Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-11 / 283. szám

»327 október 11; RÄC8MEGYEI NAPLÓ o'đa' Ki gyilkolt? Az apa és fiú megölték szom­szédinkat egy barázda miatt A noviszadi semmitöszék szenzáció^ bűnügyben hirdette ki legfelsöbbfokou hozott Ítéletét. Tavaly, március hetedikén Ritisevó torontáli kis községben Kózsa Koszta. a _ község legvagyonosabb földbirtokosa fiával, Kózsa Jovánnal együtt megölte szomszédját: Lepedát Maii ja ugyancsak vagyonos földbirtokost, akivel évtizedek óta haragban éltek. A gyilkosság cgv alig félméteres barázda miatt történt, amely az évtizedeken át tartó halálos ellenségeskedés okozója is volt. Az öreg Kózsának és Lepedát Mari­jának közös udvaruk volt. A két köz­vetlen szomszéd az idők folyamán el akarta választani a közös udvart, de nem tudtak a .határvonalban megegyezni, mert Kózsa is, de Lepedát is másutt je­lölte ki az elválasztó határvonalat. Egyik sem akart engedni és emiatt gyű­lölködő ellenségeskedés támadt a szom­szédok között, akik nemcsak polgári pe­reket indítottak egymás ellen, de több­ször össze is verekedtek s ezek miatt kölcsönösen büntetőpereket indítottak egymás ellen. A múlt év március 7-ikén Lepedát, mint már előzőleg annyiszor, ismét ki akarta tűzni a két ellenséges szomszéd háza közé az elválasztó határvonalat, ásóval megjelent az udvarban és elkezd­te a határvonalat megásni. Alig kezdett hozzá, megjelent az udvarban Kózsa Koszta és fia Jován és átkiabáltak a szomszédhoz, hogy nem jó helyen ássa a határvonalat, mert azt beljebb kellene kitűzni Kózsa János ez alkalommal meg is fenyegette Lepedátot, hogyha megás­sa a szabálytalan határvonalat, akkor meglakol érte. Lepedát a fenyegetés ha­tása alatt abba is hagyta az ásást, de ugyanaznap délután újra megjelent az ásóval és hozzákezdett az ásáshoz. Kó­­zsáék többször kijöttek az udvarba és nézték, hogy a szomszéd mit csinál. Ké­sőbb azonban csak az öreg Kózsa jött ki és ekkor néhány revolverlövés dör­dült el az udvarban, Lepedát futni kez­dett, az öreg Kózsa utána és néhány perccel utóbb újabb lövések hangzottak el. Lepedát Matija az uccán a háza előtt összeesett és a revolverlövésektől talál­va meghalt. Kózsa Koszta és fia a holt­testet behozták az udvarba és otthagy­ták. A gyilkosságnak egy szemtanúja sem volt. A közben előhívott csendőrök letartóztatták Rózsát és flát. Az öreg bevallotta, hogy 6 lőtte le Lepedátot, de Lepedát előzetesen az ásóval megfenye­gette és ő csak önvédelemből nyúlt a gyilkos fegyverhez. Ellenben a fiának semmi része sincs. Fia azt vallotta, hogv csak a gyilkosság után jött ki az udvar­ra, de akkor már halva találta a szom­szédot. A belacrkvai kerületi törvényszék múlt évi május 16-án megtartott fötárgyaiá­­son 12—12 évi fegyházra Ítélte az öreg Rózsát és fiát és mindkettőt a szándé­kos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek, mert egy tanú azt vallotta, hogy a padlásablakból látta, hogy a fiú­nál is revolver volt. A vádlottak azt vi­tatták, hogy házukban csak egy revol­ver volt és azt az öreg sütötte el. A fő­­tárgyaláson több mint ötven tanút hall­gattak ki. ' A noviszadi felebbviteli bíróságnál dr. í Szekulics Milán noviszadi ügyvéd a bi­zonyítás kiegészítését kérte, mert a tény­állást nem látta tisztázottnak. Különösen a fiúról nem lett megállapítva, hogy a gyilkosságban szerepe lett volna. A fe­lebbviteli bíróság dr. Gyurgyev Boskó tanácsa múlt évi október hetedikén tár­gyalta a bűnügyet és helybenhagyta az j elsőfokú ítéletet, mely elleti dr. Szekulics | igen terjedelmes és jogilag alaposan megindokolt, semmiségi panasszal fordult i a sémmitőszékhez, mely megsemmisitet- | te az első és másodfokú Ítéleteket és! utasította a felebbviteli bíróságot, hogy j a védő által előterjesztett irányban foly­tassa le a vizsgálatot. Ez évi április hó j 4-én a felebbviteli bíróság újabb tárgya­lásán ki is hallgatta a véde'em tanúit, akik közül többen vallották, hogv Lepe­dőt a gyilkosságot megelőzőleg ásóval megfenyegette a vádlottat, sőt a tett napján azt mondotta, hogv aznap meg­ássa a mesgyét és vagy ö öli meg Ró­zsát, vagy az fogja őt megölni. A felebb­­viieii bíróság azonban nem találta a ki­hallgatott tanukat szavahihetőknek és újból 12—12 évi fegyházra Ítélte a két vádlottat. Dr. Szekulics semmiségi pa­nasza folytán a semmitöszék szeptember 28-án tárgyalta a szenzációs bűnügyet. Dr, Küpns'zarevics Mihály föállamiigyész alapos jogi érveléssel a két alsófoku íté­let ! ■ hagyását kérte. Dr. Szekulics Miliő szemben védőbeszédben éle­sen támadta az ítéletnek főleg Kózsa Jó­váírna vonatkozó részét. A semmitöszék az Ítélethozatalt október nyolcadikéra halasztotta. Szombaton hirdette ki a semmi tőszék Ítéletét, melyben elfogadta a védőnek a bűntett kvalifikálásra és a büntetés ki­szabására vonatkozó álláspontját és a cselekményt erős felindulásban elköve­tett emberölésnek minősítette és a bün­tetés kimérésénél alkalmazta az enyhítő szakaszt és Kózsa Koszta büntetését 12 évről hat évre. Kózsa Jován 12 évi í házra szótó büntetését három évi i: házra szállította le. Kinevezték a szuboticai uj igazgatóságát Megszűnt a kormánybiztosság — A miniszter megsemmisítette Brkics György igazgató félj Hegesztését Négy hónapi femiáiliás után hétfőn megszűnt a szuboticai rrtunkásbiztositó­­pénztárnál a kormány biztosság: a szo­ciálpolitikai minisztérium ismét igazgató­ságot és íelügyelőbizottságot fievezett ki a munkásbiztositó élére. Manojlovics Dusán főispánhoz hétfőn érkezett meg a szociálpolitikai miniszter rendeletc, amellyel Bajics Péter miniszteri biztost fel­menti állásától, egyuttal kinevezi az igazgatóság tagjaivá a munkások és munkaadók hat-hat képviselőjét. A munkások részéről Beslin Nenad banktisztviselő, Bulyovcsics Béla nyom­dász, Babin Milorad szentai malom­munkás, Osztojics Miíivoj sztaribecseji cipész, Maries Isza lakatos és Szalma Károly asztalos, a munkaadók részé­ről pedig Szkalics Szteván kovács, Gá­bor Béla gyáros, Gyeimis Gábor keres­kedő, Brancsics Milos borbély, Prcsics Kálmán cipész és Vászics Péter lakatos lettek az igazgatóság tagjai. A feliigye­­löbizotfságba a következőket nevezte ki a minisztérium: Veliinirov Dusán szta­ribecseji épitőmunkás, Higel Ernő bank­­tisztviselő és Milodánovics Martin laka­tosmunkás, továbbá Jakobcsics Imre J bankigazgató, Polyákovics Mártin sza-! bó és Nityin Milivoj szuboticai fűszer-! kereskedő. Ugyanazzaf a rendeletével a miniszter megsemmisítette Bajics kormánybiztosnak a személyi ügyek­ben hozott minden határozatát, amelyek nem a törvényeken alapultak. Erre az intézkedésre többek között fö­­képen Brkics György munkásbiztositó­­pénztári igazgató jogtalan felfüggeszté­se adott okot. A kormánybiztos ugyanis, mint annakidején jelentettük, Brkics igazgatót a múlt héten felfüggesztette állásától, a tisztviselötörvénynek arra a pontjára .hivatkozva, amely szerint bűn­vádi eljárás alatt levő tisztviselő eltá­­volitandó a szolgálatból. Ennek a fel­függesztésnek előzménye az volt, hogy a pénztár egyik fegyelmi utón elitéit tisztviselője, Plavsics Lázár valamilyen váddal feljelentést tett a rendőrségnél Brkics igazgató ellen, aki akkor éppen a klenovniki munkásszanatórium meg­nyitásán és a pénztári igazgatók orszá­gos konferenciáján vett részt. A távol­levő igazgatót a kormánybiztos azon­nal felfüggesztette, noha ehhez hiány­zott a.z alap, a jogerős bűnvádi eljárás. Kirrer Béla, a távollevő igazgató he­lyettese, azonnal levélben értesítette a váratlan intézkedésről Brkics Györgyöt, aki azonban csak most érkezett haza hivatalos kiküldetéséről, azonban most már magát a miniszteri rendeletet kapta meg, amely megsemmisíti a felfüggesztést. A rendelet értelmében a főispán érte­sítette Bajics Pétert a kormánybiztosi állástól való felmentéséről és az igazga­tóság, valamint a felügyelőbizottság uj tagjait a kinevezésről. Brkics György igazgató kedd délelőtt tiz órára hívta össze az újonnan kinevezett igazgató­ság alákulógyülését, amelyen meg fog­ják választani az elnököt. A junius tize­dikén feloszlatott régi igazgatóság he­lyébe ezzel uj igazgatótestület került a szuboticai munkásbiztosi tópénztár élére, amely ugyan még mindig nem ä tagok által megválasztott önkormányzati tes­tület, de a négyhónapos komesszáriátus megszűntével ismét közelebb hozta a normális állapotokhoz az intézmény ad­minisztrációját. Nem nyitották ki a csődbejutott Kreditna Banka szombori fiókját Törvényhozási intézkedés szükséges a betétesek érdekeinek megvédelmezésére Szomborból jelentik: Ami a csődbeju­­j tott beogradi szombori Kreditna Banka I üzletvitele körül történt, szinte parati- I csolóan kényszerit arra, hogy erélyes , törvényhozási intézkedések tétessenek meg a betétesek érdekeinek és vagyoná­nak védelmére. A kereskedelmi élet sza­badságát senki megsérteni nem kívánja s ha valaki azt hiszi, hogy a nacionalista jelszavak, vagy valamelyik politikai cso­porthoz való tartozás alkalmas arra. hogy ezen az alapon bankot alapítson, le­gyen joga ezt megkísérelni, azonban a törvény teljes szigorának kell lesújtani arra, aki a befolyását, összeköttetéseit s jóhiszemű emberek hiszékenységét ki­használja s könnyelműen elspekulálja a mások pénzét. Még nem tudni, hogy kapnak-e egyál­talán valamit vissza a Kreditna Banka betétesei, az is nagyon bizonytalan, iiogy ha ugyan egyáltalában kapnak valamit, mikor jutnak a pénzükhöz a be­tétesek, az azonban kétségtelen, hogy az a szegény jóhiszemű ember, aki a Ze­­maljska Kreditna Banka-ra bízta a pén­zét, teljesen ártatlan abban, hogy a húsz millió betétet kezelő pénzintézet vezető­sége kénytelen volt a pénzintézet ellen csődöt kérni. Az sem lehet vitás, hogy a hatóságok és közintézmények a Kreditna Bankánál elhelyezett s ott elveszett be­téteit valamiképp pótolni kell s hogy emiatt mindannyian károsodunk. Ezzel j szemben vajmi kevés vigasz, hogy eset- j leg azok is károsodnak, akik, mint igaz-j gatók, igazgatósági tagok és vezetők a ! pénzintézet élén állottak. Egy-egy bank-j bukás kihat az egész országrész gazda­sági helyzetére, módot kell tehát adni arra, hogy azokat, akik akár mulasztás­sal, hanyagsággal, vagy nemtörődöm­séggel hozzájárultak a bank tonkrejutá­­sához, a vádlottak padján feleljenek ezért. Mindez természetesen nem igen vi­gasztalja már a károsultakat, de legalább j a jövőre nézve némileg gátat vet a köny­­nyelmü bankgrundoiásoknak. . ‘ A Kreditna Banka csődügyében vasár- I nap és hétfőn semmiféle lényeges moz­­j zanat nem merült'fel. A betétesek egy része bizakodott ab­ban, hogy hétfőn, úgy, amint a bank egy kifüggesztett hirdetésben tudtuladta, újból megnyílnak a szombori bank helyi­­: ségei. Ez azonban nem történt meg. A vörösbetűs cédula, amely azt adja tud­tuk hogy a bankot újra megnyitják, még mindig ott lóg az ablakban, s a betéte­sek elkeseredetten olvassák órákon át azt a pár sort s nézik a lezárt redőnyö­ket, amelyek vigasztalan ellentmondás­ban vannak, a bank igazgatóságának hirdetésével. A betétesek, különösen a vidéki be­tétesek, még egyre érkeznek Szomborba, abban a reményben, hogy ott valami pozitív hírt kapnak, hogy mi lesz a pén­zükkel. Megállapítható, hogy a bank­bukás következtében Vrbasz és Odzsaci lakói négy-ötmillió dinárt veszítenek, a szivdei betétesek másfélmilliót, a cserven­­kaiak egymilliót s négymillióra teszik a baranyai betétesek kárát is. Az amugyis súlyos gazdasági helyzetben újból sok száz ember lett földönfutóvá. A Kreditna Banka iránti határtalan bizalomra jellemző, hogy például egy Csurcsics nevű sziváci kisgazda, eladta a földjét s a vételárat, százötvenezer dinárt kamatmentes betétként helyezte el a Kreditna Bankánál. Kijelentette, hogy nem kér kamatot, csak azt akarja bizto­sítani, hogy ha újra földet vesz, aka­­dálynélkül megkapja a pénzét. Egész vagyonából most nem maradt más, mint egy értéktelen betétkönyv. Szivácon és Cservenkán arra a hírre, hogy a bank helyzete megrendült, már három hó­nappal ezelőtt, mintegy 950.000 dinár be­tétet mondtak fel. Azonban egyetlen be­tétes sem kapott vissza semmit, a bank különböző ürügyek alatt halogatta a ki­fizetést. A sziváci és cservenkai betétesek most még abban mreénykednek, hogy a régi Szivác—cservenkei takarékpénztár volt I igazgatóságát lehet kötelezni, hogy té­­! rltse meg a szenvedett károkat Ezt a ! kis jóhirü pénzintézetet is magába ol­vasztotta a Kreditna Banka, a kereske­delmi miniszter azonban állítólag nem hagyta jóvá a fúziót s igy a régi intézet jogilag még mindig fennáll. Hogy ebből I a jogi komplikációból származik-e va­­! kuni előny a betétesekre, az még nagyon j kérdéses. Setyerov Szlávkó dr. a bank bukásának okairól A szombori Kreditna Banka bukásá­val kapcsolatban dr. Setyerov Szlávkó orszáfegyülési képviselő a következő nyilatkozat közlésére kért fel bennün­ket: — Nem vagyok tagja a Kreditna Ban­ka igazgatóságának, mert tisztségemről már korábban lemondtam és lemondáso­mat a törvényszéken is bejelentettem. Nem vettem részt ennek a banknak megalapításában, engem 1926 elején vá­lasztottak meg az igazgatóság tagjává, de hat hónap elmúltával lemondtam. A bank bukása onnan ered. hogy az igaz­gatóság tagjainak többsége egy kon­zorcium tagja is volt és mint ilyenek, egyidejűk« adósai és hitelezői is voltak­­a banknaK. Ez az ügy azonban még 1922-től datálódik és nekem ebhez sem­mi közöm és felelősséget nem vállalok. Valótlan az az állítás, hogy nekem a banktól hasznom volt, nekem csak ká­rom volt az egész rövid szereplés­ből is. SzalHüiHaíaH üßdvenc iaiállozíHieli! jL Budapest legszebb család! szállója ARIaON-SZÁJLlLO Budapest, VI., Paulay Eda-uee 52. r.z , Mg I az Andrássy-ut és Oktogon-tér ! Uzv • Jm közelében — Telefon 145-0-. Központi fütés.fflrdSszobák,bide - i AÍérsí kelt árak 1 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom