Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-30 / 302. szám

2* oldal öACSMKGYfia NAPLÓ .1927. október 30 a kormány szeptember 11-ikén nem kat>f többséget, szeptember 12-ikén megbu­kik. Ha ezt mondtam volna, becsaptam volna a népet. A kormány pozitív tć' nyék birtokában volt és tpáfta, hogy óriási többsége van, ami most a parla mentben manifesztálódik-'is. (Taps és helyeslés a radikálisokérészéröl.) Kovácsevics Dragjtin (Radics-pJtti). Golyólopással! Vafdcsevics miniszterelnök: A két kormánypárt százkilencven mandátu­mot kapott és később ehhez csatlako­zott húsz szlovén néppárti képviselő is. Ez olyan szám, amely biztos és szolid többséget képez.'.. Én azt mondtam, hogy a radikálisok veszíteni fognak a választásokon, de a kormánytöbbség nem fog megrendülni. Rrnyevlcs Juraj (Radics-párti): És mit mondott Davidovics az ön nyilatkoza­táról? Több hang a radikálisok oldaláról: Kérdezze meg öt! Vukicsevics ezután azzal az áHitással foglalkozott, hogy egy gyűlésen azt mondta volna: aki nem szavaz a kor­mányra, vessen magára a következmé­nyekért. Ezer meg ezer tanú előtt, sok gyűlésen beszélt, kifejtette programját, felsorolta, mit fognak dolgozni... Radics István: Nem igaz. Vukicsevics: Igaz. Radics: Nem igaz, be fogom bizonyí­tani, hogy nem igaz. Vukicsevics: Menjen el azokra a he­lyekre, járjon utána és meg fog róla győződni. Radics: Már tíz olyan állítás van a beszédében, ami nem igaz. Vnkicsevics: És természetes, hogy azt mondtam a választóknak, hogy aki nem szavaz a kormányra, vessen ma­gára a következményekért. Drljevtcs Szekula (Radics-párti): Mit Jelent az, hogy mindenki magára ves­sen? Marinkovics külügyminiszter: Azt Jelenti, hogy mindenki felel azért, amit tesz. Radics: Á, ön is sorra fog kerülni, csak egy kicsit máskép és kötik rét ebben. Marinkovics: Kicsit máskép? Ez szé­pen van mondva. !' Radics: Elárulta a vezérét s most a népet és az államot is el akarja árulni. Védi Vukicsevics Velját, ön az a rossz szellem, aki őt tartja. Maga a második Nikics! Marinkovics Voja: Csak ön beszéljen az árulásról. Ez nagyon jó! Vukicsevics miniszterelnök végül azt fejtegette, hogy a minisztereknek is jo­guk van agitálni és beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Ezekkel már válaszoltam is a vád­iratra és amint Radics István azzal fe­jezte be a vádinditványt, hogy az jogo­sult, én kijelentem, hogy az teljesen jo­gosulatlan. (Taps és helyeslés a jobbol­dalon.) Radics István beszéde Radics István kapott ezután szót. — Jogosulatlan a miniszterelnöknek az a kifogása — mondotta Radics — hogy a vádindiivány nem sorolja fel egyen­ként az összes bizonyítékokat a tanuk neveit stb. A miniszterelnök azt állítja hogy semmi uj sincs a vádinditványban Valóban nincs. Mi nem akarunk újságo­kat és szenzációkat közölni, ellenben erő­sen hangsúlyozzuk, hogy az igazolóbi­zottság húsz egyhangú határozatot ho­zott, amely szerint húsz választókerület ben az összes tisztviselőket, főispánokat, főszo'gabirákat, akik a választási tör­vény ellen vétettek, bíróság elé kell ál­lítani. A miniszterelnöknek az az érve hogy huszonöt kerületből nem is adtak te panaszokat, szintén nem állja meg a helyét, hiszen csak azért nem történt ez meg, mert úgyis tudják, mi ezeknek a panaszoknak a sorsa. A radikálisok és a demokraták között nincs valódi különb­ség. Ezek szerb pártok, amelyeknek tö­rök állaniideáljuk van: uralkodni, paran­csolni akarnak, csak a hatalomról be­szélnek, nem pedig a kötelességekről, arról, mi az Halvány fogalmuk nincs európai állam. Radics ezután támadta a községi ko­­meszár-rendszert, majd a csendőrség el­len kelt ki élesen: — Azt állítják, hogy Tomics tábornok, a csendőrség főparancsnoka hat hónap­pal ezelőtt titkos köriratot küldött szét a csendőrségnek a Radics-párt ellen. Mind­ezekért nem Szerbia a hibás, még csak nem is a radikális kormány a maga egé­szében. Azonban meg lehet állapítani, kik a bűnösök és azokat le kell operálni a radikális párt testéről. Az alkotmányt nem hajtják végre. Az alkotmány kate­gorikusan kinyilvánította a házi küszöb szentségét, a községi és tartományi ön­­kormányzat, valamint a választások sza­badságát. Ezt előírja az alkotmány, azt azonban nem részletezi például úgy, hogy Szokolovcin szabadoknak kell lenni a választásoknak, vagy hogy például a szombori kerületben nem szabad golyócs­kákat lopni, ha a kormány jelöltjének el­lenjelöltje Trifkovics Márkó, vagy ha a kormány jelöltje a világ legjobb jogásza, dr. Szubotics. Radics ezután azt állította, hogy Vuki­csevics Velja klubja régebben a Radics­­párt vezetőivel tárgyalásokat folytatott, hogy belépjenek a nemzeti parasztklubba. Ezért különösen Trbics Vaszilije lelke­sült. Radics végül kijelentette, hogy a mi­niszterelnök ugylátszik nem is értette meg a vádinditványt és követelte, hogy a parlament hozzon olyan döntést, ami­lyet az egész közvélemény vár tőle. (Nagy taps az ellenzéken.) A szuboticai jelölés Budiszavljevics Szrdján PHbicsevics­­párti több mint egy órás beszédben tá­masztja alá a vádinditványt. Mint a vá­lasztási visszaélések egyik példáját em­líti fel, hogy amikor a radikális párt ke­rületi bizottsága Radonics Jovánt jelölte listavezetőnek, akkor Rajics Szvetiszláv a B. B. B. ügyosztály főnöke leutazott Szuboticára és keresztülvitte, hogy dr. Szubotics Dusán igazságügyminisztert jelöljék. Ezért nem Rajics Szvetiszláv fe­lelős, hanem az, aki őt lekiildte. Budi­szavljevics beszéde után az ülést negyed kettőkor félbeszakították és délután négy órakor folytatták. A délutáni ülésen Saulics Novica föld­­mivespárti a montenegrói választások­ról, utána dr. Suté] horvát parasztpárti a boszniai választási metódusokról be­szélt. Mindkettejük beszédét a radikáli­sok idegességgel hallgatták és spkszor közbeszólással szakították félbe. Boskovics Dusán délbánáti füg­getlen demokrata szólalt fel ezután. Szerinte rengeteg visszaélés volt a vá­lasztásokon. Délbánátban felcserélték a közigazgatási tisztviselőket, mindenki agitált a hivatalos jelöltek érdekében, még RnTcs Szvetiszláv BBB osztályfő­nök, sőt MUassinovics Bránkó állam­­ügyész is. Most a községi választások előtt ismét üldözések vannak, Jarková­­con sok embert tartóztattak le politkai okokból. Bírálja a pénzügyminiszter adó­­rcndcicttervczetét, amely adókönnyítése­ket hoz, de nem a Vajdaságnak, mert itt tovább is fenntartják a jövedelem­­adót, csak más formában Ez azt is je­lenti, hogy szó sincs még ?z adóegysé­­ges'térről. Beszédét a Vajdaság bajai­nak hangoztatásával fejezte be és kö­vetese a minisztere'nök vád alá helye­zését. Az elnök az ülést péntekre halasz­totta. Az ellenzéki pártvezére"; interpellációja a külügy­miniszterhez Radics István, Jovanovics Joca és Pri- L'.csevics interpellációjukat terjesztették be Marinkovics Voja külügyminiszterhez. Az interpelláció többek közt a kővetke­zőket tartalmazza: — Az 1927—28. költségvetés tárgya­lása óta, a mai napig a külügyminiszter egyetlen lényeges szavát sem hallotta a parlament. Azóta az európai politiká­ban sok fontos esemény történt, amelyek befolyást gyakoroltak államunk nemzet­közi helyzetére. Számos komoly ese­mény jelentősen csökkentette az éllam tekintélyét és kilátásait a szomszédok­hoz való viszony tekintetében. A tiranai paktum, Olaszország vádjai az állítóla­gos hadikészületek miatt, az olasz-ro­mán barátsági paktum, az albán diplo­máciai viszony megszakítása, a Görög­országgal való tárgyalások megszaka­dása, végül a Bulgáriához való viszony kiélesedése, az emigráns-kérdés, vala­mint a déiszerbiai merényletek miatt: azt mutatják, hogy a legnyugodtabb és a leggondtalanabb embereknek is aggod­­niok kell. — Olaszországnak azt a politikáját, amelynek célja a mi elszigetelésünk és amely a kisantant felbomlasztására irá­nyul, semmiféle ellenpolitikával nem el­lensúlyoztuk. Régi szövetségeseink és barátaink között senkit sem látunk, aki teljesen mellénk állna, aki mostani ne­héz helyzetünkben segítségünkre lenne. Mindenkinek tudnia kell, hogy orszá­gunk kritikus napokat él át és súlyos órák következhetnek. Ezt a gondot sú­lyosbítja az az aggodalom, hogy az or­szág magára maradhat a legnagyobb el­lenségeinek szövetségével szemben. Ez és a békeszerződések revíziójára irá­nyuló külföldi mozgalom, valamint sok egyéb jelenség ad nekünk jogot, hogy a házszabályok 71. pontja értelmében interpellációt intézzünk a miniszter úr­hoz és felhívjuk, hogy a parlament előtt adjon felvilágosítást: 1. általános külpolitikai helyzetünk­ről: 2. szomszédainkhoz való viszo­nyunkról általában és külön viszo­nyainkról Görögországhoz, Albániá­hoz és Olaszországhoz; 3. azokról az eseményekről, ame­lyek a Bulgáriához való viszonyunk kiélesedésére vezettek és mindenről, ami ezzel összefüggésben van; 4. azokról a rendszabályokról, ame­lyekét a kormány foganatosított, hogy nemzetközi helyzetünk . javuljon, amit különösen Olaszország politikája ve­szélyeztet; • \ lehet Noviszadról jelentik: Sok panasz ér­kezett az utóbbi időben a noviszadi ke­reskedelmi és iparkamarához arról, hogy a pénzügyi hatóságok a cégjegyzett ke­reskedők és iparosok számára előirt ille­téket követelik azoktól a kisipa osoktó! és kiskereskedőktől is, akik nem jegyez­tették be cégüket, mert erre a törvény nem is kötelezi őket. Rendszerint súlyos birsaggal is sújtják ezeket a kisiparoso­kat késedelmes fizetés, vagy nemfizetés címén. Polgármester Ls képviselő Az .gazo’óbizottság szombaton tárgya­lás alá vette azoknak a képviselőknek beadványát, akik egyúttal községi elnö-1' kök (polgármesterek, községi bírák). A beadványában a képviselők azt. kérték, hogy megmaradhassanak községi elnöki állásukban. Ilyen képviselők körülbelül huszonötén vannak éí a beadványt ti­zenöten írták alá, köztük Kjdmanudi Koszta közoktatásügyi miniszter, Beo­grad polgármestere, Cvetkovics Dragisa* nid, Szebics Jóca vel.kogradistei közsé­gi elnök. Eddig az volt a gyakorlat, hogy községi elnök nem lehet egyút­tal képvselő is és ezért Kumanudinak, amikor Beograd polgármesterévé vá­lasztották, le kellett mondania mandátu­máról. A szombati ülésen az igazolóbizott­ság egyhangúlag kimondta, hogy a községi elnök lehet képviselő, megálla­pítván, hogy az alkotmány nem sorolja tel a képviselőséget kizáró okok között a községi elnökséget. SSÜSESBBHWaTM”—--------------------------------------­Jag’ía'anui bírságolják a nsm cág|egyzatt kisiparosokat és keresksddket A kamara ezzel kapcsolatban a beo­­gradi adóvezérigazgatósághoz sürgős beadványt intézett, amelyben utál a Vaj­daságban most is érvényes 1884 évi ipartörvény XVil. szakaszára, valamint az 1885. évi kereskedelmi törvény XXXVII. szakaszára, amelynek rendel­kezései szerint csak azok az iparos és kereskedő vállalatok kötelesek cégjegy­zésre, amelyeknek terjedelme a kisüzem méreteit meghaladja. Letartóztatták az alibunári adóhiva­tal valamennyi tisztviselőjét A tiz hivatalnokot visszaélésekkel vádolj k Pancsevóról jelentik: Az alibunári adóhivatalban történt visszaélések ügyé­ben . megindított vizsgálatnak újabb szenzációs fejleményei vannak. A pancsevói ügyészség utasítására, mint ismeretes, még má.his havában le­tartóztatták Singer Hugót, az alibunári adóhivatal főnökét, aki több mint száz­ezer dinárt sikkasztott el az adóhivatal pénztárából. Singer letartóztatását kö­vette Makszimovics Radoszláv pancse­vói pénzügyigazgató őrizetbevétele, akit azonban a vádtanács pár nap múlva szabadlábra helyezett. Makszimovicsot időközben a pénzügyminiszter Pancse­vóról áthelyezte Pozsarevácra, ahol pár hónapig tartózkodott, amikor a pancsevói törvényszék vizsgálóbírója újból elrendelte letartóztatását. A pénz­ügyigazgatót Pancsevón tartóztatta le Knezsevics Milos detektív, ahova Mak­­szimnvics családja meglátogatása vé gett jött át Pozsarevácról. A vádtanács ezúttal jóváhagyta Makszimovics letnr tóztatását, aki Singerrel együtt ma is a pancsevói ügyészség fogházának la­kója. A vizsgálatot az alibunári adóhivatal­ban történt sikkasztások és visszaélé­sek ügyében tovább folytatta Miiashio­­vics Brankó államiigyész. A vizsgálat során egyre több visszaélést fedeztek föl, amelyekben az adóhivatal vala­mennyi tisztviselője részesnek mutat­kozott, ezért az ügyészség elrendelte mind a tiz alkalmazott, névszer int: Gyorgyevics Vladimír adóhivatalnok, Gyorgyevics Nikola, Petroyics Drag'sa, Hoffmann József hivatalnokok, Pesics Konstantin, Popovics Bozs;dár, Cvetko­vics Alekszander, VukanoviCs Simeon napidijasok és Dimitrijevici Vladi nir tisztviselő letartóztatását. A hivatalno­kokat a csendőrség beszállította a pan­csevói ügyészség fogházába. Pesics Konstantst azzal vádolja az ügyészség, hogy 1925-ben Singer adó­főnök rábeszélésére kiment a községek­be, ahol adóhivatalnoknak adva ki ma­gát, átvizsgálta a községek adóköny­veit és a munkájáért napidijat követelt. Szelencén 1000, Handl án 1000, Alibu­­náron 1500, Slovacska-Alekszandrovacon Ő00, Szveti-Mihajlon 1500, Kordinben 1350 dinárt vett föl napidij címén és ezt a pénzt Singer Hugo adófőnökkel megosztotta. A többi adóhivatali tisztviselő ellen az a vád, hogy Singer Hugo utasításá­ra, mint adóvégrehajtók jelentek meg a községekben. Ha az adókat végrelui­­tás utján hajtják be, a feleknek két szá­zalékos végrehajtási költséget szoktak fölszámítani, ezt az összeget a végre­hajtók kötelesek az adőpénzekkel együtt a közpénztárba beszolgáltatni. Az ali­­bunári tisztviselők azonban, a vád sze­rint, a behajtott végrehajtási dijakat nem szolgáltatták be az adóhivatal pénztárába, hanem megtartották és megosztoztak rajta Singer Hugóval. A Végrehajtásokat végző adétisziviselök ilyen módon közel százezer dinárral károsították meg az államot. A novisza­di tartományi pénzügyigazgatóság, mi­kor értesült az alibunári végreh,vtő­­nzabadcsapatok manőveréből, elrendelte, hogy a jogtalanul felvett végrehajtási illetékeket a községek kötelesek megfi­zetni. Milasinovics pancsevói állam­ügyész a pénzügyigazgatóság rendelete alapján rendelte el az alibunári adóhi­vatal tisztviselőinek letartóztatását. A gyanúsítottak azzal védekeznek, hogy 1925-ben a községi pénztárak any­­nyira kiürültek, hogy a községek az adóhivataltól végrehajtókat kértek az­zal az ígérettel, hogy a munkáért ho­noráriumot fizetnek. A végrehajtást el­végezték és a községektől elfogadták azt, amit nekik önként, saját jószántuk­ból kifizettek, állami pénzeket tehát jog­talanul nem tulajdonítottak el. A tiszt­viselők a letartóztatás ellen felebbeztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom