Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-30 / 302. szám

1927. október 30

20. oldal

BÄCSMEGYEI ffAFLÖ

BÖRSSZÁV SZTANKOVSTY

Az elmúlt héten egy zilált, lángoló lelkü, melegszívű, különös is gcniális em- Iber és költő ment el bcogradi lakásáról: Boriszav Sztankovity, a szerbek legnagyobb elbeszélője.

A szerb elbcszélőirodalom nem számlál sok tehetséget, a regényírónak elsősorban közönség kell, mely olvassa is témakörét mcgvázolja, olvasóközönség viszont nem fejlődhet is alakulhat gondban, bajban, fegyverzajban. Jókai, Mikszáth és a múlt századvégi erős magyar leibeszélőtábor Magyarország legcsendesebb, legtunyább korában 1867-től 1914-ig izmosodtak, írtak és hódítottak az egyre •dagadó és élénkülő olvasó-országban. Szerbiának azonban még nem volt ilyen nyugodt, langyos félszázada s ezért elbeszélő tehetségei inkább nyugatról (Ivó •Tyipoko) vagy északról (Velyko Petrovity) jönnek, de tétován állnak a könyvközönyös történelemben és a nyugodt, szomjas, igényes közönség híján nem bontakozhatnak'" ki teljes szánnyal, mint .kalitkába zárt sasok. Bora Sztankovity is ilyen ki nem bontakozott tehetség volt de még csökevényességében is csodálatos.

? Nem nyugatról vagy a tenger felől jön nem is törődik a Nyugat nagy, komplikált, viharos városaival, a finomságok is őrültségek között vergődő kultúrával. A delszerbiai Vranyeban születik, azon a tájon, mely röviddel születése előtt még török uralom alatt álmodott és szomorkodott és minden Írásának ez a bus, balkános vidék a háttere Sohasem keres már miljöt, más kulisszákat írásaiban, nem kalandos, vágyakozó és bolyongós természet, még a Városig, Beoradig sem kószál el képzeieíe. Mindenesetre egyhangú akárcsak Tömörkény, de egyhangúságában annyi melegség, éief és erő lüktet, hogy a háttér ismétlődése inkább változatosnak látszik, mint unalmasnak. Ének fő onka abban rejlik, hogy egyhangúsága sohasem vonatkozik azokra az emberekre, akiket Írásaiban életre hiv. Csupa rajongással, fájdalommal, szenvedéllyel ir, múltak, emlékek, élmények izzanak föl majdnem minden történetéből, mint éledő parázs, melytől káprázatos szikrák pattannak föl.'

Nem szereti a formát, a kötöttséget, a pontos, részarányos meseszövést, aszszociációja szeszélyesen, irány talanu! bolyong epizódok és emlékezések között, akárcsak Krúdy Gyulánál. Neh bíbelődik a cselekmény gomolyitásával és gondos kibogozásával, még stílusa is szegletes, fegyelmezetlen. Valami nagy, különös, eredeti életerő fesziti Írását és torzítja el a forma kecsességét. Szenvedélyes lírikus, aki csak arról ir, aminek erős érzelmi motivációja van, leikéből emlékek, élmények, szerelmek, szomorúságok és fülledt szenvedélyek szakadnak fel és bőven, buján patakzanak a boldog, hanyag, szegletes mondatokban. Lirikus, szertelen lírikus minden történetében, akárcsak Knut Hamsun, de minden hatásra számítás nélkül. Van azonkívül valami sajátos melankóliája, amely ugyancsak a nagy Norvégra emlékeztet, noha ennek a melankóliának ize és eredete egészen más. A szelid, kiszámított hatású, vágyadtfényü északi szomorúság helyett valami suta, szinte vad bánat tör fel -Boriszáv Sztankovity Írásaiból, de ez a nyerseség annak mély és megkapó igazságát érezteti velünk. Hősei isznak, ordítanak, nótáznak és karddal hadonásznak, asszonyai dolgoznak, tűrnek, tragikusan szeretnek. Valami keleties, fatalista érzés- és gondolatvilág rajzolódik ki Írásaiból, mint bizánci mecsetek és kupolák kontúrja, pravoszláv áhítata török emlékekkel és gondolatokkal találkozik, gazdag szerb szókincsét török szavak zavarják és szeplősitik.

Sokat és sokszor ir a szerelemről amely nála mindig súlyos, végzetes, isteni csapás és sohasem könnyű, csókos boldogság. Jellemzőek Ducsity szavai, melyek szerint Boriszáv Sztankovity költészete »hatalmas, szerelmi láz« a betegség örök halálárnyékával.

