Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-13 / 285. szám
4. oldal BÄCSMEGYEi NAPLÓ 1927. október 13. A guduricai egyházi háború a belacrkvai törvényszék előtt Wőber Péter plébános nyilatkozata Weber Péter supljajai római katholikus plébános azzal a sajtópörével kapcsolatban, amelyet Tetz János ellen indított, a következő nyilatkozat közlését kéri: Tekintetes Szerkesztőség! A »Bácsmegyei Napló« 1927. évi szeptember hó 29-ikén megjelent 271-ik számában cikket közölt a Tetz János ellen indított sajtóperem főtárgyalásáról, mire a sajtótörvény 26. és 27. §§-ai értelmében kérem alanti helyreigazításom közlését: Nem felel meg a valóságnak, hogy aluliiott »a délbánáti egyházi háború alkalmával tette nevét .ismertté«. Az én ügyemnek a délbánáti egyházi' háborúhoz semmi köze, hisz sajtóperemet a személyemet direkte ért különféle rágalmak miatt indítottam meg. Nem fedi a valóságot a cikknek az az állítása sem, mely szerint a bíróság előtt azt mondtam volna: »Ha a vádlott bocsánatot kér és megfizeti a költségeimet, megbocsátok«. Ellenben a tárgyalás elnökének békéltető felhívására ezt mondtam: »Nyilvános hivatalt látok el. A rágalmak újságokban jelentek meg. Ha visszavonja rágalmait azokban az újságokban, amelyekben támadó cikkei megjelentek, továbbá, ha viseli az összes eddig felmerült költségeket, hajlandó vagyok megbocsátani«. Dr. Zinner Miksa védő megjegyzését »Jézus Krisztus a megbocsátást a biblia szerint nem tette függővé a költségek megtérítésétől« a tárgyaláson nem hangzott el, különben azonnal megkapta volna a megfelelő választ. Az-egész vádirat ismertetése egyoldalú és azt a benyomást teszi rám, hogy a cikk írója nem volt tisztában azzal, hogy mit inkrimináltam, másképp nem Írhatott volna olyan lehetetlen dolgokat és nem keverhette volna össze olyan lehetetlen módon a vádiratban foglalt eseményeket, amint tette és szószevint idézte volna azokat az állításokat, amiket éppen inkrimináltam. így például nemezt inkrj. nfináltam, hogy a »szent sírban«> volt vászon elrejtve, hanem »az oltárban«. Es a hangsúly-, nem -a vásznon volt. hanem azon, hogy nekem erről tudomásom r.em volt. Azt sem inkrimináltam, hogy ez a vászon »a pap egyik közeli ismerősének a tulajdona volt«, hanem azt, hogy a vászon egy »« paphoz közelálló nőszemélyé* * volt stb. A cikkben közölt tanúvallomások sem estek úgy, mint ott le vannak Írva. így például Báhr Rudolf dr. kegyur nem vallotta azt, hogy »tudomása van arról, hogy tiz esztendő alatt mindössze csak egyszer volt választmányi gyűlés«. Kinn Bálint tanú sem vallotta, hogy »130 tagú küldöttség kereste fel a plébánost és kérte, hogy tekintsen el az orgonaadó kíméletlen, erőszakos behajtásától«. Ez az úgynevezett küldöttség ugyanis három évvel előbb a hitközség első orgonabeszerzési határozata alkalmával keresett fel. És igy tovább. A cikk néhány elferdítve hozott tanúvallomás' után a következőket tartalmazza; »Kihallgatta a biróság ezután Ring Anna, Specht Valentin, Scheer János, Glasz Anna, Rosenberger Valentin, Brunn László, Glasz Jakab, Hambek Ferenc, Bastius József, Stejer József, Stejer Erzsébet, Scheer József, Braun Auguszt, Kinn Emil, Lotári Jakab, Specht József, Laibach József, Ring Gáspár, Schiiszler Lipót, Lichtenberg József, Kunerfh Ignác, Guttmann Mihály és Scheer Róbert tanukat, kik valamennyien igazolták, hogy Tetz János cikkében igazat irt és a vádiratban inkriminált állítások a valóságnak megfelelnek«. Szóval itt a közvélemény előtt úgy van beállítva a dolog, hogy ezek a tanuk valamennyien nemcsak ellenem és Tetz János mellett vallottak, hanem igazolták is, hogy Tetz János cikkében igazat irt és az inkriminált állítások a valóságnak megfelelnek. Erre az állításra itt nincs más megjegyzésem, mint az, hogy fenti tanuk közül Glasz Annát, Stejer Józsefet, Stejer Erzsébetet és Scheer Józsefet a biróság ki sem hallgatta, tehát esek nein igazolhattak semmit, a többiek pedig nem igazolták az inkriminált állítások valóságát, ellenkezőleg Rosenberger Valentin, Braun László, Hambek Ferenc és Bastius József érdemben tanuk éppen az inkriminált állítások valótlanságát igazolták. Midőn jelen helyreigazításom közlését a törvény értelmében kérem, vagyok Slip!jaj?. 1027 október 9. kitűnő tisztelettel: Weber Péter plébános. Visszadobták a Tiszába egy öngyilkos bolttestét Elbúcsúzott a feleségétől és be’.eugroít a Tiszába ifjú Rózsa i erenc sztarakanjizsai gépin'ajdonos Sztarakanizsáról jelentik: Megrendítő öngyilkosság és annak borzalmas következményei foglalkoztatják Sztaraka* nissa lakosságát. Ifj. Rózsa Ferenc cséplőgéptulajdonos, aki lernt T’i súlyos anyagi gondokkal küzdött, október 1 -én a Tiszába ugrott és holttestét kedden fogták ki Szántán, előbb azonban Adorjánnál is kifogták a holttestet, de a babonás halászok visszadobták a vízbe. lij. Rózsa Ferenc gazdag ember volt még néhány év előtt. földje, cséplőgépe és más üzleti vállalkozása! voltak, az utóbbi időben azonban több anyagi, veszteség érte, vállalkozásai nem sikerültek és nyomasztó adósságainak terhe egyre nagyobbodott. Rozsa, aki egyébként is különc ember hírében állott, az 'ntobbL időben tel esen buskomor lett és többször emlegette, hogy öngyilkos lesz. Október 1-én ifjú Rózsa Ferenc elbúcsúzott felérésétől és kijelentette, hogy beleöli magát a Tiszába. Az asszony könyörgött férjének, de az nem hallgatott rá és elrohant. Rózsádé azonnal fér le után sietett, de már nem tudta utolérni s nem találta meg. Az asszony ekkor jelentést tett a rendőrségen, amely nyomban érintkezésbe lépett a tiszamenti községek elöljáróságaival. Kedden Szépián kifogták a holttestet és Rózsa Ferencné, aki azonnal Szentára utazott, a kifogott tetemben agnoszkálta férje holttestét. A holttestről a húst már teljesen lerágták a halak, de ruhájáról és fehérneműjéről felesége kétségtelenül ráismert. A holttest agnoszkálása után jelentés érkezett a sztarakaiiizsai rendőrséghez, hogy a hullát már október nyolcadikán kivetették a Tisza hullámai az adörjáni. . part mentén és ekkor egyik halász — valószimllesí babonából — a holttestet visszadobta a Tiszába. A felfeléntés ügyiben a rendőrség' megindította a nyomozást. A sžuboticai ügyészség rendeletére szerdán félboncoliák ifjú Rózsa György holttestét. A boncolásnál Szuboticáról dr. Nardini Hrvoje vizsgálóbíró, fíajies Bogdán ügyész, dr. Jeremies Risztó törvényszéki orvos és Nikolics jegyzőkönyvvezető voltak jelen, Szentáró! pedig Dudás Emi! bűnügyi kapitány és Beleszlin Bránkó dr. orvos. A boncolás során külső erőszak nyomát nem ‘találták a holttesten. A hatóságok megállapították, hogy a holttestet Pilisi Szilveszter adörjáni halász dobta vissza a Tiszába. A halász ellen a szuhoticai ügyészség megindította az eljárást. C ak udvariasan! A na di ssmmiiSszők kimsndia, hoiy i, apók csra't u trari?3 hangú hslyrebazitést köeiessk kfcz i ni Noviszadról jelentik:, A noviszadi semmitőszék fontos elvi döntést hozott, amennyiben kimondotta, hogy a lapok nem kötelesek udvariatlan hangú helyreigazításokat közzétenni. A Szomborban megjelenő Recs, amelynek dr. Maglics Cveía szombori ügyvéd a felelős szerkesztője, cikket irt Petrovics Nikola bácskimonnstori jegyzőről, aki a cikk megjelenése után dr. Maglics Cveto szerkesztőnek helyreigazító közleményt küldött. Dr. Maglics közzétette a helyreigazító nyilatkozatot, de kitörölte a nyilatkozat udvariatlan hangú részét. Petrovics Nikola jegyző emiatt feljelentette dr. Maglicsot, a szombori kerületi törvényszék azonban felmentette a szerkesztőt. A felmentő Ítéletet a noviszadi feiebbviteli biróság is helybenhagyta. A noviszadi semmitőszék elvetette Petrovics Nikola semmiségi panaszát és ítéletét azzal indokolta meg, hogy a helyreigazító közlemény udvariatlan hangú volt és a szerkesztő nem volt köteles azt eredeti formában lapiában közzétenni. Dr. Malenkovics Szvetolik noviszadi orvos a Szuboticán megjelenő Glasnikban 1926 julius 15-én sértő1 cikket irt dr. Hkovics-lvandékics Pál szuboticai kórházi igazgató-főorvosról, aki emiatt dr. Malenkovicsot beperelte. A szuboticai kerületi • törvényszék dr. Malenkovics : Szvetoiikot sajtó utján elkövetett becsületsértés miatt nyolc napi fogházra ítélte, de az ítélet végrehajtását felfüggesztette. A feiebbviteli biróság helybenhagyta az Ítéletet, a noviszadi semmitőszék pedig visszautasította a másodfokú biróság döntése ellen beadott semmiségi panaszt. Egy kritikus albumából Irin: Bazdcker A múlt héten ezen a helyen,a társaséletről irtain, amelyet már nem a szellemes társalgás tart fönn, hanem az olcsó vicc. Ez annyira igaz hogy a borura-derüre viccelődőt a közvélemény egyszerűen és röviden szellemes férfiúnak nevezi ki, mig az igazán szellemes ember erre az előléptetésre azt mondja: —- Jó vicc! # Szellemes hölgynek is könnyű lenni manapság. Ha bátran beszél a szexuális kérdésről, a nevén nevez meg mindent, amit a század elején szemérmesen körüliríak s férfiakkal olyan merész tónusban beszél, aminőt a nagymamája még a legjobb barátnőjével szemben se bátorkodott használni, akkor már esprit-t konstatálnak nála, egy-két kilogramot és »szellemes hölgy«-nek kiáltják ki. Az igazándi esprit persze olyan távol csillog ezektől a hochmodern és félmeztelen nőktől mint a Szinusz-csillag a Földtől. * Ha két nő küzd egy férfi' szerelméért, nem okvetlenül az lesz győztes, aki kacérabb köztük, hanem az aki okosabban kacér. ' # Hogy a nő elmés lehessen, férfinak is kell a társaságában lenni. A férfinak, hogy szellemes legyen, nincs szüksége nőtársaságra. Ez az oka. hogy sqk szellemes iró van és kevés nőiró, aki elmés. Ha ez utóbbiak nem íróasztal mellett, hanem egy férfi hátán imák a regényeiket, ezek nem volnának olyan unalmasok. * A férfi esprit-jét a nő elősegíti, a nőét a férfi előhívja. Férfiak is, hacsak nem akadémikusok, szellemesebbek nőtársaságban mint a kávéháziján vagy a hivatalukban — nők csakis akkor elmések, ha férfiakkal mulatnak. Ha Franciaországban azt mondják vagy írják valakiről, hogy »szellemes«, akkor ez vajmi keveset jelent., mert ott minden második ember ilyen. Még annyi dicséret se, mint ha.egyebbüt azzal jellemeznek egy polgártársát, hogy »jóravaló: ember«, mert hiszen fájdalom! —nem minden második ur jóravaló. Nálunk persze komoly dicsőítés, ha valakiről megállapítják, hogy szellemes férfiú, mert (fogadni merek), erre mifelénk még minden harmadik választópolgár se az. # Vannak javíthatatlan elméskedök — azok, akik ostobául szellemeskedtiek. Mert igy is lehet. * Annak az esprit-jét, aki azt véka alá rejti, szívesebben ismerik el, mint azét, aki azt szándékosan és tüntetőén ragyogtatj a. Mint ahogy nem helyes, ha a nő minden öröklött és becsületesen vagy amúgy szerzett ékszereit magára rakja, úgy az is megbosszulja magát, ha az elméskedni szerető férfi minden viccét és véb szellemi kincsét egyszerre viszi a vásárba, mind kirakatba teszi és teljes anzenáljával rukkol be a társaságba. Azok az apró cikkek, amelyekből a szellemesség boltja tartja fönn magát, csak »en detail« kelnek és »en gros« nem hozhatók forgalomba. * A nők nagyrabecsülik a szellemes férfiakat, de nem mernek feleségül menni. hozzájuk. Félnek a íelsőbbségüktöl s ezért úgynevezett okos embereket választanak házastársakul. akiknek könnyen túljárhatnak az eszükön. # Szellemes férfiak sokkal jobban mulatnak szeretetreméltó buta kis nőkkel, mint szellemes asszonyokkal Talán ez az oka, hogy olyan kevés szellemes nő van. Hát érdemes annak lenni? # Egy nőismerősöm megkívánta a Récamier-né dicsőségét és ismerősei számára megnyitotta a szalonját, de azzal a kikötéssel, hogy üres fecsegést ott nem tűr el s nála csak okosat vágj'' érdekeset szabad mondani A következmény az volt, hogjr a meghívottak gondo.san vigyáztak a nyelvükre, alig merték a szájukat kinyitni, a termekre ráült a kinoshalálos Csönd s csak nagynéha mondott valaki — valami ostobaságot Az úrasszony harmadik »juor«-jára már nem ment el senki és a Szellemesek Szalon-ja bezárult örökre Ugyanebben az időben egy másik urhölgy is megnyitotta a termeit, de azzal az óhajtással, hogy nála mindenki teljes fesztelenséggel nyilatkozzon mindenről és mindenkiről Ott aztán kitünően mulattak, szellemesen csevegtek, elmésen flörtöltek s ezt talán még most is megcselekszik, ha azóta meg nem haltak. (Ne tessék megijedni! — nem haltak meg. De hát a tanulságos meséket a régi jó bevált recept szerint igy szokás befejezni.) ie A nő azt a férfit tartja szellemesnek, akivel jól mulat, a férfi azt a nőt mondja elmésnek, akit megkívánt. * Nők egymás közt — a legötletesebbek se — nem képesek igazán elmésen társalogni. Ök, a jó lelkek, minden szellemi képességüket, tehát az esprit-jüket is, a férfiak számára raktározzák el. Ezek ellenben egymás közt is tudnak szellemesek lenni s akkor is bátran költekeznek ^ az ötleteik kincsesszekrényéből, amikor magukban vannak. Gondolják: jut is, marad is. Az okos nő a kacérságába tud el mésséget vegyíteni, az ostoba még kacérkodni se tud okosan, pedig ez az a fegyver, amelynek pótolni kei! nála a magasabb szellemi képességeket. A férfi tragikuma, hogjr a nő, aki szellemileg annyira inferiorisabb mint ő, az okosságával teszi őt rabjává.-- Nézd ezt a buta nőt — figyelmezteted egyszer engem valaki. — Ez a szellemi felsőbbségével uralkodik az ország egyik legokosabb államférfin fölött. A nő igazán nagyon buta volt, de geniálisan tudott kacérkodni.
