Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-02 / 274. szám
1927 október 2 24- oldal_________:_______ BÁCSMEGYEJ NAPLÖ mindenkit. Halálosan fáradt voltam. Kéjes örömmel gondoltam vetközés közben az élet legnagyobb jótéteményére: az alvásra. Az ágyban még kusza gondolatok futkároztak az agyamban, mint a padláson lappangó tűz fel-feltünik a menyezeten, aztán elcsendesült minden körülöttem. Elaludtam. Nem tudom meddig alhattam. de már éjfélutánra járhatott az idő, amikor hirtelen arra riadtam fel, hogy valaki motoszkál a sötét szobában... — Konstantin, te vagy? — kérdeztem az ágyban felülve. A zaj megszűnt. De nem válaszolt senki... — Ki az? — kérdeztem újból és rémületem ellenére is feltűnt nekem, hogy hangom mennyire remeg. — Maradj nyugton. En vagyok... — hallottam Konstantin hangját, amely most idegenszerü és rekedt volt. — Csavard fel a villanyt! — kiáltottam bosszankodva az iménti ijedtségemen. — Több tapintat is lehetne benned. Ha már éjjel jössz haza, legalább viselkedj csendesebben! Nem válaszolt. Hallottam, amint leült az asztal mellé, mert a rozoga faszék megnyikorgott a teste alatt. Hosszú percekig ülhetett mozdulatlanul. Végre megsokallottam a dolgot és rászóltam: — Konstantin! Nem felelt. ■ — Konstantin! — ismételtem most már hangosabban — mi van veled? Most sem válaszolt, de fojtott sírást véltem^ hallani. — Csavard fel a villanyt! — mondtam rosszkedvűen. • Nem mozdult a helyéről és most már határozottan kivettem, hogy sir. #— Sohasem lesz ennek a nyomorúságnak vége — gondoltam elkeseredetten és felugrottam az ágyból, hogy felcsavarjam a villanyt. De Konstantin nekem ugrott... — Mi van veled? Megőrültél? — kiáltottam meglepetve. — Hallgass! — suttogta parancsolóan és visszakényszeritett az ágyba. — Feküdj csak te nyugodtan. Mindent elmondok...! Kelletlenül és szorongó érzéssel bújtam a takaró alá. Konstantin az ágy szélére ült és a kezem után nyúlt... Rémülten rántottam vissza a kezemet. — Mi ez? — kérdeztem rekedten. Kurtán felnevetett. Aztán arcát-az- ar,-comhoz egészen- köz«!tolva, s úgyhogy forró lehellete égetett, suttogta, — Megöltem őt! Fel akartam ugrani. De leszorított.. — Maradj nyugton! Most már úgy sem változtathatunk a dolgon. Meghalt már! Megöltem Adát, mert meg kellett ölnöm... Vagy őt, vagy saját magamat... Előbb mérlegre tettem, ki ér többet: egy prostituált, egy erkölcsi ingoványba elmerülő nőstény, vagy egy húszéves diák, ■ akinek öreg szülei és három kis testvére van ... fis a mérleg a javamra billent... Megöltem a nőt. hogy megszabaduljak tőle.. Öltem, hogy megmentsem magam! Magasabb morális szempontból igazam van! És tudod, hogyan öltem meg — suttogta lihegve — egy nagy hegyes konyhakéssel... Az ágyban feküdtünk és miután megkaptam tőle. amit vártam... a halvába felett.... közvetlenül a válíperec mellett... mélyen benyomtam a kést... Brrr — és összeborzadt — hogy ropogott a húsa, mint a dinnye, ha felvágják... És a vére kilövelt... Borzalmas szökőkút Félájultan . hallgattam ... _ Azután minden nyomót eltüntettem... Megmostam a kezeimet... Be azért még érzem a vér szag: t — gyötrődött magábaroskadtan. — bem látott hozzá bemenni senki... fis nem kuott tőle kijönni senki... Nem fogja soha senki megtudni: ki volt a gyilkos... le nem árulsz cl? Tudom! Ugye nem? — kérdezte szorongva. _ Nem — mondtam bizonytalanul. — De most hagyj aludnom... Feküdj le te is ... Hallottam, amint ruhástul a díványra dőlt... A dívány nyikorgott. Aludni akartam. Álomba menekülni. De nem tudtam. Künn az uccán. mint minden éjjel, az ucsai nők összeverekedtek . *. Rikácsoló hangjuk