmitőszék elutasította és igy a felmentés jogerős lett. * Drenics Mita tsZtapárf rerrdőrtV szombori törvényszék egyévi fogházra,. Martonoski Viáda és Sztojin Mita rendőröket tiz-tiz havi fogházra ítélte, mert a községi fogdában véresre verték Gajinov Veljka és Lukics Mitica sztapári asszonyokat, ezzel kényszerítve őket olyan vallomásra, hogy loptak. A noviszadi felebbviteli bíróság jóváhagyta az ítéletet, de kedden a semmitőszék megsemmisítette. Kimondta az indokolásban a semmitőszék, hogy egyrészt a sztapári rendőrök nem bűncselekményt, hanem vétséget követtek el, másrészt a törvényszék a vétség elkövetése után három évvel hozta meg Ítéletét, amikor már az ügy elévült. Két évi börtönre ítélték az ap tini járásbíróság sikkasztőját Fj'árgya’ás a szombori törvényszéken téspénzeket, amelyeket a járásbíróság vezetője azzal adott át neki, hogy fizesse be a szombori pénzügyigazgatóságnál, szintén megtartotta magának. Végül elsikkasztott összegeket, amelyek a járásbírósághoz mint árverési bánatpénzek folytak be, ahelyett, hogy azokat az állampénztárba befizette volna. Amikor már nem tudta leplezni sikkasztásait beutazott Szomborba az ügyészséghez és feljelentést tett önmaga ellen és bejelentette, hogy összesen harminchatezer dinárt sikkasztott el. A tárgyaláson, a melyen dr. Skrabalo elnökölt, a vádat dr. Perkovics ügyész képviselte, a védelmet dr. Masirevics Mihály látta el. Kalin beismerte az őszszes sikkasztásokat és nagy nyomorával védekezett. A biróság a 92. szakasz figyelembe vételével Kalint bűnösnek mondta ki több rendbeli hivatali és közönséges sikkasztás bűntettében és ezért összbüntetésül két évi börtönre és négy évi hivatalvesztésre ítélte. Kalin sírva vette tudomásul a biróság ítéletét, amelyben az ügyész megnyugodott, dr. Masirevics védő fellebbezett. Visszaállították a szentai főgimnázium megszüntetett ötödik osztályát A közoktatásügyi miniszter távirati rendeletét nagy lelkesedéssel fogadta Szenta lakossága Szentáról jelentik: Kedden az esti órákban érkezett meg Szentára a főgimnázium igazgatóságához Knmanudi Koszta közoktatásügyi miniszter távirati rendelete, amelyben elrendeli a szentai gimnázium a napokban megszüntetett ötödik osztályának visszaállítását. A miniszter távirata értelmében az előadások már szerdán a főgimnázium ötödik osztályának szerb és magyar tagozatán újból megkezdődnek. A hir azonnal városszerte elterjedt, kávébázakban, mozikban és minden nyilvános helyen kihirdették s az egész lakosság körében nemzeti kü. lönbség nélkül nagy lelkesedést és örömet keltett Primo de Rivera döntő jelentőséget tulajdonit Chamberlainnal való találkozásának A leleplezett spanyol összeesküvés miatt a király nem jelenik meg az uj spanyol nemzetgyűlés megnyitásán Madridból jelentik: Primo de Rivera kedden fogadta az újságírókat, akik Chamberlainnel való találkozásának részletei iránt érdeklődtek. A diktátor a kérdésekre csak annyit mondott, hogy Chamberlainnel folytatott tanácskozásának rendkívül szívélyes jellege volt és meggyőződése szerint a találkozásnak döntő jelentőségű politikai következményei lesznek. A madridi rendőrfőnök újságírók előtt a leleplezett összeesküvésről elmondotta, hogy a vizsgálatot még folytatják, de az összeesküvés vezetői mind kézrekerültek. Neveket a rendőrfőnök nem említett és azt sem árulta el, hogy hány öszszeesküvőt tartóztatak le a fővárosban és környékén. A bombákat a Manzanara folyó partján egy temető mögötti kis házban gyártották és ott is találták meg. Még bizonytalan, hogy a király megjelenik-e az ui nemzetgyűlés október 10-iki megnyitásán, de ha a király el is megy a megnyitó ülésre, az a legegyszerűbb keretek közt fog végbemenni. MonarcMsta forradalmat fosol Léon Daudet A francia royalist a vezér Belgiumból Hollandiába tette át székhelyét Hágából jelentik: Leon Daudet, a francia royalisták vezére, akinek Párisból való szökése néhány héttel ezelőtt olyan nagy szenzációt keltett, váratlanul Hágába érkezett. Daudet Brüsszelből jött, ahol szökése óta rejtőzködött és az a szándéka, hogy Hollandia számos nagyobb városában irodalmi felolvasásokat rendez. A sajtó képviselői előtt Daudet kijelentette, hogy addig nem tér vissza Franciaországba, amig ott nem áll helyre a királyság. Dicsekedve jegyezte meg, hogy az államhatalom megszerzéséhez, ami a francia royalisták végső célja, az ő legutóbbi lázadó fellépése mintegy előkészület, színházi főpróbához hasonló és a monarchista forradalom sokkal hamarabb fog kitömi Franciaországban, semmint gondolnák. Daudet szerint a francia royalista pártnak 130.000 tagja van és magában Párában 30.000 szervezett royalista van. A francia tengerészet tisztikara monarchista érzelmű és az Action Francaise programjában látja az állami átalakulást. Senkisem kíván Franciaországban középkori monarchiát — mondotta Daudet — hanem parlamentellenes, decentralizált alkotmány az ideál és a királyság, amely öröklés utján száll az utódokra. Kijelentette még Daudet, hogy a francia monarchistdk eszményképe az olaszországi fasizmus. Végül elbeszélte Daudet, hogy Hollandiából Olaszországba készül s hogy szeretne Mussolinlvel találkozni, de arról a történtek után szó sem lehet, hogy bünbocsánatért zarándokoljon a Szentszékhez. A miniszter protekciója sem használ Nem vesznek föl magyart a szom or? tanítóképzőbe Szomborból jelentik: A szombori törvényszék büntető tanácsa kedden tárgyalta Kalin Makszmilián apatini jálás bírósági kezeiőtlszt bűnügyet. Kalint az ügyészség többrendbeli hivatali sikkasztás és idegen vagyon jogtalan eltulajdonítása miatt helyezte vád alá. Kalin trieszti szlovén nemeztiségü kereskedő volt, akinek 1923-ban a fasiszták terrorja elől kellett Jugoszláviába menekülnie családjával. Minden pénz nélkül jött át a határon és hosszas utánjárás után kinevezték kezelőtisztnek az apatini járásbírósághoz ezerkétszáz dinár fizetéssel. Közben felesége megbetegedett és Bécsbe ment szüleihez. Bécsben meg kellett operálni azonban az operációhoz tízezer dinár kellett. Kalin, hogy a pénzt előteremtse az apatini járásbíróságnál lévő hagyatéki összegről hamis kiutaló végzést állított ki és ezzel felvette a pénzt, a hagyatéki ügy aktáit pedig eltüntette. Miután ez a sikkasztás sikerült, Kalin vérszemet kapott és a iárásbiróságnál befolyt bünte-A szombori tanítóképző igazgatója nemrégiben azt a feltűnést keltő kommünikét tette közzé, hogy a magyar nyelv fakultativ tanulásának bevezetése után sem jelentkezett elég magyar diák az intézetbe való fölvételre. Az igazgatóság szokatlan kommünikéje nemcsak azért keltett nagy feltűnést, mert a magyar értelmiséget ülteti a vádlottak padjára, hanem, mert köztudomású, hogy akadtak magyar diákok, akik a szombori tanítóképzőbe akartak beiratkozni, de ebben maga az igazgatóság akadályozta meg őket. Az egyik magyar diák, amikor megtudta, hogy a szombori tanítóképzőbe bevezették a magyar nyelv fakultativ tanítását, rögtön megírta a kérvényét, elküldte a tanítóképző igazgatóságának, mely azonban indokolás nélkül elutasította. Az igazgatóság érthetetlen döntése után leutazott Beogradba, eljárt a közoktatásügyi minisztériumba, ahol adtak neki egy ajánlótevelet, melyet elvitt Szomborba, abban a reményben, hogy az ajánlólevélre biztosan felveszik. De csalódott: ismét elutasították, még pedig azzal a szokatlan válasszal, hogy a létszám már betelt és ezért szó sem lehet fölvételéről. Erre újból leutazott Beogradba és magától a minisztertől hozott engedélyt az igazgatóságnak arra, hogy még tizenöt kisebbségi tanulót felvehet a tanítóképző intézetbe. — Rendben van — mondották neki — és fölvettek a tanítóképzőbe tizenöt diákot, akik közt azonban egy magyar sem volt. A diák újból leutazott a fővárosba, felkereste a közoktatásügyi minisztert, aki írásbeli parancsot küldött a tanítóképző igazgatóságának, hogy a magyar tanulót föl kell venni az intézetbe. A diák apjával együtt jelentkezett az igazgatóságnál és a miniszter rendeletére hivatkozva fölvételét kérte. Az igazgató megint elutasította: — Nincs pad, lehetetlen. Ha a szombori tanítóképző igazgatósága igy hajtja végre a közoktatásügyi miniszter intézkedését, ha ilyen jóakarattal kezeli a magyar tanulók nevelésének kérdését, akkor igazán nem csodáljuk, hogy nincs elég magyar diákja a szombori intézetnek. Mikor erről az eljárásról hallunk, önkéntelenül felvetődik a kérdés, nem sokkal megbizhatóbb-e Pribicsevics politikája, aki azt vallja és írja, hogy inkább kevesebbet adjanak a nemzetiségeknek, de ezt aztán adják meg őszintén, reálisan, nem pedig frázisokkal és Ígéretek-' kel, amelyek azonban soha nem teljesednek. Mit használ a jugoszláviai magyarságnak, hogy papíron meg van a lehetősége annak, hogy a magyar osztályok számára magyar tanítókat képezzenek ki, ha a valóságban mindenféle jogcímen elütik a magyar tanítójelöltet attól, hogy diplomát szerezzen. Úgy látszik a miniszter protekciója is kevés ahhoz, hogy a kisebbségi1 jogok mutaós ígéretekből valósággá váljanak,
