Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-08 / 280. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1927 október 8. Csa'omázásl háború Noviszadon Radikálisok és dsmokraták harca a Ounapart csatornázásának kérdésében Noviszadról jelentik: A szerdán dél­után megtartott városi közgyűlésen a városi mérnöki hivatal javaslatot tett a Dunapart csatornázásának elkészítésére és erre kétszázötvenezer dinár hitelt kért. A közgyűlés radikálispárti többsé­ge az indítványt elutasította és úgy ha­tározott, hogy a Dunapart csatornázásá­nak kérdését nem veszi ki a tervbevett általános csatornázási komplexusból, hanem azt a noveniberi közgyűlésen — az uj képviselőtestület — tárgyalja le. A közgyűlésen a demokraíapárti bi­zottsági tagok követelték, hogy a Duna­part csatornázásáról külön határozza­nak, főleg azért, mert a dunapárti egészségügyi palotában levő gyermek- i polikünika csatorna hiányában nem használhatja a gyermekfürdőket. A közgyűlés határozata erős sajtó­kampányra adott okot és a közgyűlési határozatot egyesek úgy igyekeznek be­állítani, mintha a radikálispárti többség­nek nem lett volna meg a kellő kultur­­érzéke eziránt a fontos kérdés iránt. Megkérdeztük dr. Aradszki Mita kiszé­lesített városi tanácstagot, aki a köz­gyűlésen a halasztó indítványt megtette, hogy milyen szempontok vezették indít­ványának megtételénél. Dr. Aradszki Mita a következőket mondotta: — Mindenekelőtt nem tartottuk ildo­mosnak és megengedhetőnek, hogy ilyen nagyfontosságu kérdést, amely mégis egynegyed millió dinár megterheléssel jár, az utolsó óráit élő kiszélesített vá­rosi tanács, közvetlen a községi válasz­tások előtt határozza cl. Ezt már az uj autonómiának kell eldöntenie és mi nem hozhattunk olyan határozatot, amely a néhány hét múlva örökünkbe lépő uj tör­­(vényhatósági bizottságot kötelezné. lEzenkivül nem tartjuk helyesnek, hogy akkor, amikor a város már hónapokkal ezelőtt kiírta és november közepén már le is jár az az árlejtés, amely százmillió dinár költséggel az egész város .vízveze­téki és csatornázási li^lóz^t sorsa íeie-tt dönt, hogy az utolsó óráit élő régi kép­viselőtestület kiszakítson esv kis részt . és azt lássa el csatornázással. Az újon­nan megválasztott képviselőtestület ra­dikálispárti tagjai követelni fogják ennek a további halasztást nem tűrő intézmény sürgős megvalósítását. Az egész elégedetlenség onnan szár­mazik, hogy. egyesek olcsón szereztek telkeket a Dunaparton és ezek nem akar­nak várni, mig a város csatornázása el-A pásztor lr’a: Iff. Hegedűi téá.dor Astor erős érvekkel bebizonyította fe­leségének. hogy modern ember részére ma már szükséges az életbiztosítás, lá­tod, én biztosítottam magamat tízezer fontra, amelyet ha meghalok. kézhez kapsz azonnal. Ezt te is tedd meg. Té rtem . vársz a bn'álomr-a és te is tudod, hogy én nem spekulálok a tiedre. De ez egy kölcsönös biztosítás. Ezzel hogy úgy mondjam, egymásnak tartozunk!« Az asszony végre engedett a rábeszélésnek és ő is bebiz’.osiiotta az életét tízezer fontra, amely halála, .esetén férjét illeti. Egy-két év múlt c! eközben. Astor. aki azelőtt rendes életű ember volt, be­­sodródott egy mula.ó társaságba és a dolog vége ..az lett, hogy a kártya úrrá leit felette. A dolog vége az lett. hogy saját vagyonát tc'jesen e'pucolta és vé gül ő is az asszonyéból élt. Ettől kezdve a régi. kedélyes házaséiet eltűnt közöt­tük és a veszekedések napirenden ’vol­tak. Történt, hogy Asíor nagyobb össze­get vesztett amelynek rendezésére há­rom havi haladékot kért és kapott. Na­pokig nagyon rosszkedvű volt. de aztán egy reggel azzal lep‘.c meg feleségét, hogy megígérte neki, hogy nem kártyá­zik. csak arra kérte őt. hogy legyen eb­ben segítségére, még pedig azáltal, hogy elutaznak valahová innen, hogy így a helytől is megszabaduljanak, amely meg­­szokottságával uralkodik rajta. Az asz szony beleegyezett férje kívánságába és útra keltek. Egy ideig nagyobb városok­ban Időztek, de aztán a férfi unszolni kezdte az asszonyt; »Menjünk ki a vá­rosból, ki a szabadba, a nagy természet­be.« készül. Ezzel szemben a Slánabarán, a Darányi-telepen a kövezet hiánya miatt nem tudnak iskolába járni. Ez fontosabb, mint a fürdő kérdése, amikor Novisza­don nagyszerű ártéző fürdő van, ahol ideiglenesen meglehet füröszteni a gye­rekeket. Tiltakozunk az ellen, hogy ki­zárólag ebből a szempontból elhalasztott kérdést most a választás előtt tudatosan a radikális pár ellen használja fel bárki. A pénzügyigazgatóság szigorúan eiienírzi a szuboticai városi adóhivatalt Október 14-én ül össze a III. osztályú kereseti adófe'szó'a nHsi b’zoltság A harmadosztályú kereseti adókiveté­sek elleni felszólamlások letárgyalása végett Szuboticán 14-ikén, pénteken ül össze a ielszólamlási bizottság. A pénz­ügyigazgatóság 7. számú hivatalszobá­­jábati fogja tartani tárgyalásait a bizott­ság, amelynek elnöke dr. Miladinovics Radivoj királyi közjegyző. A kincstári előadó tisztjét Gyarmati Iván pénzügy­igazgatósági tisztviselő tölti be a feiszó­­lamlási bizottságnál. Most érkezett meg a szuboticai kerü­leti pénzügyigazgatósághoz dr. Marko­­vies Bogdán pénzügyminiszter legújabb szigorú adóbehajtási rendeleté, amelyet a Bácsmegyei Napló már ismertetett. Minthogy a rendelet a legerélyesebb formában közli, hogy a lanyha adóbe­fizetésekért az illetékes pénzügyi hiva­talok vezetőit fogják felelősségre vonni és kötelességévé teszi a pénzügyigaz­gatóságoknak, hogy a községi és városi adóhivatalok tevékenységét is szorgal­mazzák, a szuboticai pénzügyigazgató­ság már gondoskodott arról, hogy a rendeletnek ebben a tekintetben is eleget tegyen. Csütörtökön Svúbics Szvetozár pénz­ügyigazgató intézkedett arról, hogy Szu­­botica város adóhivatalának adóbehaj­tási ténykedése a pénzügyminiszter kí­vánságához képest ellenőrzés alá kerül­jön. A pénzügyigazgató Gyarmati Ivánt bizta meg a városi adóhivatal ellenőrzé­sével, aki csaknem állandó felügyeletet fog gyakorolni, arra vigyázva, hogy a város elég energikusan és minden kímé­let nélkül hajtsa be az adókat. összegű végrehajtási és késedelmi költséget is fizettessenek vele. A többség megadta a felhatalmazást a tanácsnak. Eaután még a városerdei vendég­­lőbér'et árverési jegyzőkönyvét, Mar­­kovics Cyuka irodatiszt és Schön Manó városi írnok nyugdíjaztatási kérvényét hagyta jóvá a kiszélesített tanács, majd a közgyűlést a polgár­mester berekesztette. Ezzel a kine­vezett városi közgyűlés nyolcéves fennállás után végleg megszűnt, hogy helyet adjon a választott vá­rosatyáknak. Ä szuboticai kiszélesített tanács hattyúdala •• Ötszázezer dináros kö'cson fe.véíelét szavazta meg a kine­ve e't tagok u’o!só közgyűlése Szubotica város kiszélesített ta­nácsa csütörtökön délelőtt közgyű­lést tartott, amely egyúttal a kineve­zett közgyűlés utolsó ülésezése volt, mert legközelebb már a községi vá­lasztáson megválasztandó uj képvi­­se’őtcstület fog összeülni. Talán en­nek tulajdonítható, hogy meglehető­sen lanyha érdeklődés nyilvánult meg a közgyűlés, iránt és a kiszé'esi­­tett tanács hattyúdala, százhúsz ta­nácstag részvételével, alig fél óra ala.tt véget is ért.. Hét pont szerepéit a közgyűlés tárgyéorozafám á váro­si tanácsnak mind a két javaslatát a közgyűlés elfogadta. Matiojíovics Dusán főispán nyitot­ta meg a közgyűlést, később dr. Szti­­pics Károly polgármester vette át az elnöklést. A napirend első pontjaként dr. Rafajlovics Milos tisztifőügyész, a távollevő főjegyző helyett, elter­jesztette a községi választásra kikül­dendő választási bizottsági elnökök, Szerencsés idejük volt. A nap sütött a lég tiszta volt, a barométer emelke­dett, vihar tehát nem volt esedékes és így nekivághattak a turista utaknak Egész uj életet kezdtek. A szállodából már reggel három órakor utrakeltek, de csak este jöttek haza. Ide. az alpesi szál­lóba kézbesítettek Astornak egy sür­gönyt. mely teljesen feldúlta: »A határ­idő közéledik. Fize.ned kell!