Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-16 / 288. szám
1927. október 16. BXCSMEGTH NAPtö ...................... ..........21. oldal Kelet világa ,.. A felébredt izlám — Türöksrs ág uj élete — Hárem élet - Kibai a fátyol Iziám szokások Stamboul-Cairó, 1927. október. A mohammedán népek lassankint viszszanyerik politikai szabadságukat. A török példát rövid időn belül a perzsák, az egyptomiak és a hindu-mohamedánok is követni fogják. Az izlám csakugyan modern lett. A mohammedánok, habár a Korán parancsait még ma szigorúan követik, mégis igyekeznek a haladás előnyeit is magukévá tenni, sőt, a modern technika és tudomány elvei az izlám szellemével egyenes kapcsolatban állnak. A Korán azt mondja: »A mohammedán ideálja a tudomány — azt kell ć ciuossziglan keresni.« Avagy: »A tudomány egy szava — száz imádságnál is többet ér.« Csak a bennszülött deszpotizmus volt és egyes területeken még ma is oka annak, hogy Ázsia és Afrika népei gondolatszabadságában gátolva Vannak. De az európai uralom alatt élő izlamnépek annál többre becsülik szabadságukat és a fejlődés csak idő kérdése, mert a Kelet népe és az izlám világa mindarra képes, amire a kereszténység képes volt. Kemal pasa uj Törökország modern 'európai állam — a Kelet kapuja előtt: az állam az és izlám szépen elváltak egymástól, úgyhogy ma már minden (török maga választhatja hitét és más nemzetiségű házastársát. Ez eddig néni .volt így, de a reform szelleme a régi állapotoknak gyorsan véget vetett és a szellem a romantika színes képét is eltörölte. Ha a karcsú minarettekről elhangzik az esti ima... a török nem veti már többé a földre magát... nyugodtan üzlete után jár, mint bármily más európai, csak djami-napján (itt keleten, Törökországban, Perzsia, Egyptom és Algériában vasárnap) látogat el a mecsetbe, imáit szőnyegen ülve lemormolfa, aztán pedig kiül a mecset előtti kis kávéházba, ahol hosszú órákon keresztül a pihenés és a Nargileh élvezetben merül el. Pénteken az asszonyok a tengerparton ülnek, többnyire Csoportokban. .. gugolva... némán... kézimunkával... szomorúan. Vége a török háremnek, vége a fátyolnak... de vége a bájnak is. Az idegen kiváncsan nézegeti a török nőket és csan most eszmél rá, hogy török szépség a legnagyobb (ritkaság. Az évszázados rabság egészvégtelen levegőjében elhervadtak a hájremhölgyek és szemük fénytelen lett. De a pirositó, a pipere és a festék a kelet kincsei és ezért oly szépek mégis a nők! A török társadalom hölgyei ma 'sötét Crépe de chine ruhákat, bubifrizurát és párisi kalapot hordanak. A férfiak szintén külföldi kalapokat. Aki ma Törökországba jön, az a török viseletét már Csak múzeumban láthatja — mint ócska különlegességet. A hir és háremek is eltűntek. Ezelőtt a szultán a szépséges Yildisz-kioszkban (ma internacionális játékterem) 300 nőt tartott — és TOO szakácsot — Kemal pasa elválása után látni sem akar asszonyt. A nők a régi rezsim alatt be sein voltak jelentve a mai, svájci alapon kidolgozott uj török törvények kizárólag monogam házasságot Írnak elő 'az uj születések kellő beiktatása melleit. A »szülésznő« fogalma azonban még ismeretlen ke'et világában, a születéseknél a legközelebb! ismerős asszonyok segédkeznek. Természetes, hogy a török férfi feleségének morális életmódjára ma annál t"bb súlyt fektet. A török lányoknak nincs úgynevezett »ismeretségük« és a férjes asszonyok sohasem keresik más férfiak társaságát. Mindannak ellenére, hogy a szabad török köztársaságban az emTei-'á c'ó és a nömozgalom nagy m mi tkot öltött, olyan arányokat, mint nyugalmi mégis képtelen lesz felvenni, m-rt a TTiofirmetírn nő leikében a írnir:"i- fp'Tg’rrmk mélyen gyökereznek. A »sz-bed szerelmet« csak bizonyos törzsek asszonyai. m;nt a beduin és berber törzsek, melyek néger vérre! keverték, ve'Uákt az »egyiptomi fáneo«nök», akiket a kelet urai vendéglátás alkalmával olyan szívesen bocsájtanak. az. európaiak rendelkezésére. A »szerelem asszonyai« között akiknek fajtájából a keleti és kikötővárosokban sok ezren tanyáznak, mohamedán nő alig található, de annál inkább görög, spanyol, olasz és néger-arab nő. Az európai leánykereskedők hálója sokszor kiterjed kelet éjjeli mulatóira, de Törökországban ez is tilos, tilos a has és kigyótánc, tilos az igazmondás és a jövendőbelátás, a törökök mindent leráznak, ami a kulturális fejlődésnek Htjában állott; a latin Írásra való áttérés pedig az evolúció utolsó és legfontosabb stációja lesz. Az idegen, aki hamisitlan keleti szokásokat, szines, igazi keleti életet akar látni és élvezni, kénytelen tovább utazni — a távolabbi izlam államokba, ahol az állam és az izlám fogalma még mindig egy és ugyanaz. Kétszázmillió mohamedán él a világon a távol és közel keleten. Perzsia, Syria és Egyiptom világa sok érdekest tár kutató szemeink elé. Kairóban még lehet erősen őrzött háremeket látni, orditó derviseket, titokzatos kolostorokat, baksis-szüretelöket, bóditó és igéző uccai táncosnőket, élő mesékre és beteljesült igazmondásokra akadunk a poros sarkokon. Fátyolos, mumiás alakok kuporodnak, laSsu tevekaravánok húzódnak a város falai alatt, messze ki — a sivatagba. Kairó a vörös fezek városa. Innen és Damaszkuszból indul ki a zarándoklók és igazhívők százezres hosszú sora — Mekka és Medina irányába. Mohamed e szent helyein az igazhivők hadserege még évente áldoz. A sok millió értékű állat áldozati helyén szabad fővel versenyt rohannak a mohamedánok — épugy mint 1300 év előtt. A szent-szőnyeg körmenete Kairóban és az arab El-Azhar egyeteme tényleg keleti látványosság. A háremélet ezekben az izlám államokban a városokban rakott fészket. A falusi lakosságnál és a föld munkásainál ez csak nagy ritkán, főleg Afrikában fordul elő. Máskülönben a mohamedán paraszt megtartotta régi szokásait: szereti a versenyt és az erőmérkőzést, a kockajátékot és a monoton panaszkodó zenét. De a kelet világának ezek az utolsó képei is tűnőben vannak. Indiában és Egyiptomban a jövendő kialakulás vonalai már tisztán áthatók. Ahogy Törökországnak sikerült a hatszáz éves múltat rövid négy év alatt eltörölni — épp olyan hirtelen fognak a még fennálló szokások máshol is eltűnni és az izlám uj gondolafviláa fogja csodálkozásba ejteni a világot. Bielek Béla, mérnök. Csók ég és föld között avagy: Végignéztem Arizona párviadalát a büszke spanyollal Párís kedvenc boxbajnoknöje férjhez megy a borbélyához ~ és visszavonul a színpadtól j TAMÁS ISTVÁN Paris, október hó A szigeten egy ember szaladt keresztül, hajadonfővel, hadonászó kezekkel, időnkint nagyokat rikácsolva a szembejövőkre, mint egy vészhlrnök, aki az ellenség közeledtére lármázza fel a lakosokat. Röpcédulákat osztogatott, amelyek lázba hozták a legöregebb bennszülöttet is. — Rettenetes! — tántorodott falnak a pék — hát mégis hozzá megy ahhoz a vadállathoz! — és kihullott ujjai közül a papírlap, amelynek ez volt a szövege: MISS ARIZONA BÚCSÚFELLÉPTE UTOLSÓ HÉT! A művésznő féijhez megy és ÖRÖKRE visszavonul a színpadtól! Az olvasó joggal hiszi, hogy Arizona legalább is Mistinguettel vetekedik népszerűség dolgában, ám ha csak egyszer '.enne alkalma gyönyörködni a kisaszszony bájaiban, maga is felcsapna rajongónak. Isten látja lelkemet, hogy nem reklámot akarok csinálni a nehézsúlyú j KELEN IMRE művésznőnek, hisz mire ezek a sorok nyomdaiestéket látnak, őnagysága már javában Írja a memoárjait és uj csillagok ugornak be a helyére a világot jelentő izére... Hogy hol lép fel Miss Arizona? Nem az Operában. Nem a Comedie Erancalsban. Nem is egy zenés kávéházban. Ezekután könnyű kitalálni, hogy a hölgy a szabad ég alatt produkálja magát. Miss Arizona boxbájnoknö. Szent Lajos sziget kedvence. Favorit. Kis vándortársulata rendszerint a Notre Dame baloldalán tátongó térségen üti fel a sátorfáját. A földre egy képzelt vonalat húznak, ez az álló hely, mögötte gyalulatlan fapadok, ez a finomabb közönség számára készült és hátul, az ekhós szekér védelme alatt egy gondosan tisztára söpört aszfalt darab, a színtér, amelyen Arizona és az ebei produkálják magukat. Mert a művésznő kutyaidomár és boxbajnok egyszemélyben. Sokoldalú, mint a modern nők általában. Párls kellős közepén egy falusi vándorcirkusz! Kikiáltóval és csalogatóval, aki rádimátkozik és ötven centimesért mindent megigér, mi szem, szájnak ingere. A bucsuelőadáshoz már nem kaptam helyet. Leghőbb könyörgésem is hiába való volt. Ha Kelen Imre, a Matin és a Bácsmegyei Napló rajzolómüvésze saját testi épsége kockáztatásával nem csempész be maga mellé, sohasem lát« hatom többé a felejthetetlen és elragadó Arizonát. Először is tányéroztak. A meglehetősen vegyes közönség tisztelettel szurkolta le a félfrankosokat, a szigetlakok ugyan sokalták, de az amerikaiak direkt gavalléroskodtak, felülfizettek, sőt az egyik légiós karmester felajánlotta szolgálatait a zene körük Csoda e ha ezekután rajonganak a jenkikért a pá-! risiak? Nos, megharsantak a kürtök és a szekér sátorpompája alól kilibbent százegynéhány kilójához mérten bámulatos könnyedséggel a publikum rajongott ked-j vence, Arizona. Mögötte két kutya. A; kutyák feltűnően soványok voltak. Lehet, hogy az éles kontraszt miatt hatottak ilyen halálosan legyöngültnek, his* Arizóna mellett egy söröshordó is kar-j csu szilfid, ám az ebeknek oldalbordái« szabad szemmel számoltam össze! Egzeciroztatta őket. Luftballont egyensúlyoztak az orruk hegyén, kétlábon sétáltak, majd felmásztak Arizóna vállaira. Ha a Mont Blancot másszák meg, nem kapnak ilyen viharos tapsokat. He lvettük Arizona hajolt meg. Az erömüvész csak árnyéka a menyasszony boxbajnoknőnek. Az állítólag ötszáz kilós súlyokat azonban félkézzel pörgette a levegőben. Az egyik kiváncsi amerikai utána nyúlt, hogy megpróbálja ő is, de Herkules riadtan tiltakozott, ami vjszont csak megerősítette gyanúmat az ötszáz kilót illetőleg. A zenét piros nadrágba bujtatott csibészek szolgáltatták. De mért kezeljem őket finoman? Mondjuk ki nyíltan, hogw két apacs. A papájuk talán egy névteJ len sírban nyugszik a Péra Lachaise árkában, ahová a kivégzett rablógyilkosok' hült tetemeit raktározzák le az örökkévalóság számára és ők fújták mélabusan mon coeur tu suivre-át, hogy a szegéify ebeknek borsódzott a háta. A boxmecCs volt a délután fénypontja. Önként lehetett jelentkezni. Aki legyőzi Arizonát, száz frankot kap jutalmul. Egy elszánt alak jelentkezett. Arizóna úgy játszott vele, mint macska az egérrel. Aztán gyengéden orrorivágta, hogy a boldogtalant eszméletlenül cepelték ki a porondról. Másodiknak egy spanyol állott ki. Hangsúlyozta, hogy nem a pénzjutalom csábítja, nem is reflektál rá, csupán a százkilós hölggyel szeretne összecsapni. A meccs izgalmasnak Ígérkezett. Az amerikaiak lefogadtak a büszke spanyolra. míg az Arizónások természetesen a művésznőre esküdtek. Az első fordulóban a spanyol vezetett. Igaz, hogy ilyen szabálytalan meccset se láttam még. A dáma kézzel-lábbal dolgozott. Karmolt és harapott. A spanyol kénytelen volt erélyesen oldalba vágni. Mire a közönség felhördült: ( — Brutális fickó! Egy védtelen nóvt%. így bánni! — és talán meg is lincselik a bősz dzsentlemánek, ha Arizóna idejekorán, bele. nem lép a_.spanypi gyomrába.
