Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-01 / 273. szám
1927. október 1. Negyven oldalas lesz a Bácsmegyei Napló vssárnapi száma A Bácsmegyei Napló vasárnapi száma eddig is hatalmas kötet volt. Most azonban négy oldallal kibővül a vasárnapi szám s negyvenoldalas lesz, ebből nyolc oldal a kedvelt gyermekujság a Habos Torta s harminckét oldal maga a Bácsmegyei Napló. Nemrégiben még karácsonykor sem adtak olyan terjedelmes újságot a magyar lapok, mint aminő ezentúl a Bácsmegyei Napló egy-egy ünnepi száma lesz. A gazdag tartalmú vasárnapi lap a vajdasági magyar kultúra méltó reprezentálása kivan lenni. Ünnepi ajándék, egész napra való nemes szórakozás, amit mi örömmel adunk át az olvasónak, mert ez a Bácsmegyei Napló fejlődésének s egyben a magyar kultúra gyarapodásának kétségtelen jele. A holnapi ünnepi szám tartalmából a következőket emeljük ki: Kosztolányi Dezső két uj verse jelenik meg, ugyancsak két verssel szerepel Somlyó Zoltán s a vajdasági irodalom izmos tehetsége Gál Ottó. Verset irt a Vasárnapi szám részére Berényi János is, akinek tehetsége a legteljesebb méltánylást érdemli. Baedeker Ketten cimü rajzával, Tamás István: Darumadár, ha elszállsz délfelé cimü hangulatos párisi cikkel, Blazsek Ferenc, Gál Ottó, Novoszel Andor novellákkal szerepelnek, dr. Seltmann Rezső az amerikai Egyesült-Államok elnökjelöltjeit jellemzi egy nagyon érdekes cikkben, Révész Béla a gyermekről ir riportot, Bob a megérkezésről és hasonló dolgokról cseveg, Kosztolányi Dezső Tinta-1 és Londoni level-zt is irt, — dió humoros verset s prózai humoreszket, Móra Ferenc remek kis elmefuttatást az ujságirásról, Fémes László érdekes Ce- Tuzavázlatok-at s ezeken kivül a lap munkatársai érdekes riportokat: Berlini pörök, Délbánáti krónika, Érdekes véletlenek,'A muzsika hősei pongyolában a főbb riportcikkek címei. A vasárnapi szám uj rovattal is gazdagodik: Kozmetika lesz a rovat cime, amelyet dr. Vécsei Jenő szuboticai orvos vezet s e rovatban bármilyen kozmetikai jellegű kérdésre készséggel ad felvilágosítást. Az első ötszázdináros probléma megfejtését is közli a vasárnapi szám s újabb ötszáz dináros problémát is tűz ki. Nagyon érdekes lesz a kedvelt Műveltségi Vizsga rovat, D'-ószcghy Tibor és Tamás István cikkeit találja az olvasó a Film rovatban, a Színházi Kis Tükör a külföldi színházi aktualitásokról számol be a Tereiére szokott érdekes és gazdag Szerkesztői üzenetek, Kintornapályázat Keresztsorosrejtvény s rejtvény egészíti ki a vasárnapi szám gazdag tartalmát. Mese az óriáskígyóról Mit látót a petrovoszelói gtjepnusler ? Petrovoszelóról jelentik: Különös eset tartja izgalomban Petrovoszeló lakosságát. A napokban feldúlt arccal, halottsápadtan megjelent a községházán a petrovoszelói gyepmester, aki a rendőrőrmestert kereste.--- Borzasztó dolog történt ma —• mesélte izgatottan a rendőrörmesternek — a telepen megjelent egy óriáskígyó, rettenetes állat, legalább öt méter hossza és a feje akkora, mint egy emberiéi. A rendörörmester kételkedve fogadta a gyepmester bejelentését, az izgatott ember azonban esküdözött, hogy a saját szemével látta az óriáskígyót. — Az őrmester ur küldjön ki fegyveres erőt —- mondotta a gyepmester — mert különben bajt csinál az a borzasztó állat. A gyepmester addig kérlelte a rendőrőrmestert, hogy az végre is beleegyezett, hogy húrom rendőr vonuljon ki a telepre és ha az állítólagos óriáskígyó megjelenik, fegyveres erővel végezzenek vele. A három rendőr ki is ment a gyepmesterrel, de hiába lesték három órán át, az óriáskígyó nem jelentkezett. A hit közben elterjedt az egész községben fiftCSMEGYEI fJAFLŐ i. és a kiváncsiak százai gyűltek Össze a telepen, akik már ijesztő meséket terjesztelek az óriáskígyóról. — A feje olyan mint egy lófej és vörös pikkelyei vannak — mesélte az egyik. — Olyan vastag, mint a derekam — duplázott rá a szomszédja. A fantázia rövidesen apokaliptikus szörnyeteggé szorította a gyepmester óriáskígyóját, mely estig egyáltalán nem mutatkozott. Másnap felásták azt a helyet, ahol a gyepmester az óriáskígyót látta, találtak is egy nagyobb üreget, de — üres volt. A rendőrség erre bevonta a sárkánykigyó lakosztálya előtt felállított őrszemeket és sorsára hagyta a gyepmestert, aki meséjével bolondját járatta az egész faluval. (K.) Szomborban állítják fel a községi jegyzői tanfolyamot A belügyminiszter aláírta a tanfolyam felállításáról szóló szabályrendeletet Beogradból jelentik: Vukicsevics Vei ja miniszterelnök-belügyminiszter pénteken aláírta a községi jegyzői tanfolyam felállításáról szóló szabályrendeletet. A tanfolyamot Szomborban állítják fel és az október elején már meg is kezdi működését. a ián szabályrendeletet a minisztérium’tcsát BBB. ügyosztálya dolgozta ki ugyanazon szempontok szerint, ahogyan a régi magyar törvények előírják. A tananyagot azonban sok újabb tantárggyal bővítették ki. Külön szabályrendeletben nevezik ki a tanfolyam tanárait és a miniszteri biz-Milliókat rabolt, aggastyánokat és fiatal leányokat támadott meg egy bánáti rablóbanda Volt szerbiai községi bíró volt a bandavezér — A belaerkvai törvényszék 6—6 évi fegyházra ítélte a haramiákat Belacrkváról jelentik: Rendkívül érdekes bűnügyben tartotta meg a főtárgyalást a belacrkvai törvényszék büntetőtanácsa, Öt szerbiai rabló állott a bíróság előtt, akiket több rablás elkövetésével vádoltak. A tárgyalást Jovanovics Szte.ván elnök vezette, szavazóbirák dr. Varga Dezső és Lcndovsek Bogdán törvényszéki bírák voltak. A vádat Nedeljkovics Boskó ügyész képviselte, a vádlottakat pedig dr. Szlatky Ferenc, dr. Schumichen Ágoston, Milunov Tósa, dr. Zsirkovics Negoszin és dr. Radivoljevics Pálya védték. A tárgyalás megnyitása,után felolvasták a vádiratot, amely szerint az ügyészség Petrovics Radoljkó volt szerbiai községi bírót, Petrovics Miliajló, Milosevics Sztanoje szerbiai parasztgazdákat, Bogies Zsiva kovinl lakost és a szabadlábon levő Szvetkovics Márkot kétrendbeli rablás és egy rendbeli rabldsi kísértet elkövetésével vádolja. A vádirat ezután részletesen ismerteti, hogy a vádlottak 1937 április 16-án behatoltak Sztojinacski Sztévő birtokos házába, akit fegyverrel arra kényszeritettek, hogy vagyonának rejtekhelyét megmondja és azután egy lezárt vasládát, amiben 47.000 dinár és 3500 darab aranypénz és egyéb értéktárgy volt 760.000 dinár értékben, elraboltak. ■ A vádirat második pontja szerint 1926 november 5-én az első négy vádlott fegyveresen behatolt Golobicsevics Dusán házába. Mielőtt azonban valamit elrabolhattak volna, megzavarták őket munkájukban, mire a fegyveres rablók elmenekültek. 1926 augusztus 7-én pedig feltörték Párizs Iván kereskedő irodáját Kovinban, a Wertheim-szekréryt az ablakon keresztül szekérre tették és elrabolták. A pénzesszekrényt a szomszédos erdőbe vitték, ott fejszékkel felfeszitették is a benne talált 27.000 dinárt elrabolták. A vádirat felolvasása után megkezdték a vádlottak kihallgatását. Petrovics Radoljkó, Petrovics Mihajló és Milosevics Sztanoje bevallották, hogy a hétszázezer ríináros aranyrablást ők követték el, a másik két rablásról azonban nem akartak semmit sem tudni. Bogies Zsiva és Szvetkovics Márkó azonban tagadták, hogy a rablásokban részt vettek volna. Hogyan történt az aranyrablás? A károsult Sztojinacski Sztévó kovini birtokost hallgatták ki először tanúként. A nyolcvan éves öreg ember tanúvallomásában a következőképpen adta elő a háromnegyedmillió értékű arany elrab— Azon az emlékezetes estén éppen lámpát akartam gyújtani, amikor az udvaron hangos kutyaugatásra lettem figyelmes. A folyosóra akartam menni, hogy nézzem meg, ki jár künn,, amikor hirtelen kinyílott az ajtó és egy hatalmas, két méter magas ember lépett be a szobába. Egyenesen nekem rontott, megragadta egyik kezével torkomat, a tőidre dobott és mellemre térdelt. Kést rántott elő és azt a torkomnak szegezve megszólalt: — Ha megmozdulsz te vén uzsorás, akkor megöllek! Hol a pénz? — Nem tudom — válaszoltam én — mire fojtogatni kezdett, majd a kést belém akarta döfni. Erre csak annyit mondtam, hogy a fiamnál van. A többi rabló is berontott, átmentek a másik szobába, ott mindent szétdobtak, a szekrényeknek, fiókoknak tartalmát a földre szórták, a párnákat felhasitották, amikor pedig a vasládát megtalálták, azt fejszével felfeszitették. Tartalmát magukhoz vették és elmentek. • — Mielőtt végleg eltávoztak volna, a uccára vezető ajtót kövekkel és fadorongokkal eltorlaszolták s mire én az uccára kimehettem, hogy segítséget kérjek, elmenekültek. Ezután az elnök kérdésére Petrovics Radoljkó, volt községi bíró az elsőrendű vádlott előadta, hogy azon a napon, amikor a rablás történt, társaival takarmányvásárlás céljából jöttek át a Dunán Kovinba. Este 6 órakor éppen haza akartak menni, amikor találkoztak Bogies Zsivával. Bogies figyelmeztette őket, hogy Sztojinacskinak nagy vagyona van és ő ajánlotta, hogy törjenek be hozzá és rabolják el a kincseit. Miután Bogies megnyugtatta őket, hegy az öreg magával tehetetlen ember, elhatározták, hogy meglátogatják. Bogies az öreg fiának üzlete előtt állott őrt, mert attól féltek, hogy a feltámadás ünnepségeire való tekintettel korábban zárja be az üzletét. Neki volt a feladata, hogy ha a fiatal Sztojinacski haza akar menni, előre szaladjon és társainak jelt adjon érkezéséről. — A jól sikerült munka után — mondotta a vádlott — az aranyakat és a készpénzt szétosztottuk, amiből természetesen Bogies is megkapta a részét, a többi értékeket pedig egy szénakazal alatt rejtettük el. Rablók a leányszobában Golubics Veronika tanúvallomásában elmondotta, hogy múlt év november 5-én két fiatalabb testvérének társaságában szobájában tartózkodott. Szülei már kora este lefeküdtek, hét óra lehetett, amikor egy álarcos felfegyverkezett rabló rontott be a szobába. Fegyverét mellének szegezte, anélkül, hogy egy szót is szólt volna. Fiatalabb testvérei kiabálni kezdtek, mire a másik szobában szülei is felkeltek. Erre a rabló elmenekült. Több tanú kihallgatása után Nedeljkovics Boskó ügyész tartotta meg vádbeszédét, majd a védők beszéltek, azután a biróság ítélethozatalra vonult vissza és kétórai tárgyalás után kihirdette az ítéletet, amely szerint Petrovics Radoljkó, Petrovics Miháiló, Milosevics Sztanoje és Bogies Zsiva vádlottakat bűnösnek mondja ki rablás bűntettében és egyenként hatévi börtönbüntetésre ítéli. Szvetkovics Márkó vádlottat a biróság a vád és következményei alól felmentette, mert a főtárgyaláson bebizonyitást nyert ártatlansága. Az ügyész és a védők az Ítélet ellen felebbeztek. „Enyém és a jugoszláv népé“ Pasics özvegyének nyilatkozata egy magyar újságíró előtt férjéről Pozsonyból jelentik: A »Saturnus« hajón, amely Beograd és Becs között közlekedik, egy magyar újságíró beszélgetést folytatott Pasics Nikola özvegyével. — Honnét ismert rám? — kérdezte Pasics özvegye az újságírótól, aki a fedélzeten szólította meg. — A lapokban közölt fényképéről, kegyelmes asszonyom. — Az igaz, amikor szegény uram meghalt, arcképemmel tele voltak a lapok. Ma már nem fényképez le senki — mondotta mosolyogva Pasics özvegye. Az újságíró kérdésére elmondotta az ősz matróna, hogy Pasics Nikola halála után egészségi állapota rosszabbodott és gyógykezelés végett utazik Bécsbe. — Nagyon hatott rám — mondotta —• Nikola halála. Rám is és nemzetemre is. Mert ő kettőnké volt: enyém és a jugoszláv népé Rendezték az fizietek záróráját Pancsevón Az uj üzletzárási és nyitási rendelet október elsején lép érvénybe Pancsevóról jelentik: A pancsevói kereskedelmi egyesület és a pancsevói kereskedőifjak egyesületének bevonásával Dimitrijevics Tihomir városi főjegyző, ideiglenes rendőrfőkapitány értekezletet hivott egybe az üzletek nyitva* tartásának végleges szabályozása céljából. Az értekezlet eredményeképen Dimitrijevics főjegyző-főkapitány a következő rendeletet adta ki az üzletek nyitvatartására vonatkozólag: Pancsevón az összes üzletek április 1-től szeptember 30-ig reggel hét órától déli fél egyig és délután fél háromtól este hét óráig tarthatók nyitva. Októbet 1-től március 31-ig reggel fél nyolctól déli fél egyig és délután két órától este hét óráig tarthatók nyitva az üzletek. A következő napokon egész nap zárva tartandók az üzletek: minden vasárnap, továbbá december 1-én, az állami egyesülés napján, december 17-ikén, Őfelsége születésnapján, május 24-ikén, Ciril, és Method napján, junius 28-ikán Vidovdankor, katolikus és pravoszláv újévkor, karácsonykor, valamint husvét és pünkösd első napján, január 19-ikén a pravoszláv vizkereszt napján (bogojavljenje és katholikus Űrnapkor. Délig nyitva tarthatók az üzletek a következő napokon: Szent Száva napján, katolikus és pravoszláv Áldozócsütörtökön, pravoszláv Mitrovdankor, pravoszláv Nagypénteken és november 1-én, a katolikus Mindszent napján. Délelőtt tíz órától zárva tartandók az üzletek: a katolikus és pravoszláv karácsony, husvét és pünkösd második napján. Délelőtt tizenegy órától délután fél háromig zárva tartandók az üzletek: őfelsége Mária királyné születése napján január 9-ikén, továbbá szeptember 6-án Petar trónörökös születése napján. . A rendelet 1927 október 1-én lép érvénybe.
