Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-04 / 246. szám

18. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. szeptember 4 tartomány s a még szebb város Ausztria rabságában maradt, amig csak a Világtörténet és Sadowa föl nem szabaditötta. Elolvasván a régi esetet, a tanul­sága elbusitott ugyan, de érthetővé is tette előttem a közömbösséget s a néha szinte ellenséges magatar­tást, amelyet sokan a szellem mun­kásai s a géniusz alkotásai iránt tanúsítanak. Ha egy nagy eszme, egy óhajtott eszmény, egy ország felszabadítása idegen járom alól nem tudja a lel­kesedés tüzét föléleszteni a gazda­godnál, vájjon egy kulturális pro­bléma képes lesz-e érdeklődést kel­teni az írástudóknál és olvasnisze­­retőknél, akiknek legnagyobb része még csak nem is gazdag? Találunk-e ezer embert, aki kisebb összeget, mint egy napilap előfizetési ára, aki 240 dinárt szívesen vagy »becsület­ből« hajlandó áldozni évenkint azért, hogy ebben az országrészben né­­hánnyal több magyar irás jelenhes­sen meg bizonyságául a fajunk élet­revalóságának, vezető elméink hi­­vatottságának s a vajdasági magyar közönség műveltségének és művelő­dési vágyának? (N. B. A pénzükért könyveket kapnak). Törődik-e majd ezer ember (ötszázezer magyar kö­zül!) azzal, vájjon a magyar írónak itt van-e kenyere ma és lesz-e enni­valója holnap? Itt is azt mondják-e majd, hogy »elég nekünk a magunk baja, még a másokéval is foglalkoz­zunk?« Itt is azt kell-e majd halla­nunk, hogy »rosszak az üzleti kon­junktúrák«, s hogyha az íróink meg tudtak eddig lenni irodalmi társa­ság, folyóirat és könyvbarátok egye­sülete nélkül, remélhetőleg meglesz­nek nélkülük ezentúl is? Avagy a felhívásunkra olyan visszhang fog felelni, amellyel a közönség is, mi is meg leszünk elégedve? A vajda­sági ezer vájjon együtt lesz-e? S vájjon beveszi-e a közömbösség vá­rát s a kulturaellenesség érődéit, mint ahogy a marsalai ezer hődo­­lásra kényszeritette mind a két Szi­cíliát? Igazán kiváncsi vagyok, hogy há­nyán leszünk? S hogy vájjon e pa­naszos írásnál fogva leszünk-e né­­hánnyal többen? Nyaralás után ... Akármilyen szép is volt a nyári sza­badság, akár Biarrik-ban, vagy Velencé­ben, vagy akár csak itt a szomszédban valahol... — »alles hat eine Ende, nur Wurst hat zwei!...« — Az ember hazaér­kezik a nyaralásból és kezdheti megint élűiről... A nyaralás szép, sőt roman­tikus emlékei csak arra jók, hogy a jelen­nek amugyis sivár vigasztalanságát még szomorúbbá tegyék... Mindezeken feRil jön az őszi takarítás Ä naftalin — pokolnok újra pokoli éden­­né való varázsolása. Az összes képek új­ból való felakasztása, természetesen a tavalyitól merőbben eltérő elhelyezéssel. Ez a kertrészlet például, amely már évek óta itt függ az íróasztal fölött, már unal­mas itt. Mennyivel inkább odaillik a pamlag fölé! Viszont ez az angyalka itt az ágy fölött .olyan bambán és közönsé­gesen hat! Sokkal jobban fest a kályha mellett, a meghitt szögletben, ahol... ahol, legyünk őszinték, még sokkal bambáb­ban és közönségesebben hat... És igy to­vább... De a legfontosabb mozzanat: a pad­lónak újból való beeresztése, vagyis ma­gyarul: a padlóvikszelés! Valóságos att­rakciója ez az őszi nagytakarításnak. Az összes bútorokat a falhoz állítják, amint kivégzés előtt a rablógyilkosokat; a parkettát felkarcolják, lekotorják üveg­cserepekkel, aztán festékkel nyakbanön­­tik. Ez az eljárás egy, még a naftalinnál is maróbb illatot terjeszt a lakásban, a melyben már egy pihenésre alkalmas széket, kis nyugalmat, egy ital vizet nem lehet kapni, legfeljebb fejfájást... És most jön az attrakció dou-ja, a be­eresztés utáni viaszkolás és az ezt nyo­mon követő »felvikszelés«, ami a háztar­tási alkalmazott által tánc formájában történik. A háztartási tündér egy Saló­mét is fölülmulóan lenge kosztümben lejt és forog körül a szobában, arcán a tánc öntudatos művészi kéje, karjai negéde­sen ivelődnek a magasba... És lábai, mint élő X-ek, ráudulnak, tobzódnak, pö­rögnek, forognak — a charleston figurái­ban.. Mert az idén a charleston a di­vat! ... Emlékszem, diákkoromban a háztartási alkalmazottak »pás de quatre«-t lejtettek vikszelés közben. A cselédek mindég buzgóbb szolgálói voltak a korszellem­nek. mint kenyéradó gazdáiknak... — S -Matematika és a Föld forgása I ta: Dr. P rv nj End: ■ A csillagászati tudomány matematikai ■ tudomány — de mert az egyik égi test távolságát a másiktól métermértékke'. megmérni nem tudjuk, a csillagászati tudomány a maga kezdetleges stádiumá­ban feltevéseken alapult. Ismert dolog, hogy az emberek sokáig azt tartották, hogy a föld körül fór ig | a nap, Galilei egy világnézettel állt szemben. Legújabb korunkig e tudomány olyany­­nyira haladt, hogy ma a csillagászok matematikai pontossággal előre be­mondják, hegy mely nap. mely órájá­nak másodpercétől melyik másodper­céig lesz látható a földnek ezen vagy azon a részén a napfogyatkozás. Ezt mindenki tapasztalhatta a júniusi nap­­fogyatkozáskor. Ebből egész pontosan meg lehet állapítani, hogy a csillagászok az egyes égi testek járásával hajszál­­pontosságig tisztában vannak. Állítják a csillagászok, hogy van csil­lag, mely olyan messze van. hogy évek kellenek hozzá, mig onnan a földünkig a fény elér. Hogy ez igy van-e, vagy nincs igy, ezt laikus nem kritizálhatja meg, de ez nem is fontos, de ahogy elő­re bemondják másodpercnyi pontos­sággal a napfogyatkozást, ez tudomá­nyuk e részének csalhatatlanságát bizo­nyítja. Lehet, hogy a csillagászati tu­domány sok eddig nem ismert dolgot fog napfényre hozni, de ez nem fogja megváltoztatni azokat a tanokat, me­lyek a napnak, a földnek és holdnak egymáshoz való forgási viszonylataira vonatkoznak. Ezt azért kell leszögezni, mert a ter­mészet és a matematika sokszor hadi­lábon állanak egymással. A világosság és a sötétség naponként váltakoznak, ez a nap. A tél és nyár évenként visszatér, ez az év. Az év 365 napból áll a szökőévvel. A szökőév­ben ha jól tudom egy nappal több van vagy kevesebb. Rám nézve ez melékes. Rám nézve az a fontos, mi biztos ebből és mi nem. Hogy van-e hiba abban, hogy az év 365 napból áll a szökőévvel, eh­hez hozzá nem szólhatok, fentebb már mondottam, hogy a természet nem mér mindig matematikai száokkal, bizonyí­tó ezt, hegy ne mondjam azzal, hogy a delejtü nem mutat pont északra, hanem eltér attól egy pár fokkal, a föld tenge­lye nem egész függőleges, hanem egy kis eltérése van és a föld nem egészen gömbölyű, hanem a pólusok felé kissé összelapitott. Ez mind matematikai pon­tossággal van megállapítva, valamint az is, hogy a napot az emberek 24 órá­ra osztották. Közismert dolog, hogy mikor nálnuk nappal van, Newyorkban ugyanakkor éjjel van stb. Úgy hogy ha elképzeljük, hogy valaki-24 óra alatt el tudna jutni például Beogradból mindig nyugati irányban a föld körül oly gyorsan, ami­lyen gyorsan a föld forog, annak 24 óráig tartana a világos nappal és ha ezt az utat folytatná, úgy rá nézve soha éjjel nem következne be. Mi következik ebből? Az, hogy