Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-21 / 293. szám

4. oldal

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

1927. október 21

A vajdasági polgármesterek értekezlete Bélacrkván

A községi választás utáni teandőket baszélik meg a konferencián

Belacrkváról jelentik: A jövő hét folyamán a vajdasági városok polgármesterei Bélacrkván értekezletet tartanak, melynek napirendjén sok fontos kérdés szerepel.

A Bácsmegyei Napló munkatársa felkereste dr. Spajics Koszta polgármestert, aki a következő nyilatkozatot tette:

— Mintegy két héttel ezelőtt hívtam meg a vajdasági városok polgármestereit, hogy Bélacrkván értekezletre üljenek össze. Most beszéltem telefonon dr. Borota Braniszláv noviszadi polgármesterrel, a vajdasági városok szövetségének elnökével, aki közölte velem, hogy a jövő hét folyamán okvetlenül összehívja a polgármesteri konferenciát.

— Ezen a gyűlésen a vajdasági városokat érdeklő sok aktuális kérdés kerül napirendre. A célt előkészületek a községi választásokra és hogy megállapít'suk az egyöntetű eljárást, amit a vá lasztások után mind a tíz vajdasági város követni fog.

kincstári ügyész sürgős keresetet adott be a bírósághoz, kérve, hogy a volt tulajdonost kötelezzék az ingatlan tehermentes telekkönyvi átadására.

A tárgyaláson az alperes ügyvédje kifejtette, hogy a közoktatásügyi minisztériumot terheli a felelősség, amiért a vételár kifizetése alkalmával nem kebelezték be az állam tulajdonjogát az ingatlanra. Az eladó kész volt az átirás elintézésére és Így nem Fogler Jovan, hanem az akkori kormány tagjai visetik a felelősséget azért az anyagi kárért, amely az államot éri. Az állam igy kénytelen lesz kielégíteni a magánhitelezőket s csak azután állhat elő követeléssel Fcgler Jovan ellen. A bíróság elhalasztotta az ítélethozatalt.

Sztrájkba lépnek a mozik, ha az állam nem szállítja le az adót

Harminc nap múlva beszüntetik az előadásokat

Gimnázium eladó

Elfelejtették az állam nevére ielekkönyv ezni a beogradi leány - gimn Izium épületét

Beogradból jelentik: A beogradi biró.ság különös polgári pert tárgyal,. amelyben az állam a felperes. Azt kell megítélni, hogy egy iskolaépület, amelyet az állam megvásárolt és kifizetett, valóban az állam tulajdona-e? Úgy keletkezett a ritka jogeset, hogy öt évvel ezelőtt a közoktatásügyi minisztérium megvette kétmillió dinárért Fogler Jovan egyemeletes sarokházát s abban elhelyezte a leánygimnáziumot,,de mind a mai napig nem történt még az ingatlan telekkönyvi átírása.

Időközben Fogler Jovan vagyonát, a girnttáziumépületet is, zártát alá helyeztek a hitelezők és egy szép napon hirdetmény jelent meg a Hivatalos Lapban hogy a gimnázium eladó. Csak ekkor eszmélt rá valamelyik illetékes közeg, hogy itt végzetes felcdékenység történt és a

A mozitulajdonosok országos szövetségének beogradi kongresszusa csütörtökön fejeződött be. A kongresszus szónokai nagyon élesen kikeltek a mozisokat sújtó rendszer ellen és határozati javaslatot hoztak, amelyben kívánságukat megjelölik. A határozati javaslatot amelyet az összes illetékes minisztériumnak megküldték, azzal fejezte be a kongresszus, hogy, ha a kormány nem hajtandó a kívánságokat teljesíteni, az összes jugoszláviai mozik harminc nap múlva megszüntetik működésűket.

Cvetkovics Gyoka beogradi mozitulajdonos, a szövetség elnöke, ismertette a jugoszláviai mozik súlyos helyzetét. Rámutatott arra, hogy amig a nyugati államokban a mozit a színházzal egyenrangúnak ismerik el. adđi^ nálunk vásári produkcióként kezelik. Ezenkívül más sérelmek is vanak. Ha egy államférfi az 'ifjúság hanyatlását akarja megakadályozni, ha valaki az állampénztár helyzetét Szándékozik meg;avitani, ha bármi segélyre van szükség — a mozikat sújtják különböző adóval. Támadja a cenzúra intézményét, A mai napig senkinek; sem jutott eszébe, hogy a színházakra, az irodalomra, a var'ieítelme kiterjessze a cenzúrát, csupán a filmre A filmcenzurát a rendőrség, a tanitók tanárok és női egyesületek hajtják végre. A cenzúra legtöbbször a legszebb művészi alkotásokat vonja él a közönségtől.

A legfontosabb kérdés az adó és illeték kérdés. Minden évben emelkednek a különböző adóterhek. Ma áilpnii. tartományi pótadó. várost iMstékv tiizoitój

rendőri, rokkant illetékek vannak. Azonkívül filmbehozatali vám, állami adó, ami egy méter hosszú film után három dinárt tesz ki, az állami jegyek után iizetcndö illeték, cenzúra: taxa, bélyegilleték, cenzúra-könyvecskék és sok más minden. Mindezek az illetékek « brutto bevétel mintegy ötven százalékát teszik ki. A múlt évben tizenöt miükj dinár értékű film került behozatalra és ebből az államnak negyvenegy és félmillió dinár jövedelme volt. Több felszólalás után határozati javaslatot terjesztettek elő. amit a kongresszus egyhangúlag elfogadott. A határozati javaslat megállapít >a, hogy a mindinkább érezhető gazdasági válság különben is elsősorban a mozikra sulyosodik és ezért a ir;> adóterhek mellett képtelenség a mczgoszlnlulzak további fenntartása. A javaslat képi a pénzügyminisztert hogy adókönnyítéseket eszközöljön és pedig úgy, hogy a negyvenezernél több lakosú városokban a mozik a bruttó bevétel busz százalékát, husz-negyvenez’r lakost számláló városokban tizenöt százalék. húszezren alul tiz százalékot fizessenek összes adók dmén az ágamnak. Az állami hatóságok ebből az őszszegből fizessék ki az önkormányzati hatóságokat. A memorandum továbbá kéri a tűzoltói, rendőri illetékek és a ronkkant adó eltörlését. A tisztán if’iturális és művészi filmek adómentesítését és a cenzúra egységesítését, követe-. Dk, hogy. az .iskolai hálójú gok ne bírák hassák fejül az előzetes bclfigyrmniszteri cenzúrát.. A határozati javaslat végül kéri a rénzügyminlsztmt. hopm akadályozza meg a tartományi és községi adóterhek esetleges emelését a jövőben

A kongresszus ezután azt a határozatot hozta, hogy amenyiben az állami atóságok harminc napon belül nem teljesítenék a kongresszus jogos követeié-, seit, a mozitulajdonosok kénytelenek lesznek a mozikat bezárni. A határozó.;! javaslatot csütörtökön küldöttség vitte el Markovics Bogdán dr. pénzügyminiszternek és a kormány több tágjának.

iegszeftott a kovlni tébolydából egy szómban asszony

Bé acrkván fogták e! a sz" kéményt

Belacrkváról jelentik: A városháza előtt posztoló rendőrőrszetn szerdán este kilenc óra körül egy feltűnően viselkedő és hiányosan öltözködött nőre lett figyelmet, aki izgatottan sétált az uccán. Egy ideig figyelte és később igazolásra szólította fel. Az idegen hölgy összeíügg.’jte'en szavakat mondott, mire a rendőr előállította a főkapitányságra. Az ügyeletes rendőrtisztviselő azonnal kihallgatta az előállított nőt, aki elmondotta, hogy Predragovics Karolnának hívják, elvált felesége Greber Endre földbirtokosnak, aki a háború után osztrák állampolgárságot kapott és jelenleg Becsben él. Szülei Szomborban laknak a Biscana-ucca 1. szám alatt és apja Predragovics Koszta műszaki rajzoló, öt szeptember 4-ikén a kovini elmegyógyintézetbe szállították, ahol azóta gyógykezelés alatt állott.

Október 16-ikán egy alkalmas pillanatot felhasználva, sikerült az elmegyógyintézettől megszöknie. Az udvaron sétált és egy őrizetlen pillanatban a magas kőfalon átmászott és megszökött. Gajon keresztül gyalog tette meg az utat Belacrkvdtg. útközben a falusi emberek adtak neki valamit enni. Amikor teljesen összetörve és kiéhezve megérkezett Belacrkvára. egyenesen Kindl plébánost kereste és tőle éjjeli szállást kért. A pap azonban elutasította.

Csnpics rendőrkapitány másnap ismét kihallgatta Predragovics Karolinát és telefonon érdeklődött a kovini elmegyógyintézetnél. Az elmegyógyintézet vezetősége megerősítette az. elmondottakat, mire Predragovics Karolinát kihallgatása után illetőségi helyére,; Szomborba kisérték.

Buksi élete és halála

1 ia . Vitéz Miklós

Buksi megszületett. Ötödmagával született meg. Estére .már csak. egyedül Buksi szívta az anyja emlőjét. A többi testvérei eltűntek. Életben maradását Buksi kizárólag a szürkés fekete bodros Szőrén hátul és a homlokán ékeskedő fehér foltnak köszönhette. Ezekért a fehér foltokért kegyelmezett meg ép neki anyja gazdája, a vincellér.

Buksi anyja sárgás, kopott szőri!, vézna, öreg kutya. Hűséges jószág: Bodri. Vagy tiz éve követte és szolgálta a vincellért a különböző szőlőben, öreg volt. Tán utolszor szoptat most is kutyakölyköt. Megadó, szelidtekintetü .iószág. de éinek ideién szigorú és éber őre a szőlőnek.

Naphosszat alig mozdult ki a kutyaól szalmájáról. Enni is csak akkor evett, ha odavitték neki. Buksit szoptatta. Jóságosán tűrte, hogy a kis éhes bestia telhetetlen mohón cibálja az emlőit _ és haragos döfködésekkel adia tudtára, hogy kifogyott a tej. Szelíd nvalogatással igazította útba.

Buksi kis fekete orrát és vaksi szemét az élet semmi jele sem izgatta. Az egész világ létezéséről csak Bodri anyatején át szerzett tudomást. Egyelőre ez volt a ejndenség. az élet tartalma és minden titka.

Buksinak kinyílt a szeme. Kezdi észrevenni a dolgokat. Megismeri anyját. Tekintete kíváncsiskodik az ól nyílásán át az élet tágabb dimenzóiba. Sőt már ki is merészkedik. Ödöngő-részeges a járása. Szaglász, keres, ismerkedik a környékező dolgokkal. A macskával való találkozása elől kétségbeesett vonyitással menekül vissza az óiba "'-»rzasztóan ver a szive. Nagyon m '.fiit az ismeretlen lénytől. Csak Bodri emlőjén felejti el a kiállott izgalmakat.

Buksi háromhetes lett. Bolond játékos korszakba lépett. Kifogyhatatlan a csfnytevésben. Kikezd az anyjával. Elkapja kis csipkés fogaival az anyja lábát. vagy farkát és biz jó.nagyokat hasa© bde. Bodri belemegy a játékba és

óvatos harapdálásokka! tanítja kis kölykét az élet küzdelmeiben szükséges fogásokra. Buksi hálátlan lélek, rögtön anyja ellen fordítja a tőle tanultakat. Bodri elnézően tűri a szemtelenségét.

Buksi egyhónapos. Orra megnvul. kis buta homloka kidomborodott, á fogai egészen kibújtak. Ugrál, iátszik. ugat. Most már belekóstolt áz anyatei. után egyéb jóféle ennivalóba is. Kicsit finyásan fogadja még a Bodri kosztját, ellenben nagyon iól érzi magát az urasági konyhában a szakácsnő mellett, aki a kis hízelgő jószágot különféle csont és egyéb jófalatokban részesíti. Kezd a konyhába szokni. Most már csak egvszer-kétszer jut eszébe naponkint az anyja emlője. Bodri se szíveli már a -znnását. mert apadóban van a teje és Buksi nagyokrt harap bele. IIveikor fájdalmában mérgesen kap' Bodri Buksi után. Buksi keserveset ugat. de abbahagyja a szénást. Lassan egészen leszokik róla. És ezzel mintha végleg meglazulna Bodri és Buksi között a vérségi kapcsolat. Az anya már nem követi azzal a fáradhatatlan érdeklődéssel kicsinye minden mozdulatát és életnyilvánulását. mint eddig.

Tán hathetes lehetett Buksi, mikor hekövetkezett a végső szakítás anyja és közötte. A dolog úgy esett, hogy Buksi ebéd után — mint rendesen — bent lebzselt a konyhában. Az uraságéknál nagy vendégség volt. vagy öt csirke csontja került ki a tányérokon. A szakácsnő összekaparta Buksi táljába és letette az asztal alá a gazdag fogást. Buksi őrjöngő éhséggel vetette magát a cscnthalmazra. Úgy falta, hogy kétszer is majd megfult a torkán akadó csonttól. Megette vagy háromnegyedét. A hasa nekigömüölvödött és úgy feszült, mint 1 dob. Még egvet-egvet bele kóstolt a tálba, da már nem fért bele. Elernyedten lomháikor!ott végig a tál mellett az asztal alatt. Nagyokat szuszogva rögtön el is aludt volna, ha a szakácsnő a csontmaradékra be nem szólitia a konyha előtt tisztessígtudó távolból beszaglászó Bodrit.

Bodri éhesen és fájdalmas méltatlansággal nézte végig a folyosóról Buksi

telhetetlen falását. de mert tudta, hogy hívás nélkül nem szabad átlépnie a konyha küszöbéi, meg sem kísérelte a bemenést. fylost. hogy a szakácsnő' szólította. kiszáradt torokkal, farkcsóválva. egyetlen ugrással a tál mellett termett és éhesen kezdte falni a csirkecsontokat.

Most következett be a dolog. Buksi, amint látia a mohón faló anyját, egyszerre irigyen és dühödten talpra szökken, fogcsikorgatva ráveti magát a gyanútlan evő Bodri hátára és beleharap. Bodri ugat egyet kínjában, kiejti szájából a csontot és visszaharapja Buksit. Buksi vonyitva támad uira neki. Bodri u.ira megharap.ia. Buksinak elég volt a leckéből. Sírva, morogva, behúzott farokkal, kétségbeesetten rohan ki a konyhából.

Ettől kezdve végleg elhidcgGtek egymástól. Buksi ellenségesen nézet! any>a után. Kerülte és rettenetesen irigykedett. ha a gazdája vasrr a szakácsnő Bodrihoz szó't és nem őhozzá.

Bodri is teljesen eifeleitette a vérségi kapcsolatot. Égy kis S7omte'an tolako'Pnak kezdte nézni a Fát akit gva'-ran meg kellett leckéztetnie, hacsak végkép el nem akarja veszíteni a tekintélyét.

Kéthónapos korában következett el végletes

Nvárí. szép meleg nap volt, olyan mint a többi. Buksi gondtalan és lurkón nyúlt el a Szőlőtöké árnyékában. A vincellérliázból kirakták a bútorokat és az ágyneműt. Nagytakarítás volt és azonkívül még valami, ami Buksi figyelmét rögtön magára vonta. A vincellér felesége egy kék lábasban füstölgő, Söíö1- gő valamit tett le a szoba földiáié. Elszaporodott a svábbogár a lakásban és paprikás kenet gyújtott, hogy kifiisföije a sok bogarat. Buksi odasettenkedett a szobához. Behúzódott a kemence ma’m és nagy várakozással nézett, a füstölgő fazék felé. Gondolta, hogy fazék és füstölög, ebben nem lehet semmi rossz.

Sőt!

A vincellérné nem vette észre, hogv Buksi bent van. becsukta az aitót. rázárta és még roncvokat is tett a küszöbre. hogv ki ne húzódjék a nehéz' '5.

Elmúlt egy-két óra. Délig senkinek ; tiint fel Buksi távolléte. Ebéd után a szakácsnő kezdte szőliígatni. hogy ■mi adjon neki. de Buksinak nyoma ••eszelt. Keresni kezdték. Kiáltozták, a szőlő felé. meg az utóit á nevét. De Buksi csak nem Jelentkezett. A vincellér szidta, hogv csavargó. A szakácsnő- nem nyugodott bele. Kereste mindenfelé. így '■ ütött el a bezárt vincellérlakásig. Kérdezte. hogy nem maradt-e odabent Buksi?

— Dehogy maradt! Csak nem bolond. hegy a kénfüstbsn maradjon!

— Hátha mégis? Meg keltene nézni.

— Bizonv nem nvitkik ki az ajtít most.

— De hisz bentfullad igv a szegény kis jószág?

Hát kinyitották az adót és Buksi ott feküdt. Elnyúlva a földön szusz «-Mt. Kis p> Us nyelve a fogai közt a földre ért. A kinyíló ajtó kissé megiitöFe a főiét. Vákkantott egyet és a kővetkező pillanatban feitáníszkodo'*. eszeveszetten menekült ki a szabadba. Fejét válla közé húzva, átélt, iáméiig' «Tgi-sássnl rohant ki. És most történt valami csodálatos.

Az a hóval szemközt, a kerítés rr,a'latt feküdt po'ri. B-Víi ->hng- * m. hadka jutott, homályl» tek!rv~"*< k;' v''•'•rdozta az udvaron é- meglátta an«-, iát. tán nem is az au'-'ó\ csak eg«- kedves. régi. sárga r'özcsnoiót ami nemrégen az életet adta neki és nyalogat i dé^elgássel áoolta.

És most egyszerre e-dafutott. szime '■'•'.-"'oc'-adt Bodri lábaihoz.

Kis buta feiát beleírnia Bodri lábai alatt az emlőkhöz és elkezdte szopniszivni. rátapadva, belébniva. éhes. szo.uias-n De csak egy-két pillanat!" fa"+ prr 'c'r / -lón •‘rv**'».

á piros kis nyelve levált az emlőről Még nem eresztette el, sőt egyszerre a fogai összepréselődtek. Bodri dühösen kenőit utána és felugrott. Az emlőjén r.á’«án” vércsepp. Mégha rapt* Buksi.

De Buksi nem mozdult. Buksi nem élt.