Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-08 / 280. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1927 október 8. Csa'omázásl háború Noviszadon Radikálisok és dsmokraták harca a Ounapart csatornázásának kérdésében Noviszadról jelentik: A szerdán délután megtartott városi közgyűlésen a városi mérnöki hivatal javaslatot tett a Dunapart csatornázásának elkészítésére és erre kétszázötvenezer dinár hitelt kért. A közgyűlés radikálispárti többsége az indítványt elutasította és úgy határozott, hogy a Dunapart csatornázásának kérdését nem veszi ki a tervbevett általános csatornázási komplexusból, hanem azt a noveniberi közgyűlésen — az uj képviselőtestület — tárgyalja le. A közgyűlésen a demokraíapárti bizottsági tagok követelték, hogy a Dunapart csatornázásáról külön határozzanak, főleg azért, mert a dunapárti egészségügyi palotában levő gyermek- i polikünika csatorna hiányában nem használhatja a gyermekfürdőket. A közgyűlés határozata erős sajtókampányra adott okot és a közgyűlési határozatot egyesek úgy igyekeznek beállítani, mintha a radikálispárti többségnek nem lett volna meg a kellő kulturérzéke eziránt a fontos kérdés iránt. Megkérdeztük dr. Aradszki Mita kiszélesített városi tanácstagot, aki a közgyűlésen a halasztó indítványt megtette, hogy milyen szempontok vezették indítványának megtételénél. Dr. Aradszki Mita a következőket mondotta: — Mindenekelőtt nem tartottuk ildomosnak és megengedhetőnek, hogy ilyen nagyfontosságu kérdést, amely mégis egynegyed millió dinár megterheléssel jár, az utolsó óráit élő kiszélesített városi tanács, közvetlen a községi választások előtt határozza cl. Ezt már az uj autonómiának kell eldöntenie és mi nem hozhattunk olyan határozatot, amely a néhány hét múlva örökünkbe lépő uj tör(vényhatósági bizottságot kötelezné. lEzenkivül nem tartjuk helyesnek, hogy akkor, amikor a város már hónapokkal ezelőtt kiírta és november közepén már le is jár az az árlejtés, amely százmillió dinár költséggel az egész város .vízvezetéki és csatornázási li^lóz^t sorsa íeie-tt dönt, hogy az utolsó óráit élő régi képviselőtestület kiszakítson esv kis részt . és azt lássa el csatornázással. Az újonnan megválasztott képviselőtestület radikálispárti tagjai követelni fogják ennek a további halasztást nem tűrő intézmény sürgős megvalósítását. Az egész elégedetlenség onnan származik, hogy. egyesek olcsón szereztek telkeket a Dunaparton és ezek nem akarnak várni, mig a város csatornázása el-A pásztor lr’a: Iff. Hegedűi téá.dor Astor erős érvekkel bebizonyította feleségének. hogy modern ember részére ma már szükséges az életbiztosítás, látod, én biztosítottam magamat tízezer fontra, amelyet ha meghalok. kézhez kapsz azonnal. Ezt te is tedd meg. Té rtem . vársz a bn'álomr-a és te is tudod, hogy én nem spekulálok a tiedre. De ez egy kölcsönös biztosítás. Ezzel hogy úgy mondjam, egymásnak tartozunk!« Az asszony végre engedett a rábeszélésnek és ő is bebiz’.osiiotta az életét tízezer fontra, amely halála, .esetén férjét illeti. Egy-két év múlt c! eközben. Astor. aki azelőtt rendes életű ember volt, besodródott egy mula.ó társaságba és a dolog vége ..az lett, hogy a kártya úrrá leit felette. A dolog vége az lett. hogy saját vagyonát tc'jesen e'pucolta és vé gül ő is az asszonyéból élt. Ettől kezdve a régi. kedélyes házaséiet eltűnt közöttük és a veszekedések napirenden ’voltak. Történt, hogy Asíor nagyobb összeget vesztett amelynek rendezésére három havi haladékot kért és kapott. Napokig nagyon rosszkedvű volt. de aztán egy reggel azzal lep‘.c meg feleségét, hogy megígérte neki, hogy nem kártyázik. csak arra kérte őt. hogy legyen ebben segítségére, még pedig azáltal, hogy elutaznak valahová innen, hogy így a helytől is megszabaduljanak, amely megszokottságával uralkodik rajta. Az asz szony beleegyezett férje kívánságába és útra keltek. Egy ideig nagyobb városokban Időztek, de aztán a férfi unszolni kezdte az asszonyt; »Menjünk ki a városból, ki a szabadba, a nagy természetbe.« készül. Ezzel szemben a Slánabarán, a Darányi-telepen a kövezet hiánya miatt nem tudnak iskolába járni. Ez fontosabb, mint a fürdő kérdése, amikor Noviszadon nagyszerű ártéző fürdő van, ahol ideiglenesen meglehet füröszteni a gyerekeket. Tiltakozunk az ellen, hogy kizárólag ebből a szempontból elhalasztott kérdést most a választás előtt tudatosan a radikális pár ellen használja fel bárki. A pénzügyigazgatóság szigorúan eiienírzi a szuboticai városi adóhivatalt Október 14-én ül össze a III. osztályú kereseti adófe'szó'a nHsi b’zoltság A harmadosztályú kereseti adókivetések elleni felszólamlások letárgyalása végett Szuboticán 14-ikén, pénteken ül össze a ielszólamlási bizottság. A pénzügyigazgatóság 7. számú hivatalszobájábati fogja tartani tárgyalásait a bizottság, amelynek elnöke dr. Miladinovics Radivoj királyi közjegyző. A kincstári előadó tisztjét Gyarmati Iván pénzügyigazgatósági tisztviselő tölti be a feiszólamlási bizottságnál. Most érkezett meg a szuboticai kerületi pénzügyigazgatósághoz dr. Markovies Bogdán pénzügyminiszter legújabb szigorú adóbehajtási rendeleté, amelyet a Bácsmegyei Napló már ismertetett. Minthogy a rendelet a legerélyesebb formában közli, hogy a lanyha adóbefizetésekért az illetékes pénzügyi hivatalok vezetőit fogják felelősségre vonni és kötelességévé teszi a pénzügyigazgatóságoknak, hogy a községi és városi adóhivatalok tevékenységét is szorgalmazzák, a szuboticai pénzügyigazgatóság már gondoskodott arról, hogy a rendeletnek ebben a tekintetben is eleget tegyen. Csütörtökön Svúbics Szvetozár pénzügyigazgató intézkedett arról, hogy Szubotica város adóhivatalának adóbehajtási ténykedése a pénzügyminiszter kívánságához képest ellenőrzés alá kerüljön. A pénzügyigazgató Gyarmati Ivánt bizta meg a városi adóhivatal ellenőrzésével, aki csaknem állandó felügyeletet fog gyakorolni, arra vigyázva, hogy a város elég energikusan és minden kímélet nélkül hajtsa be az adókat. összegű végrehajtási és késedelmi költséget is fizettessenek vele. A többség megadta a felhatalmazást a tanácsnak. Eaután még a városerdei vendéglőbér'et árverési jegyzőkönyvét, Markovics Cyuka irodatiszt és Schön Manó városi írnok nyugdíjaztatási kérvényét hagyta jóvá a kiszélesített tanács, majd a közgyűlést a polgármester berekesztette. Ezzel a kinevezett városi közgyűlés nyolcéves fennállás után végleg megszűnt, hogy helyet adjon a választott városatyáknak. Ä szuboticai kiszélesített tanács hattyúdala •• Ötszázezer dináros kö'cson fe.véíelét szavazta meg a kineve e't tagok u’o!só közgyűlése Szubotica város kiszélesített tanácsa csütörtökön délelőtt közgyűlést tartott, amely egyúttal a kinevezett közgyűlés utolsó ülésezése volt, mert legközelebb már a községi választáson megválasztandó uj képvise’őtcstület fog összeülni. Talán ennek tulajdonítható, hogy meglehetősen lanyha érdeklődés nyilvánult meg a közgyűlés, iránt és a kiszé'esitett tanács hattyúdala, százhúsz tanácstag részvételével, alig fél óra ala.tt véget is ért.. Hét pont szerepéit a közgyűlés tárgyéorozafám á városi tanácsnak mind a két javaslatát a közgyűlés elfogadta. Matiojíovics Dusán főispán nyitotta meg a közgyűlést, később dr. Sztipics Károly polgármester vette át az elnöklést. A napirend első pontjaként dr. Rafajlovics Milos tisztifőügyész, a távollevő főjegyző helyett, elterjesztette a községi választásra kiküldendő választási bizottsági elnökök, Szerencsés idejük volt. A nap sütött a lég tiszta volt, a barométer emelkedett, vihar tehát nem volt esedékes és így nekivághattak a turista utaknak Egész uj életet kezdtek. A szállodából már reggel három órakor utrakeltek, de csak este jöttek haza. Ide. az alpesi szállóba kézbesítettek Astornak egy sürgönyt. mely teljesen feldúlta: »A határidő közéledik. Fize.ned kell!« Feleségének nem szóit, egy napig tépelődött és aztán egy nagy. hosszú kirándulást készített elő, amely két napig tart és szabadban, menházban kell aludni, szakadékon átkelni és amely már nagy veszélyes ut, nem pedig puszta mullaíság. Másnap korán reggel pedig feleségével elindult a nagy hegyi útra. Vezetőjük ment elől. Délre felértek az eisö menedékházhoz, amely nagyszerű helyre volt építve. Mély szakadék mellé, kiálló csúcsra, kilátása uralta a környéket. A másik hegyoldal úgy négy kilométer távolban volt légirányban és amint beragyogta a nap, csodaszép képet adott füvei borított hajlataival, melyen magános pásztor legeltette nyáját. Astor figyelmesen körülnézett a menedékház körül és látta a szakadékok mélységét. A vezető mellettük állott és magyarázta a környéket, a hegyeket, az asszony elmerült a táj vizsgálatában, minden ügyeimé arra irányult. Mikor a sziklaoldal legveszélyesebb helyén állottak, a vezető ezt mondta: »Kihozom a távcsövet!« Azzal a menedékiiáz felé indult. Astor ebben a pillanatban fölkapta feleségét és egy szempillantás alatt ledobta a mélységbe. Az asszony sikoltoft. Astor pedig a menedékiiáz felé rohant: — Jaj! jaj! Lecsúszott. lezuhant! Mire a vezető előjött, már csak a bctagok és helyettesek névsorát. Nyolcszáztiz név követte egymást, háromszorosa a kinevezendő funkcionáriusok számának. A közgyűlés elfogadta a névsort és ezek közül a főispán felterjesztésére a belügyminisztérium fogja kinevezni a november hatodiki választások vezetőit. Vita nélkül szavazta meg a közgyűlés az iparostanonciskolai beiraíási dijak leszállítását és az iskolaadó felemelését. Az egyetlen felszólalás .abhor, a javaslathoz történt, amelyben a városi tanács felhatalmazást kért ötszázezer dináros kölcsön felvételére. Itngy a bíróság által a Szent Teréz plébánia javára megítéli követelést kifizethesse. A javaslat ellen Raniszavljevics István borbély szólalt fel. Dr. Szíípics Károly polgármester kijelentette, hogy a kölcsönre azért van szükség, hogy a város a kitűzött határidőben teljesíthesse kötelességét, nehogy nagyA bácsaksá'i F kste Kúz A községi ksp/issfčt jclTle' etjyhan illa t áilást fo fal. e y tan r iilokz.alas okokból la t-n: álhatyaz se c l?n Bácsalmásról jelentik: Érdekes határozatot hozott legutóbb Bácsalmás község képviselőtestülete. Horváth Jenőt, a bácsalmási állami polgári isko-la tanárját minden különösebb ok és előzetes vizsgálat nélkül áthelyezték Gyomára. Az áthelyezés az egész községben kínos feltűnést keltett, mert Horváth kiváló pedogógus, tanítványai nagyon szeretik és a községben közbecsülésben áll. Az áthelyezés előzményeire rávilágít Petrekanics Antal volt főjegyzőnek a képviselőtestületben elmondott interpellációja. Petrekanics elmondotta, hogy Horváth tanárnak az a bűne, hogy megvédte az állami polgári érdekeit a zárdái iskola túlkapásai ellen. Ezért a tanárt megfenyegették, hogy vigyázzon, mert Kalocsa megteszi ellene a megtorló lépéseket. Az egész ügy olyan, mintha a Fekete Kéz uralkodna Bácsalmáson és senki se lehet biztos abban, hogy holnap nem töri-e ki a nyakát. Bdránybőrbe bujt farkas dolgozik és ha a nép egyszer meglátja ezt az aknamunkát és rájön a valóságra, akkor ez a szellem eltűnik, mint a kámfor. Javasolta, hogy intézzen a képviselőtestület egy panaszkérvényt a kultuszminiszterhez, ezeknek a vtsszáságoknak a kivizsgálására, Horváth tanár áthelyezésének felfüggesztésére és kérje fel a képviselőtestületet a kérvény átadására és annak pártolására a kerület képviselőjét, dr. Alföldy Bélát. A képviselőtestület egyhangú, lelkes éljenzéssel fogadta el Petrekanics Antal indítványát. Majd Alföldy Béla informálta a képviselőtestületet és elmondotta, hogy egyizben már interveniált ebben az ügyben a közoktatási minisztériumban, de csak annyit tudott meg, hogy az áthelyezést maga a miniszter rendelte cl állott szerencsétlenséget láthatta és Astor kiabálását hallgatta: — Mi lesz vele ott? Jaj, szegény! Astor könnyek közt kérdezte a vezetőtől : — Maga azt hiszi, hogy meghalt? A vezető a fejével intett: — Az biztos! Astor erre szedelőzni kezdett és lefelé indult, hogy visszatérjen a szállodába. Mikor leértek, nagy Sírást csapott, segítő expedíciót rendezet:, hogy felkeresse feleségét, ebben mindenki segédkezett, neki. meg is találták az asszonyt a szakadék mélyén, halva. Astor most sürgönyt küldőit a biztosító társaságnak. A társaság ügynökét azonnal kirendelte a szerencsét'enség színhelyére és apróra elmondotta az esetet. Mialatt a vezető bement a menedék házba, azala.t lezuhant az asszony. Az ügynök nagy lélekbúvár volt és neki Astor lénye nem tetszett, de azért most nem szólt a helyszínen semmit, hanem visszautazott az intézet székhelyére és ott jelentésében kifejtette, hogy neki úgy tűnik fel. hogy itt nem egyszerű szerencstéienségről van szó, hanem egy agyafúrt hitvesgyilkosságról. Astor hiába sürgette a tízezer fontot, de a társaság nem utalta ki, azzal érvelt, hogy nekik nem tiszta az ügy, rejtélyes ez a haláleset. Erre Astor port indított a társaság ellen. A por nagy port vert fel az egész világon, de különösen Svájcban. Nemcsak a lapok foglalkoztak ezzel nap-nap mellett, de a közönség, a sétálók, a kávéházak és söntések vendégei is arról beszéltek: Hogy Astor megölte-e a feleségét, vagy csak a biztosító társaság egy újfajta fogása ez a vád. hogy ne keljen fizetni. Bizonyíték nem volt semmi, de semmi a bíróság kezében. Mindenki kiváncsi volt, hogy ol dódhatik ez meg. Astort elítélni nem lehetett puszta föltevésre, hogy adósságai kifizetése végett ölte meg feleségét, ha pedig el nem ítélik, akkor a biztosító társaságnak fizetni kell. Ősz volt ez időtájban és a hegyoldalakról lehajtották a nyájakat és a pásztorok. kik öt hónapig elzárva az emberektől és egymástól, a hegyekben éltek, most lejöttek a völgybe és bekerültek a városba. így történt, hogy egy pásztor csöndesen üldögélt a söntésben és iszogatta sörét, mikor hallottá, hogy nagy vita és fogadás folyik arra, hogy Astor megölte-e a feleségét, vagy sem Lalgatózni kezdett, figyelt és azután összegezte a dolgot: »Igen. ő emlékszik, jitlius. 19-én volt. Szép idő, a menedékházni! hárem embert láto.t, nézte őket a tuló hegyoldalról és látta, begy az egyik gyes mozdulatot tesz és ledobja a mag?.;'«! társát.« Odalépett a vitázókhez, aztán a vállára tette a kezét az egyik fogadónak: — Ón fog nyerni, uram! En láttam a dogot! Egy félóra múlva az egész Város tudta a pásztor tanuságtételét és a biztositó társaság ügyvédje, másnap kérte a bírót, hogy hallgassák ki a gyilkosság egyetlen szemtanúját. Es a pásztor igy vallott: — Esküszöm hitemre, hogy láttam a túlsó hegyről, hegy julius 19-én a mere-' dékház három utasa közül az egyik ölbe kapta a másikat, aztán a sarokfordu'ónál ledobta a mélybe. Astor elsápadt. »Láttál* és eltakarta arcát. A láthalattan szál e-ejét érezte niPgje'enni maga előtt. A uör ezzel eldőlt. Astort letartóztatták és húsz évet kapott.