Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-24 / 296. szám

2. oktal ,927. október 24 Abecskereki magyar párt a munkanélküliekért Becskerekről jelentik: A becskereki magyar párt vasárnap délelőtt tizenegy órakor a Central-szálló nagytermében választási gyűlést tartott, amelyen Bur­­get József elnökölt. A gyűlésen Tóth Ferenc, a magyar párt aielnöke hosszabb beszédet mondott, melyben éles hangon kikelt azok ellen, akik eddig hit magyarpártiaknak mutat­ták magukat, most azonban más pártok listáján szerepelnek. Ismertette a mun­kásokkal kötött megegyezést és rámu­tatott arra, hogy a magyar parinak meg kell kezdeni a harcot a munkanélküliség ellen is. Dániel Ádám becskereki mozi­tulajdonos bejelentette, hogy mozijának egynapi teljes bevételét átengedi a becs­kereki munkanélküliek segélyezésére. Dr. Beck Mór azt jayasolta, hogy a becs­kereki magyar párt állítson fel népkony­hát a munkanélküliek számára. A magyar párt délelőtt Muzslán, este pedig Becskereken tartott második érte­kezletet. y ./ A becskereki kereskedők V * és iparosok kiáltványa A becskereki iparosok és kereskedők vasárnap délelőtt gyűlést tartottak Risz­­tics Gyókó elnöklete alatt. A gyűlésen előterjesztették azt a választást kiált­ványt, melyet a választások alkalmával kiadnak. A kiáltvány szövegét rövid vita után elfogadták. A vrsacl német párt a román határ ineg­­^ nyitását követeli Vrsacról jelentik: A vrsaci német párt legutóbb megtartott értekezletén a ro­mán határ megnyitása mellett foglalt állást. Az ni határok a délhánát leg­élénkebb városának forgalmát teljesen a minimálisra csökkentették és ha rö­vid időn belül nem jön a segítség. Vrsac és Belaerkva kereskedelmi és ipara tel­jesen tönkre megy. Gazdaságilag elen­gedhetetlenül szükséges a román halár­nak megnyitása és a forgalomnak küny­­n-vebbé tétele. A német párt szükséges­nek tartja, hogy a határátlépési igazol­ványokkal való közlekedést ismét beve­zessék és ezáltal a két ország liatár­­mcjiti lakosságának kölcsönös érintke­zését' lehetővé tegyék. Ezenkívül köve­teli a német párt liogv a Báziás—Te­mesvári. valamint a Uigosi vasúti vona­lat nyissák meg. Magyar dalárda vasúti szerencsétlensége Brazíliában Tiz könngii, öt su'yos sebesüli Egyik claláreiista m’egr.é’nult Sao-Paulóból jelentik: Nagy megdöb­benést keltett az a hír a sao-panloi ma­gyar kolóniában, hogy a magtar Se­­gélyegylet daíárdlstáit súlyos vasúti szerencsétlenség érté. Kirándulás alkal­mával hibás váltóbeállitás miatt vamitiik nekiszaladt az állomáson veszteglő te­hervonatnak. A saobernardói magyar egyesület el­nöke felkérte a saopanlói ’dalárdistákat, hogy vegyenek részt egy kisebb saober­nardói ünnepségen. A dalárdisták a meghívást elfogadták és a helyiérdekű vasúttal elindultak Sao-Bcrnardóra. Közvetlenül a vasútállomás előtt Danes dalárdista «’.kiáltotta magát: Sac-Ber­­nardó kiszállás! Ez volt tiz dalosnak a szerencséje, mert erre a dalosok közül tizen felálltak és a kijárat felé siettek. Ebben a percben történt az összeütkö­zés. A vonat olyan óriási erővel szaladt bele a már ott veszteglő tehervonati«, hogy az erős vasalt fapadok teljesen összetorlódva összepréselték a padokban ülőket. Azok, Azok, akik a kijárat felé igyekeztek, kisebb-nagyobb zuzódással megmenekültek a nagyobb veszélytől. Sao-Bernardó állomás vasúti irodájá­ban csupán egy tizenhat év körüli fiú teljesített szolgálatot, úgyhogy a szeren­csétlenség után a járókelők nyújtottak a sebesülteknek az első segítséget. A sebesülteket aztán autókon a helybeli kis kórházba szállították, amely nem rendelkezett elegendő kötszerrel s igy a ebesültek részére lepedőkből készítet­tek kötéseket. A vasiwi társaság csak BÁCSMEGYm NAPIaé másnap tartotta szükségesnek két tiszt­viselőt kiküldeni a kórházba, de ezek sem gondoskodtak megfelelő kötszerről s a kórház még orvosokkal sem rendel­kezik. Később a betegeket átszállították a sao-paolói kórházba. A Segélyegylet vezetősége megindí­totta a vasúttársaság ellen a kártérítési eljárást. A sebesültek nésora a követ­kező: Ráday Victor, aki lábszártörést szenvedett, Gercbics Ferenc lábszár- és felsőkárzuzódást s valósziniileg csont­­repedést, Szabó József láhszárzuzódást, Kunczel Rudolf súlyos idegsokkot kapott és megnémult, ifjú Scherhaufcr Rudolf pedig karján és lábszárán szenvedett ki­sebb zuzódásokat. Remény van rá, hogy az áldozatok rövidesen felgyógyulnak s ismét munka­képesek lesznek. A kártérítési tárgyalá­sok a vasúttársasággal már folyamat­ban vannak. Magyarul is tartanak előadási a becskereki Népegyetemen Farkas Gej üt és Borsodi Lajosi is bev 'lasztotiák a p egyetem vezetőség be Becskerekről jelentik: A becskereki ..épegyetem dr. Gyurié;; Xoszta egyete­mi tanár elnökletével Vasú nap tartotta évi közgyűlését. Lokuc József polgári iskolai igazgató előterjesztette a Népegyetsm terveze­tét, amely több fontos újítást tartalmaz A Népegyetem a jövőben olvasókörüket állít fel, foljróiratot ad ki és megkezdi a harcot az analfabetizmus ellen. Az alapszabálytervezet egyik . pontja, ki­mondja, hogy a Népegyetemen szeri. nyelven kívül más nyelveken, igy ma­gyarul is tarthatnak előadást. Az alap­­szabálytervezetet Sztakics Zsárkó hozzá­szölása után a közgyűlés elfogadta. A Népcgycicm rendes tagjaivá meg­­v;l’ásították: dr. Djurlcs Kosztét, dr ! ís;u!sics Szlávkó járásbirót, Sztakic?: Zsárkó föe-perest, dr. Grba Braniszlá-1 vöt, dr. Zsupkovics Paviet, dr. Zsu- I pr.nski Szlávkónét, Jeftics Pavlc tanárt j Mánojlovics Sándor iparkamarai titkárt 1 dr. Farkas Gejzát, dr. Borsodi f ajost j dr. EHmer Jánost, Zdclár Ljubomirt, dr Kamcnkovicsot és Lokac József polgári ólai igazgatót. A közgyűlés ezenkívül négy póttagot és bárom felügyelöbizottsági tagot vá­lasztott. Letartóztatták a novacrnjai álíomásíőnököt önbetörés gyanúja miatt Tizenöté jer din r hiányzik az állomás pénztárából Becskerekről jelentik: A novacrnjai áilomásfőnök, Levies Radovan jelentette a becskereki forgalmi főnökségnek, hogy vasárnap hajnalban három órakor, ami­kor lakásából lement a hivatalba, hogy jegyeket adjon ki, a vasúti pénzszek­rényt .nyitva találta és abból hiányzott tizenötezer dinár. A csen'dörségnék is jelentést tett az áilomásfőnök. Bradvurovics becskereki forgalmi fő­nek kérte a becskereki rendőrséget hogy egy ügyes detektívet küldjenek ki Novacrnjára. A rendőrség Pajcvics Vo­ái'omásfönököt és annak vallomása azonnal gyanúsnak Hint lel előtte. Meg- j vizsgálta a detektív az iroda ablakait is ] és megállapitot.a, hogy azokat belülről j törték be azzal a céllal, hogy azt a lát- I zatet keltsék, mintha a tolvaj az abla-1 kon keresztül hatolt'volna be a helyiség­­be. Faggatom vette az áí'omásfőnüköt ; aki hamarosan bevallotta, hogy április! óta nem volt a hivatalban rovancsolás' is mintegy tizcnö:ezer dinár hiány ke-1 letkezett, ezért tartotta szükségesnek a j betörés meséjét kitalálni. Levies Rado- j ja detektívet küldte ki, aki kihallgatta az vánt letartóztatták. Vérbefagyva találtak egy asszonyt egy szuboticai ház pincéjében hitték, hogy bűntény történt, de kiderült, hogy ittas ál­lapotban a nyitott pincébe zuhant és összezúzta magát Furcsa ügy foglalkoztatta vasárnap a szuboticai rendőrségét: a kora délelőtti órákban jelentették, hogy a Lifka-mozi ■épületének a Harambasicseva-uccára néző oldalán levő pincében egy vérbe­fagyott eszméletlen nő fekszik. Detektívek mentek ki a jelzett helyre, ahol már hatalmas embertömeg szoron­gott. mert mindenki azt hitte, hogy bűn­tény történt. A pincébe, amelyben a piaci árusok szokták elhelyezni áruikat és sát­raikat, hat kőlépcső vezet le. A nedves odút egyetlen villanyégő világítja meg. A detektívek lementek a pincébe és pár lépésnyire a lejárattól egy szakadozott parasztruhába öltözött negyvenöt-ötven éves asszonyra akadlak, aki arccal a töld felé feküdt. Először a pincét Vizsgálták tneg. de semmi gyanús nyomot nem találtak. Né­hány deszkalap és összetört sáíorléc volt csupán a pincében. Óvatosan fel­emelték az eszméletlen asszonyt, akinek arca csupa vér volt, kezén és homlokán is több véres karcolás látszott. Teljesen érthetetlen volt-, miként ke­rült az ismeretien nő a pincébe. Kihall­gattak néhány piaci árust, akik elmon­dották, hogy közvetlenül az eset felfe­dezése előtt többen is lent jártak a pin­cében, de akkor még az asszony nem volt ott. A jelenlevők közül senki sem ismerte az asszonyt és igy személyazo­nosságát sem lehetett megállapítani. Közben értesítették a mentőket akik az I eszméletlen nőt kórházba szállították. A detektívek újból átvizsgálták az ; egész helyiséget és a két alsó lépcsőn vérnyomokat fedeztek fel a iöldön pedig egészen addig a helyig, ahol a test fe­küdt, szeles sav vezetett, mintha a tes­­\ téty vonszolták volna. A nő ruhájában : nem találtak semmiféle iratot, csupán j zsebkendőbe csavarva harmincnégy di­nárt. Mivel semmi jel sem mutatott'arra, ! hogy bűntény történt, más irányban í kezdtek vizsgálódni. Az asszonyt senki I sem ismerte, igy megdőlt az a feltevés, I hogy egy suhanc kofa asszonynak nézve I a nőt, a pincében megtámadta, abban a I reményben, hogy pénzt talál nála. A délelőtti nyomozás semmi pozitívu­mot nem produkált és a rejtély csak dél­­: után oldódott meg, amikor a kórházban I megállapították, hogy uz asszony az ön­­! tudatlanságig részeg. Négy óra tájban t az asszony visszanyerte eszméletét és I elmondotta, hogy Polyákovics Rosdlid­­! nah hívjál: és csak arra emlékszik, hogy vagyon sok bort ivott és tántorogva ment hazafelé. Ezek után könnyű volt a történetet re­konstruálni. Az ittas asszony a falhoz támaszkodva haladt és nem vette észre j a nyitott pinceajtót és lezuhant. Esés közben fejét beleütötte a kőlépcsőbe, amitől eszméletét vesztette. Miután ki­derült, hogy véletlen szerencsétlenségről van szó, a rendőrség a nyomozást be­szüntette. Zagreb város a munkáspárti man­dátumok meosemmisitcse ellen Zagrebból jelentik: Fcltiinéstkeltő ha­tározatot hozott Zagreb váltós jogágj i bizottsága a megsemmisített munkás­­; Ír ti mandátumokkal kapcsolatban. A belügyminisztérium, mint ismerete.;, megsemmisítette három munkáspárti vá­rosi képviselőtestületi tag: Cvijics Gyú­ró, Horvatin Karniiló és Kranjeé mandá­tumát azzal az indokolással, hogy. ezek kommunisták és az államvédelmi törvény értelmében nem lehetnek képviselők. A munkáspárti klub a városi közgyűlés elé javaslatot terjesztett, hogy a képviselő­testület fe'ehbezzcn az államtanácshoz a belügyminiszter határozata ellen, nehogy a táros önkormányzati ügyeibe való eme beavatkozás precedens maradhasson a jövőre. A javaslatról most döntött a jogügyi bizottság és elhatározta, Jiogy a város vezetősége a képviselőtestület nevében ielebbezést fog benyújtani az államta­nácshoz a három munkáspárti mandátum megsemmisítése ellen, mert ez az intéz­kedés sérti Zagreb város autonómiáját November 3-ikán ül össze a bác kai taríománygyulés A rendas ülésszakot november 5-án nyílj k meg Szomborból jclcnt'k: A bácskai tartó­­mánygyiilés november 3-ikán ii! ősz­­szc, 4-kén azonban már befejezi a rend­kívüli ülésszakot. November 5-ikén ki­rályi ukázzal megnyitják a tartomány­­gyűlés rendes őszi ülésszakát. Az ülés csak formális lesz, mert a megnyitás után nyomban elhalasztják december 2-ikdra. Erre azért van szükség, mert csak ekkor készül cl a pénziigyminisz­­trnek az a rendeleté, mely bizonyos ügyeket, melyek eddig az állami igaz­gatás hatáskörébe tartoztak, a tartomá­nyok hatáskörébe utal át. Minthogy elő­relátható, hogy az állam több fontos jövedelmi forrást enged át a tartomá­nyoknak, az 192,Sk évi kö'tségvtést csak (1 rendelet kiadása után (Utithatja össze a bácskai, tartomány. A novembr 3-iki ülésen jóváhagyják a múlt évi költségvetést és az elkészí­tett szabályrendeleteket, aztán meg­választják a tartományi takarékpénztár igazgatóját és felügyelő bzotisági tag­jait. • Meghalt Alexander Bernét Budapestről jelentik: Dr. Aickszander Bcrnát egyetemi tanár, kiváló esztétikus és publicista vasárnap reggel hetven­nyolc éves korában meghalt. Alekszan­­der Bcrnát magas életkora dacára tel­jesen friss erőben volt és az utolsó per­cig dolgozott. Az »Újság« szombat reg­geli számában még vezércikke jelent meg, szombaton este pedig Kóbor Ta­másnál vacsorázott Aickszander, aki az­után lefeküdt és nyugodtan elaludt. A halál reggel félhatkor, álmában érte utói. szlvszélhüdés ölte meg. Kant filozófiájának lelkes követője és magyar fordítója volt Aickszander Ber­nét. Ezenkívül sokáig a Budapesti Hír­lapba irt elmés s^inikri ti kákát. »Művé­szet« ebnen párbeszédekben szövődő munkát irt- a művészet alapproblémáiról. Értékes könyvei jelentek meg Kantról. Shakespeare Hamjet-jéről és Madách Az ember tragédiája-ról. 1904-ben lett a budapesti egyetem tanára és a filozó­fia történetét adta elő. 19!9-ben meg­fosztották tanszékétől, ekkor külföldre ment. Hosszú idő rrtiilva tért vissza Bu­dapestre, ahol ettől fogva a »Pester Lloyd« és »Az Újság« munkatársa lett. Külföldi tartózkodása alatt irta meg ■ Aoinozn« című nagy müvét. Temetéséről még nem történt intézke­dés. A , • 1 ij*m rí <\v»í POCJDRE WON PARFÜM BourjoU-Pari* 939£ v

Next

/
Oldalképek
Tartalom