Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-29 / 301. szám
6. oldal BiCSMffGYKI NAPT/Ó 1927. október 29. meztetés alapjára helyezkedett az ,ifjusással szemben, de hangsúlyozta, hogy nem elégszik meg azzal, hogy verekedések nem lesznek, hanem az igazoltatásokat sem engedi meg. Kijelentette a kultuszminiszter, hogy miután a szeretetteljes kapaeítáíásnak minden . eszközét kimentette, most már a legszigorúbban cselekedni lag és ha az igazoltatásokat tovább folytatják, bezáratja az egyetemet. Felszólalásának befejezése után a kultuszminiszter kisietett az ülésteremből és utasítást adott, hogy az egyetem rektorát és dékánjait hivassák a parlament épületébe. Ennek a rendelkezésnek nyom ban eleget is tettek és a közoktatásügyi miniszter közölte a rektorral és a dékánokkal, hogy az egyetemeken nem tűr meg■ semmiféle igazoltatást' és ha azt valaki mégis megtenné, azt el kell távolítani az egyetemről. Ilyen értelmű távirati utasítást küldött a közoktatásügyi miniszer « vidéki egyetemeknek is. Hír szerint uj'abb zavargások esetén detektiveket vezényelnek az egyetemekre. akik a pedellusokkal együtt fogják eltávolítani a rendbontókat. A trónkérdés a román parlament előtt A nemzeti parasztpirt vezére népszavazást követeit a trón betöltésének kéid.sébert Bratianu kijelentette, hogy Károly királyságáról szó sem lehet Az ostromállapo’ot kiterjesztették egész Romániára? A romániai eseményekről a világsajtóban különböző hírek jelennek meg, amelyeket a nagy párisi és londoni lapok bukaresti tudósitói kerülő utakon juttatnak el lapjaikhoz. Ezek a jelentések beszámolnak arról, hogy a bukaresti kamara csütörtöki ülésén Bratianu miniszterelnök beszéde után Martin Gyula a nemzeti parasztpárt vezére is felszólalt, aki Manoilescu volt államtitkár letartóztatását alkotmányellenesnek minősítette, majd tiltakozott az ellen, hogy az ügyet katonai bíróság elé tereljék és követelte annak polgári bírósághoz való utalását. Rátérve a trónöröklés kérdésére, Maniu kijelentette, hogy Károly többizben hangoztatta, hogy nem reflektál ugyan a trónra, ha azonban a nemzet hazahívja, akkor eleget tesz kötelességének. A nemzetnek joga van althoz, hogy népszavazás utján nyilatkozzék a trónöröklés kérdéséről. Bratianu miniszterelnök azonnal válaszolt a felszólalásra és beszédében a kamara többségének helyeslése közben hangsúlyozta, hogy Károly királyságáról szó sem lehet Mihály király nagykorúságáig, mert a régenstanács uralma alatt az alkotmányt nem lehet megváltoztatni. Bratianu ismételten hangsúlyozta, hogy azokat, akik az alkotmányos rend megváltoztatására törnek, forradalmároknak fogja tekinteni és mint ilyenek ellen, fognak ellenük eljárni. ; A kamara többsége bizalmat szavazott ugyan csütörtökön a Bratianu-kormánynak, .ezzel azonban a Károly-problémáí nem tartják‘ Romániában elintézettnek és Manoilescu környezete nyíltan hireszteli, hogy rövidesen eljön az az idő, amikor Bratianunak menekülnie kell Romániából. Beszélik azt is, hogy Károly herceg rövidesen kibékül feleségével. Helena hercegnővel és ezzel a kibéküléssel függ össze a hercegnőnek Olaszországba tervezett utazása is, amit most csak azért halasztottak el, hogy Románia válságos óráiban elkerüljék a hercegnő külföldi útjához fűzhető kombinációkat. A külföldi lapok arról is Írtak, hogy az ostromállapotot nemcsak Bukarestre, hanem egész Romániára kihirdették. és hogy Bukarest környékén számos vidéki csapatot vontak össze, végül, hogy az erdélyi helyőrségek parancsot kaptak, hogy november else’jére mozgósítsanak. Arról is vannak hírek, hogy Teodórcscu Pál ezredest és Jassy volt prefektusát Axentet, Áverésen volt miniszterelnök meghitt embereit letartóztatták, mert azzal gyanúsítják őket, hogy Károly mellett folytattak propagandát. A romániai belső zavargások pénteken már erősen éreztették hatásukat a külföldi tőzsdéken és a pénzpiacokon is A párisi és londoni bankok nem lépnék összeköttetésbe romániai vállalatokkal és minden külföldi pénzhitel szerzés meghiúsult a zavargások hírére. Romániában a pénz megdrágult úgy, hogy a pénzintézetek nem folyósítanak hiteleket. A Principessa Mafalda valamennyi jugoszláv utasa megmenekült Szemtanuk elbeszélése szerint a hajótöröttek borzalmas harcot vivtak a cápákkal — A katasztrófának az volt az oka, hogy az o’asr oeeánjáró propellerének egyik vasrudja már napokkal előbb eltörött — Több mentőhajó már kikötőbe érkezett Ellentmondó hirek az áldozatok számáról Rio de Janciróból jelentik: Az Alena ttolland' gőzös csütörtökön éjfélkor befutott a Rio de Janeirói kikötőbe, fedélzetén az esülyedt Principfssa Mataldi 531 utasával. A hajótörötteket ideiglenesen a bevándorlók barakkjaiban helyezték el és köztük az elsülypdt hajó 159 alkalmazottja és matróza van. A Moselle francia gőzös a baliiai kikötőbe futott be és ott tette partra a Rrincipessa Mafalda harminc megmentett utasát, két tisztjét és busz matrózát. A Moselle által megmentett hajótöröttek közül négyen a hajóra vaió átmentésük után a kimerültségtől meghaltak. Angelo páter, a Mafalda utasa, adta fel nekik a halotti szentséget. Attól tartanak, hogy a megmentett hajótöröttek közül még sokan fognak a kimerüis&g köv. .. -hat elpusztulni. A hajótöröttek harca a cápákkal Az amerikai lapok újabb részletes jelentéseket közölnek a hajókatasztrófáról. Az elsiflVedt hajó egyik gépésze a következőket beszélte el:- Négy órán keresztül egy üsző pokolban harcoltunk életrc-halálra. mielőtt a Mafalda elsüllyedt. Az • utasokat vad rémület fogta el és lehetetlen volt a mciitocsónakckat rendben, szabályszerűen lebocsátarii, mert az emberek, mint az örültek, .megrohanták őket. Maga a szerencsétlenség úgy történt, hogy a hajó egyik propellerének egyik vasrudja néhány nappal a szerencsétlenség előtt eltörött, a végzetes napon pedig elvált a hajó törzsétől, átütötte a bordázatot és a széles résen viz tódult a gépházba, .ami kazánrebbanást idézett elő. Nem igaz, hogy a szerencsétlenség idején a tenger nyugodt volt, ellenkezőleg erős volt a hullámverés és amikor, a tenger felszínét egészen ellepték a hajótöröttek és férfiak, nők és gyermekek jajveszékelése töltötte be a levegőt, egyszerre tömérdek cápa bukkant fel és szörnyű vérontást vitt végbe a hullámokkal küzdő emberek között. így történt ez órákig. A rémület .leírhatatlan volt és a borzalmakat csak növelte, hogy andkor a Mafalda már majdnem teljesen elmerült, egy második kazánrobbanás szét vetette a hajót, amely a szó s-zoros értelmében szétnyiit, gerendák és fapallók repültek a levegőbe, majd lezuhantak a' hajótöröttek közé. A kazánrebbanás következtében tiz-tizennégy főnyi géptszszeiré'yzet a gépházban meghal:. Babjában elbeszélték a menekülők, hogy három mentőcsónakot nem sikerült a Maíaldáról lebocsfitani, mert amikor forgatni kezdtek a korongot, a mentöcsénakok elrcihadt kötelei elszakadta':. Azok. akik ezeken a csónakokon voltak, elvesztek. Általában-nehezen ment és sokáig tartott a ineutöesónakok lebocsátás-.t és az evezők közül is sók hiányzott. Ha rend lett volna a hajón, akkor senki sem veszett volna a tengerbe, Így is azonban jórészt csak azok pnsz- | túliak el, akik rémületükben a tengerbe i estek, vagy ugrottak és a cápák közé kerültek. Különösen tragikus a Mafalda markónisíájának a sorsa, aki utolsó szikratáviratában a következőket közölte: — Engem bezártak a rádiókabinba, nem tudom mi történik körülöttem, csak azt, hogy a kapitány megparancsolta, j hogy folyton kérjek segítséget. Az olasz kormány felelőssége A délamerikai lapok azt Írják, hogy az olasz hajóstársaságnak és az t'asz kormánynak felelnie keil a világ közvéleménye előtt azért, hogy a Mafalda propellerrudja tuár törött volt, amikor a hajó Barcelonából