Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-13 / 285. szám

BÄCSMEGYEI napló ___________ Hamburg és Trieszt harca miatt e marad a tervbe vett budapesti konferencia 10. oldal. A szubat eV „Voy i“ köz’cmsnyei * Az illetéktörvény revíziója. A szubo­­ticai »Lloyd« arról értesült, hogy a kö­zel jövőben az illeték törvényt revízió alá veszik. Az erre vonatkozó esetleges kívánságokat a »Lloyd« titkári hivata­lánál lehet bejelenteni, hogy a »Lloyd« az illetéktörvény egyes rendelkezései­nek a megváltoztatása iránt a szüksé- j ges lépéseket megtehesse. A vámtarifa is szóba kerül a jugoszláv- j magyar kereskedelmi tárgyalásokon. A folyamatban levő jugoszláv-magyar ke­reskedelmi tárgyalások során felmerült az a kívánság, hogy a vámtarifát is tár­gyalni kellene, a magyaroknak azonban erre nézve nem volt felhatalmazásuk és ezért instrukcióért fordultak kormányuk­hoz. Lehetséges, hogy a vámtarifa most mégis tárgyalás alá kerül, célszerű vol­na az esetleges kívánságokat a bizott­ság tudomására hozni. A »Lloyd« tit­kári hivatala felkéri az érdekelteket, hogy javaslataikat a titkári hivatalban írásban jelentsék be. Árubiztosítás az áliamvasutakon. Az európai áru és podgyászbiztositó társa­ság az SHS. államvasutakkal újabban megkötött szerződése alapján a felek kívánságára ezentúl nem csak a pod­­gyász, hanem gyors- és teheráruként feladott küldemények, valamint az élő­küldemények hiány, sérülés és elveszés ellen való biztosítását is el fogja vál­lalni. Zvecsaj állomás megnyitása az áru­forgalomra. A Zagreb—susaki vonalon Dugaresa és Generalski Stol állomások között fekvő »Zvecsaj« állomást az élö­­állatforgalom kivitelével mindenféle áru- j forgalomra megnyitották. SHS—görög kereskedelmi szerződés. | Október hó 4-én fejezték be a kiküldött í jugoszláv és görög bizottságok a keres- j kedelmi szerződés megkötésére vonat- ! kozó tárgyalásokat. A szerződéseket ' akkor írják alá, ha a görög külügymi­niszter visszatér külföldi útjáról. Az uj szetnélydijszabás életbelépteté­se. A Lloyd titkári hivatala jelentette , már, hogy az uj személydijszabás min- j den valószinüség szerint 1928. év január ; hó 1-én lép életbe. Sikerült betekintést i nyernünk a díjszabásba, eszerint a gyors- és személyvonatok 1. kocsiosz­tályainak menetdijai mérsékeltetik. A megállapított uj menetdijakra nézve be­mutatunk néhány példát (a régi menet­dijak zárjelben vannak kitüntetve): 1- 10 km. 12-25, 875 ( 14 00, 10’50) 1 - 30 „ 36 75, 26 25 < 4J-00, 31 50) 51- 60 , 73-50, 52-50 ( 84-00, 63 00) 91—100 „ 12075, 86-25 (138 00, 103 50) 191— 00 . 236 00, 172-50 (276 00, 207 00) A gyorsvonatok II. és III. osztályú me- | netdijait mérsékelik a 11—15, 21—25 j km.-es távolságokban. Ezenkívül külön j menetdijak állapíttatnak meg a 31—35 j és 41—45 km.-es távolságokra úgy a j. gyors II. és III. osztályú, valamint a j személyvonat II., III. és IV. kocsiosz- \ táiyra, ezekre a relációkra eddig menet- , dijak megállapítva nem voltak. (Eddig a 31—40 és 41—50 km.-es távolságokra voltak a menetdijak megállapítva). Nagyon kényelmes és egy­szerű az Aspirin bevétele tabletták alakjában. Minden egyes tabletta súlya pontosan fél gramm (0,5 g). Könnyen és tisztán lehet zseb­­/) -. ben hordani és bevenni. Dobjuk be , íj 'ÍA egy pohár vizbe, I \j Jll 0,5 7 ebben gyorsan szél- I / esik. De valódi I f C' Aspirin-tabletták­f| jg nak kell lenni, az dm eredeti Bayer» ,iÉF csomagolásban. Becsből jelentik: Németország, Jugo­szlávia, Csehszlovákia, Ausztria, Ma­gyarország és Olaszország vasutainak delegátusai néhány hónap előtt konfe­renciát tartottak Marienbadban Ham­burg és Trieszt kikötőinek rivalizálása miatt. Amint ismeretes, a német és olasz vasutak valósággal licitáltak a kikötők­be irányuló tarifák terén, hogy igy Ham­burg, illetőleg Trieszt felé irányítsák a többi középeurópai államok tengeri for­galmát. Marienbadban végre Németor­szág és Olaszország között az év vé­géig provizórium jött létre. Egyben el­határozták, hogy októberben a fentebb felsorolt államok vasutainak delegátusai uj konferenciát tartanak Budapesten, amelyen Olaszország és Németország Rómából jelentik: A Rómában székelő nemzetközi mezőgazdasági intézet most ada ki statisztikáját a világ egyes álla­mainak búzaterméséről. A kimutatásból hiányzanak Franciaország, Jugoszlávia és Oroszország, amely államok termés­adatait más források alapján beillesz­tettük a kővetkező statisztikába és pe­dig Franciaországot magánbecslések, Jugoszláviáért a beogradi kereskedelmi kamara közlése és Szovjetoroszországét a népbiztosi hivatal adatat alapján. A római nemzetközi mezőgazdasági inté­zet ilyen módon kiegészített érdekes kimutatása, amelyből igy csupán Dánia, Románia és Észtország hiányzanak, a következőképen hangzik: A» állam eeve Bnrcrr-fi miTióaie eriK-i7.s Wmh Európa 1927-Dea lf*26-fcan 1921-254 Anglia 14.13 ii < 13.25 15.83 Ausztria 2.85 2.57 . 2.41 Belgium 3.36 3.48 3.59 Bulgária 12.18 11.18 8.55 Csehszlovákia 10.31 9.29 9.80 Finnország 0.24 0.25 0.20 Franciaország 80— 63.08 79.14 Görögország 3.62 3.04 2.56 Hollandia 1.48 1.49 1.69 Jugoszlávia 13.61 19.44 15.99 Lengyelország 12.86 12.81 11.99 Lettország 0.77 0.51 0.39 Bécsből jelentik: Oroszország felbe­csülhetetlen értékű műkincsek hazája volt a cárok idejében és a bolsevikiek, amikor uralomra kerültek» működésük­nek egyik legfontosabb részét ezeknek a műkincseknek az összeharácsolásában és elkótyavetyélésében látták. Tíz éve folyik már ez a végkiáru­­sitás, liléikül, hogy az ellopott műkincsek ál­lományát megtizedelhették volna. Az orosz műkincsek most ismét aktualitás­hoz jutottak itt Becsben. Nem kevesebb­ől van szó, mint arról, hogy a bolseviki kormány a rekvlrált tárgyakat Béesben akarja elárve­rezted. Bécs nagy zálogháza, a Dorotheum nagyarányú aukciók lebonyolításával is foglalkozik. Számos világhírű gyűjte­ményt árvereztek már el termeiben. A Dorotheum állami intézmény és benne az állam és Bécs város nagymértékben anyagilag is érdekelve van. Ügyes fez­öröknek sikerült a bolseviki kormány érdeklődését ráterelni a bécsi Dprothe­­uinra, amit most az árverezésénél annál szívesebben felhasználni kivan, ameny­­nyiben megkötik a végleges megállapodást és evvel véget vetnek Hamburg és Trieszt harcának. Amint értesülünk, a tervbe vett buda­pesti konferencia elmarad, mivel Német­ország nem hajlandó Olaszország idő­közben előterjesztett javaslatait elfo­gadni avval a megokolással, hogy a megállapodások a hollandiai kikötőket, Rotterdamot és Amsterdamot nem kö­tik, ezek a kikötők azonban a német ki­kötők számára nagy konkurrenciát je­lentenek. Ha az év végéig nem kerül sor mégis újabb eredményes tárgyalásokra, úgy a provizórium lejártával újból kiujul a harc Hamburg és Trieszt között Közép­­ettrópa kereskedelmi forgalmáért. Litvánia 1.31 1.14 1.02 Luxemburg 0.19 017 0.11 Malta 0.80 0.84 0.74 Magyarország 20.44 20.39 16.24 Németország 30.93 25.97 26.87 Norvégia 0.16 0.17 0.17 Olaszország 58.58 60.05 53.90 Oroszország 200.35 220.35 137.34 Portugália , 3.07 2.32 3.00 Spanyolország 40.53 39.90 38.76 Svájc 1.62 1.53 1.33 Svédország 3.04 3.36 2.89 Északamerika: Kanada 124.85 111.53 101.79 Észak. Egy. Áll 254.30 226.52 218.86 Mexikó 3.02 2.78 2.84 Ázsia: Brit-India 90.92 88.35 91.41 Japán 7.56 7.74 7.32 Korea 2.72 2.86 2.68 Szíria 3.47 3.22 2.44 Kina Az adatok hiányzanak Afrika: Algír 9— 6.41 7.27 Marokkó 6.75 4.40 5.39 Tunisz 1.50 3.55 2.24 Összesen: 1000.52 973.92 876.75 A kimutatásból hiányzanak Délafrika, Délatnerika és Ausztrália, szóval a déli világrészek, ahol tudvalevőleg télen arat­nak. A kimutatásból kitűnik, hogy a bú­zatermés emelkedőben van. az Oroszország és Anglia között fennálló feszült politikai viszony következtében az angol piactól, ameleyt eddig az árverezéseknél leginkább igénybe vett, visszavo­nulni akar. Londonon kívül ugyaii Berlinben is kí­sérletezett, az ottani aukciók azonban majdnem minden egyes esetben pörre! végződtek, míg itt Béesben, a Dorothe­­t.m állami jellegénél fogva, pörösküdés­­től aligha kell tartania. A bolsevikekkel való tárgyalások már előrehaladott stádiumban vannak, úgy hogy osztrák részről a végleges szerző­dés megkötése végett már ki is utazott egy bizottság Moszkvába. Az intézet igazgatója, Stadler udvari tanácsos és az intézet művészeti szakértője, Búbért kormánytanácsos, valamint Bécs egyik legnagyobb régiségkereskedő cégének a főnöke, már napok óta Moszkvában tar­tózkodnak. Egyelőre ötvenezer dollár értékű műkincset akarnak elárverezni a bé­csi Dorotheumban. Az óriási orosz birodalom minden részéből összeharácsolt műkincseket Moszkvában halmozták fel és bár azok. egy része úgy a »rekvirálásnál«, mint 1927 október 13 az azt követő hosszú hivatalos ut kü­lönböző állomásain »eltűnt« és az álla­mi muzeum állományát is kiegészítették belőlük, még mindig óriási, szinte felbe­csülhetetlen mennyiségit és értékű mű­kincs gyűlt össze, amelyből az osztrák bizottságnak a Béesben eladásra kerülő tárgyakat kiválogatnia kell. A bolsevikleknek pénzre van szüksé­gük. Az uj, nagy kölcsön, amelyre már évek óta várnak, amely egy kissé köny­­nyithetne az ország gazdasági válságán, még talán sohasem volt oly messze a megvalósulás stádiumától, mint épen most. A hadsereg fölszerelése és kiegészíté­se óriási összegeket emészt meg és a külföldi gyárak csakis arannyal való fi­zetés ellenében hajlandók szálllani. Ez készteti a bolsevikeket arra, hogy leg­nagyobb értékeiket elkótyavetyéljék. A bécsi közvélemény egy része nincsen túlságosan elragadtatva ettől az akció­tól, de az üzlet jónak Ígérkezik és igy az aggodalmak hamarosan elnémulnak. Az első árveréseket még az ősszel meg akarják tartani. A szovjetkincsek árverezése elé Becs­ben már nagy érdeklődéssel tekintenek és az akciónak bizonnyal nagy sikere lesz. Bürokratikus a bányák kommer­­ciaiizáiásároi szóló rendelet Az erdő és bányaügyi miniszer — mint ismeretes — törvényjavaslatot ké­szített a bányaipar komtnercizálásáról. A törvénytervezet, amelynek célja az ál­lami bányák rentábilissá étele, már a minisztertanács előtt fekszik. A törvény­­tervezet az állam összes bányáit »Álla­mi bányák« jogi személy elnevezés alatt gyűjti össze, amelyeknek vezetésére bü­rokratikus intézményt szervez, amely­ben a kereskedelmi érdekek csak igen kevéssé vannak képviselve. Az állami bányák bérbeadásának, il­letve eladásának kérdéséről inár ismétel­ten szó volt. Tekintettel az ehhez szük­séges hatalmas tőkékre, főleg külföldi érdekeltségek jöttek számításba. Ebben az irányban már ismételten folytak is tárgyalások, de azok nem ve­zettek eredményhez. Ezidöszerint az ál­lami bányák legnagyobb külföldi üz­leteit azok a vasércszállitások képe­zik, amelyeket a ljubijai (boszniai) bá­nyák exportálnak a witkowitzi vasmü­veknek. A ljubijai vaskohók hatszázezer tonna vasérc szállítására -vállalkoztak és a szállítást két éven belül kell telje­síteni. A szerződés rövidesen lejár, bár szó van arról, hogy a szerződést meg­újítják. Ebben az esetben azonban csak a termelés értékesítéséről van szó, mig! az állam továbbra is a bányák tulajdo-J uosa maradt. Ez a termelés, mint a töb-i bi jugoszláv bányáknál is, még lényege­sen fokozható volna. A fokozott terme­lés esetén a hazai és főleg a külföldi vasművek jöhetnének figyelembe. Ked­vezőtlenül befolyásolja a termelés érté­kesítését a drága fuvar. Szakkörök nyo­matékosan utalnak a kivitel olcsóbbodá­sa szempontjából a szaloniki-i kikötőn át való exportra. Különösen a macedó­niai vasércek szállításánál lehetne ezál­tal kedvező szállítási teltételek esetén nagy exportot elérni. Például a ntinicsi bányák 170 kilométerre vaunak Szalo- i nikitől. A vasúti vonal igen kedvező és a tengeri utón való szállítás igen olcsó volna. Szóba kerülhetne intenzív kivitel Danzingon keresztül Lengyelországba, illetve Felső-Sziléziába. Ez olyan terv, amelyen már régen dolgoznak. A terv kivitele attól függ, hogy versenyképesek lehetünk-e a svéd vasérccel szemben? A jugoszláv szénbányák erősen redu­kált árakkal dolgoznak és nagy nehéz­ségekkel küzdenek. Kivételt képeznek egyes bányák, mint például a trifailiak. Ezek is csak nagy kaloriaíartalmuk és házitüzelésre való alkalmasságuk miatt. Kedvező eredményt mutatnak fel a bori rézbányák. A rezet nagy mennyiségben exportálják Német- és Franciaországba. A hazai bányák sorsa a hazai ipar fej­lődésétől, a tőkeerős érdekeltségek rész­vételének mérvétől, technikai fejlesztés­től és modernizálástól, külföldi érdekelt­ségek bekapcsolódásától és a vállalatok koncentrációjától függ. Állandóan emetked k a világ búzatermése A világtermelés statisztikája Ötvenezer doll 'r értékű c íri ékszert árvereztél el a szovjet Becsben O z 'rik bízó *ts •'g megy Mo zkv xba a zzsrzödés megköt sére

Next

/
Oldalképek
Tartalom