Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-03 / 275. szám

1927. október 3. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal HÍREK LIFKA. Egész héten Bdnky Vilma és Ronald Kolman világattrakciója: Si­vatag árv'ái (Szerelem éjszakája) 4, 6 és fél 9 órakor. — A községi választásokig nem me­hetnek szabadságra a tisztviselők. Szentéről jelentik: A be: ,;yminisztéri­um redeletet adott ki, mely szerint a községi választásokig a tisztviselőket nem lehet szabadságolni. — A Ford-kocsiknál is olcsóbb auto­mobilt szerkesztett egy dán műegyete­mi hallgató. Kopenhágából jelentik: Scot Iversen huszonegyéves műegyete­mi hallgató szakértők előtt bemutatta automobiltechnikai találmányait, ame­lyekre szabadalmat kapott. Egészen új­fajta automobilt szerkesztett Iversen és hitelesen bebizonyította, hogy noha a legkiválóbb anyagokból állította össze, mégis olcsóbb, mint a közönséges Ford­­kocsi. A fiatal feltalálónak Amerikából óriási összegeket kínáltak a szabadni­­makért. — A városi színház igazgatósága közli, hogy a Travlata és az Aida elő­adásaira jegyek korlátolt számmal még kaphatók. — André Glde megdöbbentő leleple­zései az északafrikai francia gyarma­tokon történt kegyetlenségekről. Pá­rosból jelentik: André Gilde, a hires író beutazta az északafrikaí francia gyar­matokat és most hosszú tudósításban számol be az ottani állapotokról. Haj­meresztő kegyetlenségekről ir, amelye­ket a francia hatóságok követnek el a benszülöttekkel szemben. Leír egy ese­tet, amikor az egyik kongóbeli benszii­­lött törzs’nem akarta a nyers gumit tizedáron egy francia magántársaság­nak szállítani, ezért a francia hatóság öt' benszülőtt katonát küldött az egyik néger faluba, hogy kényszerítsék a la­­kosságpt a munkára és a szállításra. A lakosság azonban fellázadt és megölte az öt benszülőtt katonát. Erre a fran­ciák büntető expedíciót küldtek a nége­rek ellen, akik közül ezret kegyetlenül lemészároltak, tekintet nélkül korra és nemre, férfiakat, asszonyokat és gyer­mekeket. Több falut felperzseltek. Az iró kifejti, hogy a francia gyarmati közigazgatás általában rendelkezésre bo­csátja az állam hatalmi eszközeit gaz­dasági alakulatoknak a gyarmatok kí­méletlen kizsákmányolására. — Megmérgezte magát egy festőmű­vész, mert elvesztette a szemevilágát, Bukarestből jelentik: Niculescu Cristian ismert nevű festőművész tragikus kö­rülmények között meghalt. Néhány hét előtt történt, hogy Niculescu egy temp­lomban szentképeket festett. Munkájába elmélyedve elvesztette egyensúlyát és az egyik állványról lezuhant a temp­lom kövezetére. A baleset következté­ben olyan súlyosan megsértette a sze­mét, hogy rövidesen megvakult. Tra­gikus sorsa a szerencsétlen embert any­­nyira elkeserítette, hogy szombaton öngyilkosságot követett el. Az Elena .Caros nevű ucca 21. számú házban le­vő lakásán sztrichninnel megmérgez­te magát s mire hozzátartozói az egyik szobában ráakadtak, már nem lehetett rajta segíteni, mert a szerencsétlen festőművész rettenetes kínok között rövidesen meghalt. — Adósság fejében leszúrta a barát­­fát. Bácskogradistéről jelentik: Vu­­kicsevics Ljubomir bácskogradisíei és Kopcsalics Sándor sztaribecseji legé­nyek békésen boroztak a vasút mel­lett levő Vojvodina vendéglőben. Bo­rozgatás közben Kopcsalics figyel­meztette Vukelicset, hogy jól tenné, ha .régi adósságát, harminc dinárt kifizet­né. Vukelics a szavakra szó nélkül fel­ugrott és »tessék fizetek« kiáltás köz­ben bicskát rántott és Kopcsalicsot fe­jén és baikarján megszurta. Kopcsali­­’csot beszállították dr. Lázics Emil or­voshoz, aki bekötözte sebeit, Vukeli­cset pedig a rjniórség letaitó^a,^. Egy szuboticai orvos autója összeütközött a villamossal A városháza előtt álló tömeg okozta a karambolt Könnyen katasztrofálissá válható autó­balesetnek voltak okozói azok a szuboti­cai polgárok, akik vasárnap és hetipiacok alkalmával nagycsoportokban lepik el a városháza környékét. Szuboticán tradi­cionális szokás, hogy a helyebeii és kör­nyékbeli polgárok ünnepnapokon a vá­rosháza előtti csoportokba verődve be­szélgetnek, A stirii, áthatolhatatlan tö­meg a délelőtti órákban lehetetlenné te­szi a forgalom zavartalan lebonyolítását a városházának ezen az oldalán. Vasárnap délelőtt tizenegy óra tájban dr. Hösz Dezső szuboticai orvos autója hangos tülköléssel a Korzó-mozi feiő! közeledett, az Alekszandrova-uKca felé. A tömeg : nban csak lassan nyitott utat az autónak és igy történt, hogy az autót vezető dr. Hösz Dezső nem látta a Rudics­kitérőből közeledő villamost és mikor végre a tömeg utat engedett, az autó ne­kirohant a villamosnak, amely ebben a pillanatban ért a kanyarodéhoz. Az autó vezetője villámgyorsan fékezett és igy az autó motorháza csak a villamos lép­csőjét súrolta, aztán megállt. Katasztrófa csak azért nem következett be, mert az autó is és a villamoskocsi is lassan ha­ladt. A rendőrségnek kellene gondoskodni arról, hogy ünnepnapokon az útvonalnak ezen a pontján is álljon rendőr, egyrészt azért, mert itt van az autótaxi állomás is, ahonnan percenként futnak ki és ér­keznek vissza autók, másrészt mert az ott összecsoportosuló emberek az autó tülkölésére csak nagynehezen engednek utat. „Rki nem gyilkos, ne uegye magára“ Lecaur, a 5acco és Uanzetti-bizottság titkára röpiratot aöott ki Poincaré ellen Pdris. szeptember hó. Az amerikai légionáriusok felvonulá­sán történt botránynak újabb folytatása van. Louis Lecoin, a Sacco és Vanzetti hozzátartozóinak felsegélyezésére ala­kult bizottság párisi titkára ugyanis a légionáriusok tiszteletére rendezett ün­nepélyen a bostoni csoport előtt hango­san elkezdett kiáltozni: — P.ljen Sacco és Vanzetti! Le a gyil­kosokkal! Szegény agyonvillanyozott olaszok, ez a lelkes kurjantás nekik már nem na­gyon használt, ellenben annál többet ár­tott Lecoin urnák, akit nyomban letar­tóztattak és bekísértek a kerületi őrszo­bára. Négy napig maradt fogságban, de talán még ma sem engedték volna sza­badon, ha a baloldali lapok nem indíta­nak akciót az érdekében. Valóságos uj Sacco—Vanzetti-ügy kezdődött, már azt is hiresztelték, hogy Lecoint éltették láb alól, mig aztán most maguk az ameri­kaiak kérték a hatóságokat, hogy az is­tenért bocsássák szabadon az egzaltált fiatalembert, nehogy a fogvatartásáért — Egy autó hat embert gázolt el. Berlinből jelentik: Friedrichshafen kül­városában egy autótaxi az uccán vára­kozó emberek csoportjába hajtott akik egy villamos megállóhelyen áll­tak. Az autó hat embert elgázolt, ezek közül egy asszony a helyszínen meg­halt, a többiek pedig életveszélyesen megsebesültek. A tömeg meg akarta lin­cselni a soffőrt, akit csak a rendőrség tudott megmenteni. Az autóvezetőt le­tartóztatták. — Fölmentették állásától a szental föszámvevöt. Szentáról jelentik: A bel­ügyminisztérium Kirjakovics Brani­­szláv városi főszámvevőt felmentette állásától. — Akció a becskereki vámhivatal visszahelyezése érdekében. Becske­rekről jelentik: A becskereki kereske­dők és gyáriparosok vasárnapi köz­gyűlésén foglalkoztak a becskereki vámhivatal elhelyezésének ügyével is. Az ülésen elhatározták, hogy felkérik valamennyi bánáti képviselőt, hogy interveniáljanak a vámhivatal vissza­helyezése ügyében. Elhatározták azt is, hogy ebben az ügyben Elek Viktor cukorgyári igazgató vezetésével na­gyobb küldöttséget menesztenek Beo­­gradba. Ž — A csehszlovák népszámlálás ered­ménye. Prágából jelentik: A lapok je­lentése szerint 1926. december 31-ikén a csehszlovák köztársaság lakosainak száma 14,356.600 volt. Csehország la­kosainak száma 6,922.600, Morvaországé 2,806.500, Sziléziáé 721.500, Szlovenszkóé 3.222.659 és Ralisakéi v\ őket okolja a közhangulat. Lecoin kisza­badulása után röpiratot adott ki, amely­ben elpanaszolja martlriumát. — Ha azt kiabálom — irja egy helyen — hogy éljen Fuller kormányzó, biztos kapok egy kitüntetést Persching generá­listól, de Sacco és Vanzetti még most is a begyükben van. Teljesen törvénytelen és a szabadnak hirdetett Franciaország­hoz nem méltó eljárás volt ezért engem fogságra vetni. Mert azt mondottam, hogy le a gyilkosokkal? Aki nem gyil­kos, az ne vegye magára! A pamflett ezenkívül még erős kitéte­leket használ Poincaréval szemben, akit egyszerűen »szőrösszívű háborús csi­­bész«-nek titulál és azzal fenyegeti meg, hogy legközelebb az ő ablakai alatt fog­ja kiáltozni: le a gyilkosokkal! És Poin­caré majd joggal megsértődhet, »mert ő küldötte 1914-ben a vágóhídra százezré­vel a francia apákat és fiukat balga na­cionalista agyrémekért.« Lecoint valószínűleg ismét le fogják tartóztatni. A szabadszáju embereket Pá­­risban se szeretik. (t. i.) — Hogyan mentett meg egy jó daj­ka egy csecsemőt tűzön, vizen át. Lon­donból jelentik: Néhány nappal ezelőtt tűz támadt éjjel Tuck kapitány alders­­hotj házában. Mindenki fejét vesztve me­nekült az égő házból, melynek egyik szo­bájában ott maradt a házaspár csecse­mője. Ágnes Howel dajka, amikor meg­tudta, hogy a csecsemőt nem mentették meg, visszaszaladt érte az égő házba. Kikapta bölcsőjéből, de már nem jutha­tott le vele a lépcsőkön, mert ez is láng­ba borult. Kimászott ekkor a csecsemő­vel a ház tetejére és onnan a tűzoltók gépeinek vizsugarai között leugrott a szomszéd házra. A tetőről sikerült lejut­nia a házba egy szellőztető ablakon keresztül és végre eljutott a csecsemő­vel a kétségbeesetten jajgató anyához, aki már azt hitte, hogy gyermeke el­pusztult a tűzben. A csecsemő nyugod­tan aludt dajkája karjaiban. — Az esküvő előtt hirtelen meghalt a pap a templomban. Londonból jelen­tik: Tragikus eset történt a minap Drum­­bergben. Két előkelő család ifjú sarjai, Rodney Malcolmson és Lily Woods há­zasságának egyházi szertartását akarta elvégezni Samuel Hemphill lelkész a tem­plomban, melyet zsúfolásig megtöltött a közönség. A vőlegény és a násznép már ott volt és csak a menyasszony érkezé­sét várták. Az öreg lelkész ott állott az oltár előtt és várta az ünnepies csöndben a szertartás megkezdését. Egyszerre megdöbbentő jelenet rémitette meg a templom közönségét: a pap megtántoro­­dott, szivéhez kapott és összerogyott. Segítségére siettek, de már nem volt erre szüksége: holtan feküdt az oltár előtt, j Sziyyfljiiffis érte. Az jltalánosmegdöb­benésben csak a vőlegény nem veszítette el nyugalmát: az oltár elé sietett és on­nan arra kérte a közönséget, hogy ma­radjon nyugodtan és menyasszonyának, há megérkezik, senki se árulja el az es­küvő befejezéséig, hogy mi történt távol-; létében. Gyorsan kivitték a templomból a holttestet és elhívták a másik lelkészt, hogy az elhunyt helyett végezze el az esketést. Megérkezett azután a menyasz­­szony is és anélkül, hogy sejtette volna, milyen tragikus eset történt a templom­ban, boldog mosollyal mondotta cl a fo­gadalmat. Megtörtént az esküvő és az ifjú pár azonnal elutazott nászúira. A fia­tal asszony csak hazatérte után fogja megtudni, hogy milyen tragikus eset előzte meg élete legboldogabb perceit. — Betörőszerszámok a petrovoszelói adóhivatal padlásán. Petrovoszelóról jelentik: A petrovoszelói állami adó­hivatalnak a pénztárosa, Os’ztro-: gonac Sándor, a pénztár szolgája ki-' séretében a napokban az adóhivatal épjUetének padlásán régi aktákat ke­resett. Legnagyobb meglepetésére az egyik aktacsomó alatt egy fekete bőr táskát találtak, melyben húsz darab modern Wertheím-kasszák felnyitására szolgáló szerszámot találtak. Nyomozást indítottak és megállapi-, tották, hogy tíz hónappal ezelőtt az adóhivatal szolgája gyanús zörejt hal­lott a padlásról leszürődni. Felsietett; és a padláson két ismeretlen embert talált, akik revolvert szegeztek mellé­nek. A szolga villámgyorsan vissza­­ugrott és bereteszelte az ajtót és se­gítséget keresett, de mire visszaért, az idegenek elmenekültek. A rendőrség megállapította, hogy a betörőszerszámok abból az időből ma­radhattak az adóhivatal padlásán. A preciz, finom szerszámokból a rendőr­ség arra következtet, hogy annak ide­jén a két betörő az adóhivatal kasz­­száját akarta kifosztani, de a szolga ébersége megakadályozta őket a terv kivitelében. A világhírű bélyegkereskedő, Steiner Izidor Bródból pénteken és Szombaton a noviszadi Szleboda, vasárnap a becs­kereki Rózsa, hétfőn a kikindai Natio­­nal-szállóban tartózkodik és kéri az igentisztelt bélyegkedvelők látogatását. — A Népszövetség gazdasági bizott­ságának uj tagjai. Géniből jelentik: A Népszövetség gazdasági bizottságának tagjai lettek Dvoracsek csehszlovák, Seruis francia, Brünett belga, Schüler osztrák, Trendelenburg német, Chap­man angol és Stutzky svájci delegátu­sok. Grüner Henriknó szül. Rosen­­stok Fannika fájdalomtól meg­tört szívvel tudatja, hogy a Min­denható kifürkészhetetlen aka­rata folytán a legjobb hitves, egyetlen mindene, a jó testvér, sógor, nagybátya, rokon és ne­­meslelkü emberbarát Grüner Henrik életének 57-ik, boldog házassá­gának 30-ik évében folyó évi ok­tóber hó 1-én éjjel hosszas és kí­nos szenvedés után jobblétre szenderült. A drága elhunyt földi marad­ványai október 2-ikán délután 2 órakor fognak a gyászházból a sztarakanizsai izraelita temetőben örök nyugalomra tétetni. Grüner József, Almási Ferencné szül. Grüner Janka, dr. Grüner Fiilöp, dr. Grüner Endre test­vérei. Rosenstok Sala és neje, Rosen­­stok Miksa, Forgács Rezső és neje, Weinhut Béla, dr. Grüner Fülöpné, dr. Grüner Endréné sógorai és sógornői. Áldott legyen drága emléke! Sztarakanizsa, okt. 1. Koszorúk mellőzését kérjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom