Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-27 / 299. szám
10. oldal fcÄCSMEcnrra napló 1927. október 27. Hogy lehet segíteni a parasztság helyzetén ? Nagyobbarányu földhitel a szanálás föltétele Beogradból jelentik: A földművelésügyi minisztérium nemrégen bizottságot küldött ki, hogy tanulmányozza a paraszság eladósodottságának kérdését. A bizottság hosszas tanulmányozás és az érdekelt szakkörök meghallgatása után egyhangúlag a következő rezoluciót fogadta el: A bizottság egyhangúan megállapította, hogy az ország lakosságának parasztrétegeiben az utóbbi időben nagy kereslet mutatkozik hitel iránt és hogy a parasztság kezdett eladósodni és pedig igen súlyos feltételek mellett. Mivel épen a mai gazdasági viszonyok azzal a veszéllyel fenyegetik ezeket a néprétegeket, hogy az eladósodás folytán tönkremennek, ha nagyobbarányu földhitellel nem szanálják a helyzetet, a bizottság elhatározta, hogy sürgősen megkezdi a földhitelre szükséges adatok gyűjtését. A hitelakcióval párhuzamosan, a bizottság véleménye szerint rögtön meg kell kezdeni azoknak a rendszabályoknak életbeléptetését, amelyek a mezőgazdaság fejlesztését és rentábilissátételét célozzák. A szakkérdések tanulmányozására kiküldött bizottság tagjai lettek: dr. Sagadin István államtanácsos, Sztojkovics Velja földművelésügyi minisztériumi osztályfőnök, dr. Zebics kereskedelemügyi minisztériumi osztályfőnök, Velikovics Hajdúk földművelésügyi inspektor és dr. Koszics Mirkó, a noviszadi kereskedelmi és iparkamara főtitkára. Alakulóban van Csehszlovákia, Magyarország és Ausztria textilgyárainak karíelje A jugoszláviai textilgi árak is csatlakozni akarnak akartelhez Pozsonyból jelentik: A csehszlovákiai, magyarországi és ausztriai textilgyárosok között a legutóbbi napokban tárgyalások indulak meg azirányban, hogy karteilbe tömörüljenek, amely közösen állapítsa meg a három ország textilgyárainak eladási föltételeit. A terv szerint a pénztáreladást 30 napban akarják megállapítani, még pedig két százalékos pénztárkontóval. A nyílt hitel három hónapra terjedne. A prágai Mauthner-csoport a pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal a budapesti Erzsébet-malom épületében, amelynek üzemét beszüntették, nagy fonodát rendez be. Mint most hírlik, a malom épületében a fonódán kiviil 500 szövőszékből álló szövőgyárat is be fognak, rendezni. így a prágai Mauthner-csoport budapesti gyára a textilipar két legfontosabb ágára ki fog terjeszkedni. Szó van arról is, hogy a jugoszláviai textligyárak is csatlakoznak a cseh-magyar-osztrák kartelhez, bár ezek nem helyeznek nagy súlyt a még kezdetleges stádiumban levő jugoszláv textilipar magatartására. Uj értékelmélet — uj közgazdaságtan Irta: Dr. GERGELY JENŐ községi orvos, Fiiipovo III. Ha figyelemmel kísérjük és követjük egész a forrásig az értékképző lelki folyamatokat, rájövünk, hogy az indulati energiák végső forrása nem a tudatos lelki élet, hanem a tudattalanban, a lélek mélyén szunnyadó energiák: az ösztönök. A modern lélektan a lélekelemzések során kimutatta, hogy összes részletösztöneink két főcsoportba sorolhatók: 1. az önös (egoisztikus, centripetális) ösztönök csoportjába és a 2. kedvtelési (libidinosus, altruisztikus, centrifugális) ösztönök főcsoportjába. Az első ösztöncsoport az egyén, a második csoport a faj fenntartását szolgálja. Ezeknek az ösztönöknek indulatenergiájából fakad minden érték. Hogy az értéknek ez a meghatározása mennyire tökéletes, kitűnik abból a tényből, hogy az élet minden vonatkozására kitünően alkalmazható. Így például könnyen érthető, miért értékes valakinek valamely eszme vagy gondolat, miértékes valakinek a munkássága. Az ilyeníéie vonatkozásokban az eddigi értékelméletekkel nem tudtunk mit kezdeni. De igen termékenynek bizonyul ez a felfogás más szempontból is, mert egészen uj, hatalmas perspektívákat nyit meg a társadalmi lélektan tanulmányozásával. De ez már messze elvezetne tulajdonképeni tárgyunktól, tehát egyenlőre mellőzzük. Azt is csak egész röviden említem meg, hogy a pénz és tőke elmélete az én értékelméletein világítása mellett hatalmas mértékben fejlődhetett és egyes jelenségek a legcsódásabb analógiákat, szinte azonosságokat mutatnak fel bizonyos fizikai és fiziko-chemiai jelenségekkel. (Hogy csupán egye.t emütsek fel: a holt tőke mobilizálása mennyire analog jelenség az oldat elektrolytos dissociációjával). Első pillanatra agyrémnek, groteszk bizarr ötletnek tűnik fel az ilyenfajta gondolat, de aki odáig tud és mer emelkedni, hogy az élet jellenségeit egyetlen filozófiai nézőpontból értékelje, tudniillik abból a nézőpontból, liógV i az emberi társadalom egységes,' élő, organikus szervezet, ennélfogva a társadalmi törvények sziikségszerüleg analógok a fizika törvényeivel: az igy gondolkodó ember előtt az Ilyen analógiák a gondolatok hatalmas uj perspektíváját nyitják meg. Ez azonban már nem ujságtéma, hanem tudományos könyvbe való. Az én célom jelenleg csupán annyi, hogy összegezzem vizsgálataim legközvetlenebb praktikus eredményeit. A termelvények vagy közvetlen ingerkeltő viszonyban vannak ösztöneinkkel (például kész étel, kész ruha), vagy csupán közvetve hatnak rájuk, ez utóbbiak a nyersanyagok vagy félig kész termények. A termények feldolgozása készáruvá tehát nem más, mint az a törekvés, hogy a külvilág valamely tárgyát vagy jelenségét az emberi lélek ösztönéletével indulat (vágy) keltési viszonylatba hozzuk. A modern gazdasági élet azonban rájött arra az igazságra, hogy nemcsak a terményeket kell feldolgozni a lelkek irányába, hanem a lelkeket is meg kell dolgozni, át kell gyúrni a termelvények irányába. A foggantyu, ahol ez a kölcsönös gravitáció egymásba kapaszkodhat, a létfenntartási és fajfenntartási ösztönök két csoportja. Az egyén fennmaradását célzó egoisztikus ösztönök durvábbak, nyersebbek, igen sokszor társadalomellenes éltiek, a fajfenntartási ösztönök szelidebbek, kiegyenlítésre, harmóniára törekvők, társadalomképzők és fenntartók. Minél inkább bővelkedik az egyén a saját I fenntartását elősegítő eszközökben, annál nagyobb mértékben engedheti rneg magának azt a luxust, hogy kedvtelési ösztöneit szabadon eressze. Amidőn Ford piacot akart teremteni a gyártmányainak, ugyanaz a gondolatmenet vezette ót is. Tudta, hpgy csak úgy lehet hatalmas belső piacot teremteni, ha a munkásság a létfenntartáson túl is rendelkezik eszközökkel, amelyeket a kedvtelési ösztönei szolgálatába állíthat. Mert hiábavaló minden reklám és propaganda, ha a vevőnek nincs miből. A gyakorlati élet igazolta Fordot és igazolja rajta keresztül az én elméletemet is, A társadalom békéjének, a társadalmi szervezet harmonikus életműködésének előfeltétele az, hogy a durva egoisztikus ösztönök legalább olyan mértékben kielégüljenek, hogy az egyén életbenmaradását ne veszélyeztessék. Éhség, nyomor, munkanélküliség a társadalmi békének legnagyobb ellenségei. Az én elméletem azt is megmutatja, hogy milyen társadalmi szervezet tudná e bajokat végkép kiküszöbölni, de ez már külön fejtegetést igényel, erről más alkalommal. A munkásságtól, pláne az éhező munkástól nem várhatjuk, hogy altruista érzelmekkel járuljon hozzá a társadalom harmonikus rendjének fenntartásához. Öt az éhhalál fenyegeti, természetes, hogy öt a durvább egoisztikus ösztönök dominálják. Sokkal inkább várhatnék azonban a kapitalistáktól, hogy ők is arra a belátásra jussanak, amelyre Ford jutott, hogy tudniillik a kapitalista termelés számára legjobb üzlet a magas munkabér. Bizonyára vannak nálunk is elegen, akik belátják ezt, de a gyakorlati kivitel mégis lehetetlen, legalább ez idő szerint, egyrészt az áldatlan általános politikai helyzet, másrészt a még áldatlanabb, helytelen és rövidlátó gazdaságpolitikánk miatt. A leg' j hiba mégis a jelenlegi államok gazdasági szerkezetében rejlik, amely ahelyett, hogy támogatná az élénk forgalomra és terme, lésre irányuló hatalmas ösztönenergiákat, egyenesen üldözi, megbénítja azokat. Ne is beszéljünk arról, hogy a mai államok egyike sincs azzal tisztában, hogy az állam legnagyobb kincse nem a föld, a vas, az arany, hanem a vágyó és vágyakat termelő lélek, az ember is ahelyett, hogy az emberanyagát féltené és gondozná szeretettel, az aranyat g.yüjti kínos szenvedéllyel. Hogy hogyan építhető fel ez uj értékelmélet világítása mellett az újfajta állam és társadalmi szerkezet, az államkapitalizmus, amely állam elsősorban az emberi lélekben szunnyadó energiákra alapítja létét, — erről egy más alkalommal. Az elmúlt évben Is a Vajdaság íizelte a legtöbb adót A vajdasági pénzintézetek és bankok szövetségének évkönyve A vajdasági pénzintézetek és bankok szövetsége dr. Pavlovics Róbert főtitkár szerkesztésében terjedelmes és a Vajdaság egész gazdasági életét felölelő igen figyelemreméltó évkönyvében — amley most jelent meg — behatóan foglalkozik a Vajdaság minden fontos közgazdasági, pénzügyi és egyéb kérdéseivel. Az 1926-ik esztendő — állapítja meg az évkönyv — úgy politikailag, mint gazdaságilag a legsúlyosabb válságot szenvedte át. Az illetékes tényezők nemtörődömsége volt az oka annak ,hogy a Vajdaság, Középeurópa éléskamrája, .ebben az esztendőben az árvíz miatt nggy .károkat szenvedett. Á fogyasztók vásárlási képessége 1926-ban erősen yísszaeseíb'-és-ez- a körülmény az egész, országot fogyasztási válságba sodorta. Ennek kifejezője az elmúlt esztendő rekordszánibamenő 832 csödcsete. De a fogyasztási válsággal egyidejűleg a termelési válság is súlyosan érezhetővé vált. Ennek okai kézenfekvők: egyfelől az előző esztendőkből visszamaradt áruk felhalmozódása és a fogyasztók erősen megapadt szükséglete, másfelől a nyomasztó adóterhek következtében nemcsak a termelés holtpontrajutása, hanem erős visszaesése következett be. Az a bizottság, amelynek a gazdasági helyzet javitása lett volna a feladata, csak arról ismeretes, hogy »a késő éjszakai órákba belenyúló tanácskozásokon vitatta meg a helyzetet.« A gazdasági helyzetet még elviselhetetlenebbé tették a hallatlanul nagy állami kiadások, amelyek határozott terv nélkül, ötletszerűen szaporodtak fel. Belföldi termelők az állami szállításoknál nem részesültek kellő előnyben és védelemben. Ártalmára volt továbbá a gazdasági életnek a dinár belföldi és külső vásárlási ereje közti nagy diszparitás. A gazdasági körök kénytelenek voltak a többi nagy terhek mellett még a valutáris rizikó terheit is elviselni. A közlekedési viszonyok n em felelnek meg az ország szükségletének .A közlekedés egyfelől aránytalanul drága, igazgatá-a korszerűtlen és senki sincs tisztában azzal, hogy vitás ügyekben ki' illetékes dönteni. Az áruszállitmányok vagon- és mozdonyhiány miatt késnek. 1926-ban összesen 2783 mozdony volt a normál- és kesketiyvágányu vasutak számára, amelyekből 1743 volt csak üzemben, mig 1040 forgalmon kivül volt. A meglevő 51.328 vagonból 34.572 vagon volt üzemképes állapotban, 16.656 ellenben forgalmon kivül volt. A hasznavehetetlen mozdonyok százalékszáma 38. az üzemenkivill volt vagonok száma 32 százalékot tett ki. Ami a vasúti hálózat kiépítését illeti, különösen az úgynevezett Adria-vasu. tét, a bankszövetség a Beograd—split! vasútvonal kiépítése mellett foglalt állást. A szövetség elismeri stratégiai vonalak építési szükségességét, de viszont kétségbevonja, hogy a kotori vasút ki- Ipitése katonai szempontból megfelelőbb volna, mint a spliti relációk kiépítése. A kotori öböl szűk volta miatt könnyen blokkirozható, mig a spliti öböl a sok kis sziget miatt jobban védett és ott a hajók könnyebben és észrevéthetetlenebbül manővrirozhatnak. Az egész ország gazdasági életét, de lsgföképen a vajdaságit a nagy adók nyomasztólag sújtják. 1926-ban az adók telhetetlen mértéket öltöttek. A pénzügyminisztérium hivatalos adatai szerint közvetlen adókból az egész országban befolyt 7,764.011.028.38 dinár. Szerbiában és Montenegróban befolyt 1.763.850.373 dinár (22.72%, egy lakosra int 407.90 dinár), Bosznia-Hercegovináin befolyt 1.052.486.168 dinár (13.56%, fejenként 556.88 dinár), Dalmáciában 217.288.030 dinár (2.80%, fejenként 3 dinár), Horvát-Szlavónországoan 349.33 dinár), Horvát-Szlavónországban 1,637.986,349 dniár (21.09%, fejenként 702.37 dinár), Szlovéniában 1.093.525.997 dinár (14.08%, fejenként 1035.08 dinár), a Vajdaságban befolyt 1.998.874.128 dinár (25.70%, fejenként 1118.20 dinár). Ezek az adók elviselhetlenek voltak. Egyik vajdasági részvénytársaság alaptőkéje 10 millió, tartalékalapja további 5 milliq dinár volt, ezzel szemben 2.328.932.18 dinárt tett ki a nyereség. Ez a vállalat 1926-ban állami és községi adók fejében 5.692.978.20 dinárt tartozott volna fizetni. Az engedélyezett adókönnyítése folytán azonos nyereség • esetén ezidén 3.085.742.47 dinár adóval lesz megterhelve. Ha az 1927/28. évi pénzügyi törvényben megállapított öszszes adókönnyítéseket keresztül viszik, akkor ez a vállalat még mindig 1.902.169.72 dinár adót tartoznék fizetni. Ezzel szemben ugyanilyen nyereséggel dolgozó beogradi vállalat csak 548.142.52 dinár adót fizet. Kozmetikai intézet állandó orvosi vezetés és felügyelet alatt Sabotica, Ciril- íetod trg 1 5 villany* és lénykeja'-v Bőr- 6s szfinsíoípoWS 9? tel. SizécsI P fi IIL A T E JL I A66 bíiyesrkereskedés Subot'ea Ciri!« Metoda trg 53 (Teréz templommal szembeni sorban). ‘'«agy választék külföldi bélyegekben. Legújabb kiadású a’bumo c minden nagyságban és katalógusok raktáron. 1417 t
