Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-14 / 286. szám

2. oldal. 1927 október 14 BÄCSMEGYEI NAPLÓ meg lehet állapítani, hogy Vukicsevics Milos még nem érte e a harminc évet: 1. értesítést a beogradi egyetemtől ahol a jogot végezte; a hadügyminisz­tériumtól, ahol mint hadbíró teljesített szolgálatot, az igazságügyminiszterium­­tól, ahol okmányok vannak róla mint ügyvéd r5!, a beogradi székesegyház: lelkészi hivatalától, ahol eskették és végül hallgassák ki Vukicsevics Velja miniszterelnököt, mint apát. Sznbotics elnök kijelentette, hogy er­ről akkor fognak dönteni, ha napirend­re kerül. Budiszávljevics rámutatott, hogy az igazoló bizottságnak hoínap 'lesž az utolsó ülése és ezért most kell dönteni. Sznbotics erre kijelentette, hogy már felszólította Vukicsevics Milost hogy terjessze be az életkorára vonat­kozó iratokat. Ezután .. rátértek a vijoviticai kerület Mandátumainak tárgyalására, amelyek ellen a disszidens radikálisok és a füg­getlen demokraták nyújtottak be panaszt. A szónokok azzal foglalkoztak, hogy a demokrata főispántól a választás előtt minden intézkedési jogot elvontak és a közigazgatási tisztviselőkhöz a belügy­miniszter közvetlenül intézett rendelete­ket. Demetrovin Jtíraj független demo­krata rámutatott arra, hogy ebben a ke­rületben a demokratáknak huszonegy, a független demokratáknak huszonöt szavazat hiányzott a mandátum elnye­réséhez és ez a helyzet a terror miatt következett be. Indítványozta, hogy in­dítsák meg a vizsgálatot. Hosszabb vita után a javaslatot elve­tették és a. kerület mandátumait igazol­ták. A zagrebi kerület mandátumai ellen a radikálisok és demokraták nyújtottak be panaszokat. Elénk derültséget keltett az ellenzéken, amikor ezekben golyóát­­ömlesztésről és terrorról panaszkodtak. A vitában Demefrovics Jurái és Radics István vettek részt, majd Milasinovics ' radikális indítványozta, hág}' vizsgálatot rendeljenek el. A bizottság Milasinovics javaslatát elvetette. A demokraták és a klerikálisok a radikálisok ellen szavaz­tak. A délutáni ülésen igazolták a pozsegai "mandátumokat, majd,a szerémségi man­dátumok kerülték sorra, ahol Janjics :.Veja>-pártja; nyújtott '. be' ’ panaszt. Dr, .Gsájkdváés RadicS-párti, a MaK.szhno­­’ ViéSilístájátf megválasztott ’ képviselők 'Trtáfídátumának megsemmisítését köve­telte, Milasinovics pedig védelmébe vette a radikális mandátumokat. Radics István névszerinti szavazást követelt és emiatt közte és Szubóíics elnök között éles szó­váltás keletkezett. Az elnök végül is iga­zának fenntartása mellett elrendelte n szavazást és tizennégy sza\ azatíal hét „ellenében a mandátumokat igazolták. Végül a modrus-fiumei kerület mandá­tumait is igazolták és ezzel a délutáni ülés véget ért. Péntek estig, amikorra a hászabályok értelmében a bizottságnak bt kell fejez­nie a munkáját, még a daVnáciai. monte­negrói, szlovéniai .és a vajdasági mandá­tumok igazolását kell elvégezni. Mindsn :o sjeg*/npr a?. áH'.'sml o'z-tálysorsj í!é'-:on Százhussonöíeaerrel több nye­reség .esz Az állami oszíálysorsjáfék tizennegye­dik osztályának húzásai december 2-án fejeződnek be s januárban kezdődik meg az uj tizenötödik osztály. Az cszíály- SÓrsjátékban való’ részvétéire eddig is nagyon csábított, az, hogy minden máso­dik sorsjegy nyert. A jövő évben kezdő­dő uj sorsjátéknál még kedvezőbb a nye­rési esély, amennyiben most. minden sorsjegy nyer. Természetesen arra nem lehet számítani hogy minden sorsjegyet milliós, vagy akár százezer dináros nye­reménnyel húznak ki; azonban az uj ter­vezet szerint a kisebb nyeremények szá­mát szaporították, úgy -hógy minden sorsjegyvásárló valamit visszakap a pénzéből. A változás az ötödik osztály húzásá­nál lényegés. Az ötödik osztályban eddig 115.004 nyereményt húztak ki, a jövőben több mint 240.000 nyeremény kerül kisorsolásra; Változatlanul megma­radnak az 1.200.080, 500.000, 400.000 di­náros és a többi nagy nyeremények. Az eddigi 300 négyezer dináros nyeremény helyett ugyanannyi 3500 dináros nyere­mény lesz, a kétezer dináros nyeremé­nyek összegét is leszállították 1500 di­nárra. Az eddigi legkisebb nyeremény ötszáz dinár volt s 110.000 ilyen nyere­ményt sorsoltak ki. Most az ötszáz di­náros nyeremények száma csak 35.000, ellenben kétszázezer sorsjegyre kétszáz dináros nyeremény esik. A kétszáz dináros nyerőket természe­tesen csak némi jóindulattal lehet nye­rőknek nevezni, mert hiszen a befizetett 500 dinárjukért mindössze 200 dinárt kapnak vissza, azonban a sorsjegyvásár- Iók kozkázata mégis kisebb az uj terve­zet szerint, mint azelőtt volt. Tiszai hullák tranzitó-forgalma a sztárakanizsai határban Evek óta fennálló rendőri parancsra hivatkozik az adó jáni halász, aki visszadobta a vízbe ifjú Ró sí Ferenc varlraveteti holttestét Szentáról jelentik: Az öngyilkos if­jabb Rózsa Ferenc Sztarakanizsai csép­­lőgépíulajdonos Szentán kifogott holt­testét íelboncolíák és megállapították, hogy nem történt bűntény.. Az ügyész­ség mégis elrendelte a vizsgálatot Pi­lisi Szilveszter adorjáni halász elleti azért, mert október 8-ikán, amikor a Tisza elsőizben Adorjánnál vetette part­ra a hullat, Pilisi nem éresitette erről a hatóságokat, hanem ekeivel: . visszadobta a vízbe, hegy a hullá­mok tovább sodorják a holttestet, írj. Rózsa Ferenc barátai, köztük Púra Károly sztarakanizsai vendéglős kér­dőre vonták Pilisi Szilvesztert, miért vetette vissza a Tiszába a holttestet mire ez azzal a szinte hihetetlenül hang­zó védekezéssel állt elő, hogy a sztarakanizsai rcníörfökapitány­­ság már évekkel ezelőtt megparan­csolta a halászoknak, hogy ne fog---------— -I ■■ .imhih jak ki a tiszai hullákat, hanem en­gedjék tovább úszni a víz sodrán. Szerinte abban az időben rendkívül sok hullát hoztak lefelé a Tisza habjai és ezeknek fclboncolása, eltemetése temér­dek költségbe került a városnak. Ezért kaptak a halászok olyan rendeletét —■ mondja Pilisi Szilveszter — hogy a ka­nizsai határban engedjenek szabad utat a tiszai bulláknak, hadd fogják ki azokat máshol. ! és így Sztarakanizsa meneküljön meg j a halottakkal való ballódástól és költ­­’ Rgektől. E meglepő momentum félme* ; riilése folytán a szuboticai ügyészség I most abban az irányban is kiterjesztette j a vizsgálatot, hogy megállapítsa, meny- I nyiben felel meg a valóságnak az ador­­í jáni halász meglepő elbeszélése a szta­­í rakanizsal hulla-tranzitóíorgalmi rcn­­deietrö'. —------------­. A SZFÉRÁK ZENÉJE Egy &rosz fizika-tanár csodálatos koncertje berlini tudósok és művészek előtt Berlin, október hó. | A hangversenyterem pódiumán az oh- j ligát zongora helyett különös elektro­mos készülékek sorakoznak: félméter; széles, feketére lakkozott' szekrények, 1 .mcsufonok, háugerösitők. függőleges és 1 vízszintes antennák. A- közönség- klvárn : csian Kukkerezi a szokatlan • zenei rek'A- zitmnokut; csupa meghívott vendég ül a nézőtéren, művészek, újságírók, tudó­sok. többek közt Albert Pilisiéin, Ger­hart Hauptmann. Leo Sksak. Bruno Waiter. Respighi és mindenki, akinek csak a legkisebb köze van a zenéhez : vagy az elektromossághoz. A mai est ugyanis ennek a kettőnek a legyében ío- \ lyik le. Negyed kilenckor kialszanak a lám­pák és a kivilágított emelvényen meg­­elenik szmokingban Theremin preiosz-; szór, a leningradi technika-íizikr.i Unté- ! zet egyik vezetője. A tanár ur 'iátaI-ember. orra alatt - egész kis bajusz fi- j .vég.- mintha egy darabka rágógumrriit j ragasztott volán óda. a hala sűrű és göndör. Az egész ember ’ rokonszenves középút a kaukázusi tatár és a tipikus svindler között. A bajusza szélén állan­dóan valami átszellemült mosoly lian­­oitrezik. amit .könnyön gúnyosnak is le­het nézni. Tehet huszonhat éves. Leg-. följebb huszonhét. Mielőtt elkézdcné a kísérleteit, jöhi’d előadást tart csapnivaló nénié'-'éggel. Einstein clőreha.iol a székén, tölcsért csinál a tenyeréből, ugv figyel. There­min elmakogia. hogy már rég foglalko­­•ik a zenivel mint fizikai jelenséggel Főleg a hangforrások mibenlétét kutat- | la és arra a megállapításra jutott, hogy az elektromos áram megváltoztatá­sával különböző akusztikai hatáso­kat lehet elérni. EzT a" té‘elét kívánja demonstrálni 1:$­­■'.züiékévek Az apparátus olyan, mint egy irógép­­íödő: a tetejéből, antenna áll ki. össze van kapcsolva egv »Lautsprecher«»rel és ha-án különböző srófok vannak, akár a' rádió-készülékeken. Tlieremin odalép a skatulyához, bekapcsolja^ az elektro­mos áramot és forgat egypárat a csa­varokon. _ Már most — mondja aztán ha a kezemmel közeledem az antennához, vagy távolodom föle. ezzel zavart idé­­-.-k rlő az áramban, ami akusztikai ha­­-okban fog megnyilvánulni. .főbb kezét az antenna felé nyújtja. Amikor huszonöt centiméterre meg­közelíti az antennát, a Laut&prő­­cheren keresztül megszólal a ké­szülék: hangja gordonkához hasonlít. M'’nél inkább közeledik Theremin keze •íz antennához, a hang annál magasab­­•M • váiik, már olyan, - nöntha hegedűből iöíine. a-ztáu iivegbangok. amilyen ma­­"agait a fül csak meg tud in különböz­etné. ■ -„<• , "■ ,* A balkéz ezalatt a vizs/'titos keret­­’Hettitát macerálja szintéit húsz-har­minc centiméteres távolságból, ezzel szí­nezi. azonkívül erősíti, meg gyengíti Theremin a hangot — A készülék — magyarázza — még embrionális . állapotban van, egyelőre csak egvszólamu .zenét tudok a segít­ségével előadni. Es elkezd a két kezével lassan hado­nászni az apparátus előtt, mintha vala­mi láthatatlan zenekart dirigálna. Ahogy kapkod. megszólal egy Schubert-dal, tiszta intervallumokban, ritmikusan, tisz­tán tagolva, crescent?okkal és ditni­­p.néndo.kkal,. mintha valami kitűnő Sfradivárlus-cscüó játszana; a mé­lyebb fekvésekben sazophon színe­zetet kap a hang. A közönség szájtátva bámul. Az az érzésem, ho.rv svindli, az egész: vala­hol egv rádiő-ieadónál gordonkán _ ját­szanak és itt egv közönséges rádió­­apparátuson felveszik a zenét. Persze, ez nincs így. .Tó öreg roszhlszemüsége­­met ezúttal vissza kell dugni a tok.ia­­ba, A professzor engem még csak be­­csanlíatna valahogy, de Einsteint már aligha. e.z is ért egv k-csít a fizikához. Már ned'ig Einsteinnek tetszik a dolog, fels'zól az emelvényre, vitatkozik az orosz professzorral és hangosan kije­lenti, hogy a dolog nagyon érdekes. Theremint azonban, már. nem érdekli s tudomány.- egész beleiöH a zenébe uó-músután ját-sza cl Sf. So'ns. Feria­­bini. Glinka különböző kompozícióit, most már zongoraklsérettM. Nagy mű­vészi érzékkel kezeli a készülékét. Mint egv zsonglőr cihái’n elő a hangokat a levegőből. Ez csakugyan léghői hanoit m"rri-v' Az apparátust félretoiiák, hoznak cyy másikat, amit másfél évvel ezelőtt 'öl­te tt Tlieremin. Nem olyan tökéletes mint az előbbi volt. de a hangja még '•.rleke'cbb. megtévesztésly hn*p«llt az emberi hanghoz. A moszkvai zeneakadémia egyik ta­nára. Amramov til egv harm .numrioz és azon kiséri Titeremint. aki most énekel az ujjaival. Amramov dalait adják elő. nagyon fino­man; Theremin elhúzza a mutatóujját az apparátustól, mély basszushang szó­lal meg s mikor hirtelen visszarántja, magasan csengő szoprán vág bele. Iz­galmas és egyben groteszk látvány ez az éneklő hüvelyküli és különösen a ze­nészek. akik a do,* g . technikai részéhez nem konyitanak. bámulják értelmetlenül Theremin professzori, akinek a szó szo­ros értelmében a kisnlitíban van az egész zenetudomány A Theremin-féle készüléknek termé­szetesen nem zenei szempontból van kü­lönösebb jelentősége, hanem tudományos hecse óriásl-bizonyiték arra. hogy a hang is —- mint. agy látszik, minden — elektromos jelenség. ' (y.) ■—m iirj-i inni!mrumi■■ ------­Rab-áí Ima íós a Iiszapárion A s ír ecseji csen őri cg etartózla­t ii eg j Jiaagtfi éri, okit azzal gya­­us.tvna’c, hogy ö ra o.'a . i c hajó’ pénz o i e e:égi: Sztaribeesejről jelentik: A sztarjbe­­cseji csendőrség széleskörű nyomozást indított a tiszaptuti rablótámadás tette­sének kézrekeritésére. Mint jelentettük, kedden délelőtt egy liusz-huszonkét évesnek látszó barna télikabátos, sport­sapkás fiatalember a 'i isza-parton meg­támadta Ács Sándornak, a Sztari- és Novibecsej, közt közlekedő hajó pénztá­rosának feleségét és. el akarta tőle ra­bolni kézitáskáját. Az uriasszony. ellent­­állt, mire a vakmerő rabló bicskát rán­tott elő. Ácsué megijedt és elejtette a táskát, melyet a rabló felkapva elmene­kült és órákig tartó üldözés titán sem sikerült elfogni. A csendőrség csütörtökön letartózta­tott egy Schlesinger Ferenc nevű hu­szonhárom éves fiatalembert, akit aszal gyanúsítanak, hogy ö követte el a rabló­támadást Ács Sdndorné ellen. Schlesin­­gerre ugyanis pontosait ráillik az a sze­­mélyleirás, melyet a rablótámadás szemtanúi a pénztáros feleségének táma­dójáról adták. Schlesinger [letekkel ez­előtt érkezett Szíaribecsejre és cirkusz­­igazgatónak- adva ki magát, két leányt elcsábított és éjjeli mulatóhelyeken he­lyezett el. Schlesingert annakidején le­tartóztatták, de bizonyítékok hiányában szabadlábra helyezték. Schlesinger Ferenc tagadja, hogy ré­sze lenne az uriasszony ellen elkövetett rablótámadásban. A csendörség folytat­ja a nyomozást. Községi jubileum amelyre a jegyző fizet rá Fnpyelmi eljárást indítottak Scajan község veit jsgyzöjo ellen, mert ki­­iizette a \ özség jubileumi ünnepsé­■ ének költségeit ' Szajánból jelentik: Száján község egy évvel ezelőtt ünnepelte fennállásának százhúsz éves jubileumát. Az ünnepélyt a legfényesebb keretek között tartották meg. Az ünnepségek után Batancsevics Szredoje községi jegyző ellen fegyelmi vizsgálat indult meg, amelynek érdekes előzményei vannak. A jubileumi ünnepség előtt a száján! községi képviselőtestület elhatározta, hogy nem járul hozzá az ünnepély költ­ségeihez, mert nagy a pótadó és a la­kosság szegény. Emiatt a községi kép­viselőtestület nem is szavazta meg az ünnepély költségeit. Később a jegyzőt áthelyezték Mall­­idjosrn, de Batancsevics jegyző előzök" kifizetett a képviselőtestület határozata ellenére négy ezerkét száz dinárt áz ünne­pélyt rendező Gazdakör vezetőségének. Kolesics Vcliítakikindai szclgabiró más­nap a kivaíalátadásnál megállapította, hogy a község volt jegyzője szabályren­­deletelienesen fizette ki a négyezerkét­száz dinárt és ezért fegyelmi vizsgalatot indított ellene. Néhány hónappal később a képviselőtestület • határozatot hozott, amellyel utólag, jóváhagyta a jegyző pénzkiutalását, de a 'határozat eilen a képviselőtestület .egy része fek-bbezett az alispánhoz, aki még nem döntött eb­ben az ügyben. Szajánon érdeklődéssel várják az alispán döntését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom