Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-15 / 287. szám
I 12 OLDAL ARA * 11/2 DINAR Poštarina plaćena u gotovcm! BACSMEGYÉÍ NAPLÓ XXVIil. évfolyam. Szubotica, 1927. SZOMBAT, október 15. 287. szám Melon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 8—1*, 8—52, 379. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és héttőn Is. Előfizetés! ár negyedévre Í65 din. Ztnai Jovln trg. 3. (Minerva palota) Irodalom és politika A minap a Bácsmegyei Napló-ban egy nyugalmazott szerb alispán levelét olvastuk, aki ciril betűkkel, de a kulturrnegértés nemzetközi nyelvén követelt nem Mikszáth-kötetet a maga számára, de követelte Mikszáthot az egész szerbségnek. S időnkint olvasunk hirt arról is, hogy két lelkes magyar Írónk, két pionírja a szerb-magyar kulturközeledésnek: Szenteléky Kornél és Debreczeni József antológiában adják ki a szerb költészet magyarra fordított reprezentatív verseit. Magyar nyelven jelenik meg a szerb költészet első antológiája, — újságolták el a hirt már a budapesti lapok is. Tudjuk azt is, hogy két kitűnő szerb költő Ady Endre versei legszebbjeit most fordítja szerb nyelvre s karácsonyra már meg is jelenik a szerb Ady. Most kezdi meg működését a legelső vajdasági magyar színtársulat is s nem teljesítenénk hűségesen krónikás tisztünket, ha nem említenénk fel ezen a helyen, hogy az uj, olcsó Mikszáthot is a Vajdaságtól kapja nemcsak a magyar, de a magyarul olvasó más nemzetiségű olvasó közönség is. A Pen-klub budapesti kiküldötte ezekben a napokban fejezte be beogradi tárgyalásait s örömmel regisztrálhatjuk itt is a hirt: a beogradi irók a legnagyobb szeretettel vették körül budapesti irótársukat. Épülnek hát »az eszmék barikádjai«, amelyeken találkozni tud a két nép, kiket egymás mellé, de nem egymás ellen sodort végzete s kik közös boldogságukat sokkal inkább meg tudják találni a barátság és megbecsülés békéjében, mint a türelmetlenség és gyűlölet harcában. Az elvetett mag nem hullott kősziklára, szárba szökkent s már nemcsak virágot hajt, de gyümölcsöt is igér. Amit a kard elvágott, azt az irótoll összefűzi, amit a gyűlölködés centrifugális ereje széttaszitott, azt az. egymás megismerésének és megbe- i csülésének centripetális ereje össze1 tudja forrasztani. Nem dicsekvésképpen, de a történetíró objektivitásával mondjuk: mióta nekünk megadatott, hogy a kisebbségi magyarsághoz szólhatunk, azóta nem mulasztottunk el egyetlen alkalmat és egyetlen kötelességet sem, amivel a lelkek megértését, a lelkek megbékélését, a közszellem pacifikálását szolgálni tudtuk. Mások, sokan, a politikától várták a csudát s a politikai érdemektől »az igaz útra vezető kalauzt«; mi, amennyire csak tehettük, távol álltunk és távol maradtunk a pártpolitikától s szünetlenül azt vallottuk és azt valljuk: a pártpolitikában nem merülhet ki a magyar politika, a pártpolitika csak egy csekély részét vállalhatja magára a kötelességeknek ama dandárjából, amit a kisebbségi sors rakott a kisebbségi nép vállára. Nekünk mindig az volt és íájdalom, az maradt a kötelességünk, hogy jóvá tegyük azt, amit politikusaink hibáznak. És mennyi minden volt állandóan jóvátenni való és j mennyi kötelesség vár ránk még ezután is. A politika piacán hiába kerestük eddig a béke és kiengesztelődés kézszoritását. Amit békének hittünk, a? csak fegyverszünet volt, csak agyondekorált választási paktum volt, amit nemzetiségi Locarnóként ünnepeltek. A történelem arra tanít, hogy nemzeti