felhallatszott a szobába ... Undoritóan durva szavak röpködtek a levegőben... — Holnap elmegyek innen lakni...! Holnap elmegyek...! — ismételtem ezerszer egymásután magamban, hogy ne kelljen arra gondolnom, amit nem tudtam többé kiszorítani a tudatomból... Alattam két emeletnyire egy véres ágyban fekszik a perdita... A kitaszított... Megölték... Talán még él... Talán lehetne segíteni rajta... Orvost kellene hívnom. És nem mozdultam! — Nem akarok tudni semmiről. Nem akarok tudni semmiről — ismételtem most. Gyűlölettel gondoltam a másikra, ott a díványon, akit talán közben el is nyomott az álom... Félreismertem... Nincs annyi lelkiismeret benne, mint egy rablógyilkosban... De nem... Konstantin hirtelen felorditott... — A köpenyem...! — Mi az? — kérdeztem, rémületbevesző sejtéssel. — Mi van köpenyeddel...? — Ott hagytam nála... A szobában... Ha megtalálják végem van... Az irataim benne vannak... El vagyok veszve ... El kell hoznom minden áron ... Mert... És már az ágyamnál állt... Rámborult és könyörgött: — Gyere le velem... Én félek újra odamenni... Egyedül... A szemei nyitva maradtak... És néz a semmibe... Csak néz... néz... — Nem — mondtam tiltakozva — azt nem teszem! — Felakasztanak! Gondold meg! Én gondolkodás nélkül megtettem volna néked ezt a szolgálatot... Sirt... És csókolt. \. Az arcomat... A kezeimet... Mindenütt, ahol ért... Félőrülten, beszámithatatlanul magamra kaptam a sötétben a legszükségesebb ruhadarabokat és megindultam vele ... Óvatosan kellett mennünk, mert a lépcsőházban állandóan ki-bejártak a prostituáltak vendégei. Szerencsésen leértünk a harmadik emeletre. Kiléptünk a nyitott folyosóra, amely az udvar felett függött és amelyre az apró tömeglakások ajtai nyilottak. A folyosó legvégén lakott Ada ... — A lámpát égve hagytad? — kérdeztem, mert a lány ablakából, a függönyön keresztül világosság látszott. — Igen — felelte bizonytalanul mellettem. Én vakmerőén az ablakhoz osontam. Konstantin hátramaradt... A kissé félrecsuszott függöny keskeny rést hagyott, amelyen keresztül a szobába láttam ... Elállt a szivem verése... Sem azelőtt, sem azután nem éreztem olyan tisztán és annyira megdöbbentően, hogy az elhatározó pillanatokban kieshet az em-Olyan kortan élünk, amelyben a test és a test szépségének kultusza reneszánszát é'i, amelyben a..fest. bája és. mozdulatainak harmóniája rajongás tárgya és talán senkit sem gyötör annyira a szépség utáni vágy, mint aki á szépséget nélkülözni kénytelen. Kezdetleges kultúrájú emberek nem sokat törődnek testi hibáikkal, mig a finomabb érzésüek kedélyileg sokszor tönkremennek miatta. A nőnek egész életét képes megmérgezni az a tudat', hogy szépsége, legtöbbször önhibáján kívül, olyan hiányokat tüntet fel, amelyek már az első látszatra nagyon is szembeötlőek és einem rejthetők. Annál örvendetesebben lehet regisztrálni azt a körülményt, hogy manapság a szépségápolás, a kozmetika clyan óriási léptekkel halad a tökéletcsülés felé, hogy azzal már a legmesszebb menő igényekét is ki lehet elégíteni. Még nincs hosszú ideje, hogy a szépségápolást, a kozmetikát az orvosi megfigyelések körébe utalták és a kozmetika elválaszthatatlan kiegészítő része a bőrgyógyászatnak. A külföld, főleg Ausztria és Németország tudományos intézetei belátták pattant bennem... — Megőrültem — gondoltam... Adának vendége volt, aki már az ágyban feküdt. A lány épen vetköződött... A cipőit vetette le... Ingvállai lecsúsztak a karjaira... Félig meztelen volt... — Konstantin — ordítottam a felindulástól őrjöngve és nem törődve azzal, hogy mások is meghallják. És hátrafordultam ... Konstantin nyolc-tíz lépésről közeledett felém... De nem a folyosó járdáján ... A néhány centiméter széles vaskorláton ... Háromemeletnyi magasságban... A karjaival egyensúlyozta magát ... Mint a kötéltáncosok ... Kitátott szájjal meredtem rá... Nem mertem megmozdulni... És hang nem jött a nyelvemre... Édesen hangzó anyanyelvén: oroszul kiáltott valamit felém. Nem értettem meg... Aztán az egyik kezével intett... Talán búcsút intett nekem... Vagy az életnek... És a következő pillanatban eltűnt a mélységben ... * Már hajnali ötóra volt, mire kihallgatásomat a rendőrségen befejezték. Aláírtam a jegyzőkönyvet és elbocsátottak. Mint egy alvajáró értem haza. Amint a halálosan meggyűlök szobába léptem és a villanyt felcsavartam, az első pillantásom Konstantin köpenyére esett... A díványon feküdt... — Konstantin — sikoltottam és ráborultam az élettelen ruhadarabra... Most már világosan láttam a láncot, amely a dolgokat egymáshoz kapcsolta... Megértettem mindent... Amikor felemeltem a fejemet, észrevettem, hogy a háziasszony is a szobámban . van és a falnak dőlve hangtalanul zokog... — Megőrült szegény — mondta később, amikor a sírást abbahagyta. Én a köpenyre néztem és hallgattam... Csak én tudtam egyedül, hogy ez a Berlinbe szakadt és az élet elől a halálba menekült orosz fiú nem örült volt... Nem őrült, hanem gyilkos... Aki csak azért nem ölt, mert az élet mérlegén könnyebbnek találtatott, mint a perdita: alattunk a harmadik emeleten... .már a kettő között való szoros összefüggést' és miután a kozmetikának külön, tanszéke nincs, évenként a legkiválóbb bőrgyógyászok tartanak orvosok részére kurzusokat kozmetikusokká való kiképeztetésük céljából. Törekvésük ‘öles cdairányal, hogy a, szépségápolás tudományát kivegyék a kuruzslók és laikusok kezeiből, mert hiszen nagyon gyakran látjuk, hogy me gnem felelő és tudományos ismeretek híjával rendelkező egyének sokkal többet árthatnak, mint amennyit használni képesek és nagyon sokszor helyrehozhatatlan hibákat. okoznak s épen ellenkezőjét érik el annak, mint ami a szándékuk volt. A kozmetika több oly tudományos segédeszközzel rendelkezik, amelyek a szépségápolást hathatósan alátámasztják. Ezek közül legelső sorban említendő meg a fénykezelés, az ultraviolett sugarak alkalmazása. A fénybesugárzás, célja elsősorban — élettani hatásától eltekintve —• az, hogy általa a bőrön mesterséges gyulladást idézünk elő, ami által igen sok esetben nélkülözlietökké válnak a sokszor nagyon is fájdalmas és hosszadalmas hámlasztókurák. Mivel a íénykezelésí tetszésünk szerint irányíthatjuk és fokozhatjuk, módunkban, áll a hámlasztás fokát és mértékét tetszésünk szerint fokozni vagy csökkenteni. Az ultraviolett sugarak hatásának tudományos alkalmazása a kozmetikában és a bőrgyógyászatban még nem régi keletű, de a fény és napsugarak gyógyító hatá-' sának ismerete hosszú évezredekre vihető vissza, mert hiszen már az ó-kor népei eiftt is ismeretes volt a napsugarak jótékony befolyása bizonyos bajok, főleg bőrbetegségekkel szemben. Az ultraviolett sugarak élettani hatása, főleg abból áll, hogy a bőr hajszálvéredényeit kitágítja, ott vérbőséget idéznek elő. Tudjuk, hogy a bőrön, és sokszor magában a bőrben levő mikrobák főleg ezeknek a hajszáledényeknek a belső falazatán tenyésznek és azokon át terjednek tova a belső sejtek felé, igen gyakran idézive elő különféle kóros elváltozásokat és megbetegedéseket. Az ultra violett sugarak behatása alatt azonban ezek a baktérumok a legtöbb-, szőr megsemmisülnek s ekként megakadályozható a komoly betegségek fellépése és kitörése. Kozmetikai szempontból is jótékony hatásúak, mert nagyon sokszor útját állják az elcsúfító gennyedő pattanások és pustulák keletkezésének. De az ultra violett sugaraknak kozmetikai szempontból még egy más, igen fontos és nagyjelentőségű hatásuk is van, az t. i., hegy megakadályozzák a hajhullást és elősegítik a haj növekedését. A kozmetikának egy másik segédeszköze a villany, főleg a faradikus áram alkalmazása, amellyel elektrolysis folytán a felesleges szőrszálak távolittatnak el főleg az arcról, de esetleg a test más, szabadon íek-’ vő részeiről is. Aniily egyszerűnek tűnik fel ez az eljárás, olyan végzetes és helyrehozhatatlan hibákat is lehet vele elkövetni kozmetikai tekintetben. Nem ritkán látjuk, hogy až egyébként bájos női arcok apró hegekkel vannak elrútítva, amikét teljesen eltüntetni semmi eszközzel nem áll módunkban. Ezek legtöbbször to villanyáram helytelen'bevezetése ] és alkW.kasáia által jöttek létre.- És -iéppen azért, mivel az általuk elkövetett műhibák helyrehozhatatlanok, csakis hozzáértő, kellő szakismerettel bíró orvos által volna szabad ez eljárást foganatosítani. Van azonban a villanyáram behatásának kozmetikai tekintetben egy másik, mérhetetlen nagy előnye is, az t. i., hogy nagyfokú soványodúst lehet vele elérni, anélkül, hogy az a szervezetre ártalmas lenne és anélkül, hogy hosszú hónapokon át belső szerek és rendkívüli szigorú diéta alkalmazásával kellene magát az illetőnek gyötörnie. Egy további segítőeszköze még a kozmetikának a kémia. Nagyon is messze terjedne és e hely nem is arra való, hogy az egyes gyógyszerek hatását, amelyek a szépségápolás szempontjából alkalmaztatnak és nélkülözhetetlenek, itt tárgyaljuk és felsoroljuk; — csupán annyit említünk meg, hogy az egyes kenőcsök, hajvizek, szappanok, főleg .gyógyszabpanok minősége és alkalmazási módjai azok, amelyek kozmetikai tekintetben nagyon is fontos és lényeges megkülönböztetést igényelnek. Ha már most mindezek előrebocsátása ' után még figyelembe vesszük a többi kozmetikai eljárásokat is, amiket .a szépségápolás terén alkalmazásba szoktunk venni, úgy nyugodt léptekkel elmondhatjuk, hogy igenis, a kozmetkai bajok és megbetegedés:!: dien van biztos orvosi segítség. Dr. Vécsei Jenő------------—— Ha olcsó, de jó és elegáns bécsi szabás férfi-, siói- valamint------------2----------—l------------“T* 1% v erns e k - fehérneműt akar vásárolni, forduljon bizalommal FOLLÁK LEO céghez Seat a (Bácska) Kérjen árjegyzéket! 8‘JSO bér az időből és a térből... Valami el-Gál Ottó KOZMETIKA Ez alatt a chn^tett- Vastrnraííátkéití' áltendó,'rcNat'-'j«te«ikTtfeg"-a‘.Bácsmegy,er Napló-ban. A kozmetikai rovatot Dr. VPCSEI JENŐ szuboticzi orvos vezeti, aki készséggel ad vidéki olvasóinknak .is kozmetikai kérdésekben felvilágosítást, ha egyes kérdésekkel levélileg hozzánk fordulnak. A leveleket igy kell címezni: Búcsmegyei Napló — Kozmetikai rovat Itt is felkérjük az olvasóinkat, hogy a különböző kérdéseket, rcj.;,l;;y probléma, műveltségi vizsga megfejtéseket mindenkor külön-külön papírra írják, mert ha ugyanabban a levélben rendelnek könyvet, küldik be a rejtvény megfejtést és a legújabb költeményeiket, kérdezősködnek Rockefeller vallásáról, hirdetésekről s kozmetikai dolgokról, majdnem lehetetlen a leveleket pontosan elintézni. Egy borítékban több levél is lehet, a bélyeget nem kell pazarolni, de mindenfajta ügy számára külön — papírt kérünk. A kozmetika rovatban is minden felvilágosítás díjtalan, aminthagy a Bácsmegyci Napló mindig ellenszolgáltatás nélkül áll olvasói rendelkezésére. A kozmetika és segédeszközei A fénykeze és — A faradikus áram — A kémia
