Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-15 / 287. szám
1927. október 15. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal Közgazdaság Crak együttesen kaphatnak előnyös kölcsönt a vajdasági városok A vajdasági városok már régebb idő óta próbálkoznak köicsünszerzéssel, bőgj? végrehajthassák azt a minimális beruházási programot, amely nélkül a városok szociális és kulturális nívója . katasztrofálisan visszaesne. ’Az európai piacon akadt is már néhány nagyobb pénzintézet, mely hajlandó lett volna a vajdasági városok részére kölcsönt nyújtani, olyan garanciákat kértek azonban, melyeket a városok az állam nélkül nem adhattak meg. Most, hogy a községi választások végre a Vajdaságban is hozzájuttatják a városokat és községeket az önkormányzathoz, ujbói elárasztják kölcsönajánlatokkal a vajdasági városokat, melyek kapnak minden alkalmon, hogy végre megszerezhessék a beruházásokhoz szükséges kölcsönöket. A vajdasági városok kölesönügyében Ailart Pizson amszterdami bankigazgató, aki jelenleg Jugoszláviában tartózkodik, a következőket mondotta a Bácsmegyei Napló munkatársának: — Jugoszláviát, mint minden más országot elárasztják fezörök és ügynökök, akik különböző feltételek mellett kölcsönöket ajánlanak föl a vajdasági városoknak. Tisztában kell lenni azzal, hogy komoly európai pénzintézetek nem küldenek ki utazókat, hogy pénzeket helyezzenek el. Arra természetesen minden reményük meg van a jugoszláviai városoknak, elsősorban a vajdasági városoknak, hogy kölcsönöket kapjanak, miután a vajdasági városok államjogi helyzete hasonló a magyarországi városokéhoz, amelyek kölcsönét, mint ismeretes, Londonban két óra alatt tul■ jegyezték. , Szükséges azonban, hogy ne az egyes vajdasági városok, hanem a városok együtt, közösen indítsanak akciót, ezenkívül garantálják, hogy a fölveendő kölcsönöket beruházási célokra fordítják és a kölcsön ellenében az illető országnak, mely a kölcsönt adja, ipari téren kedvezményt nyújt anyagszállításban vagy készáru-vételnél. Ebben az estben komoly intézetek előnyös feltételek mellett adnak kölcsönt a vajdasági városok számára, bár az európai pénzvilágnak olyan információi vannak, hogy a kölcsönön sokan akarnak keresni. Előnyös feltételekről azonban természetesen csak akkor lehet szó, ha a kölcsönök lekötésénél a legnagyobb önzetlenséget tanúsítják és a pénzt kizárólag beruházási célokra fordítják. Okszerű gazdálkodás szemléltető bemutatása. Amikor a floffhér-Schratitz- Clayton-Shutíieworth cég Jugoszláviában saját telepeit és Noviszadou központi igazgatóságát felállította, nemcsak az a szempont vezette, hogy gyártmányainak intenzív eladását tegye lehetővé, hanem hogy a gazdaközönséguek uj gépeik bemutatásával, szaktanfolyamok rendezésével.megmutassák azt az utat, amely a rentábilis gazdálkodás, többtermelés és így a boldogulás felé halad. Az okszerű gazdálkodás egyik legfőbb előfeltétele a kifogásta'an vetőmag beszerzése és elveié, e. A vezető gazdasági körök tisztában vannak ennek a kérdésnek nagy jelentőségével, és éppen ezért a bácskai tartományi választmány meghívására az említett, cég vasárnap délelőtt 9 órakor a vármegyei gazdasági egyesület szombati helyiségeiben (Kralja Petra 43.) a legújabb szabadalmazott . vetőmagtisztitó gépeket fogja a bácsmegyei gazdák részére bemutatni. Őszi vásárok. Titclen október hó 16-ikán, Perleszen október hó 29-ikéti ■és 39-ikán tartják meg az őszi vásárokat. Tekintve, hogy a. szomszédos, községek vészmentesek, mindennemű állat felhajtható. ViizáiMs A noviszadi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek ma: állása a következő: Duna: Bezdán 334 (—21), Apatin .422 (—28), Bőgőjévé 422 (—25), Novlszad 360 (—21), Zemun 284 (0), Pancsevó 252 (—28), Szmederevp 355 (—13), Orsóvá 316 (—2). Dráva: Oszijek. .180 .(—18). Száva:,., Mltfoviéa J94 (—16), Beograd 226 (—14). . Tiszáé Szenta 125 (—17), Becsei 150 (—17). Ti tel 334 (—28), Rádió-műsor (A vérei melletti szám a kallámhetsitt jelsntO Szombat, október 75 Budapest (555.6) 9.30: Közgazdaság. 11.09: Művész- és .tánclemezek. 12.00: Pontos időjelzés, közgazdaság. 1.00: Idő- és vízállásjelentés. 3.00: Közgazdaság. 4.45: Pontos időjelzés, idő- és vizjelentés. 5.00: Előadás a Stúdióból. »Rang és mód«. Színmű három felvonásban, Irta: Szigeti József. 7.30: Kurina Sírni és cigányzenekarénak hangversenye. 9.00: Másfélóra könnyű zenes 1. Fucik: Florenzi induló. 2. Kélerr Magyar vígjáték, nyitány. 3. Rubinstein: Melódiák. 4. Sidney: Qésák, ábránd. 5. Suppé: Könnyű lovasság, nyitány. 11.00: Az Ostende-kávéházból Vörös Feri zenekarának hangversenye. Bécs (517.2 és 577) 11-00: Népszerű zene, 4.15: Hangverseny. Wagner: Die Bosniaken kommen, induló. Stratiss: Denevér, nyitány. Lehár: Gold und Silber, keringő. Schubert—Bérié: Három a kislány, egyv, 5.45: Innsbruck, előadás. 6.45: Kamarazene. Beethoven: Vonósnégyes, op. 18. G-dur. Mozart: B-.đur„ vonósnégyes. 7.45: Operettelőadás. Bucsukeringő, O. Strauss háromfelvonásos operettje, utána Tánc-est. Derűn (4S4 és 566) 12.60: Harangjáték. 4.00: A halottégetés. 4.30: Népszerű zené.-7.00: Harangjáték. 7.55: Csillagászat. 8.30: A Gassenhauertől a slágerig, rádiókabafé. 10.30: Tánczene. London (o6l.4) —- Daventry (16C4.3) 5.15: Az Arsenai-Leicester City futballmérkőzés közvetítése. 7.0Ö: Kamarazene. 9.30: Szimfonikus zene. 10.15: H. Belloc salát müveiből. R. 10.30: Sport. 10.35: Tarka-est, rádiókabaré. 11.30: A Savoy-hotel jazz-bandje. Milánó (315.8) 4.15: Népszerű rádióhabáré, .9,00:. Hangverseny. Amadéi: Suite Campestre. Mozart: Figaro házassága, ária?Gjíea: L’Arlesienne. Parclli: . Umbriai rapszódia. Brahms: G- mol! rapszódia. Delibes: Lakmé, ária. Róma (450) 5.15: Hangverseny. Csajkövszky: Chanson Trieste. Händel: Arit: az Akkra-ö'öpérából, Corélli: - La ■‘Férfik;' Debússy Arabeszk. Moszkovszkí: Scherzo keringő. Vaccai: Romeo és Julia ária. Ponchielli: Marion Delorme ária, Saint-Saens: Havaunaise. 8.10: Rádióujság. 8.30: Színházi előadás közvetítése. Moszkva (1450) 3.00: Sport. 4.20: Higiénia. 4.30: Szimfonikus zene. 9.00: Táncest. 10.30: Hangverseny. 10.55: Harangjáték. POR m A vasárnapi derby A vasárnapi olympiai napon találkozik a két nagy rivális: a Bácska és a SzAND. A nagy érdeklődéssel várt derbyre a SzAND nem állíthatja ki komplett csapatát, a nagy játékosgárdája azonban lehetővé teszi, hogy olyan együttest szerepeltessen, mely a siker reményével veheti föl a küzdelmet. A bajnokcsapatból hiányozni fog Weisz, Kovács és Szilágyi, akiket kitűnő tartalékok helyettesítenek. A SzAND vasárnap Így startol: Siflis — Held, Belesziin — Fischer, Kopilovics, Ördög — Dér, Kikics, Becics, Horváth, Ioctay. Tartalékok: Haraszti, Baeslia, Ambrus, Karip. A Bácska Vukovval megerősített csapatát állítja ki és reméli, hogy a bajnokcsapattal szemben is megőrzi veretlenségét. Bánátban nem lesznek olimpiai mérkőzések vasárnap. Becskerekről jelentik: Vasárnap az egész ország területén olimpiai mérkőzéseket kell tartani. A beogradi alszövctség Bánát területén november 27-ikére halasztotta az olimpiai napot, amikorra a bajnoki szezon már befejeződik. A vasárnapi sportprogram Bánátban a következő; Becskereken: Schwäbische—Obilics. Kikmdán: Srbija—Dusán Szikii (Vrsac). Vrsaeon: Vrsaci Radnicski—Vrsaci Viktória. Alibunár: Bccskereki Radnicski—Alibunári SC. EUfns Női kaiapok 2 JLtlCHT-nél, SOMBORBAN (29: I REGEK Y — Leó! Leó! — hebegte végre Tibart a borzalom mozdulatával. A herceg ajakán vésztjősló mosoly vonult végig. — Gazdája nagyon szenved — mondta egykedvűen Buvardnak — és jó lenne, ha visszavezetné lakására. Buvárd nem felelt. Tibart szeme vadul forgott és kicsúszva Buvard karja közül, élettelen tömegként hullott a folyosó szőnyegére. Mindenki iparkodott, hogy fölemelje, de Liprani herceg eltávolitotta a buzgólkodók *. — Barátom — mondta azonnal rövid és parancsoló hangon Buvardnak, kit folyvást a herceg intendánsául akart tekinteni — legyen szives és nézzen azonnal orvos után. ' Buvard átlátta, hogy nem elienkezhetik és gyorsán távozott. Liprani a helyzet ura maradt. Letérdelt a sebesült mellé és észrevette, hogy ingje véres, kérte tehát a kiváncsiakat, hogy vonuljanak kissé félre. Ezzel a haldokló fölé hajolt, karjával magához emelte és miután látta, hogy kinyitja szemét, igy szólt hozzá: — Tibart, te áruló és gyáva vagy... és nem fogsz élve visszatérni oda, honnét jöttél! •Ezeket mondva, Liprani herceg letépte finom batiszt ingét és parányi üvegeséből, melyet kezíyüs kezében rejlett el, néhány csöppet csöpőgtetett a sebre. Mindez csupán egy pillanatig tartott. Mindftn Buvard nemsokára megjelent az orvossal, az csupán azt állapíthatta meg, hogy Palmier des Chartrons hercegnek ütött utolsó órája KLOTILD SZOBÁJA. Buvard borzasztó éjét töltött a Théatre-Francalsbeli előadás után. Tibartot a szent Domonkos uccába vitette, hol a 'legnagyobb gonddal ápolták. Buvard kétségbe volt esve; lehajolt a lélektelen test fölé, lesY'e' egy. sóhaját, várva egy mozdulatát; szeme lángolt és .görcsösen szorította össze öklét. Egy ideig mély csend uralkodott' a szobában. Mindhárman, az orvos, Buvard és Lionel, mindnyájan figyeltek vagy gondolkoztak,, anélkül, hogy szót- váltottak volna. Egyszerre két kiáltás -hallatszott. Buvard izgatottan hajolt Tibart -fölé, Lionel közben elment és becsöngetett a Lucenaypalotába. Ezer frankot adott a kapusnak és igy szólt: — Meg szeretném nézni a palotát. — Mikor? .— Ma éjjel. — De hisz az lehetetlen. — Hallja tehát, becsületemre esküszöm, hogy soha senki se fogja megtudni, hogy ez éjjel a kastélyban voltam és ha mindamellett szivessége következtében elvesztené helyét, fogadom, hogy dúsan fogom kárpótolni veszteségéért. Vezessen abba a szobába, melyet hajdan Lucénay K'.otild .foglalt él.... Én csupán ennek az ajtónak kulcsát kérem öntől és a többit magamra vállalom. Néhány perccel későbben, Lionel, tolvajlámpával kezében, a rejtett lépcsőn ment föl. Midőn az első emeletre ért, megállt. Klotild szobája volt előtte és midőn ki akarta nyitni, babonás rémület vett erőt rajta. Menynyi kedves és borzasztó emlék e két szóban! Egyszerre halálsápadtá lett. tekintete elhomályosodott és a falhoz kellett támaszkodnia, nehogy elessék. Az előtte levő ajtó mögül női lépteket és rűhasuhogásj hallott! EMLÉKEK. Lionel belépett és a végső keserűség kifejezése lepte vonásait. — Úgy van, beszélni fogok—mondta erőltetve — lesz bátorságom, hogy kimondjam a kegyetlen gyalult, meljr bennem 'támadt. Klotild, ön nem szeret többé! Sőt ki tudja! talán már mást szeret. — Azt meri mondani, hogy nem szeretem többé! Holott, mióta szivem dobos, mindig az öné volt; minden gondolatom, lelkem. Higyjen nekem.... Gardener!... Gardener pillanatig habozott: — Klotild — mondta végre — ha igaz, hogy szeret — mondja, hogy holnap feleségem lesz. Klotild Gardenerhez közeledett, szemében különös láng csillogott és remegő keze görcsösen ragadta meg haját, mely kibontakozva, ellepte nyakát és vállát. Szép volt, minőnek Gardener még soha se látta. Szeme káprázott. . — Figyelj- — mondta Klotild majdnem szigorú hangon. Azon a napon, melyen eszméletem visszatért, tudod, kire emlékeztem legelőször... — Klotild! — Reád! És képes lett volna-e más gondolat arra, hogy enyhítse az első érzelmek keserűségét? Egyedül tégedet szerettelek, csupán te maradtál meg nekem e földön. Két évig szünet nélkül kerestelek, fölhasználva minden eszközt, de egy férfi közeledett felém. . — Ki volt az az ember? — kérdezte Gardener. Klotild nem felelt; arcát élénk pír borította el. — Egy éjszaka nem alhattam, izgatottan feküdtem le és lilában hunytam be szememet, az álom került; és az álmatlanság hosszú óráiban, végig gondoltam minden eseményt, mely négy év' óta velem történt; önre gondoltam, Gardener s arra az emberre, kinek tekintete izzó Vasként égetett, kinek hangja megfagyasztá ereimben a vért! Minden világos lett előttem. Emlékszem. Végre megismertem! Ez az ember a Rennes-uccai gyilkos volt! Gardener megragadta Klotild kezét. —■ Nem fél attól, hogy ez az ember elmenekül? — Eszeágában sincs, mert szeret. — Én ismerem a bűnöst — mondotta Gardener. Klotild rémülten ugrott föl helyéből... — Mit mond — kérdezte vad tekintettel. Ön Ismeri a bűnöst? — A Théatre-Francaisban láttam. Buvard mutatta meg. Még néhány percig beszélgettek, aztán Gardener clbncsnzoft Klotildtól. AKI TUDJA HOL A BÖKKENŐ. Lionel hazaért, végigment az ebédlőn es magára hagyta Buvardot és Tibartot. Tibart nagynehezen fölemelte karját, több ízben végigslmitoíía homlokát és haját, aztán fájdalmasan fölsóhajtott és végre kinyitotta szemét. Buvard leült a karosszékbe, melyből az orvos fölkelt. Aztán hízelgő arccal fordult Tibaithoz: — Nos. barátom — szólt hozzá gyöngéd hangon — tehát kissé jobban jusson eszedbe az az ember, kivel tegnap este a színházban találkoztál. (Folyt, köv.)