Mindössze egy nagyobb regénye van »Tisztátlan vér« címmel, mely ereje és nagyszerű elevensége folytán a legjobb szerb regény nevére tart igényt teljes joggal. Két népszínműve nagy népszerűséget szerzett nevének, de legismertebbek és legoivasottabbak voltak apróbb írásai, vranyel emlékezései, formátlan, kemény, é!e"tszagu történetei, melyek közül a »Karácsony« cimü a Bácsmegyci Napló múlt évi karácsonyi számában jelent meg. Sztankovity erős, iromba tehetségé ebből az Írásából a fordítás bágyasztó tükörképén keresztül is feltört és feltűnést keltett. Több magyar olvasó érdeklődött akkor Bora Sztankovity után, az egyik olvasónő az irta, Jiogy ez volt a legmegkapóbb irás, amit valaha olvasott. i

Boriszláv Sztankovity korán elcsuklott, összeroppnnt és korai halála már csak tragikus következménye volt még korábbi meddőségének. Vajon az alkohol avagy a történelem roncsolta-e szét hatalmas és eredeti alkot) kedvét? — ki tudja, de kit is vigasztalna ennek eldöntése? A szerbek legnagyobb és Iegszerbebb elbeszélő költője elment és végleg elvitt magával minden ígéretet, minden reménykedést, mert az újabb szerb elbeszélő-irodalmat nem vigasztalják újabb biztatások és szárnycsattogások. Ezért hatványozottan fájdalmas Boriszáv Sztankovitynak csonka, csaiódásos távozása.

Szcntclcky Kornél

KOZMETIKA

Rovatvezető: dr. Vácsci Jenő

Paraffin-kezelés

Az orvosnak többféle mód áll rendelkezésére, amikor bizonyos megbetegedések esetében a meleget, illetve a forró borogatásokat akarja alkalmazni. E célra szolgál a viz, a homok, az iszap, a tangó és legújabban mint a melegnek legtökéletesebben alkalmazható formája a meleg paraffinnal való borogatás, illetve az egész testnek meleg paraffinba való pakkolása.

Nem a közönséges, hanem egy bizonyos gyógyszerrel kevert, komplikált Vegyi utón előállított úgynevezett Eufosyi-Paraffinró! van itt szó — amelynek vegyüléke a feltaláló titka — de a melynek a rendkívüli hatása épen abban nyilvánul meg, hogy azt olyan magas hőfokkal lehet alkalmazni — a minőve! más anyagot egyáltalán nem lehetne használni anélkül, hogy a bőrön a nagyfokú meleg, vagy a forróság érzése fel ne lépne.

Ha például kezünket egy 55 fokos meleg Eufosy’.-Paraííinba mártjuk be, úgy azon csupán a langyos meleg érzése támad és csupán csak 70 foknál magasabb- Uőmérsékü paraffinnál lép fel — akkor JSöfn á; forróség-nak, Iranern csak a melegnak az érzése és Így kétségtelen, hogy egyedül az Eufosyl-Parafiinnal vagyunk képesek a testhez olyan nagy fokú meleget vinni, aminőt sem a viz, sem a fango alkalmazásával nem tudnánk elviselni. Ennek a szernek másrészt az a nagy előnye is van, hogy igen magas hőfokig forralva és alkalmazásakor a megkívánt hőfokig lehűtve, nagyon könnyen sterilizálható.

Az Euíosyl-Paraffin feltalálója egy francia orvos, dr. Barílte de Sandfort, aki hosszas kutatás után rájött, hogy Löszvény, rheuma, Ischias és neuralgikus fájdalmaknál a legjobb hatást és eredményt az Eufosyl-Parafiinnal való pakkoiás nyújtja, amely anyaggal a testet, illetőleg a beteg testrészt bevonva körülötte egy oda simuló, átjárhaílan páncélt képez és igen meleg hőfokánál és rossz melegvezető képességénél fogva rendkívüli hatását nagy mértékben tudja kifejteni.

Hogy gyógykezelés szempontjából az Eufosyl-Parafftnnak milyen rendkívüli értéke van, bizonyítja az a körülmény, hogy Franciaországban a hadseregnél és a haditengerészetnél mint kötelező gyógykezelési mód van alkalmazásban, főleg köszvény. rheumatikus és idegbajoknál, továbbá fagyott végtagoknál rendkívüli jó eredménnyel használják.

Igen nagy elterjedtsége van a Paraíínn kezelésnek Németországban is, amit Számos orvosi bizonylat igazol, továbbá a berlini Medizinische Klinik 1926 50. számában dr. Heinrich Zimmer kiváló szakorvos által közölt tudományos értekezés is bizonyít. Szerinte főleg Ischias, lumbago, rheuma, krónikus izületi lobogná! és az ott fellépő izzadmányoknál, köszvény eseteiben, továbbá lesovdnyitds céljaira lehet ezt a szert rendkívüli eredménnyel használni. Az utóbbi eseteknél csupán egyszeri alkalmazása fél kiió, egy kilónyi testsulyveszteséget idéz elő anélkül, hogy a szervezetre a legkisebb hátrányos befolyással is lenne, sőt az egész kezelési idő alatt a közérzet kitűnő, az érverés nem szaporább és utána az illető teljesen frissnek, felüdcltnek, megkönynyebbültnek érzi magát.

Nem csupán gyógykezelési szempontból például rliemnás, köszvényes tagokra, hanem fogyasztási soványitási célból is lehet a szert csupán egyes kívánt testrészre alkalmazni, a mi használatának óriási előnyt biztosit, Dr. Heinrich Zimmer szerint az Eufósyl-Paraífin pakkolás minden más: moor, far.gó, vagy egvébb pakkolást hatásában messze felülmúl.

Ilyen Paraffinnal kezelő gyógyintézet Jugoszláviában ezidőszerint csupán Zagrabben van. November elején Szuboticán fogmeguyilni a második hasonló intézet, amely bizonyára szép eredményeket fog elérni.

Üzenetek

Fiatal asszony, Szubctica. Leginkább célt érhet villanyos masszázs alkalmazásával. Levelében jelzett minden egyéb kívánságára al cgnagyubb készséggel állok rendelkezésére.

, Egy szende K. k.s'ány, Szubofca.

Csod^Iaítjs,. hogy; manapság a .kislányok. milyen szégyenlősek í Rövid idő alatt ön a második, aki azzal a kijelentéssel kezdi ei hozzám intézett sorait, hogy szégycnli magát, amiért tanácsért fordul hozzám. Pedig ez a nagy szégyeniöség mintha nem is volna egészen összeegyeztethető a mai korszellemmel, mely korszellemben a mai kislányok is benne é’nek, eltekintve attól, hogy amire a tanácsomat kéri, az egyáltalán nem ad okot a szégyenlőségre. Hogy rn;k lehetnek azok az apró, gombostüfejnyi fehér kinövések az arcán? Nem egyebek, mint a verejtékmirigyek vagy a hajtüszök kicsiny cystaszerü képződményei, amelyeket legcé'szcrtibb nagyon finom műszer segélyével felnyitni, amelyre legalkalmasabb pl. az angol komedonyomó lándzsás vége, kinyomkodni, amelyek azután erre a beavatkozásra rendszerint el is múlnak. Ha nagyon sok helyen van az arcán, akkor esetleg ajánlatos egy hámlasztó kora használata. Azokat a fekete pontokat úgy távolíthatja el, ha az arcát legelsősorban alaposan kigőzöli, amikor is a bőr jól felpuhul és nyomásra a fekete pontok könnyen lesznek eltávo'ithnték. Hogy némelyeknél kinyomás után a helye állandóm ott marad, az onnét van, mivel a pórusok erősen kitágultak. Ajánlatos lenne olyan arcvizet használnia, amely ezeket a pórusokat összehúzódásra bírja.

F. M. Szubotica. A fiatal kinézés és szép arcbőr első feltétele az. hogy az arcra sohasem alkalmazzunk nem megfelelő "krémet, mert ez nemcsak hogy megtámadja az arcbőrt, hanem oiyan károkat is okozhat, amiket aztán eltüntetni többé nem lehe't. Csakis olyan arckrémet lehet használni, amelynek ártalmatlansága tudományos alapon igazolva lett.

Barna kislány, Sztorakanizsa. Szinte jól esett olvasni, amint írja, hogy az arca természetes rózsáspirós — nem mintha manapság ritka látvány lenne az ilyen rózsáspiros arcszin, sőt ellenkezőleg. _ hanem minthogyha a természetességükhöz férne némi szerény kétség. Az arcán levő mitesszereket, amelyeknek je'cnlétc bántólag hat önre és amelyek kétségkívül rontják az arcának a kó'oriíjét, akként távolíthatja el, ha az arcát jól íegőzöli és azután azokat az apró fekete pántokat a'aposan kinyomkodja.

K. Beiia, Fcketid. Fehér pudert használjon: azt írja, hogy arany.,zőkc hajú \ an. Szőke, világosból ü hölgyek í.hér púdert használjanak. Egyébként a v:ilasztrítt púder sz.nc legyen a bőr tónusával összhangban, mert époiy visszataszító a fehér bőr-ön a krémszínű, mint a krcoTő ön a fehér púder. Rózsaszínű púdernek csak kivétc’es alkalmakkor van létjogosultsága (bál, színház, e.tóy stb.), ahol az erős mesterséges villany vagy gáziény zöld és sárga rcí ereket vált ki az arcból és ezt tomp.tani kell.

Fekete kislány, Szenta. Higyje meg, kérem, hogy nagyon nehéz probléma elé állított a kérésével. Mert egy kislány kérését nem teljesíteni magában véve is udvariatlan dolog lenne; ezzel én magamat sohasem vádolhatom. De nem teljesíthetni — ez már nagyon kellemetlen. Hanem mondja kérem, miért is akarná kegyed a természetnek egy kétségkívül balos alkotását természetellenesen megváltoztatni? Egy fekete kislány, alti nagyon szeretne fehér lenin, csak azért, mert mindenki kis cigánynak« hívja és hogy maga ezért nagyon haragszik. Igazán azért, mert mindenki vagy talán csak egy valaki? Bocsánat! De esek úgy véletlenül csúszott ki a tpilanból ez az indiszkréció! A do’og lényegére térve, bármi'y szívesen is tenném, nem ajánlhatok olyan kenőcsöt, amely fekete arcbőrét felíérré tehetné, mert ilvcn egyáltalán nincsen. A higanyos kenőcsök talán egy kevés árnyalattal világosabbá tehetnék az arcbőrét. de ezeknek a használatáról meg nyugodt leiekkel lebeszélem, mert egyébként ártalmasságukní! fogva később nagyon is megbánná, lm használná őket. Ha csak, amint Írja, egy pár szepiő található at7. arcán és ezeket szeretné eltüntetni, liát azért az egypárért nem érdemes valami radikálisabb beávatkor 'zást1 megkockáztatni — ellenben . az arkoloritjának megfelelő púder alkalmazásával szépen lehet azokat láthatatlanná tenni.

Lilla, Szubc'lca. Hogy az »ur gu •-'OsnictTum« kenőcs nem-e árta'mas? Erre a kérdésre határozottsággal csak akkor felelhetnék, ha ismerném annak vegyi összetételét. Az estéli krémek, amiket az arcbőr minősége szerint más és más formában szoktunk adni, rendesen nem tartalmaznak az arcbőrre ártalmas anyagokat: higanyt; ólmot és így mint fedő, puhító krémek többnyire ártalmatlanok — de -mégis amennyiben úgy vette észre, hogy k!tágítja a pórusokat, jobb, ha nem használja.

Elkeseredett nö, Mól. Azzal, hogy kltépéssel, erőszakos utón igyekszik a szőrszálakat eltávolítani, tényleg el nem ér semmit, mert utána csak még erősebben nőnek ki. A hydrogén hyperoxid ideiglenesen ugyan elszíntelenít, de igaza van, hogy huzamosabb, állandó használata a bőrre kártékonyán hat. Aki pecbg önnek holmi kenőcsőt akar adni, vagy ráerőszakolni, hogy azzal célt ér, hát az tudatosan akarja becsapni, vagy pcd;g egyszerűen szédelgő. Igaz, hogy a szőrszálak eltávolítására szoba került a Röntgen besugárzás is. de ezzel rendkívül óvatosan keit eljárni, mert kozmetikai tekintetben olyan helyrehozhatatlan károkat okozhat, amelyek visszatetszőbbek lesznek, mint a szőrszálak jelenléte, ami miatt igénybe vettük. Prof. Saalfeld, kiváló német kozmetikus óva int a Röntgen besugárzástól, mivel sohasem lehet tudni, hogy alkalmazása után miféle káros behatások maradnak vissza. Legtanácsosab bmégis az elektrolyosis — a villany — amelynél, hangsuylozem, hogy . ügyesen és szakszerűen alkalmazva nem szabad hegeknek viszszamaradni. Nincs oka annyira kétségbeesni — higyje el, lehet a bajon segíteni.