kifutott 'és azt mégsem javították meg. Az amerikai iapok azzal vádolják az olasz kormányt, hogy külföldi képviseleteit utasította, hogy ne tájékoztassák, az idegen j sajtót és minden olyan hírt, um.cly kritikát tartalmaz, a leghatározottabban cáfoljanak meg. • Anglia és Amerika hajózási szaktekintélyei azt követelik, hogy a Népszövetség állítson fel egy nemzetközi hajózási bivatá'í, amelynek -szervei vizsgáljanak meg minden oeeánjáró hajót ‘ annak elindulása ' előtt. A hajó harmincnyolc jugoszláv utasa megmenekült-A Rio de Janeirói olasz követség; i közli, hogy J a Principessa Mafalda harmincnyolc jugoszláv utasa egytöl-egyig megmenekült. a halottak közt van azonban a hajó kapitánya, tizennégy tisztje és masconisiá ja, akik az utolsó percig a hajón voltak és ekkor már olyan nagy volt a vihar a tengeren, hogy a mentőcsónakok nem tudták megközelíteni a sülyedö hajót. Egy római jelentés szerint ' a Principessa Mafalda odaveszett utasainak és alkalmazottainak számáról csak szombaton lehet egész pontos kimutatást adni. mert ekkor érkezik he Rio de Jancirótn a Rosctti nevű gőzös, amelyről tudják hogy több hajótöröttet megmentet*, de amelynek nincs rádiókészüléke és igy nerr! tud jelentést küldeni. Az áldozatok számáról pénteken > teljesen ellentétes hírek kerültek a világsajtóba, ezeket a híreket azonban majd csak akkor lehet ellenőrizni, ha már az összes mentőhajók befutnak a kikötőbe a hajótöröttekkel. Jóval nagyobb az áldozatok száma Rio de Jarieiro-i jelentés szerint a Navigation Oiontule d'ltalia szikratávíró utján körkérdést intézett azokhoz a hajókhoz, amelyek resztvettek a hajótöröttek megmentésében. A beérkezett válaszokból megállapították, hogy az eísiilyedt hajó 1252 utasa és személyzete közül 855 ember tartózkodik olyan hajókon, amelyeknek szikratáviró állomásuk van. A Formosa kapitányának véleménye szerint az áldozatok száma jóval nagyobb, mint az optimista jelentések közük és ezt megerősítik a Rio de Janeiroban partra tett hajótöröttek is, akik szerint körülbelül kétszáz áldozata van a katasztrófának. A Rio de Janeiro-i olasz konzulátus jelentése szerint 331 emb.erá.idozata van a katasztrófának. . .. Rablótámadás vaqypo 7irikai bosszú ? Éjszakai támadók véresre verték Kékics Miia sztaribecseji földbirtoka t Sztaribecsejről jelentik: Kellemetlen kalandja volt csütörtök éjjel Kékics Mita sztaribecseji földbirtokosnak. Kékics nagyobb társasággal éjfél után egy óráig tartózkodott a Brisztol-szálló éttermében. A társaság tagjai együtt távoztak, majd különböző utakon indultak hazafelé. Kékics az Obilicseva-uccában levő lakása felé ment cgyideig harmadmagával, az Obilicseva-uccában azonban két társától elvált és egyedül haladt tovább. Nem messze lakásától két alak jött vele szemben, akik amikor elhaladtak mellette, visszafordultak és hátulról, orvul megtámadták. A támadók egyike léccel. a másik billiard ddkóval ütlegelte Kákicsét, aki szembefordult Jánudóhal és bottal védekezett. Mikor azcmb’n észre vette, liogv a két támadónak még Hárman rckannak segítségül a Dragís .vt-lc vendégül irányából, futni kezdett ■vissza a főtérre és segi régért kiált >zott. A segélykiáltásokra figyelmes lett, a téren tartózkodó Mednrics Pá.ió rendörörmester, több lövést tett a levegőbe és az elősietett rendőrökkel a verekedés színhelyére rohant, a támadók azonban ekkorra elmenekültek. A rendőrök a helyszínen megtalálták azt a lécet és az összetört súlyos billiard dákét, amivel az utonáikVk a iölübirtokosra támadtak. Kékics a fején és testén sérült meg súlyosan. A rendőrség kihallgatta a földbirtokost, aki azt állítja, hogy a két támadó közül az egyik női ruhába öltözött férii volt. A rendőrség megindította a nyomozást és felmerült az a gyanít,, hogy Kékicset politikai ellenfelei támadták meg, bár az is lehetséges, hogy a földbirtokost ki akarták‘rabolni.
