Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-04 / 246. szám

24. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927 szeptember 4 ORVOSI DOLGOK —at)— Szőllőkiira Most van itt az ideje. Lassankint jött divatba, de ma már világszerte rende­lik az orvosok és »ajánlják« egymás­nak a betegek. Előkelő fürdőhelyeken is nagy népszerűségnek örvend a kelle­metlennek éppen nem mondható szőlő­­kúra. A fürdőorvos, ha már semmiféle betegséget se tud találni a nyaraló für­dővendégnél, akkor szőlökurát ir elő. Ez semmi szin alatt sem árthat. Ha so­vány az illető, akkor hetenkint ellenőr­gyának megfelelően kétszerannyit eszik, mint különben szokott. A citromkurák teljesen hatástalanok fogyókúránál és a »fogyás« kizárólag beképzelésen múlik. A szölőkura természetesen hizókurára is alkalmas, ha a bőséges tömő diéta és fekvőkura mellett még sok szőlőt is ete­tünk a beteggel. Azt talán mondanunk se kell, hogy a szőlőt alaposan mossuk meg és kellő rágás után a magot és héjat ne nyeljük le.'A kúra alatt tartózkodjunk nehéz és zsíros ételektől, véres húsoktól, sava­nyú salátáktól, kerüljük az alkoholos italokat, főként a sört. Savanyu szőlő gyomor és bélbántal­­makat okozhat, de megtámadhatja a fo­gakat és a száj nyálkahártyáját is. (MJ látja, hogy Sión leányai, akik dölyfösek, illegnek, kacsingatnak, csörgőkkel jár­nak, egykor meg fognak bűnhődni í így fenyegeti meg őket: — Az Ur majd levágja hajatokat, mez­telenül küld el benneteket. Szent Pál a korinthusiakboz intézeti levelében azokról a nőkről beszél, akik a templomban illetlen ruhában jelennek meg. Majd ezt mondja: — Annak a nőnek, aki nem fátyoloz­za el magát kellőleg, ie kell vágni a haját. masam* TERE-FERE zik, hogy mennyit hízik a kúra alatt, ha pedig kövér, akkor aggódva lesik a fo­gyását! A legjobb: a középút. Ne for­szírozzuk a túlzásba menő »egyenes vo­nalakat«, de óvjuk magunkat az elhája­­sodástól. Megállapítást nyert, hogy a tulsovány ság és a tulkövérség egyformán rövidí­tik meg az életet. A rendkívüli soványság az esetek túl­nyomó többségében lappangós tuberku­lózis következménye, de megbetegedhe­tik a gyomor is a hiányos táplálkozás folytán, ami viszont újabb soványodást von maga után. Elhizottságnál a szív és az erek részéről fenyegeti veszély az életet, azonfelül a rekesz magas állása nehéz légzést, idült légcsőhurutot von­hat maga után. A szölőkura a régi orvosok közked­velt gyógymódja volt és csak a vitami­nok felfedezése óta alkalmazzák foko­zottabb mértékben. A szőlőnedvnek specifikus gyógyha­­tása nincs. A gyógyeredmények a szőlő magas vitamin és cukortartalmának tud­hat. be. Az érett szőlő tápértéke je­lentékeny: cukortartalma tizenöt és har­mincöt százalék között ingadozik. Emel­lett egy százalék fehérjeanyagot is tar­talmaz. Bélrenyheségben, emésztési zavarok­kal küzdő, főleg neuraszténiás betegek­nek ajánlják első sorban a szőlökurát. A szőlő csak kiegészítője a megfelelő di­étás étrendnek. A szőlő mennyiségét a beteg gyomrának teherbírásához mér­ten szabjuk meg. Az adagot rendsze­rint napi egy kilónál kezdjük és felme­hetünk három kilóig is. A napi szőlő­­adagot három egyenlő részre osszuk fel. Az első harmadot egy órával a reggeli előtt, a másodikat az ebéd, a harmadikat egy órával a vacsora előtt fogyassza el a beteg. Karlsbadban az epéköves betegekkel is végeztetnek szőlökurát. Hogy epekő­nél a hatás a bélmüködés szabályozá­sával, az epehajtással, avagy a vitami­nok köoldó és kőképzést gátló hatásá­val függ össze, még nincs bebizonyítva. A világhírű fürdőhelyek közül: Bozen, Arco, Vöslau, Pöstyén, Wiesbaden, Por­­toroze. Roncegno, Split és Zára azok, ahol előszeretettel alkalmazzák a szőlő­­kúrát. A szölőkura köszvényes és veseba­jos betegeknél is hatásos lehet, mint «kímélő kúra«. Egészséges gyomru egyéneknél a szőlő mennyiséget fokoza­tosan napi öt kilóra is emelhetjük, A legnagyobb sikert azonban elhízot­taknál, gutaütésre hajlamos egyéneknél várhatunk a szőlőkurától. Fogyókúránál természetesen a szőlő helyettesíti a fő­étkezéseket is. Három napig nem kap mást a fogyókúrás, mint napi másfélki­ló szőlőt és kiegészitésiil körülbelül har­minc deka sovány húst és kevés retket. Egy napi rendes diéta után újabb három napos szőlődiéta következik. Fokozott testmozgás csak elősegíti a kúra hatá­sosságát. Az Oertel-ié\e folyadékelvonó szom­­luságkurának csak annyi hatása van, hogy a kellemetlen izzadás megszűnik és az elhízott beteg könnyebben mozog. A laikusok között nagyon divatozik a citromkura is. Kétségbeesett kövér höl­gyek öt, tiz, sőt husz(!( citromot is megesznek naponta, csakhogy fogyja­nak. Persze emellett bőségesen táplál­koznak. Sültekből dupla adagot fogyasz­tanak el, de előbb gondosan citromlével csurgatnak le minden falatot, ügy va­gyunk ezzel, mint az elhájasodott spor­tolóval: szorgalmasan úszik, evez, gya­logol, sportol, de azután fokozott étvá­-BS­ÁHatok a moziban. Berlinben kísérle­tet tettek arra vonatkozólag, hogy az állatok hogyan viselkednek a moziban, hogyan reagálnak a filmre, melyen szin­tén állatokat látnak. Ami a gramofont illeti, minden állat észreveszi, a hangok iránt egyik se közönyös. Máskép van a mozival, minthogv sok állat szeme csak másodrendű, a látási ingerek nem hat­nak rájuk közvetlenül. A kutyákkal való kísérlet majdnem semmi eredménnyel sem járt. Szentber­náthegyieket, farkaskutyákat. uszkáro­kat. patkánvdogókat vittek a moziba és még sok más fájtát, bemutattak nekik egy kutya-filmet, de a mozgó alakok iránt semminémü érdeklődést sem tanú­sítottak. Csak egy tacskó rontott _ neki a filmnek, megszagolta, aztán közönyö­sen gazdájához ballagott s többé a füle­­botját se mozgatta. Ezzel ellentétben az élesszemü macs­kákat valósággal íölizgatta az a film, melyen kutyákat, madarakat, más álla­tokat láttak. Egvik macska óriás ug­rással a film felé iramodott, hogy lete­­ritse vélt ellenségeit. Másképen viselkedtek a baromfiak: a ludak, kacsák, csirkék, galambok. Alig törődtek vele. A szabadban élő mada­rak. a szarkák, ölvvek. vörösbegyek, foglyok bíráló szemmel szemlélték a filmet. Leginkább hatott az éii mada­rakra. akik szinte emberi kíváncsiság­gal nézték végig a lepergő jeleneteket, ami érthető is. hiszen szemük a fény iránt rendkívül érzékeny. Egv bagoly kétszer is neki rebbent a vászonnak. Az énekes madarak egyszerűen fél­tek. Teljesen közönyösnek mutatkoztak a rágcsálók. Csak egy mókus izgett­­mozgott türelmetlenül, mikor megpillan­totta a bokrok között a menyétet. A csúszómászók, kígyók, békák a legyek s az egyéb rovarok láttára fölfigyeltek, pislogtak, közeledni akartak a filmhez. Érdekes, hogv a halak az első pilla­natban érdeklődő szemmel követték az eseményeket, de aztán ugv úsztak víz­tartályukban. mintha mit sem látnának. Unták az ügyet. Egyébként ezzel az alkalommal is — hallgattak. Hogy köszönjünk a török nőknek? A mai Törökországban csöndes, de mély­reható forradalmi változások mutatkoz­nak: az évezredek óta szunnyadó euró­pai műveltségtől, szokásoktól idegenke­dő török lélek az uitörökök mozgalmá­ra ocsúdni kezdett, de csak most megy át a változás borzongásán, hidegrázá­sán. Arról beszélnek például, hogy ábránd­jaink regényes városát. Konstantiná­polyi. melynek emléke mélyen bele van ágyazva mindenkinek az álomvilágába, legközelebb átkeresztelik — akár Szent Pétervárt. melyből Lenin grád lett. akár Krisztiániát, melyet most Oslónak hív­nak — és Kemal basáról Kemaliának nevezik el. Még egv fogas kérdés foglalkoztatja a kemalista köztársaságot: hogyan kell köszönni a török nőknek? A régi szertartásmesterek szerint rossz ízlésre vallott az. ha valaki az uccán jelt adott, hogy fölismeri egvik hölgyis­merősét. még. akkor is. ha az illető nő már túl volt az első fiatalságon. Az _uj­­törökök uralkodása ideién is érvényben votak ezek a szabálvok. Ha két barát találkozott egymással az uccán s az egyik véletlenül a feleségével ment, ak­kor a másiknak tettetnie kellett, hogy nem ismeri föl se barátiát. se feleségét. Később lépésről-lénésre haladt a for­radalmi újítás. A barátok már megáll­tak Pár szót váltottak egymással, de a nő — mintha észre se venné őket — félreállt. Ezért ötlik föl most a kérdés, hogv a fátyolok végkép lehullottak a női arcok­ról, vájjon üdvözölni kell-e a nőt az uc­cán s hogyan kell üdvözölni. Sokan, a régi török köszönés mellett foglalnak állást, mely abból áll. hogy megérintjük homlokunkat. szájunkat, szivünket, jelezve, hogy az illető emlé­két eszünkben tartjuk, szájunkkal hir­detjük és szivünkbe zárjuk. Mások a kézfogás mellett törnek lándzsát, nagy propagandát csinálnak az érdekében. A maradiak leszerelésére azt hozzák föl érvül, hogy a kézfogás régi török szokás volt, az idők során azonban el­felejtődött, divatját múlta. * Ujjlenyomatok. Most hagyta el a saj­tót Luigi Lusticucci könyve, mely az ujjlenyomatok történetéről szól s erre a tárgyra vonatkozólag rengeteg történeti anyagot hord össze. Az ujjlenyomatok használata a büntetőjogban tudvalevő­leg döntő jelentőségű, ui korszakot nyi­tó. Nincs két ember, kinek egyforma volna az ujjlenyomata. Különös azonban, h-ogy ezt a régiek is tiidták. A Brittish Muzeum meg a tran­­silvar.iai egyetemi muzeum együttesenjl kutatórait küldött Caldeába s itt 1925'. februárjában a Búr Sui király által 4100, évvel ezelőtt épített falban egv másik kezdetleges falat fedezett föl. Ezen a fa­lon semmi fölirást sem leltek, de tüze-, tesebb megfigyelés után rájöttek arra, hogy két élesen körülirt ujjlenyomat van rajta, mely az agyagba mélyen bé-1 lesüppedt. A falat az Ur dinasztia első királyai* kezdték építeni, akik Krisztus előtt 2800-ban uralkodtak. Ennélfogva az itt ta'álható ui ilenvomatok a legrégibbek­nek tekinthetők. Egyébként az ujjlenyo­matot már 1200 évvel ezelőtt is hasz­nálták a koreaiak, arabok, törökök. Ko­reában az ujjlenyomat rabszolgakeres­kedésnél a rabszolga személyazonossá­gának fölismerésére szolgált. ezért a rabszloga a szerződés alá köteles __ volt oda nyomni az ujját, melvet előzőleg valami színes folyadékba mártott. Szerepe akadt az ujjlenyomatoknak a válásokkor is. Ez hitelesítette végkép_ az okmányt. Taiho törvénye szerint (Krisz­tus után 707-ben) a férjek tartoztak ujjlenyomatukat átadni azoknak az asz­­szonyoknak, akiktől elváltak. A párisi zálogházról. A párisi zálog­házat sok költő énekelte meg komolyan tréfásan is. Nagynéninek nevezi a ötödik kiníorna-páiyázal A legutóbbi kintorna-pályázatra olyan nagy mennyiségű pályamunka érkezett be, hogy feltételezzük, hogy a közönség még nem fogyott ki az ötletekből, ezért ötödször is pályázatot hirdetünk az alább közölt négy képhez írandó ötletes és a képhez alkalmazkodó viccekre. A pá­lyamunkákat legkésőbb csütörtökig kell beküldeni, mert a később érkező pályá­zatokat nem vehetjük figyelembe, úgy­szintén érvénytelenek azok a viccek, melyek közszájon forognak és melyeket többen beküldenek. VFjjt 3$ H. is. nép, kedves rokonnak, aki a legnagyobb bajok idején segít az ínségeseken. A mai zálogház azonban íeilődött. Más mint századokkal ezelőtt, vagy csak a háborút megelőző években is. Hajdan a Mont de Pietén szerény, köténves asz­­szonyok álldogáltak, kik valamelyik há­zi Szerszámukat. családi ékszerüket csapták be, hogy két-három frankot kap­janak értük, szóval a legszegényebbek, a munkások, proletárok, akiknek a zá­logház alkalmi hitelezőjük volt. Ma a helyezi merőben más. Csupa uriasan öltözött, jótársaságbeli hölgy várakozik itten, hogy fölajánlja a nagy­néninek a gyöngynyakláncokat, a szik­rázó ékszereket, a vagyont érő bundá­kat. A férfiak kerékpárokat, gépkocsikat hoznak ide. Különösen az ' autó a sok, úgy hogy a zálogház újabban garázst építtetett, mely kétszáz autót fogadhat magába. Már nem győzi fölvenni a zá­logba helyezendő autókat, Ki is hirdet­ték, hogy naponta csak harminc autóra adhatnak kölcsön pénzt, f A próféták és a rövidhaj. Nem szabad gondolni arra, hogy a rövid hajnak min­dig akkora becsülete volt. mint a mai időkben. A haj: ősi jelkép, a szépség lobogója, a hatalom, gazdagság, erő jelzője. Az ősnépeknél ma ’is nagy becsben van. A biblia számos helyén arról tanúsko­dik, hogy mélységes megaláztatás, szé­gyen volt mind ä férfinak, mind a nő­nek, ha elvesztette ezt az ékességét. Ézsajás próféta a jóslatok könyvében Síisíl Ili. IV. T^'iÖnCÍ. A múltkori kintorna-pályázat nyerte­sei közöljék pontos címüket, hogy ré­szükre, a könyvjutalmat elküldhessük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom