Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-04 / 246. szám
18. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. szeptember 4 tartomány s a még szebb város Ausztria rabságában maradt, amig csak a Világtörténet és Sadowa föl nem szabaditötta. Elolvasván a régi esetet, a tanulsága elbusitott ugyan, de érthetővé is tette előttem a közömbösséget s a néha szinte ellenséges magatartást, amelyet sokan a szellem munkásai s a géniusz alkotásai iránt tanúsítanak. Ha egy nagy eszme, egy óhajtott eszmény, egy ország felszabadítása idegen járom alól nem tudja a lelkesedés tüzét föléleszteni a gazdagodnál, vájjon egy kulturális probléma képes lesz-e érdeklődést kelteni az írástudóknál és olvasniszeretőknél, akiknek legnagyobb része még csak nem is gazdag? Találunk-e ezer embert, aki kisebb összeget, mint egy napilap előfizetési ára, aki 240 dinárt szívesen vagy »becsületből« hajlandó áldozni évenkint azért, hogy ebben az országrészben néhánnyal több magyar irás jelenhessen meg bizonyságául a fajunk életrevalóságának, vezető elméink hivatottságának s a vajdasági magyar közönség műveltségének és művelődési vágyának? (N. B. A pénzükért könyveket kapnak). Törődik-e majd ezer ember (ötszázezer magyar közül!) azzal, vájjon a magyar írónak itt van-e kenyere ma és lesz-e ennivalója holnap? Itt is azt mondják-e majd, hogy »elég nekünk a magunk baja, még a másokéval is foglalkozzunk?« Itt is azt kell-e majd hallanunk, hogy »rosszak az üzleti konjunktúrák«, s hogyha az íróink meg tudtak eddig lenni irodalmi társaság, folyóirat és könyvbarátok egyesülete nélkül, remélhetőleg meglesznek nélkülük ezentúl is? Avagy a felhívásunkra olyan visszhang fog felelni, amellyel a közönség is, mi is meg leszünk elégedve? A vajdasági ezer vájjon együtt lesz-e? S vájjon beveszi-e a közömbösség várát s a kulturaellenesség érődéit, mint ahogy a marsalai ezer hődolásra kényszeritette mind a két Szicíliát? Igazán kiváncsi vagyok, hogy hányán leszünk? S hogy vájjon e panaszos írásnál fogva leszünk-e néhánnyal többen? Nyaralás után ... Akármilyen szép is volt a nyári szabadság, akár Biarrik-ban, vagy Velencében, vagy akár csak itt a szomszédban valahol... — »alles hat eine Ende, nur Wurst hat zwei!...« — Az ember hazaérkezik a nyaralásból és kezdheti megint élűiről... A nyaralás szép, sőt romantikus emlékei csak arra jók, hogy a jelennek amugyis sivár vigasztalanságát még szomorúbbá tegyék... Mindezeken feRil jön az őszi takarítás Ä naftalin — pokolnok újra pokoli édenné való varázsolása. Az összes képek újból való felakasztása, természetesen a tavalyitól merőbben eltérő elhelyezéssel. Ez a kertrészlet például, amely már évek óta itt függ az íróasztal fölött, már unalmas itt. Mennyivel inkább odaillik a pamlag fölé! Viszont ez az angyalka itt az ágy fölött .olyan bambán és közönségesen hat! Sokkal jobban fest a kályha mellett, a meghitt szögletben, ahol... ahol, legyünk őszinték, még sokkal bambábban és közönségesebben hat... És igy tovább... De a legfontosabb mozzanat: a padlónak újból való beeresztése, vagyis magyarul: a padlóvikszelés! Valóságos attrakciója ez az őszi nagytakarításnak. Az összes bútorokat a falhoz állítják, amint kivégzés előtt a rablógyilkosokat; a parkettát felkarcolják, lekotorják üvegcserepekkel, aztán festékkel nyakbanöntik. Ez az eljárás egy, még a naftalinnál is maróbb illatot terjeszt a lakásban, a melyben már egy pihenésre alkalmas széket, kis