Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-02 / 274. szám

1927. október 2, .. ...^........ MCSüÜGtÉÍ NAPLÓ ________________________ Ti. c!JáT\ )

Délbánáti krónika

> Ducsics Jován és a belacrkvai borospince

Belacrkvdn történt. Mariitkovics külügyminiszter legutóbb, amikor a délbánáti kis határvárosba érkezett, kíséretében volt Ducsics Jován, az ismert szerb költő, volt kairói jugoszláv követ is. Belacrkva város, amely különösen elsőrangú boráról hires, ünnepi külsőt öltött a vendégek tiszteletére. Nagy ünneplésben részesítették a város nagynevű vendégeit és tiszteletükre fényes bankettet rendeztek a Ruzicska-vendéglőben.

A bankett előtt azonban a miniszter a városháza erkélyéről beszédet intézett a város lakosásgához. Amig a miniszter beszélt, mögötte állott Ducsics Jován is, mikor azonban a vendéglőbe érkeztek, ahol a bankettet rendezték, a hires költőt már sehol sem találták.

Néhány percig vártak rá, de hiába, mert Ducsics nem került elő. Megkezdték a bankettet, a pincérek serényen szolgálták fel a finomabbnál-finomabb ételeket, az üresen hagyott szék és az árva teriték azonban állandóan emlékeztette az egybegyűlteket arra, hogy a hires költő eltűnt.

Már másfél óra is elmúlt és az utolsó fogást hozta a pincér, amikor valakinek eszébe jutott, hogy a miniszter beszéde alatt a balkonon Ducsics élénken érdeklődött a belacrkvai bor iránt. Éppen keresésére akartak ndulni, amikor meglehetősen jó hangulatban megjelent az ajtóban Ducsics Jován.

— Hallottam — mondotta — hogy itt az egyik pincében kitűnő borok vannak. Elmentem megkóstolni, mert ezt fontosabbnak tartottam minden Ízletes menünél. S, mondhatom nem csalódtam, mert ebédnek is beillett az a jó belacrkvai bor, amit ott kaptam.

Ahol az alkalmazott sétál, • a főnök pedig dolgozik

, Premiere volt vasárnap Vrsacon. A Szociálpolitikai miniszternek a vasárnapi munkaszünetröl kiadott legújabb rendeletének volt a premierje. Ezen a héten jVrsacon ismét uj rendet léptettek életbe és a változatosság kedvéért most szabad a kereskedőknek vasárnap délig üzletüket nyitva tartani, alkalmazottaikat foglalkoztatni azonban a legszigorúbban tilos.

Korán reggel már felhúzták kereskedők a vasredőnyöket és munkába álltuk. A környék parasztjainak százai lepték el a vrsaci uccákat, mert tudni kell azt is, hogy Vrsacon vasárnap hetivásár is van. Európában máshol mindenütt pihenni szoktak az emberek vasárnap. Jugoszlávia minden városában — Vrsac kivételével — az üzleteket nyitvatartani tilos; Csehszlovákiában még a postát sem ■hordják ki vasárnap, mert a levélhordóknak is pihenni kell. Angliában weekendre mennek a dolgozók ezrei már szombaton, Vrsacon pedig ugyanakkor mindenki dolgozik és a hetivásár következtében vasárnap van a legtöbb munka.

így volt ez most is. Az alkalmazottak azonban a miniszteri rendelet következtében nem dolgozhattak és a vásárlóközönséget kizárólag csak a tulajdonos és családja szolgálhatta ki. Jovanovics Szvetolik polgármester személyesen járt üzletről-üzletre és ellenőrizte, hogy betartják-e a kereskedők a legújabb vasárnapi rendeletet és nem mentek-e dolgozni az alkalmazottak?

A kereskedők pedig szorgalmasan dolgoztak. Panaszkodtak közben és szomorúan törölték le zsebkendőikkel homlo, kukról az izzadság igaz gyöngyeit. Délben azonban, amikor bezárták üzleteiket, «látták, hogy alapjában véve ráfizettek az üzletre, mert sokkal többet loptak boltjukból az ellenőrzés hiánya következtében, mint amennyit kerestek. És még egész délelőtt megfeszített munkával dolgozniok is kellett.

Belátva a helyzet tarthatatlanságát, ezúttal ők kezdeményeztek egy akciót, hogy léptessék életbe ismét a teljes vasárnapi munkaszünetet és helyezzék más napra át a hetivásárt. Az alkalmazottak is csatlakoztak az újabb mozgalomhoz, mert morális szempontból nem tartsák megengedhetőnek, hogy amíg a főnökök dolgoznak, ők korzózzanak.

A premiere tehát megbukott és aligha ér meg huszonöt előadást.

A mariolanai pofozógép

Egy mariolanai német iparos állított be az egyik vrsaci ügyvéd irodájába.

— Nagy dologról van szó ügyvéd uram -T- kezdette meg mondanivalóját. Be akarok perelni valakit, mert megpofozott.

— Mondja csak el'szép rendben, hogy történt — szólt az ügyvéd.

— Nem megy az kérem obran könnyen. Nagy sora vart ennek. Bementem a napokban a korcsmába és egy pohár sligovicát kértem. A másik asztalnál ült egy mészáros és amikor meglátott, se szó, se beszéd, hozzám jött és jobbról alaposan poionvágott. Erre én felálltam és bal arcomat mutatva, azt mondottam, hogy ide üssön. Újabb három pofont kaptam.

— Na és ezután mi történt — kérdezte

Oroszországban most van egy »Saljapin-eset.« Ez tudvalevőleg onnan származik, hogy Saljapin pár hónappal ezelőtt a párisi orosz menekültek javára ötezer frankot ajánlott föl. Ezért Lunacsarszki Antal, a közoktatási népbiztos ultimátumot küld hozzá.

Az előzmények a következők;

— Saljapin az októberi forradalom után Oroszországban maradt. Nem valami szívesen, mert neki is éhezni kellett, élelmiszerjegyeken tengődött, akár a többiek. A tanácsköztársaság nacionálta házát és villáját, ezzel ellentétben azonban »népmüvész«-nek nevezte ki. Napi adagjait fölemelték, de úgyis éhkoppon maradt. ,

Körülbelül hat esztendővel ezelőtt végre fölszedte sátorfáját, elmenekült külföldre, útlevelet is kapott a kormányától, mert kijelentette, hogy csak hat hónapra utazik el. A müveit nyugati államokban természetesen diadallal fogadták s esze ágában sem volt visszatérni forradalmas országába. Amikor az Ínségesek segítésére fölajánlotta a fönti öszszeget, a bolseviki közvélemény fölháborodott s az orosz művészek egyesülete fölvetette a kérdést, nem kell-e Saljapint megfosztani a »népművész« elnevezéstől.

— Közben Saljapin nyilatkozott egy párisi újságnak, kijelentvén, hogy véleménye szerint semmi, bűntényt nem követett el azájtal, hogy az Ínségeseket

. önjó'szántáből támogatta, .hangsúlyozta, hogy mást nem lobbanthatnak szemére, minthogy pezsgőzik, de számláit nem a szovjet fizeti, minden fillérjét maga keresi, még pedig nem azáltal, hogy másokat kiuzsoráz. Ha megfosztják a »népművész« címétől, akkor nem tehet egyebet, mint hogy beletörődik, ezután is csak a »nép«-nek énekel, , mint akkor, mikor minden tiszteletdija egy szűkös »fejadag« volt. Politikával sohasem foglalkozott, egyébként hagyják öt békében.

— A nyilatkozat a kommunista sajtót fölháboritotta. Ép akkor történt, mikor az egész kormányrendszer kétségbeejtő erőfeszítést tett, hogy a külföldön élő művészek a forradalom tizedik évfordulójára haza jöjjenek.

Lunacsarszki végre erélyes lépésre határozta el magát s ebben az ügyben a következőket jelentette ki:

— A népbiztosság Saljapinhoz az alábbi kérdéseket fogja intézni: 1. Mindenekelőtt határozottan cáfolja meg a külföldi újságnak tett nyilatkozatát. 2. Még ebben az évben térjen vissza Oroszországba, legalább két-három hónapra. Amenynyiben ezeket a föltételekét nem teljesiti, a népbiztosság kénytelen lesz engedve a közönség fölháborodásának, Saljapint megfosztani »népművész« cimétől.

az ügyvéd?

— Megkérdeztem miért ütött meg, mire újabb négy pofon volt a válasz. Ekkor már nyolc pofont kaptam.

— És maga mit csinált?

— Elmentem, mert láttam, hogy ez egy goromba fráter.

így hangzik a vörös zsarnok nyilatkozata.

*

Jules Renard, a nemrég elhunyt francia drámairó, aki több színpadi remekművet hagyott hátra (Répá-urfiról, Vernet-néről s A vakbuzgó nőről), most központjában áll az irodalmi érdeklődésnek, mert sorozatosan jelem "k meg üsszegvüjtött munkái. Különösen az ötödik kötetét előzte meg lázas kíváncsiság. Ez tartalmazza tudniillik titkos följegyzéseit, naplóit. Egyesek azt vélték, hogy ő is ledorongolja majd kortársait, legmeghittebb barátjait akár a Goncourt-ok. De nem ez történt. A toll e csodálatos művésze csak néhány kajánkodó, epés megjegyzést engedett meg magának, különben tulajdon hibáit ostorozta.

1910. óta folyton a halállal foglalkozott, betegségének előrehaladását figyelte.

Január 22-én ezt jegyezte föl:

— Szivem úgy kopog, mint valami eltemetett bányász, aki szabálytalan ütésekkel jelzi, hogy még él.

Kihallgatja barátainak beszélgetését, pontosan számot ad róluk:

— Barátaim azt mondják: »jaj, de jó szinben vagy.* Legközelebb azonban majd ezt mondják: »most jobb szinben vagy, mint múltkor.«

Végül ez a megrázó vallomás:

— Ma negyvenhat esztendős vagyok. Vájjon meddig húzom még? őszig? Már szívesen sétálok a temetőkben. Minekelűtte. meghalok, szeretném bejárni a földet.

Kortársai közül többekét lerajzol, igy Edmond Rostand tizenhat esztendős fiát is, a törtető Maurice Rostand-t, ki egy alkalommal ezt jelentette ki:

— Szeretem mind azt, amit apám nem szeretett s megvetem mindazt, amit ö szeretett. író vagyok, de pap, vagy diplomata szeretnék lenni. Sacha Guitry üres. Ha tizenhat esztendős volna, mint én, még megjárná. De egy — húsz éves írótól többet várok.

Renard az utolsó pillanatáig sziporkázott. Megannyi nemes, bölcs eredeti megjegyzést hagyott hátra.

A drámairó és kritikus beszélget:

Drámaíró: Ahelyett, hogy annyi kritikát Írna, inkább Írjon egy jó darabot.

Kritikus: ön is.

Pár aforizmája:

— Az utókor? Ugyan miért lennének az emberek kevésbé hülyék holnap, mint ma?

— Kissé szerényebb lettem, de azért kissé büszkébb arra, hogy szerény vagyok.

—Az iró mestersége talán az egyetlen, ahol nem leszünk nevetségesek az által, hogy semmit sem keresünk...

Szerkesztői üzenetek

Frater, Becskerek. A jugoszláv ujságiróegyesület sorsjegyeinek húzásáról nem kaptunk jegyzéket. Forduljon magához az egyesülethez, bár mi azt hiszszük. hogv a húzást elhalasztották. .

»Példányonként«, Noviszad. A lakástörvény érvényének meghosszabbítását illetőleg a törvényhozás (a parlament) illetékes döntésre.

Lj. Ml. Sinj. A mi felfogásunk az idézett kényes ügyben az. hogv a férjnek feltétlenül azonosítani kell magát a feleségével és legalább annyit keli megtennie. hogy az illető tisztnek üzenje neg. vagv adja tudtára, hogv nem kívánja. hogv neki köszönjön és nem kíván vele érintkezni. Magyarországon

wieg még mindig vannak párbajok, azonban az ilyesmit párbaj nélkül is el lehet intézni, ha az illető tiszt, aki kétségtelenül sértést követett el egy minővel szemben, lovagias gondolkozása, párbaj nélkül is elégtételt adhat.

P. S. Sztara-Moravíca. Az ilyerf adóügyi panaszok orvoslására, mint az Ön esete, az elsőfokú adókivető bizottság illetékes, amely háromévenként ül össze.

P. B. Rusko Selo, A »Herba« c. szaklap megjelenik, kiadóhivatala Budapest, Vili., Rökk Szilárd-ucca 31. Előfizetési ára évi pengő.

B. P. Kovácsién. Kérdezettnek nincs Budapesten bejelentett lakása.

Hü olvasó, Fekeíics. A radikális párt urnaőrei és helyettesei Feketicsen a következők voltak: I. Bútor János, helyettese Gutwein Ádám, II. Welker Keresztény, helyettese Molnár István, III. Lódi Sándor V., helyettese Fetzer Lukács.

M. I. B. Akármit tesz galambősz fér» jéra, ez nem költészet, se humor.

Judit. 21. Nem közölhető.

K. E. Novlvrbász. Mi sem a kiházasitó, sem a temetkezési egyletet nem tartjuk megbízhatónak.

Legjobb, ha életbiztosítást köt.

P. L. Telecska. A jelenlegi törvények szerint nincs mentesítve a községi pótadó fizetése alól.

G. L. Vrsac. Ha az utolsó részletek’

magyar koronában lettek befizetve, a biztosítási társaság csak magyar koronában eszközli a fizetést. Szerintünk Valorizációs kifizetésre nincs semmi kilátás. ftfagyarországpn ugyapi van valorizációs törvény, azonban, de a bíróság esetről-esetre mérlegeli a két fél anyagi helyzetét és aszerint alkalmazza a törvényt. Esetleg forduljon egy magyarországi ügyvédhez, aki úgy a valorizációs törvényt, mint a rávonatkizó jö"’gyakorlatot pontosan Ismeri. i

Laikus. A tendencia nem baj, de művészi készsége nincs.

K. J. Krnjaja. A magyar vizűm dijai 125 dinár. Az útlevelet láttamozás végett küldje be a Magyar Kereskedelmi Megbízottnak (Beograd. Palata Akademija).

Sz. ö. Veiikibecskerek. Felveszik, mint rendkívüli hallgatót, de az érettségi bizonyítvány megszerzése után beszámítják az eltöltött időt. <

Cz. L. Szsnta. Van szavazati joga.

P. B. Beograd. Kérheti a vagyonközösség megszüntetését. A pengőérték bevezetésénél Magyarországon a pengő alapjául 12.500 papír koronát vettek.

D. G. Veiikakikinda. A zakón o ustrojstvu vojske értelmében elsőszülött fiának tényleg csak 9 hónapot kellett voj.ia szolgálni. Kérelmezze az illetékes katonai hatóságnál, hogy a rövidebb szolgálati idő kedvezményét a második fiú vehesse igénybe.

Vkás ké: dés. Az »Orpheus a pokolban« operett, de az operákban szokták adni.

E. H. Mol. A reklamáció elintézését a noviszadi postaigazgatóságnál megsürgettük. A feladó posta utasítást kapott az ügy azonnali elintézésére.

M. O. Subotica. 1. Közölje velünk öcscse személyi adatait, hogy ezek alapján jelenlegi tartózkodási helyét megkereshessük. 2. A beogradi magyar konzulátus cime: Madjarsko poslanstvo, Beograd, ugao Krunske i Zorine ulice.

H. B. Markuševac. A dinárnyugdij kiutalása adminisztrációs okokból még mindig késik, sőt illetékes helyen azt mondják, hogy a jövő év január elseje előtt aligha kerül sor az erre vonatkozó rendelet foganatosítására.

Péidányonkint vásárló, MoL A régi osztrák-magyar hadseregben a tanítóknak volt önkéntességi joguk, a véderőtörvény azonban lehetővé tette azt is, hogy a tanítók a póttartalékban 2 hónapot szolgáljanak.

B. J. Apatln Külföldi utazáshoz érvényes útlevéllel kell birnia

Hiniiiu!iiiiiiíiiimi!iiimiiiiii!Rim!:ímiiiHiiiimíiiiim.,iii!m!!RttimH!!Kmii!iiimm,iii iumh ümHiRiRHmniwrBi

10 dinár u’z ára

az Olcsó Mlkszáth-sorozat egy kötet inck. Kenderje meg iné ma ................................................. Itt levágandó ...................-..............

Szelvény

MINERVA NYOMDA SUBOTICA

Alulírott ezennel megrendelem Mikszáth Kálmán válogatott regényei cimü 12 kötetes müvet, kötetenként 10 di rár vételáron. Az első kőtat: Szent Péter esernyője cimü regény kötött példányáért 10 dinár vételárat egyidejűleg beküldőm.

név . ‘ . pontos cim

ülilHRRHMIR!Rl!liRRRHtHHIRIRIIIIIRUtttllHUIRRKnittRIUNiRtniHIHRilRiHIRUIIR!t!RRN tRIRiJHIItttHIRRIiRRtR!'. Ir

SZÍNHÁZI kistükör

Szovjet ultimátuma Saljapinnak Drámairó és kritikus naplója