Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-19 / 291. szám
1927 október 19. BÄCSMEGYET Pi AFT..0 5. oMal Összeült a magyar képviselőház Az anmesztiíi-kérdés és az 19£0. évi francia-magyar tárgyalások ügye a magyar parlament előtt Bethlen nem hajlandó nyilatkozni a francia magyar tárgyalások anyagáról Budapestről jelentik: Negyedfélhónapos nyári szünet után kedden délelőtt összeült a magyar képviselcház. Az ülést a beteg Zsitvay Tibor elnök helyett Puky Gyula alelnök nyitotta meg, aki kegyeletes szavakkal parentálta el Csernoch János hercegprimást. Ezután az egyes miniszterek különböző törvényjavaslatokat terjesztettek be és ezek között gróf Bethlen István miniszterelnök beterjesztette március 15-jkének nemzeti ünneppé való emeléséről szól törvényjavaslatot. Bethlen egyben tájékoztatta a Házat azokról a törvényjavaslatokról, amelyeket még ez évben fog a kormány beterjeszteni. Az elnök ezután indítványt tett, hogy a képviselőház legközelebbi ülését október 25-ikén tartsa meg. Ezt az indítványt a szélsőbaloldal percekig tartó gúnyos nevetéssel és a közbekiáltások özönével fogadta. Az elnöki javaslat ellen nyomban fel is szólalt Popper Sándor szociáldemokrata képviselő, aki az ellenzék állandó helyeslése mellett ' Bethlen ezután az 1920. évi diplomá- | ciai tárgyalásokról beszélt és kijelentette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy ezekről a teljesen bizalmas tárgyalásokról nyilatkozzék, vagy azoknak anyagát a parlamenti bizottság elé terjessze. I Különben is ezeknek a tárgyalásoknak ma már csak teoretikus értékük van. Rassay a francia-magyar tárgyalások nyilvánosságra hozását követeli Szabó Sándor kormánypárti képviselő I felszólalása után Rassay Károly, a pol! sári ellenzék elnöke mondott nagyobb ! beszédet, amelyben különösen.az esküdt- • szék visszaállítására, az amnesztiára és március 15-ikének nemzeti ünneppé való emelésére vonatkozó miniszterelnöki kijelentésekkel polemizált. Bethlennek az esküdtszék elleni kijelentésével kapcso- j latban hangsúlyozta Rassay, hogy abból a tényből, hogy Magyarországon nyolc éve nem törtek ki véres uccsi harcok, senkinek sincs jo- , I ga levonni azt a konzekvenciát, mint- 1 ha a Magyarországon hozott Ítéletek nem lettek volna alkalmasak az elégedetlenség és izgalom kitörésének kiváltására.--- Akármi is történik a bécsi igazságügyi palota előtt — mondotta Rassay — mégis csak az a fontos, hogy mi történik i Londonban és mindenütt máshol a világon az igazságügyi palotákban, ahol az esküdtszékek működnek és levezettek sok olyan izgalmat, amely jelentkezett olyan országokban, ahol nem esküdtszék Ítélkezett. A választójog kérdésével kapcsolatban Rassay kijelentette, hogy amig Magyarországon a választójogot törvénybe nem iktatják, add g külföldön nem fognak találni olyan kulturált nyugati embert, aki elhiszi, bogy a magyar kormány demokratikus. illetve népies politikát akar folytatni. Az amnesztia kérdésével foglalkozott ez- j után Rassay és hangsúlyozta, hogy aki I bűnös, az bűnhődjék, aki bíróság elé akar állni, álljon oda. Tegyék ezt lehetővé és a kormány ne csináljon a szabadlábon való védekezés jogából politikai üzérkedést. Képtelenség - mondotta Rassay hogy embereknek rez.r .'álist kell a a- Írni, amelyben kötelezni Iccil mázukat, hogy nem imák njsiigba és nem nyilatkoznak politikáról. Ezzel szemben olyan egyének, akik a Lgruíabb bűncselekményeket követték cl. kijöttek a fogházból, de item vonultak vissza, hanem ma is a fórumon ágálnak. Ezután azt az aggodalmát fejezte ki Rassay. hogy március 15-iktnek törvéuybeiktatása talán Kossuth Lajos emlékének törvén',beiktatását akarja pótolni, ami ellen tiltakozott. Hangsúlyozta végül, hogy a kormány!"ak kötelessége volna a Paléclogue-ügy összes adatait nyilvánosságra hozni, annál is inkább, mert a irancia kormány akkor, amikor kijelentette, hogy ilyen tárgyalások nem folytak, tulajdonképpen megszegte a diszkréciót, a magyar kormánynak tehát kötelessége. hogy tovább menjen és az ügynek teljes nyilvánosságot biztosítson. Bethlen miniszterelnök újabb válaszában kijelentette, hogy a kormány nem áll Htjában annak, hogy Kossuth Lajos érdemei március 15-ikének ünneppé emelésével egyidejűleg törvénybe iktattassanak és hozzájárul abhoz, hogy a bizottsági tárgyalások során az eredeti javaslatot ilyen értelemben kiegészítsék. A többség ezután úgy határozott, hogy a képviselőhdz legközelebbi ülését a jövő hét keddjén larlja meg és ezzel az ülés végétért. Terjed a német bányászsztrájk A bányamunkások sztrájkja a birodalmi gyűlés előtt tltakozott az ellen, hogy négy hónapos szünet után újólag szünetre küldjék a házat. Kijelentette, hogy a szociáldemokratákat * miniszterelnök által bejelentett munkaprogram nem elégíti ki, mert úgy látszik, a kormány nem veszi tudomásul, hogy az országban mindenütt óriási a nyomosaság. A választójog módosításának szükségességéről beszélt ezután, majd -Ijangsulyozta, hogy március 15-ikének nemzeti ünneppé emeléséről szóló törvényjavaslat beterjesztése előtt helyre kellett volna állítani a sajtószabadságot, ▼issza kellett volna állítani az esküdi(Bzéket és általában mindazokat a köz«zabadságokat, amelyek a márciusi pontokban szerepelnek. A szónok ezután álétáános politikai amnesztiát követeit, majd szóvátette a Puléologue é.s Fou<Art-jegyzékck körül támadt vitát és kijelentette, hogy Berlinből jelentik: A bányamunkások sztrájkja most már valamennyi közé-pnémet barnaszénbányára kiterjed és kedden reggel mindazokban az üzemekben is megszüntették a munkát, amelyekben hétfőn még dolgoztak. A sztrájkbizottság újabb kiáltványt bocsátott ki,. amelyben ismételten felszólítja a munkásokat a munka beszüntetésére. A felszólításnak a munkások csaknem kivétel nélkül eleget tettek. Rendzavarás eddig még seholsc-m fordult elő. A porosz kereskedelmi miniszter kedden megkezdte a tárgyalásokat a sztrájk megszüntetése érdekében. Egyes j üzemekben máris érezhető a sztrá'k j hatása, Így például a dessaui cukor- j gyár, amely javában 'dolgozik a répa- ! termés feldolgozásán, már szerdán kény- j felen lenne beszüntetni tizemét, ha nem j kap uj szenet. Ebben az esetben 1400 jnunkás veszti el kenyerét és a nagymennyíségbea felhalmozott cukorrépamegromlik és hasznavehetetlenné válik. A sztrájk súlyos parlamenti következményekkel fenyeget. A szociáldemokratákon kiviil most már a centrumpárt és a kommunisták is interpellációt terjesztettek a birodalmi gyűlés elé. A centrum felszólítja a kormányt hogy tegyen meg mindent a sztrájk megszüntetése és a bérkérdés kelégitö tend esése érdekében, ,i kommunisták pedig a munkaügyi miniszter ellen bizalmatlansági indítványt terjesztettek elő. Ezeket az interpellációkat a birodalmi gyűlés keddi ülésén tárgyalták. A j birodalmi gyűlést most rendkívüli ütés- I szakra hivták össze, melynek tartamát j öt napra tervezték, valószínű azonban, ! hogy a szénsztrájkról meginduló vita a I jövő hétre is át fog nyúlni. a kormánynak kötelessége lett volna az 1926-ki eseményekről és a francia-magyar tárgyalásokról a parlament összeillésekor tájékoztatni az országot, amely ezekben a kérdésekben teljesen tájékozatlan. Felmentették a rahlógyilkossággaí vádolt vrsaci tollkereskedöt v. Bethlen miniszterelnök • válasza Bethlen István gróf miniszterelnök nyomban válaszolt a felszólalásra és kijelentette, hogy az egyhetes parlamenti szünetre azért van szükség, hogy a bizottságok a különböző javaslatokat letárgyalhassák. Poppernek a március 15-ikéről szóló törvényjavaslattal kapcsolati-?.» tett megjegyzéseire Bethlen azt válaszolta, hogy a sajtószabadságért folytatott küzdelem elsősorban az előzetes cenzúra megszüntetése érdekében és azért a szabadságért folyt, amely ma is fennáll.- Az esküdtszék visszaállítására wiafkozó követeléssel szemben utalt a bécsi júliusi eseményekre, majd kijelentette, hogy a választójog kérdésének most intés aktualitása. Az. általános antreszta követ Misével kapcsolatban Bethlen rámutatott arra. bogy a külföldön most indult meg erőteljes mozgalom azé t. hogy a bolsevista izgatás lehetetlené t;t?s<éh. Idő előtti volna — mondotta Bethlen — hogy Magyarországra viszszecsöditsük azokat az elemeket, akik nagy részben tevékenykedtek és tevékenykednek abban, hegy a nyugateurópai államok rendjének feliorgrtásában részt vegyenek. (Taps a kormánypárton, zajos ellentmondás a baloldalon).) Popper Sándor: Csak azt engedje vissza, akivel együtt akart kormányt alakítani! Radanov Dusán visszavonta a rendőrségen tett beismerő vallomását és azzal védekezett, hory veressel kény szeritett ék vallomástételre — Továbbra is rejtély marad Vacarescu Angelina titokzatos eltűnése Belaerkvárói jelentik: Nagy érdeklődés mellett tartotta meg a belacrkvai I törvényszék büntetötanácsa a Vacates, ni Angelina meggyilkolásával vádolt Radanov Dusán vrsaci toUkercskedö bűnügyében a főtárgyalást. A tárgyalóterem zsúfolva volt már, amikor fegyveres börtönőrök elövezették a vádlottat. Radanovot nagyon megviselte a három hónapos fogság. Arca sápadt, szemei beesettek és bizonytalanul néz körül a teremben. Feltűnően izgatott, idegesen szorongatja a kezében kis icgvcucsapkáját. Fél 9 órakor bevonult a büntetőtanács és dr. Risztics Velimir törvényszéki elnök megnyitotta a főtárgyalást. A tanács tagjai dr. Varga Dezső es Lendovsck Bogdán törvényszéki bírók A vádat Nedelkovics Boskó királyi ügyész képviselte, a vádlottat pedig dr, Srdávky Rezső belacrkvai ügvvéd védte, A tárgyalás megnyitása után felolvasták a vádiratot, melyben az ügyész Radanov Dusán vrsaci tolikereskedőt a büntetőtörvénykönyv 279. szakaszába ütköző emberölés bűntettével vádolja, amit azáltal követett el. hogy szeretőjét, Vacarescu Angelina vrsaci lakost megölte, a holttestét Kovin mellett a Dutia-csatornába dobta és pénzét elrabolta. »Ártatlan vagyok ; A vádirat felolvasása után Radanov Dusán az elnök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek és vissszavonia a rendőrségen tett beismerő vallomását. — Ártatlan vagyok — mondotta Radanov — nem igaz. hogy megöltem az Angelinát. Elutazásom előtt már na* i pókkal nem beszéltem vele és csak I Kovinban értesültem arról hogv elhint. amikor letartóztattak. Elnök: Miért vallott a rendőrség ; előtt? J • Vádlott: Ütöttek, vertek és kénysze- I ritettek arra. hogy mindent vállaljak magamra. A sok veréstől teljesen öszszetöríeni és mindent kénytelen voltam beismerni. Magamra vállaltam volna akkor én akármit, csakhogy a további I ütlegektől megszabaduljak. Dobván mikor a hullát kerestük, a rendőrök az egyik vasúti őrház mellett leültek ebédelni dk ebéd közben is állandóan ütőitek. Onnan elvittek Kovinba, ahol a Brzava csatornához vezettek és azt kellett mondanom, hogy oda dobtam be a hullát, előbb azonban egv nagy kö- I vet kötöttem a nyakára. Nem igaz hogy meggyilkoltam Angelinát és nem igaz. hogy elraboltam a pénzét. A tanúvallomások A vádlott vallomása után a tanuki; : nógatásokra tértek át. Az első tanú dr ! Medzichredszky Miklós vrsaci főkapi! tányhelyettes, a bűnügyi osztály, vezetője. aki előadta, hogy Radanov az első kérdésére bevallotta előtte, hogy ő ölte j meg és rabolta ki szeretőiét. Minden kényszer nélkül tette meg beismerő ‘ 1 vallomását és nem lelel meg a valóságnak a vádlottnak védekezése hogy a rendőrségen ütötték-vérték Nem bántalmazta őt senki és nem is panaszkodott neki arról, hogv valaki is megütötte volna. Zubovics Velimir detektív. Radulovác rendörűrmester és Vaszics Panta rendőr. kik Radanov ügyében a nyomozást vezették és vele együtt voltak Petrovoszelón és Kovinban, egybehangzóan azt vallották, hogv minden kényszer nélkül tette meg beismerő valomdsát a toUkercskedö. Fcrenczy György újságíró volt a következő tanú. aki jelén volt Radanovnak a vrsaci rendőrségen történt kihallgatásánál és egy alkalommal dr. Medzichradszkv Miklós főkapitányhelyettes en- i Kedélyével meglátogatta a vádlottal celláidban. Előadta, hogy amikor Radan ív kihallgatásánál jelen volt, Radanov önként tette meg vallomását és részletesen elmesélte, hogyan követte el a raológyilkosságot. Augusztus 1-én hosszas beszélgetést folytatott a cellájában Radanovval: aki ekkor is fenntartotta beismerő vallomását és arra a kérdésre hogy bánfáimezta-e valaki, azt válaszolta. hogv nem. Aki a vizsgáióbiró el-oít tett vallomását is visszavonja Radanov Stefan, a vádlott fivére, tanúvallomásában kijelentette, hogy öt is súlyosan bántalmazták a rendőrségen és a vizsgálóbíró előtt csak azért isme-