nyugalmat, egy ital vizet nem lehet kapni, legfeljebb fejfájást... És most jön az attrakció dou-ja, a beeresztés utáni viaszkolás és az ezt nyomon követő »felvikszelés«, ami a háztartási alkalmazott által tánc formájában történik. A háztartási tündér egy Salómét is fölülmulóan lenge kosztümben lejt és forog körül a szobában, arcán a tánc öntudatos művészi kéje, karjai negédesen ivelődnek a magasba... És lábai, mint élő X-ek, ráudulnak, tobzódnak, pörögnek, forognak — a charleston figuráiban.. Mert az idén a charleston a divat! ... Emlékszem, diákkoromban a háztartási alkalmazottak »pás de quatre«-t lejtettek vikszelés közben. A cselédek mindég buzgóbb szolgálói voltak a korszellemnek. mint kenyéradó gazdáiknak... — S -Matematika és a Föld forgása I ta: Dr. P rv nj End: ■ A csillagászati tudomány matematikai ■ tudomány — de mert az egyik égi test távolságát a másiktól métermértékke'. megmérni nem tudjuk, a csillagászati tudomány a maga kezdetleges stádiumában feltevéseken alapult. Ismert dolog, hogy az emberek sokáig azt tartották, hogy a föld körül fór ig | a nap, Galilei egy világnézettel állt szemben. Legújabb korunkig e tudomány olyanynyira haladt, hogy ma a csillagászok matematikai pontossággal előre bemondják, hegy mely nap. mely órájának másodpercétől melyik másodpercéig lesz látható a földnek ezen vagy azon a részén a napfogyatkozás. Ezt mindenki tapasztalhatta a júniusi napfogyatkozáskor. Ebből egész pontosan meg lehet állapítani, hogy a csillagászok az egyes égi testek járásával hajszálpontosságig tisztában vannak. Állítják a csillagászok, hogy van csillag, mely olyan messze van. hogy évek kellenek hozzá, mig onnan a földünkig a fény elér. Hogy ez igy van-e, vagy nincs igy, ezt laikus nem kritizálhatja meg, de ez nem is fontos, de ahogy előre bemondják másodpercnyi pontossággal a napfogyatkozást, ez tudományuk e részének csalhatatlanságát bizonyítja. Lehet, hogy a csillagászati tudomány sok eddig nem ismert dolgot fog napfényre hozni, de ez nem fogja megváltoztatni azokat a tanokat, melyek a napnak, a földnek és holdnak egymáshoz való forgási viszonylataira vonatkoznak. Ezt azért kell leszögezni, mert a természet és a matematika sokszor hadilábon állanak egymással. A világosság és a sötétség naponként váltakoznak, ez a nap. A tél és nyár évenként visszatér, ez az év. Az év 365 napból áll a szökőévvel. A szökőévben ha jól tudom egy nappal több van vagy kevesebb. Rám nézve ez melékes. Rám nézve az a fontos, mi biztos ebből és mi nem. Hogy van-e hiba abban, hogy az év 365 napból áll a szökőévvel, ehhez hozzá nem szólhatok, fentebb már mondottam, hogy a természet nem mér mindig matematikai száokkal, bizonyító ezt, hegy ne mondjam azzal, hogy a delejtü nem mutat pont északra, hanem eltér attól egy pár fokkal, a föld tengelye nem egész függőleges, hanem egy kis eltérése van és a föld nem egészen gömbölyű, hanem a pólusok felé kissé összelapitott. Ez mind matematikai pontossággal van megállapítva, valamint az is, hogy a napot az emberek 24 órára osztották. Közismert dolog, hogy mikor nálnuk nappal van, Newyorkban ugyanakkor éjjel van stb. Úgy hogy ha elképzeljük, hogy valaki-24 óra alatt el tudna jutni például Beogradból mindig nyugati irányban a föld körül oly gyorsan, amilyen gyorsan a föld forog, annak 24 óráig tartana a világos nappal és ha ezt az utat folytatná, úgy rá nézve soha éjjel nem következne be. Mi következik ebből? Az, hogy tulajdonképen minden egyes földrajzi helynek meg van a maga napkeleti ideje és a maga napnyugati ideje. Ez mindenki előtt világos lehet, ha elgondoljuk a fentebbieket. Ez azonban semmi fennakadást nem okoz az időszámításban, pedig egész bizonyos, hogy aki nyugat felé utazik repülőgépen,. az gyorsabban ugyanolyan távolságú helyre, mint ha kelet felé repül. Ez a különbség egész bizonyos kell legyen. A jövő embere e különbségeket számítani fogja. Hogy állunk az évszakokkal! Négy évszakot ismerünk. Téli, nyár, tavasz, ősz. A tél tart december 13-tól március 23-áig, a tavasz junius 23-áig, a nyár szeptember 23-áig. December 23-án legrövidebb a nap, Junius 21-én leghoszszabb, napéjegyenlőség van március 21-én és szeptember 21-én. Nézzük ebből mi bizonyos matematikai pontossággal? Bizonyos az, hegy a nyár, tél tavasz, ősz évenként visszatérnek. Miután az is bizonyos, hogy télen rövidebbek a napok, mint nyáron, az is bizonyos, hogy van egy nap, mikor a nappal legrövidebb és van egy, mikor a nappal leghosszabb és van nap, mikor a nap és éj egyenlők. Ez igy kell legyen a föld minden egyes pontján. De kérdem, hogy a föld minden egyes pontján deecmber 21-én legrövidebb a nap és junius 21-én leghosszabb? Mi okozza a nyári meleget és mi a téli hideget! Ez nem vitás. Nyáron a földre a nap sugarai merőlegesen esnek, télen ferdén. Földünk forró égövét a legmerőlegesebben érik a nap sugarai, a pólusokat a legkisebb szög alatt, a nap sugarai pedig legerősebben perzselnek merőleges irányból jövet és viszont minél kisebb szög alatt érintik a földet, annál gyengébb a hatás. , Ebből az következik, hogy mikor leghosszabb a nap, akkor leghosszabb ideig érik a földet a nap sugarai és mikor legrövidebb a nap, akkor legrövidebb ideig érik a földet a nap sugarai napéjegyenlőség idején pedig egyenlően van megosztva a nappal az éjjel. Az nem szorul igazolásra, hogy a nap mint hőforrás egyenlően ontja magából a hő energiát és csakis az okozza a hatáskülönbséget földünkre, hogy mily irányból érintik, illetve érik a sugarak. Miután a földnek a naphoz viszonyított olyan forgási helyzete, hogy a föld forgási tengelye mindig függőleges a föntemlitett kis eltéréssel, ez okozza azt, hogy a déliégövet majdnem merőlegesen érik a nap sugarai állandóan, az északi pólusokat alig érintik, mert a föld, mint fentebb említettem, a pólusokon behorpadt. Tehát a nappal leghosszabb és legmelegebb a forró égöv alatt és a nap legrövidebb és leghidegebb a pólusokon napéjegyenlőség esetén és a mérsékelt égöv alatt pedig legmérsékeltebb. Vagyis matematikai számítás szerint a leghidegebb napnak december 26-án kellene lenni, legmelegebbnek junius 23-án és legmérsékeltebbnek március hó 21-én. Ez tiszta matematikai számítás. Ha tehát ez igaz, úgy az is igaz, hogy a négy évszak matematikai számítás szerint e napok szerint kellene igazodni olyképpen, hogy december 21-ike kellene hogy legyen a téli évszak közepe, március 21 a tavaszi évszak közepe, junius 21-ike a nyári évszak középnapja és szeptember 23ika az őszi évszak, közepe. Ilyen módon a tél tartana december 6-tól február 5-ig, a tavasz február 5-től május 5-ig, a nyár május 5-től augusztus 5-ig, az ősz augusztus 5-től november 5-ig. Gyerekkorom óta mindig úgy éreztem, hogy az évszakbeosztás nem jó. És ezt úgy konstatáltam, hogy korán van a tél, korán van a tavasz és igy tovább minden évszak korán van, mert karácsonykor ritkán van hó és gyerekésszel mindig azt hittem, hogy évezredek óta a hibás évszámítás folytán tolódtak előre az évszakok. Pedig látjuk, hogy fentebbi számításom szerint még előbbre kerülnének az évszakok. Szinte hallom az ellenvetést, hogy hogy végződhetne anyár augusztus 5-én, mikor a kánikula még csak augusztusban kezdődik és hogy lehetne tavasz február 5-étől, mikor február végéig néha még dühöng a tél hidege. Hát ez igaz. Én magam is belátom, hogy a tavasz március közepén kezdőik, a nyár szeptember végén végződik — Velikibecskereken, meg Középeurópában. . De hol van az megírva, hogy Velikibecskerek a világ közepe? Miért kelljen az egész világnak Középeurópa naptárához igazodnia. A világ matematikailag pontos évszakbeosztásának a fentebb vázolt beosztásúnak kell lennie. Kérdezheti valaki, hát nincs etekintetben is minden földrajzi helynek a maga különös évszakbeosztása? De igen van, ezt bizonyítom azzal, hogy az északi póluson talán csak két évszakot számlálnak, a telet és valami nyárfélét. A tropikus égöv alatt a nyári és esős korszakot különböztetik meg és igy tovább, úgy, mint ahogy minden földrajzi helynek meg van a maga külön napkeleti és napnyugati ideje. De miként ezt fentebb kimutattam, a különbség nappal és éjjel között még most a mostani számítási és közlekedési viszonylatok között nem okoz zavart és nehézséegt a felismerés hiánya miatt, ugyanígy a felismerés hiánya miatt nem okoz zavart az, hogy tulajdonképpen Középeurópa évszakbeosztása érvényes ma az egész világon. A legnagyobb ellenvetés pedig az,, hogy ha a matematikailag pontos évszakbeosztás nem felel meg Középeurópa geográfiai helyzetének, hát mutassam ki, hogy melyik geográfiai pontoknak felel meg. Erre csillagászati instrumentumok nélkül nem tudok ezidőszerint felelni, de ha egyszer egy rövid órára átengednék nekem a csillagászat valamelyik obszervatóriumának instrumentumait, erre is bizonyára megfelelnék. I De hogy számításaimhoz nem fér kétség, azt bizonyítom a következőkkel. Az időjárás nem matematika. Volt már júliusban is hó, nem is olyan régen, pl. Olaszországban. Tudjnuk, hogy a Kárpátok és az Alpesek nemcsak vízválasztók, hanem egyúttal hőmérsékválasztók is. Azután a Szahara-sivatag befolyással van Európa klimajárás. Valamelyik tudós egyszer azt mutatta ki, hogy ha a Szahara tenger volna, Európa formája egész más volna a mainál. Minndezek eredményeként azt állítom, hogy ha a föld teljesen hegy, viz és erdőmentes volna, úgy leghidegebb volna december 21-ikén a hideg égöv alatt és legmelegebb junius 21-ikén a forró égöv alatt. Ez a magyarázata annak, hogy a fentebbi matematikai számításom nem klappol, illetve hogy nem tudom kimutatni, hogy klappol a tényleges évszakszámitással, mert tényleg a hegyek, vizek és zivatarok befolyásolják az időjárást. De mert kétszer kettő négy és mert az időjárás nem matematika, ragaszkodom azon fentebbi álláspontomhoz és állítom, hogy a matematikailag helyes évszakszámitás a fenntn kifejtett. Velikibecskerek. 1927. aug. P alt c s - f £ird ő SuboiicT me’l tt * Vtákurihoz elsőrangú szállodák, legkitűnőbb ellátás, gyönyörű park, 7 ienniszpá’ya, vizisport, vadászat, jazz-band, stb. sib. Szobák eTá’ás a 65 inár 8112 ENGLESKI MAGAZIN Beograd VukaKarađžićaul. 18. Telefon 24-98 Zagreb Strossmajerova 10 — Telefon 16-56 Elsőrendű úri dtvatáruház. Saját müterraé* ben lcéisztVmérték után ruhát és fehérneműt Ej-eelfctí Burberry Weatherproofs,
