Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-15 / 287. szám

1927. október 15. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal Közgazdaság Crak együttesen kaphatnak elő­nyös kölcsönt a vajdasági városok A vajdasági városok már régebb idő óta próbálkoznak köicsünszerzéssel, bőgj? végrehajthassák azt a minimális beruházási programot, amely nélkül a városok szociális és kulturális nívója . katasztrofálisan visszaesne. ’Az európai piacon akadt is már néhány nagyobb pénzintézet, mely hajlandó lett volna a vajdasági városok részére kölcsönt nyújtani, olyan garanciákat kértek azon­ban, melyeket a városok az állam nél­kül nem adhattak meg. Most, hogy a községi választások végre a Vajdaság­ban is hozzájuttatják a városokat és községeket az önkormányzathoz, ujbói elárasztják kölcsönajánlatokkal a vajda­sági városokat, melyek kapnak minden alkalmon, hogy végre megszerezhessék a beruházásokhoz szükséges kölcsönö­ket. A vajdasági városok kölesönügyében Ailart Pizson amszterdami bankigaz­gató, aki jelenleg Jugoszláviában tar­tózkodik, a következőket mondotta a Bácsmegyei Napló munkatársának: — Jugoszláviát, mint minden más or­szágot elárasztják fezörök és ügynökök, akik különböző feltételek mellett köl­csönöket ajánlanak föl a vajdasági vá­rosoknak. Tisztában kell lenni azzal, hogy komoly európai pénzintézetek nem küldenek ki utazókat, hogy pénzeket helyezzenek el. Arra természetesen min­den reményük meg van a jugoszláviai városoknak, elsősorban a vajdasági vá­rosoknak, hogy kölcsönöket kapjanak, miután a vajdasági városok államjogi helyzete hasonló a magyarországi vá­rosokéhoz, amelyek kölcsönét, mint is­meretes, Londonban két óra alatt tul­­■ jegyezték. , Szükséges azonban, hogy ne az egyes vajdasági városok, hanem a városok együtt, közösen indítsanak ak­ciót, ezenkívül garantálják, hogy a föl­veendő kölcsönöket beruházási célokra fordítják és a kölcsön ellenében az il­lető országnak, mely a kölcsönt adja, ipari téren kedvezményt nyújt anyag­­szállításban vagy készáru-vételnél. Eb­ben az estben komoly intézetek előnyös feltételek mellett adnak kölcsönt a vaj­dasági városok számára, bár az euró­pai pénzvilágnak olyan információi van­nak, hogy a kölcsönön sokan akarnak keresni. Előnyös feltételekről azonban természetesen csak akkor lehet szó, ha a kölcsönök lekötésénél a legnagyobb önzetlenséget tanúsítják és a pénzt ki­zárólag beruházási célokra fordítják. Okszerű gazdálkodás szemléltető be­mutatása. Amikor a floffhér-Schratitz- Clayton-Shutíieworth cég Jugoszláviá­ban saját telepeit és Noviszadou köz­ponti igazgatóságát felállította, nem­csak az a szempont vezette, hogy gyárt­mányainak intenzív eladását tegye le­hetővé, hanem hogy a gazdaközönség­­uek uj gépeik bemutatásával, szaktan­folyamok rendezésével.megmutassák azt az utat, amely a rentábilis gazdálkodás, többtermelés és így a boldogulás felé halad. Az okszerű gazdálkodás egyik legfőbb előfeltétele a kifogásta'an ve­tőmag beszerzése és elveié, e. A vezető gazdasági körök tisztában vannak en­nek a kérdésnek nagy jelentőségével, és éppen ezért a bácskai tartományi választmány meghívására az említett, cég vasárnap délelőtt 9 órakor a vár­megyei gazdasági egyesület szombati helyiségeiben (Kralja