tu­lajdonképen minden egyes földrajzi helynek meg van a maga napkeleti ide­je és a maga napnyugati ideje. Ez min­denki előtt világos lehet, ha elgondol­juk a fentebbieket. Ez azonban semmi fennakadást nem okoz az időszámítás­ban, pedig egész bizonyos, hogy aki nyugat felé utazik repülőgépen,. az gyor­sabban ugyanolyan távolságú helyre, mint ha kelet felé repül. Ez a különb­ség egész bizonyos kell legyen. A jövő embere e különbségeket számítani fogja. Hogy állunk az évszakokkal! Négy évszakot ismerünk. Téli, nyár, tavasz, ősz. A tél tart december 13-tól március 23-áig, a tavasz junius 23-áig, a nyár szeptember 23-áig. December 23-án leg­rövidebb a nap, Junius 21-én leghosz­­szabb, napéjegyenlőség van március 21-én és szeptember 21-én. Nézzük eb­ből mi bizonyos matematikai pontosság­gal? Bizonyos az, hegy a nyár, tél ta­vasz, ősz évenként visszatérnek. Miután az is bizonyos, hogy télen rövidebbek a napok, mint nyáron, az is bizonyos, hogy van egy nap, mikor a nappal legrövi­debb és van egy, mikor a nappal leg­hosszabb és van nap, mikor a nap és éj egyenlők. Ez igy kell legyen a föld min­den egyes pontján. De kérdem, hogy a föld minden egyes pontján deecmber 21-én legrövidebb a nap és junius 21-én leghosszabb? Mi okozza a nyári meleget és mi a téli hideget! Ez nem vitás. Nyáron a földre a nap sugarai merőlegesen esnek, télen ferdén. Földünk forró égövét a legmerőlegesebben érik a nap sugarai, a pólusokat a legkisebb szög alatt, a nap sugarai pedig legerősebben perzselnek merőleges irányból jövet és viszont mi­nél kisebb szög alatt érintik a földet, an­nál gyengébb a hatás. , Ebből az következik, hogy mikor leg­hosszabb a nap, akkor leghosszabb ideig érik a földet a nap sugarai és mikor leg­rövidebb a nap, akkor legrövidebb ideig érik a földet a nap sugarai napéjegyen­lőség idején pedig egyenlően van meg­osztva a nappal az éjjel. Az nem szorul igazolásra, hogy a nap mint hőforrás egyenlően ontja magából a hő energiát és csakis az okozza a hatáskülönbséget földünkre, hogy mily irányból érintik, illetve érik a sugarak. Miután a földnek a naphoz viszonyí­tott olyan forgási helyzete, hogy a föld forgási tengelye mindig függőleges a föntemlitett kis eltéréssel, ez okozza azt, hogy a déliégövet majdnem merőlegesen érik a nap sugarai állandóan, az északi pólusokat alig érintik, mert a föld, mint fentebb említettem, a pólusokon behor­padt. Tehát a nappal leghosszabb és legme­legebb a forró égöv alatt és a nap leg­rövidebb és leghidegebb a pólusokon nap­éjegyenlőség esetén és a mérsékelt égöv alatt pedig legmérsékeltebb. Vagyis matematikai számítás szerint a leghidegebb napnak december 26-án kel­lene lenni, legmelegebbnek junius 23-án és legmérsékeltebbnek március hó 21-én. Ez tiszta matematikai számítás. Ha tehát ez igaz, úgy az is igaz, hogy a négy évszak matematikai számítás szerint e napok szerint kellene igazodni olyképpen, hogy december 21-ike kellene hogy legyen a téli évszak közepe, már­cius 21 a tavaszi évszak közepe, junius 21-ike a nyári évszak középnapja és szeptember 23ika az őszi évszak, kö­zepe. Ilyen módon a tél tartana december 6-tól február 5-ig, a tavasz február 5-től május 5-ig, a nyár május 5-től augusz­tus 5-ig, az ősz augusztus 5-től novem­ber 5-ig. Gyerekkorom óta mindig úgy éreztem, hogy az évszakbeosztás nem jó. És ezt úgy konstatáltam, hogy korán van a tél, korán van a tavasz és igy tovább min­den évszak korán van, mert karácsony­kor ritkán van hó és gyerekésszel min­dig azt hittem, hogy évezredek óta a hibás évszámítás folytán tolódtak előre az évszakok. Pedig látjuk, hogy fentebbi számításom szerint még előbbre kerül­nének az évszakok. Szinte hallom az ellenvetést, hogy hogy végződhetne anyár augusztus 5-én, mikor a kánikula még csak augusztusban kezdődik és hogy lehetne tavasz február 5-étől, mikor február végéig néha még dühöng a tél hidege. Hát ez igaz. Én magam is belátom, hogy a tavasz március közepén kezd­őik, a nyár szeptember végén végződik — Velikibecskereken, meg Középeurópá­­ban. . De hol van az megírva, hogy Veliki­­becskerek a világ közepe? Miért kelljen az egész világnak Középeurópa naptárá­hoz igazodnia. A világ matematikailag pontos évszak­beosztásának a fentebb vázolt beosztá­súnak kell lennie. Kérdezheti valaki, hát nincs etekintet­­ben is minden földrajzi helynek a maga különös évszakbeosztása? De igen van, ezt bizonyítom azzal, hogy az északi póluson talán csak két évszakot szám­lálnak, a telet és valami nyárfélét. A tropikus égöv alatt a nyári és esős kor­szakot különböztetik meg és igy tovább, úgy, mint ahogy minden földrajzi hely­nek meg van a maga külön napkeleti és napnyugati ideje. De miként ezt fen­tebb kimutattam, a különbség nappal és éjjel között még most a mostani szá­mítási és közlekedési viszonylatok kö­zött nem okoz zavart és nehézséegt a felismerés hiánya miatt, ugyanígy a fel­ismerés hiánya miatt nem okoz zavart az, hogy tulajdonképpen Középeurópa évszakbeosztása érvényes ma az egész világon. A legnagyobb ellenvetés pedig az,, hogy ha a matematikailag pontos év­­szakbeosztás nem felel meg Középeuró­pa geográfiai helyzetének, hát mutassam ki, hogy melyik geográfiai pontoknak felel meg. Erre csillagászati instrumen­tumok nélkül nem tudok ezidőszerint felelni, de ha egyszer egy rövid órára átengednék nekem a csillagászat vala­melyik obszervatóriumának instrumen­tumait, erre is bizonyára megfelelnék. I De hogy számításaimhoz nem fér két­ség, azt bizonyítom a következőkkel. Az időjárás nem matematika. Volt már júliusban is hó, nem is olyan régen, pl. Olaszországban. Tudjnuk, hogy a Kár­pátok és az Alpesek nemcsak vízválasz­tók, hanem egyúttal hőmérsékválasztók is. Azután a Szahara-sivatag befolyás­sal van Európa klimajárás. Valamelyik tudós egyszer azt mutatta ki, hogy ha a Szahara tenger volna, Európa formá­ja egész más volna a mainál. Minndezek eredményeként azt állítom, hogy ha a föld teljesen hegy, viz és er­dőmentes volna, úgy leghidegebb vol­na december 21-ikén a hideg égöv alatt és legmelegebb junius 21-ikén a forró égöv alatt. Ez a magyarázata annak, hogy a fentebbi matematikai számítá­som nem klappol, illetve hogy nem tudom kimutatni, hogy klappol a tény­leges évszakszámitással, mert tényleg a hegyek, vizek és zivatarok befolyásol­ják az időjárást. De mert kétszer kettő négy és mert az időjárás nem matematika, ragaszko­dom azon fentebbi álláspontomhoz és állítom, hogy a matematikailag helyes évszakszámitás a fenntn kifejtett. Velikibecskerek. 1927. aug. P alt c s - f £ird ő SuboiicT me’l tt * Vtákurihoz elsőrangú szállodák, legkitűnőbb el­látás, gyönyörű park, 7 ienniszpá’ya, vizisport, vadászat, jazz-band, stb. sib. Szobák eTá’ás a 65 inár 8112 ENGLESKI MAGAZIN Beograd VukaKarađžićaul. 18. Telefon 24-98 Zagreb Strossmajerova 10 — Telefon 16-56 Elsőrendű úri dtvatáruház. Saját müterraé* ben lcéisztVmérték után ruhát és fehérneműt Ej-eelfctí Burberry Weatherproofs,

Next

/
Oldalképek
Tartalom