történet nélkül is élhet irodalmában a nép s hogy egyedül az irodalom tudja pótolni a nemzeti lét életfeltételeit. Mit adott nekünk eddig a politika? Csalódásokat, kiábrándulásokat. nyugtalanságokat, a bizalmatlanság atmoszféráját s erőfeszítéseinkkel s áldozatvállalásunkkal aránytalan törpe eredményeket. Nem tudjuk, jobb helyzetben vagyunk-e most, hét évi politizálás után, mint volnánk politizálás nélkül. Az irodalom mást igér, az irodalom többet igér: békét, megértést, nyugalmat, kiengesztelődést. Nekünk Beogradból jelentik: Az igazolóbizottság csütörtök éjszaka folytatta tanácskozásait és az északdalmáciai mandátumokat tárgyalta. Az éjszakai, vitában, amelyen Lalosevics Jócó elnökölt, Demetrovics Juraj Pribicsevics-párti élesen támadta a radikálisokat, különösen dr. Szubotics Nikolát, aki ebben- a kerületben listavezető volt. Radios Pavle hasonló szellemben beszélt. A vitát éjfélkor megszakították és az ülés folytatását pénteken délelőtt kilenc órára tűzték ki. kedvesebb eredmény s a magyarságnak hasznosabb cselekedet a szerb Ady-kötet, mint egypár, a kolicsnikig el nem ért választási siker. Amig képviselőink lesznek, elfelejthetünk magyarul, de amig irodalmunk van, magyarok vagyunk. A politika szétzilál, sokszor egymás ellen állít, olykor ellenségekké teszi azokat is, akik fátumosan és megváltoztathatatlanul magyarok. A politika szétválaszt és elerőtlenit, az irodalom összebékit és megerősít. Az irodalomnak csak egy fogyatkozása van: nem ad mandátumokat sem a parlamentben, sem a városházán. A kisebbségi harcoknak ezért maradt csökevényes eszköze, fogya-A pénteki ülésen Kokanovics Cséda földmivespárti felszólalása után dr. Szubotics Nikola beszélt, akinek Radios István válaszolt. Budiszavljevics Szrdján Pribicsevicspárti felszólalása után az összes panaszokat elvetették és a mandátumokat igazolták. Ezután a montenegrói választói kerület következett, ahol Radovics Andrija demokrata, Racsics Punisa Pribicsevics párti és Saulics -Novica felszólalása után a mandátumokat igazolták. tékos fegyvere. De csökevényesen és fogyatékosán is hasznosabb, teremtőbb és termékenyebb, mint a kortesek politikája. A politikai paktumok hidját fel lehet gyújtani egyetlen mérgezett szó gyufának pehelysúlya alatt, összeomlik és maga alá temeti, akik rábízták magukat, leég és megégeti a rajta lévőket. De ha az irodalom ver hidat két part között, az a két part egy földrész marad örökké, a két part között eltűnik nyomban a távolság. A magyar-szerb irodalmi közeledés »Bazsalikom«-iával meg lehet tartani a két nép egymásratalálásának bokrétaünnepélyét. az még Simonovics Milán minisztersége alatt történt. A maga részéröl opportunusnak és szociálisnak tartja, hogy olyan községekben, ahol tizenkétezer lakos kezűi kilencezer magyar, a magyarok is kapjanak földet. Pribicsevics: Ad-e Bethlen földet a szerbeknek, hát Mussolini a horvdtoknak? Popovics Dáka: Nem adnak, de mi akarunk adni, mert azt akarjuk, hogy elégedett állampolgáraink legyenek! Pribicsevics: Mig a horvátok és szerbek nem kapnak földet, nem szabad igy beszélni! Popovics Dáka: ^egiöbb idele, hogy az agrárkérdést szociális alapon oldjuk meg! A választásokra vonatkozólag megállapítható, hogy a Vajdaságban semmiféle terror nem volt. Pribicsevics: Kérdezze meg Miletics Szvetozár fiát! Milasinovics (radikális): Ha Szvetozár nagy volt, nem kell, hogy Szlávkó is nagy legyen. Budiszávljevics: Amig aktiv miniszter volt, addig nagy volt Önöknek is. A magyar lapok tanulsága Popovics Dáka: Hogy milyen tolarenciával folytak le a Vajdaságban a választások, azt legjobban a magyar sajtóval lehet bizonyítani. A magyar lapok a leglojálisabban megállapították, hogy soha ilyen szabad választások nem voltak. Budiszávljevics: Milyen magyar lapok, a budapestiek? Popovics Dáka: Nem, az itteniek. Ml elítéltük azonban azt az eljárást, hogy a magyarok a novlszadi kerületben külön listát állítottak. Pribicsevics: A magyaroknak meg volt a szabadság, de Miletics Szvetozár fiának nem. Mindkettőnek meg kellene, hogy legyen a szabadságuk. Popovics Dáka: A magyar lapok a magyar iskola ós A vajdasági mandátumok A délutáni ülésen a vajdasági mandátumokra került sor. Először a Pancsevó—belacrkvai kerületet tárgyalták,..ahol a választások ellen három panasz érkezett, dr. Pajics György, dr. Boskovics Dusán és Damjanovics Szvetozár részéről. Rosztics Milán radikális rövid felszólalása után a bizottság a panaszokat elvetette és a mandátumokat igazolta. Igazolták a szuboticai mandátumokat A szuboticai kerület került ezután sorra. Vorgics Szlávkó szentai lakos nyújtott be panaszt Kerepessy Vince mandátuma ellen, kifejtve, hogy mint adóügyi tisztviselő hatósági hatalommal rendelkezett és ezért még jelölni sem lett volna szabad. Az elnök felolvasta Kerepessy nyilatkozatát, mely szerint ő mint városi tisztviselő semmiféle állami hatósági hatalommal nem bir. A szuboticai mandátumokat ezután vita nélkül egyhangúlag igazolták. A noviszadi két Lábúd A noviszadi kerületté nézve egy panasz érkezett be, Jevgyevics Dobroszlávé, aki szerint Kovacscvics noviszadi főszolgabíró állandóan elkísérte Sztankovics Szvetozárt a népgyülésekre és a magyaroknak kortescélokra földet osztottak. Felolvasták a választási főbizottság jegyzőkönyvét is, amelyben Ilics Brankó, mint szabálytalanságot jelentette be, hogy Popovics Dáka jelölthelyettese, Lábúd Andria nem adott hozzájárulást ahhoz, hogy jelöljék. A vitában elsősorban Budiszávljevics (Pribicsevicspárti) szólalt fel, aki a hamisítás tényét emelte ki Lábúd Andrija esetében, amennyiben nevét megkérdezése nélkül aláírták. Amikor Lábúd ez ellen tiltakozott, találtak még egy Lábúd Andrija nevű embert, akit rábírtak, hogy fogadja el a jelölést. A magyarok is kapjanak földet Azt javasolta, hogy ne igazolják a radikális mandátumokat, hanem küldjenek ki. vizsgálóbizottságot. Popovics « Dáka radikális elmondotta, hogy a radikális pártnak megegyezése volt a szlovák párttal, mely Lábúd Andreát jelölte. Lábúd Csehszlovákiában volt fürdőhelyen és amikor visszatért, kijelentette, hogy betegsége miatt nem vehet részt az agitációban. A szlovákpárt ezért egy hasonló nevű embert jelölt, aki a jelölést el is fogadta. A főszolgabíró valóban elkísérte Sztankovícsot a gyűlésekre, ami természetes, amire éppen Jevgyevics miatt volt szükség. Jevgyevics agresszív magatartást tanúsított és mindenüvé nyomon követte Sztankovicsot, beszédeit pedig mindig azzal kezdte, hogy a kormány rablóbanda és tolvajkormány. Ami azt illeti, hogy a magyaroknak földet osztottak, Izgalmas • vita az igazoló bizottságban a vajdasági kerületek mandátumairól A szuboticai, noviszadi és délbánáti mandátumokat rövid vita után igazolták A szombori választásokkal kapcsolatban Rácics István nagy beszédet mondott és többek között Szuboticát kis Parissá léptette elő — Lalosevics Jócó védte a mandátumokat Igazolták a szombori mandátumokat is I