Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-20 / 292. szám

2. oldal BÄCSMEGYE1 napló 1927. október 20. ' Vukicsevics, hogy ez a kormány Pasics, Radics és Korosec ellen irányul, mások­nak pedig azt mondta, hogy Davidovics ellen irányul. A Vajdaság az ország leg­kulturáltabb vidéke — A szerbiaiaknak, akik nem igen is­merik a tulnani viszonyokat, tudniok kell, hogy amikor Rauch báró Ferenc József és Ferenc Ferdinánd kegyeivel elárasztva Zagrebba jött Budapestről, akkor egész Zagreb kövekkel és tojá­sokkal várta. Vájjon mondhatná-e Vu­kicsevics, hogy azok akkor a magyar miniszterelnököt rosszul értették meg? Meg kell mondanom, hogy tévednek azok, akik azt hiszik, hogy nekünk akkor semmi szabad­ságunk nem volt. Nem volt nemzeti '"államunk, de Horvátország meg­őrizte évszázadokon keresztül köz­jogi önállóságát. (Nagy helyeslés a Radics-pdrtndl.) Meg kell mondanom, hogy több szabadságunk és politikai jogunk volt, mint ebben a mi államunkban. El kell ismerni, hogy 'ezek népünk legkulturáltabb vidékei, most-pedig önök olyan rendszert vezet­tek be, amelyért az ódiumot Beogradra hárítják. Menjünk a Vajdaságba, amely a legkulturáltabb, leglrástudóbb vidéke \'az országnak. Ennek a Vajdaságnak annyi joga sincs, mint a törököknek és az albánoknak Délszerbiában. (Helyes­lés és taps a baloldalon.) Azoknak leg­alább papíron meg van a joguk, hogy községi bizottságokat válasszanak, de '-a Vajdaságtól ezt a jogot is elveszik. Radios Pavle: Racics Szima is igy gondolkodott hat hónap előtt, most szégyelheti magát. Racics: Nem félek én a maga lármá­jától. Boskovics Dusán: ök voltak a leg­nagyobb magyarónok. A községi önkormányzat p és a jegyzőválasztás ' Pribicsevics: Most egyike a legna­gyobb kérdéseknek a községi önkor­mányzat és a községi jegyzők kérdése és hogyan oldja meg a kormányzat a kérdést? Ha megkérdik a belügyminisz^ teriumban, akkor azt válaszolják: Ha a kormány rosszul végez a választáso­kon, ő fogja kinevezni a jegyzőket, ha közepesen végez, akkor a főszolgabirák fognak hármas jelölést eszközölni, ha pedig jól végez, akkor a községi köz­gyűlés maga fog választani jegyzőt. Pribicsevics ezután arról beszélt, hogy milyen szeretettel vannak az uj tarto­mányokban Szerbia iránt és ezt a mai rezsim tönkre akarja tenni. Kérdi, hogy a kormány miért angazr.álta magát egyes jelöltekért. Megértené, ha az el­lenjelöltek a korona ledöntésére vagy az 'államforma megváltoztatására tör­nétek vagy forradalmi propagandát folytatnának. — Azt hiszem — mondta Pribicsevics — Trifkovics Márkó, Miletics Szlávkó, Davidovics Ljuba, Pribicsevics Szveto­­zár, Radics István, Petrovics Nrsztáz és Jovánovics Jóca inkább szeretek ezt az államot, mint ezek a véletlen mi­niszterek. Pribicsevics végül a király nevével való visszaélések ellen beszélt és meg­állapította, hogy a Vukicsevics-kormdny kártyavár, amelyhez csak hozzá kel! nyúlni, hogy összedőljön. Miért bukott meg Trifko­vics Márkó Szomborban? Racsics Punisa radikális a monteneg­rói viszonyokról beszélt és támadta az úgynevezett titkos hatalmakat. Sutelj Juráj Radics-párti képviselő a boszniai választási visszaélésekről beszélt, utá­na pedig Racics Szima szombori radi­kális képviselő szólalt fel. aki a leg­erélyesebben visszautasította azt az ál­lítást, mintha a rendőrség képviselője- ; ként került volna a parlamentbe. — A policaj-rendszert ép az a párt vezette be — mondotta Racsics, — amelynek élén Pribicsevics áll. Ez ta­nította meg a Vajdaságot arra, hogy mi az a policaj.rendszer. Az ellenzék csak arra törekszik, hogy egyrészt a ra­dikális párt soraiban, másrészt a két kormánypárt között nézeteltéréseket tá­masszon. A két kormánypárt viszonyát csak bízzák reánk s ne vadásszanak ol­csó hatásokra. Az ellenzéki beszédek adták legjobb dokumentumát annak, hogy nem volt választási terror. Én magam is harcoltam a hatóságok ellen. Ezt Radics Pavle tudja legjobban. Most pedig a szombori esetet, mint a válasz­tási erőszak inkarnációját akarják fel­tüntetni. A mostani kormány emelt fő­vel állhat az egész világ elé. Állítha­tom, hogy a választások a szombori kerületben tiszták voltak. Amikor a Vajdaságról beszélek, ma­gamról is beszélek. Baszaricsek: Hogyan vezették a jegy­zők a választást? Rácics: Baszaricsek ur ott volt a mi vidékünkön és tudja, hogyan- volt. Egy hang a baloldalról: Mondjon va­lamit a kölcsönről, amit a Jelzáloghitel­banktól kapott. Rácics: Beszélek erről is, ha akarja. Én nem Trifkovics Márkó protekciójára kaptam kölcsönt, hanem arra, hogy meg­terheltem nagyapai örökségemet. Ma­gamért és nem másért. (Nagy zaj.) Vi­lágos az a tendencia, amivel Radics és Pribicsevics most könnyeket ejtenek Trifkovics Márkó felett. Ezek krokodi­­luskönnyek. Ezzel csak azt akarják el­érni, hogy a radikális párt soraiban széthúzást idézzenek elő. Egy hang: Ön buktatta meg Trifko­­vicsot. Rácics: Igen én, de senki közülünk nem mondott róla rosszat. Trifkovics személye ellen semmi ki­fogásunk, azonban politikailag nem tudott gyökeret verni a nép között. A radikális párt házi ünnepére meg­hívták Trifkovicsot, de az nem ment el Szomborba, egy küldöttségnek pedig, amely adóenyhitéseket kért, ezt vála­szolta Trifkovics: »Barátaim én nem is­merem a vajdasági viszonyokat, nem is­merem a maguk magyar adótörvényeit, én nem tudok segíteni.« Nem lehet cso­dálkozni, tehát azon, hogy a nép elfor- j dúlt tőle. Ismeretes dolog, hogy hívei nem lehettek választási elnö­kök. Ez ellen erről a helyről tiltakozom. Mindennek elenére Trifkovics Márkó megbukott a szombori kerületben. A vaj­dasági erőszakosságokról Pribicsevics Szvetozár is beszél, aki nem érzi, hogy épen neki igen kényes dolog erről beszél­ni. Én voltam dr. Lalosévics Jocóva! együtt az, aki annak az akciónak élére állt, amely a rossz közigazgatás ellen, a vajdasági rossz politika ellen felvette a küzdelmet. Radics-párti urak, most Önök­höz fordulok. 1925-ben, amikor Pribicse­vics viselte a felelősséget a választások­ért, tudják, mi történt? S azután Radics Pavle, mint aktiv miniszter és Pernár, mint aktiv államtitkár nem tudták megtartani gyűléseiket. Mikor Pribicsevics miniszter volt, Szom­borban öt hive sem volt a nép közt, mégis az ö emberei ültek a hivatalokban. így volt ez az egész Vajdaságban, igy tették tönkre gazdaságilag is a Vajdaságot. Vukicsevics Velja azt tűzte ki feladatául, hogy itt végre rendet csináljon. A közsé­gi választásokat is le fogják most foly­tatni. A községi önkormányzatért is a mi csoportunk küzdött és ha akkor Jo­­vanovics Ljuba köré csoportosultak vol­na az összes radikálisok, már akkor meg lehetett volna tartani a Vajdaságban a községi választásokat. Eddig szisztema­tikus munka folyt a Vajdaság tönkretéte­lére. Beszélt még Racics a szombori válasz­tások részleteiről, majd ezzel fejezte be: j A nép munkát vár a parlamenttől és j nem civakodást. Pernár Iván, Radics-párti személyes kérdésben szólalt fel, majd egy órakor az ülést felfüggesztették. A délutáni ülés 1 Délutáni ülés négy órakor kezdődött és az első felszólaló Kokanovics Cséda íöldmivespárti volt, aki a radikálisok vi­haros tiltakozása közepette a bihacsi vá­lasztások megsemmisítését követelte. Andrics Vláda agrárreformminiszter energikusan visszautasította ezután Ra­dics István támadásait és élesen bírálta a Radics-párt boszniai működését. Szubotics Dusán dr. igazságügyminisz­ter emelkedett most szólásra. Válaszolt Kokánovics Csédának, aki szerint And­rics Vláda azt követelte az igazságügy minisztertől, rendelje el, hogy a bíróság semmisítse meg Kokánovics listáját. — Nem tudom, hol hallotta a képviselő ur a köztem és Andrics közt folytatott beszélgetést — mondotta dr. Szubotics — azt azonban állíthatom, hogy ilyen rendeletet Andrics tőlem nem kért és nem is adtam ki (Elénk helyeslés a ra­dikálisoknál, lárma az ellenzéken) • And­rics járt egyszer nálam és panaszkodott a listák jogszerűtlen megerősítése miatt — Aha. Abá! — kiáltoztak az ellen­zéken. Szubotics: Csaknem harminc éven át dolgoztam a bíróságnál és sohasem lár­máztak ennyire ellenem. Most sem aka­rok olyan emberek előtt beszélni, akik nem tartanak rendet, hanem lármáznak. (Viharos tiltakozás, óriási zaj az ellen­zéken). Mi az országban rendet akarunk teremteni. A hatalmas lármában a miniszter sza­vai elvesztek és az elnök tiz percre felfüggesztette az ülést. Az ülés újbóli megnyitása után Drljevics Szekula pa­rasztpárti beszélt a montenegrói vá­lasztásokról. leljkovics Boskó bihácsi radikális képviselő, akinek mandátuma vitás, az ellenzék heves közbekiáltásaitól kisérve védelmébe vette a bihácsi mandátumot. Kokánovics Cseda személyes kérdés­ben szólalt föl, majd Uzck szlovéniai Pribicsevics-párti képviselő támadta a klerikálisokat. Smoján Radics-párti rö­vid beszéde után rátértek a határozatra. Perics Ninko elnök felolvasta az iga­zolóbizottság jelentését a bihácsi, sza­rajevói mandátumokról és Vukicsevics Milos mandátumának megsemmisítésé­ről, A radikálisok észrevették, hogy az elnök taktikai hibát követett el. miután ők Vukicsevics Milos mandátumának megsemmisítésé ellen akartak szavazni. Az elnök figyelmeztetésükre vissza akarta vonni indítványát, az ellenzék azonban ebbe nem ment bele és a . sza­vazást megtörténtnek jelentették ki i Az ellenzék óriási lármában tört ki, A szünet alatt a kormány tanácsko-: zásra ült össze és elhatározta., hogy miután a szavazás már megtörtént, Vu­kicsevics Mjlos mandátuma miatt nem akar újabb komplikációkat felidézni. Az ülés újbóli megnyitása után a kép­viselők letették az esküt és utána Vu­kicsevics miniszterelnök felolvasta a király ukázát, mely a rendkivü'i ülés­szakot berekeszti és a parlament ren­des ülésszakát csütörtökre hívja össze, úgyhogy az ülést fel kellett függeszteni. A demokrata klub határozata A demokrata egyesülés klubja szer­dán délután dr. Spahó Mehmed keres­kedelemügyi miniszter elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a parlamenti el­nökválasztás kérdésével foglalkoztak. Az ülés meglehetősen izgalmas volt. Először Markovics Péra dr. beszélt, akit a demokraták parlamenti alelnök­­nek jelölnek majd, Veljkovics hevesen támadta a radikálisokat és követelte a demokraták számára a belíigyminiszter­­séget. Dr. Vulánovics noviszadi képvi­selő felszólalása után Grol Milán be­szélt és szintén élesen támadta a radi- ; kálisokat. Kujuncsics Mihajlo a délszer­biai viszonyokat tette szóvá. Marinkovics Voja dr. külügyminiszter, angsulyozta, hogy a koalíció fennma­radása függ attól, vájjon a demokrata egyesülés elfogadja-e a radikálisok el­­nökjelölíjét. A koalíció felbomlásának kiszámíthatatlan következményei volná­nak és ezért Marinkovics kérte a demo­krata egyesülés klubját, tegye magáévá j a kormányban létrejött megegyezést, i mely szerint a két parlamenti alelnöki i állás a demokratáké. Davidovics Ljuba illoyalitással vádolta ! a radikálisokat, mert fait-accompli elé * állították a demokratákat, holott előze- < tesen tisztázni kellett volna a két párt közt, hogy melyiknek jusson a parla­menti elnöki állás. Radovics Andrija javasolta, hogy fo­gadja el a ldub a radikálisok javaslatát és a két alelnöki állásra jelölje Marko­vics Pérát és Hraznica béget, a titkári állásra pedig dr. Stefcsicset. A klub a javaslatot elfogadta. A muzulmánok döntötték el a demokrata klub állásfog­lalását? Politikai körökben feszült érdeklődés­sel várták a demokrata klub állásfoglalá­sát. A radikálisok annyira tudatában vol­tak a helyzet komolyságának, hogy hií Szerint Vukicsevics Velja miniszterelnök a zsebében hordozta a kormány le­mondásáról szóló okmányt arra az esetre, ha a demokraták ellene foglalnának állást. A radikálisok a muzulmánok magatartás sara vezetik vissza a demokraták békü­­lékenységét. Spaho állítólag azzal fenye­getőzött, hogyha a demokraták felbont­ják a kormánykoalíciót, ő pártjával együtt kilépne a demokrata egyesülés­ből és a kormányhoz csatlakozna. „A bolgár kormánvhatósáíiok karöltve dolgoznak a macsöon szervezetekkel“ Szófiából jelentik: A »Jutra« cimü I Sveti-Vrat községben a macedón komité szófiai lap feltűnést keltő cikkben azt I zavartalanul rendezhetett nagy macedón Írja, hogy a kormány hatóságok a határvidéken elrendelt ostromállapotot nem a ma cedon bandák, hanem a bolgár pa­rasztpárt üldözésére használják fel. Az ostromállapot ürügye alatt a parasz párt sok tagját letartóztatták. A kormányhatóságok — Írja a bol­gár lap — karöltve dolgoznak a ma­cedón szervezetekkel. I tüntetést és gyásziir.nepségeket rendeztek azok­nak a gyilkosoknak a lelki üdvéért, akiket a jugoszláv csendőrök beke­rítettek és megöltek. ' z ünnepségeken óriási néptömeg vett .•észt, anélkül, hogy a hatóságok beavat- I koztak volna és a macedón szervezetek j egyik szónoka Kovacsevics tábornok I gyilkosait ünnepelte. Petijnra merénylője ma is őrül, hogy agyon :őtte a; ukrán heímant Taauvaloraitoh Schwerbűnügyének tárgyalásán Párisból jelentik: Schnartzbart bünpö­­rcnek szerdai tárgyalásán elsősorban a terhelő tanukat hallgatták ki. Az a rend­őr, aki Schwartzbartot a merénylet után őrizetbe vette mindenben megerősítette a vádlottnak a merénylet lefolyásáról tett vallomását. Az a rendőrtisztviselő, -aki elsőnek hallgatta ki Schwartzbartot, val­lomásában előadta, hogy Sch-wartzbart valósággal ujjongott, amikor megtudta, hogy Petliura belehalt sérüléseibe. Petljura özvegyének ügyvédje intézett ezután kérdéseket Schwartzbarthoz, aki kijelentette, a merénylet sikerének ma ép úgy örül, mint a tett elkövetése után, A párisi renelőrfőnökség politikai osztá­lyának egyik tisztviselője ezután tanú­vallomásában előadta, hogy Schwartzbart 1910 óta tartózkodott Franciaországban és azóta egyizben sem került összeütkö­zésbe a hatóságokkal, politikai tevékeny­séget pedig nem fejtett ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom