Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-02 / 274. szám

20. oldal

BÄCSMEGYE1 NAPLÓ

v 1927. október 2.

.vonzott, deleli und Gleich gesellt sich gern. Az örökszépnek kultusza csábit téged idegen tengerekre, magas hegytetőkre és Hellász klasszikus ege alá, ahol megelevenül számodra a héroszok kora és testet ölt a régi monda. Ott szeretsz lenni, ahol tiszta és mocsoktalan a levegő. A végtelen vizeken, ahonnan távol minden, ami emberi lárma és földi próza, az alpesek magasain, ahová nem látszik el a hiú társaság fonáksága, s a délszaki ég nyájas ég boltozata alatt, ahol ciprusok árnyában, fehér szobrok között uj életre kél a homéroszi hősök regényes világa. Ott érzed magad otthon, e magas szférákban, ahol a természet teljesen szűzies s a Szépnek eszménye imádságként rezg a tiszta levegőben.

— Jól mondod, Lajos. így érzem s igy élvezem a Természet fenségét, amely messze fölülmúlja a legragyogóbb udvarokét. De hát, ha igy megérted a kedvteléseimet, mért nem követed a példámat? Én is gyűlölöm a- Spektakel-t, az etikett rábtörvényeit s a szenteskedést, amellyel a nagyvilági élet jár együtt, de nem vonulok tőlük egészen magamba vissza. Nincs, unalmasabb valaki, mint önnönmagának az ember. S te ilyen társaságban élsz, Lajos, mig én a költészet szárnyán repülök a világi élettől az erdők méla csöndjébe s az óceán hangtalanságába. Óh, mért nem menekülsz te is ide? Akkor talán meggyógyulhatnál, Lajos!

— Te is betegnek tartasz, Eliz?

— Én is az vagyok. Mindenki az, aki kerüli az embereket, akiket egymás számára teremtett az Isten. De te betegebb vagy, mint én, mert önmagadba menekülsz tőlük. Ez a legrosszabb szanatórium, fiam.

— Belátom, hogy a kettőnk különcsége közt a tiéd az okosabb. De nem tehetek róla. Semmire se tudom elhatározni magam, ami a passzióimon túl van.,

— így hát, szegény barátom, az életviteled állandó tápot ád annak a gyanúnak, amellyel a viselt dolgaidat nézik. Próbáld emancipálni magad?

— Mitől?

— A magad különösségeitől. A nőgyülölettől és emberkerüléstől, fői, x~ trXl+riImpact móniaríf n 1 ^

DINNYESZELET:..

Irta: Somlyó Zoltán

Ezüst tálon egy szelet sárga dinnye fekszik egy nő előtt; a magvas dinnyebél húsának mályvaszinén a gyenge őszi napfény betegen oszlik el...

A nő a dinnyeszelethez nyúl, lakkfényii körmére vigyázva; kis kagylóbul cukorport hint rá S a szája jóízűen rándui. Vékony pengéjű éles kését a dinnye mély belébe vágja S a csemegét nyelvére ejti

a csillogó villa hegyével... Nyeldeklője alatt a vajszin fiatal bőr hullámba szökken; mandolavágásu szemén az élvezet langy könnye bágyad. Es egyre fogy a dinnyebél S a kikapart zöld héjj-szelet úgy leng, inog az ezüsttálon, mint a kerek nagy tengeren egy árva, gyenge, karcsú csónak, amelyből egy hajótöröttet a mély vizár magába rántott...

Kik lesznek az Egyesül'-Áliamok

I •••? • neon.« on

elnokjeloltjeir

Irta: dr. Seitmann R zső

képpen pedig költekezési mániádtól]

— Te vagy az egyetlen halandó ezen a világon, aki büntetlenül állíthatja, hogy pazarolok. Mikor a pénzügyminiszterem fogta ezt rám, pisztolyt szegeztem a mellének s lemondásra kényszeritettem.

— Mindent szívesebben hall az ember, mint az igazságot.

— Tőled ezt is meghallgatom.

— Beismered hát, hogy igaz, amit mondtam?

— Most beösmerem, de holnap vagy talán egy félóra múlva már visszaesek. C’est plus fort que moi, kedves cousine. Építeni fogok, ameddig uralkodók.

— Lajos, vigyázz! Előbb fogsz fölhagyni az uralkodással, mint gondolod.

— Ha nem építhetek kedvemre, az uralkodás se kell.

— Már is visszaestél, Lajos... Fáj a szivem, hogy nem tudok segíteni rajiad, szegény öcsém. Holnap utazom. Nem jössz egyszer Bécsbe vagy Pestre?

— Eszem ágában sincs. Nem érdekel senki és semmi. Hiszen tudod, Rudolfod esküvőjére se mentem. Mit csinál a jó fiú?

— Boldog. Csak soká legyen az! Isten áldjon hát, Lajos. Szomorúan jöttem s még szomorúbban búcsúzok, mert látom, hogy boldogtalanabb vagy náiamnál is. Add át bucsuiid\ üzletemet a stahrembergi tónak, leányéveim e szép emlékének.

— Én is szeretem ezt a tavat, s néha ellenállhatalan vágyat érzek, hogy beletemetkezzek.

— Vigyázz! Nekem azt jósolták valamikor, hogy egy tó lesz a végzetem.

— Nekem nem jósolta senki, de gyakran úgy érezem... A kezedet csókolom, Éliz.

Jóllehet, még nyolc hónap választja el az Egyesült-Államok népét a hivatalos elnökj elöléstől, amely 1928. májusában esedékes, mégis az amerikai sajtó hónapok óta állandóan előtérbe helyezi ezt a valóban nagyfontosságu eseményt. Coolidge elnök ugyanis nem' régiben egy vermonti fürdőhelyen olyan kijelentést tett, amellyel kétértelműsége miatt az egész világsajtót heteken át foglalkoztatta, annál is inkább, mert Coolidge jógbehütött puritán természete és hallgatagsága régóta közismert. Ezért hatott meglepetésszerűen az a kijelentése, hogy nem kívánja magát jelöltetni a következő elnökválasz táson. (»I do not choose to run for President in 1928.«) Sokan e kétértelmű kijelentést rögtön úgy értelmezték, hogy Coolidgenak nincs ugyan kedve egy céltalan választási kampányba idő előtt belemenni, de viszont a republikánus párttal se szállna szembe, ha az első helyen őt jelölné. Ha pedig igy áll a dolog, akkor ez a dodonai kijelentés az amerikai alkotmányt valóban Súlyos probléma elé állítaná.

Az Egyesült-Államok alkotmánytörténetéből ismeretes az a tény; hogy két periódusnál hosszabb időre egyetlen elnököt se választottak, sőt nem is jelöltek hivatalosan. Az Egyesült-Államok alkotmányának Írott szövege nem tenné lehetetlenné a harmadik választást se,

I azonban egy jogszokás egyenesen kizárja azt.

Mikor Washington, aki két perióduson át elnök volt, harmadszor is jelölni kívánták, visszavonult virginiai birtokára, a jelölést nem fogadta el, hogy ezzel precedenst szolgáltasson utódainak.

A negyedik elnök az Egyesült-Államok legnagyobb és legszimpatikusabb államféríia, Thomas Jefferson nem csupán kitért az uj jelölés elől, hanem azt részletesen meg is okolta s ez irányú írása, jóllehet az tisztára magánfeljegyzés, mégis az amerikaiak előtt mint az alkotmány sarkalatos pontja él máig. M elóit ennek mai jelentőségét megemliteném, csupán arra akarok még utalni, hogy a lefolyt százötven év alatt még a következő esetekben volt szó folytatő'agos harmadik jelölésről, u. m. Madison. Monnroe, Grant és Ropsewelt eseteiben, de valamennyinél már a hivatalos jelölés előtt elálltak ettől a tervtől. Mindezen alkalmakkor Washington és Jefferson példáira hivatkoztak az ál'imtogászok.

Ahogy a jelenlegi elnök, Coolidge kifejtette vermonti faluiában a fent idézett mondatot, azt a szakértők rögtön úgy fogták fel, mént a tradíció félre lökésének szándékát, noha Coolidge első elnöklése nem választás, hanem ez alelnököt jogszerűt megillető hivatalátvétel utján történt. Azonban, aminthogy Rooseweltet nem lehetett harmadszor jelölni, úgy a jelen esetben is az alkotmány szellemébe ütközőnek tartja azt' Butler és mások, akik Jeffersonra hivatkozva méltán félthetik az államot a caesarir.mus szellemétől, amelytől Jefferson annyira óvta polgártársait. A dolog tehát alkotmányjogilag úgy áll, hogy Coolidge az írott alkotmány szerint jelölhető, de jelölése sebet ütne a százötvenéves tradíción. Minthogy Coolidge éppen a nagy trösztök kedvence, ennélfogva a szavazásnál igen erős ellenzéke volna.

Az amerikai és angol sajtó szerint a jelöltek két kategóriára oszlanak, u. m. első- és másodosztályú jelöltekre. Előbbiek volnának a következők: Dawes, Lowden, Hughes, Hoover, Longworlh és Smith, utóbbiak: Borah, Johnson, Watson és Morris szenátorok. Nézzük meg tehát közelebbről, kik a világ legnagyobb hatalmú államának elnökjelöltjei napjainkban.

Dawes alelnök nevét eléggé ismertté tette a róla elnevezett tervezet, mely a jóvátételi fizetéskötelezettségekre vonatkozik. Karriérje meglehetősen amerikai izü és jellegű. Korán ügyvéd lett és egészen fiatalon a pénzügyi államtitkársághoz került, miután előzőleg Mc. Kinley egyik* főkortese volt. Később óriási vállalatoknak lett ügyésze, a világháborúban pedig a front mögé küldték gazdasági szakértőnek. A minőségben elsőrendűnek bizonyult és ügyvéd létére generális rangot kapott. Népszerűsége meglehetősen nagy s máris rengeteg kép gondoskodik róla, hogy a Dawes-pipák terjesztése ciánén elnökjelölését forgalomba hozza. Minthogy azonban az alelnöki méltóság a hagyomány szerint a politikailag túlságosan ambiciózus férfiak jégretételét jelenti, nem lehet túlságos nagy reménysége a választásokon, bár a trustfőnöknek bizalmas embere. Hogy ale’.nökből elnök lehessen, mindig az elnök idő előtti halála szükséges.

Hughes, Charles Evans, (ejtsd Juz) jelenleg a legfelsőbb héttagú-bíróság egyik chief-justice. 1916 óta állandóan elnökjelölt, 1921—24 közt pedig külügyi államtitkár volt. ö is a trustöknek megbízható, kedvelt embere, konzervativrepublikánus. Eredetileg ügyvéd és egyike a legkiválóbb gyakorlati jogászoknak. Népszerűsége majdnem semmi. Hosszú, szikár, szakálas alakja és a humor iránti érzékenysége, túlzott komolysága nem tud egységes szimpátiát teremteni számára. Mig az északi republikánusoknál jelölése majdnem bizonyos, addig a dél és nyugat állandóan ellene vannak. A legutóbbi választáson állítólag azért bukztt meg, mert egv san-franciskói körútja alkalmával egy hotelbe szállt veszedelmes ellenlábasával, Johnsonnal, aki tüntetőleg távol tartotta magát tőle s nem mutatkozott vele együtt a nép előtt. A szavazásnál kitűnt ennek a fogásnak a hatása. Hughes a választás éjjelén abban a tudatban feküdt le, hogy már megválasztották, mert az Atlanti-államok szavazatainak majoritását kapta. Reggelre azután kitűnt, hogy 13 szavazat hiányával bukott meg s ezt a hiányt Kalifornia és környékének szavazatai okozták. Hughes jelenleg 62 éves és saját kijelentése szerint »magas korára való tekintettel« szintén »nem kívánja« — a jelölést.

Hoover, (ejtsd: Huvör), Herbert Ch. a harmadik posszibiüs jelölt. Egyike az amerikai közélet legtiszteletreméltóbb és legkiválóbb jelenségeinek. Élete a megszakitásnélküli munka láncolata. Komolysága, egyéni és közéleti tisztasága csupán nagy tehetségével vetekedhet. Hoover quäker szülőktől származik és Ms gyerek korában árvaságra jutott. Eredetileg bányamérnök volt s Ausztráliában, I Birmában és Kínában fejtett ki igen je- I lentékeny szakmunkásságot. A világháborúban a termelés és elosztás legfőbb intézője lett, a világháború után pedig, mint az amerikai segélyezés organizálója Bécsben működött s rendkívüli szimpátiát és elismerést szerzett neki úgy szakéra telme, mint humanitása. Észak-Franciaországban és Belgiumban tiz millió ember segítését ő intézte. 1920 óta kereskedelmi államtitkár (miniszter) és köztudomású, hogy az utóbbi hét év kormányának egyetlen markáns egyénisége. Elméletileg is több kiváló szakmunkát irt, sőt feleségével együtt Agricola német humanistának a bányászatról irt müvét ő fordította le latinból angolra. Személye a legnagyobb tiszteletnek örvend s ezt fokozta a Misziszippi-áradás károsultjai között kifejtett nagyarányú jótékonysági tevékenysége, amely a szavazásnál is visszhangra fog találni. Állítólag Coolid- I ge is őt látná legszívesebben utódjául.

I Egyetlen nagy baj és akadály megválasztásánál az, hogy ő, aki a legnagyobb élő organizátor, a politikával annyira nem törődött sohasem, hogy elfelejtett gondoskodni saját híveinek organizálásáról. Legtekintélyesebb szószólója Ford.

Jelenleg az Egyesült-Államok legnépszerűbb embere, akinek legnagyobbszámu szavazatra van kilátása, Smith Alfred, vagy mint népszerűén hívják Alfred Smith, Newyork állam kormányzója Ellentétben az clőbiekkel, ő a demokrata párt egyik jelöltje. Jelölésének puszta lehetősége már valóságos forradalmat idézett elő a sajtóban, mert ez az első eset az Egyesült-Államok fennállása óta,, hogy katholikust fognak jelölni. Tudniillik Smith nemcsak katholikus, hanem vallásához szigorúan ragaszkodó' katholikus is. Mint szegény ir szülők gyermeke, Newyork legszegényebb negyedében született és nőtt fel. Igazi self-mademan, aki rikkancsból lett new*t yorki kormányzó. Népszerűsége New-; yerkban olyan mértékű, mint aminő' Rooseweltté volt. Az óriási létszámú szegénynegyedek a szavázatok millióit fogják juttatni személyének, felekezeti tekintet nélkül. Smith ellensége az ah koholtilalomnak, ami-csak fokozza népszerűségét. Ellenfelei szerették volna kimagyarázni az alkotmányból, hogy; katholikus mivolta lehetetlenné teszi jelölését, de ez a felfogás a jelölésnél minden bizonnyal kudarcot fog vallani. Minthogy a Ku-Klux-Klan és a puritánok, de meg a déli demokraták is ellene dói* goznak, megválasztása valószínűtlen. ]

Az objektiv angol lapok szerint a sok elnökjelölt közül Lowdennek, Illinois-állam kormányzójának vannak a legkomolyabb kilátásai az elnöki méltóságra, mert ő gondoskodott olyan organizációról, mely a szavazatszedéshez múlhatatlanul szükséges. Annál érdekesebb, hogy; semmi más tevékenységéről nem tudnak, csupán arról, hogy az elégedetlen farmereket meg tudta szervezni. Némely, más jelöltnek, mint Borahnak, Longworthnak és Butlernek régóta ismert neve van, de köztük csak Longvorthnak, Roosewelt veiének vannak komolyabb esélyei. Főkortesei: felesége, aki még mindig rendkívül népszerű és az amerikai felsőbb társadalom vezető egyénisége, továbbá Mc. Cormick szenátor özvegye.

Borah szenátor viszont Öméltóságával és politikai intaktságával tűnik ki. ö a külügyi bizottság elnöke a szenátusban s ehhez képest befolyása a külpolitikára döntő súlyú, azonban, bár hívei mindenütt vannak, pártja nincs organizálva és igy jelölése esetén sem tudják megválasztani. Borah a leszerelés és a női szavazati jog régi hive, de ellene van a döntőbíróságnak. N. Murray Butler, a Columbia-egyetem pedagógia tanára, egyike a legagilisabb politikusoknak. Végül Hiram Johnson kaliforniai szenátor a legismertebb intrikusok közé tartozik, akit 1912 óta folytonosan jelöl a republikánus párt egyik frakciója, Népszerűsége a vadnyugaton Igen nagy, de eddig csak negativ eredményeket tudót felmutatni, ö szokta elbuktatni a többi, neki nem tetsző republikánus elvbarátait, miközben ő is rendszerint megbukik.