Petra 43.) a leg­újabb szabadalmazott . vetőmagtisztitó gépeket fogja a bácsmegyei gazdák ré­szére bemutatni. Őszi vásárok. Titclen október hó 16-ikán, Perleszen október hó 29-ikéti ■és 39-ikán tartják meg az őszi vásáro­kat. Tekintve, hogy a. szomszédos, köz­ségek vészmentesek, mindennemű állat felhajtható. ViizáiMs A noviszadi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek ma: állása a következő: Duna: Bezdán 334 (—21), Apatin .422 (—28), Bőgőjévé 422 (—25), Novlszad 360 (—21), Zemun 284 (0), Pancsevó 252 (—28), Szmederevp 355 (—13), Orsóvá 316 (—2). Dráva: Oszijek. .180 .(—18). Száva:,., Mltfoviéa J94 (—16), Beograd 226 (—14). . Tiszáé Szenta 125 (—17), Becsei 150 (—17). Ti tel 334 (—28), Rádió-műsor (A vérei melletti szám a kallámhetsitt jelsntO Szombat, október 75 Budapest (555.6) 9.30: Közgazdaság. 11.09: Művész- és .tánclemezek. 12.00: Pontos időjelzés, közgazdaság. 1.00: Idő- és vízállásjelentés. 3.00: Közgaz­daság. 4.45: Pontos időjelzés, idő- és vizjelentés. 5.00: Előadás a Stúdióból. »Rang és mód«. Színmű három felvo­násban, Irta: Szigeti József. 7.30: Ku­rina Sírni és cigányzenekarénak hang­versenye. 9.00: Másfélóra könnyű ze­nes 1. Fucik: Florenzi induló. 2. Ké­­lerr Magyar vígjáték, nyitány. 3. Ru­binstein: Melódiák. 4. Sidney: Qésák, ábránd. 5. Suppé: Könnyű lovasság, nyi­tány. 11.00: Az Ostende-kávéházból Vörös Feri zenekarának hangversenye. Bécs (517.2 és 577) 11-00: Népszerű zene, 4.15: Hangverseny. Wagner: Die Bosniaken kommen, induló. Stratiss: Denevér, nyitány. Lehár: Gold und Sil­ber, keringő. Schubert—Bérié: Három a kislány, egyv, 5.45: Innsbruck, elő­adás. 6.45: Kamarazene. Beethoven: Vonósnégyes, op. 18. G-dur. Mozart: B-.đur„ vonósnégyes. 7.45: Operettelő­adás. Bucsukeringő, O. Strauss három­­felvonásos operettje, utána Tánc-est. Derűn (4S4 és 566) 12.60: Harangjá­ték. 4.00: A halottégetés. 4.30: Népsze­rű zené.-7.00: Harangjáték. 7.55: Csil­lagászat. 8.30: A Gassenhauertől a slá­gerig, rádiókabafé. 10.30: Tánczene. London (o6l.4) —- Daventry (16C4.3) 5.15: Az Arsenai-Leicester City fut­ballmérkőzés közvetítése. 7.0Ö: Kamara­zene. 9.30: Szimfonikus zene. 10.15: H. Belloc salát müveiből. R. 10.30: Sport. 10.35: Tarka-est, rádiókabaré. 11.30: A Savoy-hotel jazz-bandje. Milánó (315.8) 4.15: Népszerű rádió­­habáré, .9,00:. Hangverseny. Amadéi: Suite Campestre. Mozart: Figaro há­zassága, ária?Gjíea: L’Arlesienne. Pa­­rclli: . Umbriai rapszódia. Brahms: G- mol! rapszódia. Delibes: Lakmé, ária. Róma (450) 5.15: Hangverseny. Csaj­­kövszky: Chanson Trieste. Händel: Arit: az Akkra-ö'öpérából, Corélli: - La ■‘Férfik;' Debússy Arabeszk. Moszkovszkí: Scherzo keringő. Vaccai: Romeo és Ju­lia ária. Ponchielli: Marion Delorme ária, Saint-Saens: Havaunaise. 8.10: Rádióujság. 8.30: Színházi előadás köz­vetítése. Moszkva (1450) 3.00: Sport. 4.20: Hi­giénia. 4.30: Szimfonikus zene. 9.00: Táncest. 10.30: Hangverseny. 10.55: Harangjáték. POR m A vasárnapi derby A vasárnapi olympiai napon találkozik a két nagy rivális: a Bácska és a SzAND. A nagy érdeklődéssel várt der­­byre a SzAND nem állíthatja ki kom­plett csapatát, a nagy játékosgárdája azonban lehetővé teszi, hogy olyan együttest szerepeltessen, mely a siker reményével veheti föl a küzdelmet. A bajnokcsapatból hiányozni fog Weisz, Kovács és Szilágyi, akiket kitűnő tarta­lékok helyettesítenek. A SzAND vasár­nap Így startol: Siflis — Held, Belesziin — Fischer, Kopilovics, Ördög — Dér, Kikics, Becics, Horváth, Ioctay. Tartalékok: Haraszti, Baeslia, Ambrus, Karip. A Bácska Vukovval megerősített csa­patát állítja ki és reméli, hogy a bajnok­­csapattal szemben is megőrzi veretlen­ségét. Bánátban nem lesznek olimpiai mér­kőzések vasárnap. Becskerekről jelen­tik: Vasárnap az egész ország területén olimpiai mérkőzéseket kell tartani. A beogradi alszövctség Bánát területén november 27-ikére halasztotta az olim­piai napot, amikorra a bajnoki szezon már befejeződik. A vasárnapi sportpro­gram Bánátban a következő; Becskere­­ken: Schwäbische—Obilics. Kikmdán: Srbija—Dusán Szikii (Vrsac). Vrsaeon: Vrsaci Radnicski—Vrsaci Viktória. Ali­­bunár: Bccskereki Radnicski—Alibu­­nári SC. EUfns Női kaiapok 2 JLtlCHT-nél, SOMBORBAN (29: I REGEK Y — Leó! Leó! — hebegte végre Tibart a borzalom mozdulatával. A herceg ajakán vésztjősló mosoly vonult végig. — Gazdája nagyon szenved — mondta egykedvűen Buvardnak — és jó lenne, ha visszavezetné lakására. Buvárd nem felelt. Tibart szeme vadul forgott és kicsúszva Buvard karja közül, élettelen tömegként hullott a folyosó sző­nyegére. Mindenki iparkodott, hogy fölemelje, de Liprani herceg eltávolitotta a buzgólkodók *. — Barátom — mondta azonnal rövid és parancsoló hangon Buvardnak, kit folyvást a herceg intendánsául akart tekinteni — legyen szives és nézzen azonnal or­vos után. ' Buvard átlátta, hogy nem elienkezhetik és gyor­sán távozott. Liprani a helyzet ura maradt. Letérdelt a sebesült mellé és észrevette, hogy ingje véres, kérte tehát a kiváncsiakat, hogy vonuljanak kissé félre. Ez­zel a haldokló fölé hajolt, karjával magához emelte és miután látta, hogy kinyitja szemét, igy szólt hozzá: — Tibart, te áruló és gyáva vagy... és nem fogsz élve visszatérni oda, honnét jöttél! •Ezeket mondva, Liprani herceg letépte finom ba­­tiszt ingét és parányi üvegeséből, melyet kezíyüs ke­zében rejlett el, néhány csöppet csöpőgtetett a sebre. Mindez csupán egy pillanatig tartott. Mindftn Buvard nemsokára megjelent az orvossal, az csupán azt állapíthatta meg, hogy Palmier des Chartrons hercegnek ütött utolsó órája KLOTILD SZOBÁJA. Buvard borzasztó éjét töltött a Théatre-Francals­­beli előadás után. Tibartot a szent Domonkos uccába vitette, hol a 'legnagyobb gonddal ápolták. Buvard kétségbe volt esve; lehajolt a lélektelen test fölé, lesY'e' egy. sóhaját, várva egy mozdulatát; szeme lángolt és .görcsösen szorította össze öklét. Egy ideig mély csend uralkodott' a szobában. Mindhárman, az orvos, Buvard és Lionel, mindnyájan figyeltek vagy gondolkoztak,, anélkül, hogy szót- vál­tottak volna. Egyszerre két kiáltás -hallatszott. Buvard izgatottan hajolt Tibart -fölé, Lionel közben elment és becsöngetett a Lucenay­­palotába. Ezer frankot adott a kapusnak és igy szólt: — Meg szeretném nézni a palotát. — Mikor? .— Ma éjjel. — De hisz az lehetetlen. — Hallja tehát, becsületemre esküszöm, hogy so­ha senki se fogja megtudni, hogy ez éjjel a kastély­ban voltam és ha mindamellett szivessége következté­ben elvesztené helyét, fogadom, hogy dúsan fogom kárpótolni veszteségéért. Vezessen abba a szobába, melyet hajdan Lucénay K'.otild .foglalt él.... Én csu­pán ennek az ajtónak kulcsát kérem öntől és a többit magamra vállalom. Néhány perccel későbben, Lionel, tolvajlámpával kezében, a rejtett lépcsőn ment föl. Midőn az első eme­letre ért, megállt. Klotild szobája volt előtte és midőn ki akarta nyitni, babonás rémület vett erőt rajta. Meny­nyi kedves és borzasztó emlék e két szóban! Egyszerre halálsápadtá lett. tekintete elhomályoso­dott és a falhoz kellett támaszkodnia, nehogy elessék. Az előtte levő ajtó mögül női lépteket és rűhasuho­­gásj hallott! EMLÉKEK. Lionel belépett és a végső keserűség kifejezése lep­te vonásait. — Úgy van, beszélni fogok—mondta erőltetve — lesz bátorságom, hogy kimondjam a kegyetlen gya­lult, meljr bennem 'támadt. Klotild, ön nem szeret töb­bé! Sőt ki tudja! talán már mást szeret. — Azt meri mondani, hogy nem szeretem többé! Holott, mióta szivem dobos, mindig az öné volt; min­den gondolatom, lelkem. Higyjen nekem.... Garde­ner!... Gardener pillanatig habozott: — Klotild — mondta végre — ha igaz, hogy sze­ret — mondja, hogy holnap feleségem lesz. Klotild Gardenerhez közeledett, szemében külö­nös láng csillogott és remegő keze görcsösen ragadta meg haját, mely kibontakozva, ellepte nyakát és vál­lát. Szép volt, minőnek Gardener még soha se látta. Szeme káprázott. . — Figyelj- — mondta Klotild majdnem szigorú hangon. Azon a napon, melyen eszméletem visszatért, tudod, kire emlékeztem legelőször... — Klotild! — Reád! És képes lett volna-e más gondolat ar­ra, hogy enyhítse az első érzelmek keserűségét? Egyedül tégedet szerettelek, csupán te maradtál meg nekem e földön. Két évig szünet nélkül kerestelek, föl­használva minden eszközt, de egy férfi közeledett fe­lém. . — Ki volt az az ember? — kérdezte Gardener. Klotild nem felelt; arcát élénk pír borította el. — Egy éjszaka nem alhattam, izgatottan feküd­tem le és lilában hunytam be szememet, az álom ke­rült; és az álmatlanság hosszú óráiban, végig gondol­tam minden eseményt, mely négy év' óta velem tör­tént; önre gondoltam, Gardener s arra az emberre, kinek tekintete izzó Vasként égetett, kinek hangja meg­­fagyasztá ereimben a vért! Minden világos lett előt­tem. Emlékszem. Végre megismertem! Ez az ember a Rennes-uccai gyilkos volt! Gardener megragadta Klotild kezét. —■ Nem fél attól, hogy ez az ember elmenekül? — Eszeágában sincs, mert szeret. — Én ismerem a bűnöst — mondotta Gardener. Klotild rémülten ugrott föl helyéből... — Mit mond — kérdezte vad tekintettel. Ön Ismeri a bűnöst? — A Théatre-Francaisban láttam. Buvard mutatta meg. Még néhány percig beszélgettek, aztán Gardener clbncsnzoft Klotildtól. AKI TUDJA HOL A BÖKKENŐ. Lionel hazaért, végigment az ebédlőn es magára hagyta Buvardot és Tibartot. Tibart nagynehezen fölemelte karját, több ízben végigslmitoíía homlokát és haját, aztán fájdalmasan fölsóhajtott és végre kinyitotta szemét. Buvard leült a karosszékbe, melyből az orvos föl­kelt. Aztán hízelgő arccal fordult Tibaithoz: — Nos. barátom — szólt hozzá gyöngéd hangon — tehát kissé jobban jusson eszedbe az az ember, kivel tegnap este a színházban találkoztál. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom