Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-14 / 286. szám
1927 október 14. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal SPORT A miskolci Attila Szuboticán A szuboticai bajnoki szezont, amely alig nyújt élvezetet, az előjelek szerint több nemzetközi mérkőzés fogja felélénkíteni. A legközelebbi küliöldi attrakció a miskolci Attila csapata lesz, amely most került fel az elsőosztályu profibajnokságba és kiváló képességeinek inár számtalanul tanujelét adta. Az Attilával a SzAND vezetősége kezdett tárgyalásokat és arról van szó, hogy a miskolciak szuboticai vendégszereplése után a SzAND revansot ad Miskolcon. Az Attila, amely október 30-ikán Szegeden kupamérkőzést játszik a Bástyával, november elsején mutatkozni be Szuboticán. Arm Borg csodálja a magyar vi ipólócsapasat, de n nn biz: : Biriny jövő} ében Prágából jelentik: A pozsonyi Reggel munkatársa meglátogatta Arne Horgot, a világhírű svéd úszót, aki vasárnap résztvett a prágai nemzetközi versenyen. A kiváló uszófenomént szállodai szobájában találta, ahol éppen hatalmas füstkarikákat eregetett, miközben a címére érkezett svéd sportlapokat olvasta. » — Ön dohányzik? — kérdezte csodálkozva az újságíró. — Miért ne? £n úgy élek. mint minden más foglalkozású ember. Rengeteget dohányzóm, iszom is, éjszakázom is stb. Napi programom n'ncs. Este, ha lefekszem, sohasem tudóm, mikor kelek fel. Alszom, eszem, amennyi éppen Jól esik. Arne Borg ezután elmondotta, hogy hétéves korában kezdett úszni, az első sikerét 1919-ben aratta Malmőben 1921- ben Oslóban ezer méteren 14 P- 24 mp. alatt-győzött. 1924ben hetvenhét versenyen vett .riszt, hetvenszer -győzöft, hétszer vesztett. ■t--■ Hány .világrekordot álljt.ott föl? .... ~ Tizennégyet. t ' — Áz úszáson kivii!' mivel'''foglalkozik? ! — Újságíró vagyok, a stockholmi Dagens Nyheter és az Idrattsbladot tudósítom. A magyar úszókra terelődött a szó. — Bárány jó — mondotta a svéd viiágrekorder — de nagy jövőt nem jósolok neki. Erősen nő és tulizmos. Ez nagy kárára lesz és megállíthatja fejlődésében. A magyar vizipólócsapaítól azonban el van ragadtatva. ~ A' jövő olimpiászon a magyarok nyerik meg a világbajnokságot. „PHILATELIA“ bóíyeskoreskedés Suboüc* Ciriaa>M*totfa Irg '3 (Teróa temp'áramai soriján). Najry választék külföld] bé'yegekben. Legnj *bb ici?.d'su a’bumoc m!nd«n ra-yságiján kn'aloguso’c rafc'liSfor». !4\7 A SzAND motor- és kerékpárversenye. A SzAND motor- és kerékpárszakosztálya vasárnap. délután egy órai kezdettel a SzAND-pályán klubközi versenyt rendez a következő Verseny számokkal: 1000 m. sprint, 20 km. pontozási verseny, 5000 m, 11. oszt.,- 5000 m. kezdők részére, 2000 m. nők részére. A nevezések vasárnap délig E. Szécsi (Ciril és Meícd trg 5.) címre küldendők. A versenyre a belépés öijlaian. Világi)',ér n : dénáré ele rose Hauke litamlarlnc <bto rouTfois — Paris Noviszadi vadászebek nyerték a marlberl ebklállitáson az első dijat. No viszadról jelentik: Megírtuk, hogy a| vajdasági vadászszövetség megbízásából Ttiturov Milutini volt községi jegyző vett részt két fajtiszta vadászkutyává! "a tnáribori václászébklállitáson, amelynek nagyobbára bécsi szakemberekből ' és kiváló ebtenyésztőkből álló zsűrije Tuturov két hosszuszőrii vizsláját tüntette ki az első díjjal. A vasárnapi iutballderby, A vasárnapi olimpiai; nap programját két mérkőzés tölti k': az SzMTC—ZsAK és ,a. Bácska—SzAND-mévkőZéa - A közönség főleg az ittál bi felé fordul nagy-várá-, kozással. • bár egyelőre még nem lebtet.. tudni, hogy a derbyre a SzAND milyen csapatot, állít ki, a .szerdai, zésen a bajnokcsapat több játékoáaö erősen intgrériilt, kifetiik Held, Wéisz,'r SzHágyI, Ördög, Kopilóvics és BeÍ6nzlin és nem leimt tudni, hogy vasárna- szemben akarja bebizonyítani, hogy ív .«»«air-—;rwn!ii«wiwMmni iiMiiinw n i ia ALBUS“ Szappan kitűnő ,pig hányán jönnek- közülük rendbe. A -SzAND mindenesetre a legjobb csapatot fogja kiállítani, mert a Bácskával szerdai gyönge játék csak múló ■ in■ diszpozíció eredménye volt. Az olimpiai mérkőzéseket a Bácskn-pályán játa szák le. A 7-es SZAiU CELLA 1 Buvard néhány, pillanatig gondolkozott. és habor zott, aztán újra elolvasta a különös levelet és. észrevette, hogy utójrata is van. »U. j. — Mihelyt megkapta levelemet, menjen el a Croix-Rouge keresztuthoz, ott találkozni fog valakivel, ki elvezeti a fogadóba, ahol lékem; elképzelheti, hogy miért nem mondom meg lakásom címét.« Buvard nagyon kiváncsi lett. Az irás a nőé volt; de miként történhetett az, hogy nem talált benne helyesírási hibát? Ez Balafréo részéről nem volt valószínű, ámbár ezen körülményben megtalálta rég táplált gyanújának magyarázatát; azt, hogy Balafrée szerencsétlen elbukott nő volt, csak fokról-fokra sülyedt a társadalom alsó rétegének pocsolyájába. Elhatározta, hogy megjelen a kitűzött helyen. FURCSA ESEMÉNY. Buvard nemsokára visszatért és Lionellel találkozott, aki éppen akkor jött haza. Lionel és Buvard az első emeleti terembe mentek és az ablak mellett egymással szemben foglaltak helyet. Lionel elmesélte, hogy ebéden volt Scnneterrcs Luciánnál és ott arról értesült, hogy Klotild Parisban van. Lionel bevégezte elbeszélését. Ez minden — felelte. Klotild! El! Lehetséges-e ez? Fenekeitől forgatom fő! Parist, hogy föltalálhassam! Buvard nyugalomra intette Lioneit és elmondotta, hogy gokkal könnyebb módon is megtalálhatja Klotildot, csak bízza rá az ügyet. Lionel megnyugodott és megszorította Búvár kezét. Miként Buvard megmondta Lionelnak, legközelebbi szombatra valóságos művészeti és irodalmi ünnepélyre készültek a Comédie francaisban. A türelmetlenül várt ünnepély napja végre elérkezett. Buvard megkapta az óhajtott páholy szelvényét és este öt órakor minden intézkedést megtett, hogy válla-i tatának sikerét mi se akadályozza meg. Arról volt I ugyanis szó, hogy Tibart mesterrel legyen jelen az ünnepélyen. ki távolról se gyanította a tiszteletet, amely reá várakozott... . ;. . . I. Tibart még nern- gyógyult felvégképpen sebéből, Buvard a legnagyobb figyelemmel gondozta őt,.. A mondott napon öt óra tájban Buvard megjelent a pavillonban és foglyát a kandalló előtt pompás ebéd. maradványaival találta. — Levegőre ke)l menned — ezentúl kissé szórakoztatni foglak —r és kezdetül elvezetlek a színházba — I mondta Buvard. — Színházba? Én? de hiszen nincs hozzá ruhám s i ami van is, legföljebb a Petit Laz-ba való. — Vártam ezt az ellenvetést és egészen uj ruhát . vettem. Kabát, mellény, pantalló, mi se hiányzik. Ezeket mondva, Buvard a szekrényből elővette az ■ öltönyt és egymásután rakta ki a iábbadozó előtt. Tibart bámult, de hiába kereste a rejtély kulcsát. Midőn a kabátra került a sor , és Buvard kiterítette előtte, többé nem bírt- uralkodni magán. A kabát telve j \ olt érdemietekkel. — Mi ez? -r- hebegte a boldogtalan. Tibart komor gondolatok terhe alatt hajtott fejet — Teliát azt- akarja, hogy mindezt magamra vegyem? — Majd segitek — felelte Buvard. Az öltözködés egy óráig tartott. — Minden jól van! — mondá Buvard... és most 1 már indulhatunk... Tibart se kívánt egyebet... Es ámbár ragyogott a rendjelektől és őre hercegnek címezte, mohón ürítette ki a nagy pohár cognacot, melyet Buvard számára i töltött. Nyolc óra volt, midőn a Théátre-Francais előcsarj noka előtt megálltak. Odáig minden jól ment... Midőn az előcsarnokba értek, a jcgyszedök'és ellen-! ! őrök észrevették, hogy mellét a szó szoros értelmében rendjelek borítják. A Irániját moraja hallatszott mmj dcnfelfil és néhány hízelgő : 'yen meghajolt előtte. T - ' hart letilt a lágy kárösszegű-', melyet Buvard ígért, ( j arccal a szinpad felé foglalt helyet és hátat íorditoti i 37. számú páholynak. A szomszéd páholy ajtaja ekkor kinyílt és két ember lépett be. Tibart nem láthatta őket, azért mégis ősz szerezzent A páholyba lépők néhány szót váltottak és Tibart. ki hallotta e szavakat, hirtelen vissza akart fordulni. Buvard folyvást szemmel tartotta. — .Mi bajod? -- szólt-h'ózzá. — Nékem? Nem tudom, de nem birtam ellenállni a hangnak, melyet hallottam. PALMIER DES CHART RONS HERCEG. A felvonás köze és a következő felvonás elmúlt anélkül, hogy valami történt volna, midőn Buvard keze hirtelen megérintette vállát. Tibart összerezzent. — Mi az? Mit akar? — hebegte, mintha álmából ébredt volna föl. — Kelj föl — parancsolta Buvard. — És mit keli tennem? — Semmit! Majd útközben magyarázom meg; kelj föl és távozzunk! A folyosón roppant néptömeg hemzsegett. A sebesült lassan és kínosan lépdelt... — Nem megyünk még haza? — kérdezte nemsokára a beteg, kinek arca haíálsápadtá lett. E kérdésre Buvard keserű nevetéssel felelt. — Mindjái t — mondta — egy pillanat múlva. A boldogtalan hirtelen elhallgatott. Buvard erősen megszorította karját,., és, olyan tekintetet vetett reá, amely megderrnesztette véréi. — Mi az? — Nézd! ‘— Hová? — Magad elé... azt az embert... Tibart végső erőlködéssel fölegyenesedett és a kijelölt irány felé nézett. Ebben a pillanatban,- néhány lépésnyire tőle, Liprani herceg közeledett, ragyogó arccal', mosolygó ajastkal, egy egész sereg piperkőcöt vonva maga után, akik udvaroltak neki. Alig vette észre ’libart, midőn szemhéja kitágult és érthetetlen kiáltás hangzott torkából. — Nos? Nos? — kérdezte — mibajod? — Ez az ember ... — ö az. megismered? Le beszéli hűt. egy pill mat alva mellettünk lesz,.. Liprani herceg közben folyvást közeledett, anélkül, :ogy sejtette volna, mi várja üt páholya küszöbében, midőn azonban egészen közel ért a herceghez és fényes 1 endjelekkel borított férfiút látott maga előtt, első mozdulata az volt, hogy félreálljon és elhaladni engedje. (Folyt, köv.)
