Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-20 / 292. szám
1927. október 20. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 11. oldal A nemzetközi öunabizottság október 20-án kezdi meg működését Becsben Bécsből jelentik: A Pozsonyból átköltözött Nemzetközi Dunabizottság október 20-ikán kezdi meg működését Bécsben. A Dunabizottság a volt császári Hofburgban 40 szobát és termet kapott 'íaz osztrák kormánytól irodai és reprezentációs célokra. A helyiségek berendezése már befejezés előtt áll. Az ünjnepi megnyitó ülést október 20-ikán ttartja meg a Nemzetközi Dunabizottság [elnöksége. A legközelebbi plenáris ülésen a Dunabizottság foglalkozni fog avval az anomáliával, hogy teher-rakományok Ulmtól a Fekete tengerig hétszer kerülnek [vámvizsgálatra, ami a szállítást egyrészt megdrágítja, másrészt alaposan meghosszabbítja, mivel, ha minden vizsgálatra csak egy napot szánnak, — a legtöbb esetben azonban 2—3 napig is jelhnzódnak a vizsgálatok — ngy már ez is hét nap késedelmet jelent. A Dunabizottság módot akar találni arra, hogy [az átmenő rakományok vámvizsgálata ez összes államok vámhatóságai részéről egy helyre koncentrálva közösen iBSzközöltessék. Jugoszlávia posta, távíró és telefonforgalma az 1924,1925,1926 években A posta és távirdaügyi minisztérium statisztikai osztálya érdekes kimutatást készített a jugoszláviai postahivatalok 'utolsó három évi forgalmáról. Az SHS. sáliamban, amelynek területe 218.250 'négyzetkilométer és amelynek 12,617.359 'lakosa van, 1924-ben 3537 postahivatal volt és 12.803 postai alkalmazott és pedig 5935 tisztviselő, 2859 altiszt, 2897 szolga és 1112 napidijas. 1925-ben a postahivatalok száma eggyel csökkent, az alkalmazottak száma pedig 602-vel lett kevesebb. 1926-ban a postahivatalok száma 3536-ról 3659-re emelkedett, az alkalmazottak száma viszont 12.300-ról 11.701- re csökkent. Jelenleg tehát átlag minden 60 négyzetkilométer területen van egy postahivatal, illetve minden 3400 lakosra jut egy. 1924-ben elszállítottak az egész ország területén 72,50,590 közönséges levelet, 167,880.184 egyéb küldeményt, 2,203.272 rendes csomagot, 1,401.376 értékcsomagot, 3,561.512 postautalványt és 2,729.966 csekket. Ebben az évben eladtak 206 millió 837.490 dinár értékű postabélyeget. 1925-ben a forgalom lényegesen emelkedett. Ez évben eladtak 254 millió 247 ezer dinár értékű bélyeget, elszállítottak 87,424.607 darab közönséges levelet, 187 millió 636 ezer egyéb postai küldeményt, három millió közönséges és egy millió 614 ezer értékjelzésü postacsomagot, 3 millió 642 ezer postautalványt, másfél millió távirati utalványt és 3 millió 764 ezer csekket. Az elmúlt 1926. évben az emelkedés tovább tartott. Az eladott postabélyegek értéke 256 millió 950.000 dinárra emelkedett. A közönséges levelek száma 87 és félmillióról 105 millió 830.000-re emelkedett, az egyéb küldemények száma 187,630.000-ról 280,712.000-re. Elszállítottak továbbá 3 millió 434.000 közönséges és 1 és félmillió értékjelzésü csomagot, 4 millió 432.000 postautalványt, 845.000 távirati utalványt és 5 millió 403.000 csekket. A csekkforgalom a két utolsó év alatt a kétszeresére emelkedett. Nemzetközi postaíorgaímunk a következő volt: 1924-ben elszállítottak külföldre 16,161.000 egyszerű küldeményt, mig a külföldről érkezett 18,439.000 darab. A tranzitó-küldemények száma 5,177.000 volt. 1925-ben a külföldre szállított egyszerű küldemények száma 20,601.000 emelkedett, a külföldről érkezett küldemények száma pedig 25,235.000. A tranzitó-küldemények száma 1924-ben csak 57.654 volt. 1926-ban külföldre szállított a posta 22,823.000 egyszerű küldeményt, külföldről pedig 38,720.000 érkezett. A bel- és külföldi postaforgalom öszszes bevétele volt 1924-ben 306,766.715 dinár, 1925-ben 314,567.018 dinár és 1926- ban 328,531.560 dinár. A távirdaforgalom a következőképen alakult: 1924-ben továbbítottak 5 millió táviratot belföldre, 6 millió tranzitó táviratot és 455.000 táviratot külföldre. 1925-ben külföldi távirat 5 millió 13.000 darab, tranzitó-távirat 5 millió 682.000, külföldre szóló távirat 460.000 továbbitatott. 1926-ban a táviratok száma volt: belföldi 4 millió 43.000, tranzitó 6 millió 706.000, külföldre szóló 416.000. Külföldről érkezett 1924-ben 503.000, 1925-ben 558.000 és 1926-ban 471.000 távirat. A Ford Brazíliában. Henry Ford legújabban Brazíliában 1 millió dollár alaptőkével megalapította a »Ford Industrial Expansion Co.«-t, amely Brazília belsejében nagy koncessziókat kapott gummiültetvények létesítésére. Minthogy Ford uj tipusu autóit napi tízezer példányban óhajtja piacra hozni, nem csoda ha a jövőre gondolva, konzernjét gummitermeléssel bővíti ki. A francia gyuíamonopoilum újra aktuális. Miután a francia-svéd tárgyalások a gyufamonopólium ügyében a nyár folyamán meghiúsultak, ugylátszott, hogy a francia gyufamonopolium ügye végleg lekerül a napirendről. Legújabb hirek szerint, francia kiváságra, újra megkezdődtek a gyufamonopólium átvételére vonatkozó tárgyalások, amelyek egyetlen pozitiv eredménye eddig, a svéd gyufatröszt részvényeinek áremelkedése. Jól informált körök véleménye szerint ezúttal kilátás van a megegyezésre, úgyhogy, a francia gyufamopolium rövid idő kérdése. A lengyel stabilizációs kölcsön. A lengyel kormány és a nemzetközi bankszindikátus között folytatott tárgyalások végre sikerre vezettek és a kölcsönszerződést már aláírták. A kölcsön öszszege 62 millió dollár és 2 millió angol iont és kizárólag stabilizációs"’célokra használható fel. Az Egyesült Államok helyettes pénzügyi államtitkára Dewey fogja a kölcsön felhasználását, mint a lengyel kormány pénzügyi tanácsadója, ellenőrizni. A kölcsönből 6 millió dollárt a Schweiz-Kreditanstalt és a Schweiz- Bankverein már aláírásra is bocsájtottak. Anglia ipara védővámok bevezetését Icöveteil. A konzervatív párt vezetőségéhez legújabban ipari körök azt a követelést intézték, hegy egynéhány iparcikkre haladéktalanul magasabb védővámot szabjanak meg. A protekcionista vámpolitikát különösen az angol vas-, acél- és gyapjuipar követeli. Olaszország nem engedélyezi külföldi kölcsönök felvételét. Az olasz pénzügyminiszter a napokban fogadta a külföldi bankok képviselőit, amelyből arra következtettek, hogy Olaszország külföldi kölcsön felvételét tervezi. Ezzel szemben a hivatalos »Agenzia di Roma« közli, hogy az olasz pénzügyi kormány nem gondol korábbi álláspontjának megváltoztatására és továbbra sem engedélyezi külföldi kölcsönök felvételét. Relchenbergben megnyitották a nemzetközi gyapjukonicrenciát. Október 5-én megkezdődtek Reichenbergben a tanácskozások, amelyeken a gyapjuipar bciíöldi képviselőin kívül igen nagy számban jelentek meg Németország, Franciaország, Belgium, Olaszország és Amerika kiküldöttei. A nemzetközi döntőbíróság megszervezésén kívül még néhány probléma került napirendre, többek között a termelési statisztikák és az egységes uzanszok elkészítése, amivel egy külön bizottság foglalkozik. A legközelebbi konferencia helyét és idejét még nem állapították meg. A román agrárreform Bukovinában. A román hivatalos statisztika most hozza nyilvánosságra a bukovinai agrárreform eredményét, összesen 561 birtokot osztottak fel az ottani föidnélküliek között. Az agrárreform számszerint 48.000 románt, 21.100 ukránt, 5700 németet, 870 magyart, 490 zsidót, 400 cigányt jutta, tott földhöz. táviratforgalom összes jövedelme volt J 1924-ben 27,290.000 dinár, 1925-ben 29 millió 771.000 dinár és 1926-ban 28 millió 495.000 dinár. A telefonforgalomra nézve csak a belföldi adatok készültek el. Teleíonkiildemény érkezett 1924-ben 222.976, 1925-ben 258.474 és 1926-ban 287.768. A lefolytatott belföldi telefonbeszélgetések száma volt 1924-ben 2,440.000, 1925-ben 2 millió 190.000, 1926-ban 2,800.000. A telefonbevételek összege volt 1924-ben 95 millió 637.000, 1925-ben 104,34.000 és 1926- ban 101,775.000 dinár. Automcbilgyártás az orosz hadfelszerelési iparban. Orosz gazdasági körök azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy néhány hadfelszerelési gyárban megpróbálkoznak az automobilgyártással. Miután a német gyárakat a háború után sikerült ilyen módon átszervezni, Oroszországban sem volna a terv keresztülvitelének semmi technikai akadálya. A Népszövetség engedélyezte Ausztria uj invesztíciós kölcsönét. Az osztrák kormány nemrégen a Népszövetség hozzájárulását kérte egy újabb invesztíciós kölcsön felvételéhez. Az előző osztrák népszövetségi kölcsönt garantáló államok képviselői úgy döntöttek, hogy az osztrák kormány terve elé nem gördítenek akadályt, azonban az uj invesztíciós kölcsön összege 725 millió shiliingnél nem lehet magasabb. Nem várható további hausse a nemzetközi len-piacon. A nemzetközi piacon a legutóbbi időkben megszűnt a len áremelkedése, amely 1926. december hó óta a folytonos hausse hangulatban 1927. júliusában 100% -ot tett ki. A len áremelkedése a termelés redukciójának volt a következménye, minthogy Szovjetoros'zország kivételével minden országban csökkent a termelés., Szovjetoroszország lentermelése, amely a világpiaci árakra döntő befolyással van, állandó növekedést mulat ugyan, azonban a belföldi szükséglet olyan nagy, hogy az export növeléséről szó sem lehet. Ilyen módon számolni kell azzal, hogy a len a következő szezonban is megtartja a mai hallatlanul magas árnivót. További áremelkedés egyáltalán nem valószínű a lenpiacon, minthogy sem Oroszországnak, sem Lettországnak, ahol szintén lenmonopoliutn van, nem érdeke a további hausse. Oroszország gyulát exportál. Az orosz kormány uj gyufagyárak létesítését határozta el, amelyek kizárólag exportra fognak dolgozni. Anglia után most Franciaország, Belgium és Dánia tett nagyobb gyufarendelést Oroszországban, minthogy az orosz gyuía Angliában nagy keresletnek örvend. Eszerint a svéd gyufatröszt egyetlen komoU kon kurrense Szovjetoroszország lesz az európai piacon. A törökországi telefonhálózat kiépítése. A török kormány és a svéd Ericson cég között folyó tárgyalások egyenlőre megszakadtak, minthogy a telefonhálózat kiépítésére uj ajánlat érkezett be a német Siemens & Ha-lske konzerntól. A Siemens konzern ajánlata pontos tervek és a helyzet tanulmányozása után készült, úgyhogy a török telefonhálózat kiépítésében valószinüleg részt kap a Siemens-Halske cég is. Várakozás ellenére sikerült a harminc millió dolláros porosz invesztíciós kölcsön. Múlt héten még úgy látszott, hogy Parker Gilbert a jóvátételi bizottság megbízottja megakadályozta a harminc millió dolláros porosz inveszíiciós kölcsönt, miután a porosz állam bevételei elsősorban a Dawes-fizetésekre vannak lekötve. A porosz pénzügyminisztérium ennek ellenére ragaszkodott a kölcsön felvételéhez és egy uj prospektus kiboesájtásával olyan helyzetet teremtett, amely lehetővé tette a kölcsön felvételét. Az uj prospektus elsősorban a »Dawes-kötelezettségek« biztosítását ismerteti, azonkívül a kölcsön produktiv felhasználásának módozatait tartalmazza. További petroleuir.-ba'sse a világpiacon. Az október első napjaiban bekövetkezett áresés a petroleumpiacon tovább tart. Az amerikai tulprodukció következtében újabb áresés várható úgy a petróleumbörzéken, mint a nagykereskedelemben. A benzin árának leszállítása szintén rövidesen bekövetkezik. Központosítják a romániai gabonaexportot. A román kormány a gabonaexport lebonyolítására központi organizáció létesítését határozta el és e célból tanácskozásra hívta össze az összes mezőgazdasági kamarák képviselőit. A terv keresztülvitele annál sürgősebb, mert az idei gabonaexportot már ez a központi-organizáció fogja lebonyolítani. Nagy munkanélküliség Bulgáriában. Á bolgár kormány ,'egujabban azzal a tervvel foglalkozik, hogy a munkanélküliség növekedése miatt, szigorú bevándorlási tilalmat rendel el. Eszerint külföldi ipari munkások nem kaphatnak a jövőben betelepedési és tartózkodási engedélyt Bulgáriában. Az erről szóló törvénytervezet még ez év őszén a szobranje elé kerül. v Légi összeköttetés Beograd és Konstantinápoly között. Október elsején a francia légiforgalmi társaság személyszállító repülőgépei felvették az összeköttetést Beográd-Szófia és Konstantinápoly között. A légiforgalom egyenlőre próbaidőre indult meg ezen a vonalon, de minden valószínűség szerint áL. landósitani fogják. \ szu’oot ca'. „Lloyn“ közleményei * Nemzetközi menetrendi konferencia. A jövő évi nemzetközi menetrend kidolgozására egybehívott konferencia október hó 15-től 25-éig fog Prágában működni. Jugoszláviából a konferencián Franics Leonid vasúti vezérigazgatóhelyettes vezetésével az összes vasutigazgatóságok kiküldöttei résztvesznek. Az nj személydijEzabás. Az uj szemölydijszabás 1928. évi január hó 1-én lép életbe. A menetdijat különösen a gyorsvonatokon mérsékelték és minél nagyobb a távolság, annál olcsóbb lesz az utazás. A személyvonati tarifát is mérsékelik, de nem olyan mértékben, mint a gyorsvonatét és a mérséklés nem terjesztetik ki az összes kocsiosztályokra. Nagy távolságra való utazásnál a gyorsvonat III. osztályú menetdija sokkal olcsóbb lesz a személyvonat II. osztályú menetdijánál. Hogy milyen különbség lesz a régi és az uj menetdijak között, szolgáljon a következő példa: A Szubotica—Nis-i viszonylatban v az uj gyors- I. II. Hí. vonatu díj: 608.— 456.— 304.— a régi gyorsvonatu díj: 495.— 411.50 252.— Különbség: 113.— 44.50 52.— A háború után ez az első díjszabás változás, amely nem felemelést, hanem I^ szállítást tartalmaz. TSrBkországba exportált áruink származási bizonyítványa. A Törökországba kivitelre kerülő áruinknál a török konzulátusok megkövetelik, hogy a kereskedelmi és iparkamarák által kiállított és aláirt származási bizonyítványokat nemcsak a kereskedelmi, hanem még a külügyminisztérium által is láttamozzák. Miután ez az eljárás igen hosszadalmas volt és a feleknek csak felesleges után. járást és költségeket okozott, a külügyminisztériumunk intervenciójára a török hatóságok hozzájárultak, hogy a kamaráink által kiállított származási bizonyítványokat a török konzulátusok minden további követelmény nélkül elfogadják. A gabona és liszt szabad beviiele Spanyolországba. A gabona és liszt Spanyolországba való bevitele eddig meg volt tiltva, minthogy az ezidei gabonatermése igen gyenge volt és alig fedezhette volna a szükségletet, a spanyol kormány királyi dekrétummal megengedte az említett termények szabad bevitelét Hírek a nagyvilágból