« Feleségé­nek nem szóit, egy napig tépelődött és aztán egy nagy. hosszú kirándulást készített elő, amely két napig tart és szabadban, menházban kell aludni, sza­kadékon átkelni és amely már nagy ve­szélyes ut, nem pedig puszta mul­­laíság. Másnap korán reggel pedig feleségé­vel elindult a nagy hegyi útra. Vezető­jük ment elől. Délre felértek az eisö menedékházhoz, amely nagyszerű helyre volt építve. Mély szakadék mellé, kiálló csúcsra, kilátása uralta a környéket. A másik hegyoldal úgy négy kilométer tá­volban volt légirányban és amint bera­gyogta a nap, csodaszép képet adott fü­vei borított hajlataival, melyen magános pásztor legeltette nyáját. Astor figyel­mesen körülnézett a menedékház körül és látta a szakadékok mélységét. A ve­zető mellettük állott és magyarázta a környéket, a hegyeket, az asszony elme­rült a táj vizsgálatában, minden ügyei­mé arra irányult. Mikor a sziklaoldal leg­veszélyesebb helyén állottak, a vezető ezt mondta: »Kihozom a távcsövet!« Azzal a menedékiiáz felé indult. Astor ebben a pillanatban fölkapta feleségét és egy szempillantás alatt ledobta a mély­ségbe. Az asszony sikoltoft. Astor pe­dig a menedékiiáz felé rohant: — Jaj! jaj! Lecsúszott. lezuhant! Mire a vezető előjött, már csak a bc­tagok és helyettesek névsorát. Nyolc­­száztiz név követte egymást, há­romszorosa a kinevezendő funkcio­náriusok számának. A közgyűlés el­fogadta a névsort és ezek közül a főispán felterjesztésére a belügymi­nisztérium fogja kinevezni a novem­ber hatodiki választások vezetőit. Vita nélkül szavazta meg a köz­gyűlés az iparostanonciskolai beira­­íási dijak leszállítását és az iskola­­adó felemelését. Az egyetlen felszó­lalás .abhor, a javaslathoz történt, amelyben a városi tanács felhatal­mazást kért ötszázezer dináros köl­csön felvételére. Itngy a bíróság által a Szent Teréz plébánia javára meg­ítéli követelést kifizethesse. A javas­lat ellen Raniszavljevics István bor­bély szólalt fel. Dr. Szíípics Károly polgármester kijelentette, hogy a kölcsönre azért van szükség, hogy a város a kitűzött határidőben telje­síthesse kötelességét, nehogy nagy­A bácsaksá'i F kste Kúz A községi ksp/issfčt jclTle' etjyhan il­la t áilást fo fal. e y tan r iilokz.alas okokból la t-n: álhatyaz se c l?n Bácsalmásról jelentik: Érdekes hatá­rozatot hozott legutóbb Bácsalmás köz­ség képviselőtestülete. Horváth Jenőt, a bácsalmási állami polgári isko-la tanár­ját minden különösebb ok és előzetes vizsgálat nélkül áthelyezték Gyomára. Az áthelyezés az egész községben kínos feltűnést keltett, mert Horváth kiváló pedogógus, tanítványai nagyon szeretik és a községben közbecsülésben áll. Az áthelyezés előzményeire rávilágít Petrekanics Antal volt főjegyzőnek a képviselőtestületben elmondott interpel­lációja. Petrekanics elmondotta, hogy Horváth tanárnak az a bűne, hogy meg­védte az állami polgári érdekeit a zár­dái iskola túlkapásai ellen. Ezért a ta­nárt megfenyegették, hogy vigyázzon, mert Kalocsa megteszi ellene a megtorló lépéseket. Az egész ügy olyan, mintha a Fekete Kéz uralkodna Bácsalmáson és senki se lehet biztos abban, hogy holnap nem töri-e ki a nyakát. Bdránybőrbe bujt farkas dolgozik és ha a nép egy­szer meglátja ezt az aknamunkát és rá­jön a valóságra, akkor ez a szellem el­tűnik, mint a kámfor. Javasolta, hogy intézzen a képviselő­­testület egy panaszkérvényt a kultusz­miniszterhez, ezeknek a vtsszáságoknak a kivizsgálására, Horváth tanár áthe­lyezésének felfüggesztésére és kérje fel a képviselőtestületet a kérvény átadá­sára és annak pártolására a kerület kép­viselőjét, dr. Alföldy Bélát. A képviselőtestület egyhangú, lelkes éljenzéssel fogadta el Petrekanics Antal indítványát. Majd Alföldy Béla infor­málta a képviselőtestületet és elmondot­ta, hogy egyizben már interveniált eb­ben az ügyben a közoktatási miniszté­riumban, de csak annyit tudott meg, hogy az áthelyezést maga a miniszter rendelte cl állott szerencsétlenséget láthatta és As­tor kiabálását hallgatta: — Mi lesz vele ott? Jaj, szegény! Astor könnyek közt kérdezte a veze­tőtől : — Maga azt hiszi, hogy meghalt? A vezető a fejével intett: — Az biztos! Astor erre szedelőzni kezdett és lefelé indult, hogy visszatérjen a szállodába. Mikor leértek, nagy Sírást csapott, se­gítő expedíciót rendezet:, hogy felkeres­se feleségét, ebben mindenki segédkezett, neki. meg is találták az asszonyt a sza­kadék mélyén, halva. Astor most sür­gönyt küldőit a biztosító társaságnak. A társaság ügynökét azonnal kiren­delte a szerencsét'enség színhelyére és apróra elmondotta az esetet. Mialatt a vezető bement a menedék házba, azala.t lezuhant az asszony. Az ügynök nagy lélekbúvár volt és neki Astor lénye nem tetszett, de azért most nem szólt a hely­színen semmit, hanem visszautazott az intézet székhelyére és ott jelentésében kifejtette, hogy neki úgy tűnik fel. hogy itt nem egyszerű szerencstéienségről van szó, hanem egy agyafúrt hitvesgyilkos­ságról. Astor hiába sürgette a tízezer fontot, de a társaság nem utalta ki, az­zal érvelt, hogy nekik nem tiszta az ügy, rejtélyes ez a haláleset. Erre Astor port indított a társaság ellen. A por nagy port vert fel az egész világon, de külö­nösen Svájcban. Nemcsak a lapok fog­lalkoztak ezzel nap-nap mellett, de a kö­zönség, a sétálók, a kávéházak és sön­­tések vendégei is arról beszéltek: Hogy Astor megölte-e a feleségét, vagy csak a biztosító társaság egy újfajta fogása ez a vád. hogy ne keljen fizetni. Bizonyíték nem volt semmi, de semmi a bíróság ke­zében. Mindenki kiváncsi volt, hogy ol dódhatik ez meg. Astort elítélni nem le­hetett puszta föltevésre, hogy adósságai kifizetése végett ölte meg feleségét, ha pedig el nem ítélik, akkor a biztosító társaságnak fizetni kell. Ősz volt ez időtájban és a hegyolda­lakról lehajtották a nyájakat és a pász­torok. kik öt hónapig elzárva az embe­rektől és egymástól, a hegyekben éltek, most lejöttek a völgybe és bekerültek a városba. így történt, hogy egy pásztor csön­desen üldögélt a söntésben és iszogatta sörét, mikor hallottá, hogy nagy vita és fogadás folyik arra, hogy Astor meg­ölte-e a feleségét, vagy sem Lalgatózni kezdett, figyelt és azután összegezte a dolgot: »Igen. ő emlékszik, jitlius. 19-én volt. Szép idő, a menedékházni! hárem embert láto.t, nézte őket a tuló hegy­oldalról és látta, begy az egyik gyes mozdulatot tesz és ledobja a mag?.;'«! társát.« Odalépett a vitázókhez, aztán a vállára tette a kezét az egyik foga­dónak: — Ón fog nyerni, uram! En láttam a dogot! Egy félóra múlva az egész Város tudta a pásztor tanuságtételét és a biz­tositó társaság ügyvédje, másnap kérte a bírót, hogy hallgassák ki a gyilkosság egyetlen szemtanúját. Es a pásztor igy vallott: — Esküszöm hitemre, hogy láttam a túlsó hegyről, hegy julius 19-én a mere-' dékház három utasa közül az egyik ölbe kapta a másikat, aztán a sarokfordu'ó­­nál ledobta a mélybe. Astor elsápadt. »Láttál* és eltakarta arcát. A láthalattan szál e-ejét érezte niPgje'enni maga előtt. A uör ezzel el­dőlt. Astort letartóztatták és húsz évet kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom