Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-30 / 272. szám
2. oldal BACSMEGYŰ NAPLÓ 1927. szeptember 30 Káh élvonallal kötik össze az ország nagyobb városait A postaügyi miniszter nyilatkozata Beogradból jelentik: Koszics Veljkó postaügyi miniszter az újságírók előtt hosszabb expozéban ismertette azokat a terveket, melj'ek az ország postaforgalmának modernizálását és gyorsabbá tételét célozzák. Elmondotta, hogy a minisztérium a jövőben nagyobb gondot fog fordítani az állami postahivatalok működésére. Beogradban hatalmas modern postapalotát emelnek. Délszerbiában szintén több ttf postapalota épül. A forgalmat illetőleg mindent elkövetnek hogy az gyorsabb legyen. Ezt a minisztérium úgy akarja elérni, hogy egyes helyeken autókat állít be levélszállitásra másrészt megállapodást létesítenek repiilötársaságokkal a jevélposta további fására. Hamarosan megkezdik a beogradi, zagrebi, podgoricai, spliti és ljubljanai rádiótelegram állomások építését. Nagy gondot fordítanak a kábelvonalak kiépítésére és rövid időn belül az ország nagyobb városait kábelvonalak kötik össze. A kábel lefektetése hatszázmillió dinárba kerül az államnak. A minisztérium, ha nagyobb kölcsönhöz jut, megvalósítja a beogradi automata telefonközpont tervét és kiépítik a Kelet felé irányuló tele fonvonalakat. A minisztérium foglalkozik azzal a tervvel is, hogy több kisebb 61 lami postát beszüntet, illetőleg magán vagy községi kezelésbe ad ki. A postaiigyi minisztérium költségvetésére vonatkozólag a miniszter kijelentette, hogy az a terve, hogy az elöirány zott 484 millió dinárt 380 millió dinárra csökkentse le. Fináncruhás rabló leütött és kirabolt egy szombori korcsmárosnét A rabló nyolcezer dinár zsákmánnyal elmenekült Szomborbó! jelentik: Vakmerő rablógyilkossági kísérlet történt csütörtökön délután Szomborban. Egy pénzügyőri egyenruhát viselő ismeretlen férfi leütötte Harjug Rozália szombori korcsmárosnét és nyolcezer dinárt magához véve elmenekült. Harjug Rozáliának a Strossmajerovattccában van a korcsmája. Csütörtökön délután három és négy óra között, amikor a korcsmaheiyiségben kevés vendég tartózkodott, benyitott egy harmincharmincöt év körüli, pénzügyőri egyenruhát és fekete köpenyt viselő férfi, aki odamenve a tulajdonosnőhöz az adókönyvecske és az italmérési engedély bemutatását kérte. Az asszony gyanútlanul kiment a korcsmahelyiséggel szomszédos szobába, hogy az adókönyvet és az engedélyt előhozza, de az ismeretlen utána ment. A szobában az asszony ép ki akarta adni a szekrényből kivett retokat, amikor az ismeretlen hirtelen re volvert rántott elő és a revolver agyával ngy leibe vágta az asszonyt, hogy az eszméletlenül rogyott össze. A merénylő ekkor a szekrényhez ugrott és onnan nyolcezer dinárt kivéve menekülni igyekezett. A korcsmában tartózkodó vendégeknek gyanús volt az á'.pénzügyőr különös viselkedése és útját akarták állni. de ez revolvert rántott elő és me gf élem• ütve a vendégeket, kiugrott az uccura, ahol csakhamar eltűnt. Ezután többen befutottak a szobába és látva, hogy mi történt, értesítették a rendőrséget. A rendőrség részéről Legetics Zsivojin ügyeletes rendőrkapitány és Lukics József detcktlvfónök szálltak ki, de az asszonyt nem sikerült kihallgatni, mert még mindig önkívületi állapotban volt. Orvost hívtak, aki megállapltota, hogy az asszony az ütés következtében agyrázkódást kapott és állapota nagyon súlyos. A rendőrség a vakmerő rabló kézrekcrltésére szjleskörü nyomozást Indil1 tolt. Leszúrtak egy pékmestert a szuboticai pályaudvaron A szurkáló nyomtalanul eltűnt A szuboticai rendőrségnek csütörtökön délután öt óra. tájban jelentették, hogy a Városi Színház közelében, a Cara Du sana-.ucca2. számú ház előtt egy ember fekszik -hatalmas.--vérlóesábatu Dr. .Vlomirovics Veljko fökapitányhelyettcs azonnal a jelzett helyre sietett és meg- Indi'totta a nyomozást. A Cara Dusana-uccában a Beinhauer szállítási vállalat üzlete előtt, a tömegtől körülvéve vértócsában égj' ember feküdt, akinek bal alsó lábszárából dőlt a vér. A sebesült, aki eszméleténél volt elmondotta, hogy Nikolics Vladimir harmincéves pék Szuboticán, a Mileticseva-ucca 70. számú házban lakik. Csütörtökön délután kiment a vasúti teherpályaudvarra, hogy a munkásoktól, akik egész hónapon keresztül tűle vásárolták a péksüteményt, behajtsa a,sütemények árát. Egyik munkás, kinek a nevét nem tudja, nem akart fizetni, hanem szidalmazni kezdte azokat is, akik fizettek, majd rátámadt és ütni kezdte. Dulakodás közben a munkás bicskát rántott elő és mélyen beledöite a pénzét követelő pék alsó lábszárába. Nikolics elfutott és erősen vérző sebével a Cara Dusana-uccában levő Vassétteremig jutott, ahol a járókelők figyelmesek lettek a véres és sáros emberre. Egyik ember bérkocsiért szaladt, de amikor az előhívott bérkocsis meglátta a véres embert egyszerűen visszafordult és nem volt hajlandó a kórházba vagy orvoshoz vinni a sebesültet. Nikolics még néhány lépést vánszorgott és összeesett. Körülötte nagy csoportosulás támadt. Valaki felsietett a Kaszinóban tartózkodó dr. Barta Antal orvosért, aki elkötözte Nikolics sebét, Értesítették a mentőket és a rendőrséget. A mentők Nikolicsot, akinek két erét vágta üt a késpenge, beszállították a közkórhüzba. A rendőrség érintkezésbe lépett a vasúti korneszáriáttissal és kérte, hogy a szurkáló munkást fogják el és tartóztassák le. A szurkáló azonban, mire a rendőrség közegei a verekedés színhelyére érkeztek eltűnt és senki sem tudott róla felvilágosítást adni róla. Nikolics a kórházba szállítás közben a nagy vérveszteségtől eszméletét vesztette és igy részletesen még nem hallgathatták ki. A rendőrség keresi az ismeretlen szurkáló munkást. Ismét !án?baborult a vrsaci erdő Az idejében kivonult tűzoltóság lokalizálta a tüzet Vrsacról jelentik: Néhány héttel ezelőtt, mint a Bácsmegyei Napló jelentette, hatalmas erdőtűz pusztított a Vrsaccal szomszédos erdőséaekben és felbecsülhetetlen károkat okozott. A Vrsac város tulajdonát képező erdő most ismét lángbaborult, ezalka'.omnial azonban idejében értesítették a tűzoltóságot és a tüzet néhány órai megfeszített munka után sikerült lokalizálni. Singer Rudolf jablankai földbirtokos lóháton Vrsacra igyekezett, amikor észrevette, hogy az országúihoz köze. fekvő várót' loböl lángok törnek elő. Vrsacra ć....... e azonnal jelentette a rendörtőkapilányságon, hogy a városi erdő ismét kigyulladt. .Petrefries- Misa főkapitány megtette a szükséges intézkedéseket, értesítette dr. Gröffner Dénes várps gazdát, akinek vezetése alatt munkásokból és tűzoltókból álló csapat azonnal kiment a veszélyeztetett vrsaci erdőbe és azonnal megkezdte az oltási munkálatokat. Az erdőtűz ezalkalommal is igen veszélyes helyen keletkezett és ha a tűzoltóság néhány órát késik a legutóbbi hatalmas erdőtűz megismétlődött volna Bár a kivonult tűzoltók idejében megkezdték az oltási munkálatokat, mégis harminc hold fiatal erdő pusztult cl. A tűz keletkezésének okát. még nem tudták megállapítani. Széleskörű nyomozást indítottak. . Keddre halasztották az itéletkihirdetést a moli kasszalopási perben Csulinov’c? ügyész szigorú ítéletet küvetelt — Kendjelac Milivoj védő a vádlott felmentését kérte vádlott bűnössége minden kétségen felül áll, kérte a bíróságot, hogy hozzon szigorú ítéletet. Kendjelac Milivoj dr. védő kifejtette, hogy semmiféle pozitív bizonyíték nem merült fel amellett, hogy a vádlott lopta volna el a négyszázezer dinárt a kaszszából. Vlda Sándor tanú azt vallotta, hogy látta azt a szerződést, amely a vádlott és Bálint-Testvérek között létre jött. E szerződés szerint Szántó nem alkalmazottja, hanem jutalékos bizományosa volt a Bálint-cégnek. A lopás megtörténte után a moli bizományi üzlet raktárában mintegy huszonöt-harminc vagon búza és két vagon kukorica volt, ami nagy értéket képvisel és igy nem lehet arról szó, hogy a Bálint-céget nagy károsodás érte volna. Felmentést kér. Negyedrórai tanácskozás után Latinovics Milan elnök kihirdette a biróság határozatát, hogy az Ítéletet október 4-én délelőtt 11 órakor fogják kihirdetni. Elet-lialáltiarc vadállatokkal egy sülyedő hajón Berlinből jelentik: A bremerhaveni rádióállomás szikratáviratot fogott fel, melyet a Duke of Winchester angol gőzös rádióállomása adott le. A szikratáviratban az angol gőzös közli, hogy fedélzetére felvette az Etienne hajó legénységét, miután a hajó kazánrobbanás következtében elsülyedt. Az Etienne vadállatokat szállított a londoni és amszterdami állatkertek részére. Az oroszlánok és tigrisek vasketrecben voltak őrizet alatt, ezeket a vasketreceket azonban a kazánrobbanás úgy megrongálta, hogy a vadállatok kiszabadultak a sülyedő hajó fedélzetére. A hajó legénysége között a vadállatok kiszabadulása rettenetes pánikot idézett elő, többen a tengerbe vetették magukat, mások viszont a kabinokba menekültek és onnét vették fel a harcot az oroszlánok és tigrisek ellen. A kabinba szorult emberek rettenetes- helyzetben voltak, mert minden pillanatban várni lehetett, hogy a hajót' elnyelik a hullámok. A Duke of Winchester épen a legutolsó pillanatban érkezett és a vadállatokkal folytatott nehéz küzdelem után sikerült a bajba jutott legénységet megmenteni. A hajón lévő vadállatok, melyeknek értéke meghaladta a kétmillió frankot, a tengerbe pusztultak. Csütörtökön a moli négyszázezer dináros kasszalopást bűnügy tárgyalásának hatodik napján a bíróság befejezte a bizonyítási eljárást és sor került a perbeszédekre is, azonban az ítéletet nem hirdették ki és a biróság annak kihirdetését október hó negyedikén, kedd délelőtt tiz órára titzte ki. A folytatólagos főtárgyalást Latinovies Milán törvényszéki elnök félkllenckor nyitotta meg és kihallgatta La'kó Ferenc molt földmivest, aki lényegtelen vallomást tett. Ezután Scliűfter Mihály főgimnáziumi tanár, írásszakértő szakvéleményét hallgatta meg a biróság. Schaffer tanár megtekintette a biróság előtt fekvő üzleti könyveket, pénztárkönyvet levelezést és kötlevelekct, azután kijelentette, hogy a könyvekben 1925. és 1926. évben igen sok törlés, javítás és szabálytalan könyvelés van, továbbá, hogy a kötleveleken látható aláírások hamisítványok. Megnézte továbbá Szántó József sajátkezű aláírását néhány levélen, amelyet Szántó nem ismer el magának, a szakértő szerint az aláírások Szántótól valók. Amidőn Szántónak megmutatták ezeket a leveleket ezt mondta: — Az írásom hasonlít, de nem én írtam. Kendjelac Milivoj dr. védő ezután indítványt terjeszt elő ,hogy a biróság a már eddjg kihallgatott tanukon kiviil idézze meg és hallgassa ki Világos Józsefet és Djorics Sziinát különböző ténykörülményre vonatkozólag, idézze meg továbbá Wachtier lakatosmestert arra vonatkozólag, hogy lehetséges-e rövid idő alatt trezorkulcsot csináltatni. Kéri továbbá Schwarz Ferenc doktor moli ügyvéd és Matics Milorád moli lakos tanúként való kihallgatását. A biróság rövid tanácskozás után azt a határozatot hozta, hogy nem ad helyt a védő indítványainak és az elnök a bizonyítási eljárást befejezettnek jelentette ki. Ezután Csulinovics Ferdo dr. államügyész mondotta el vádbeszédét. Egyenként felsorolta az első és a második vádiratban lévő vádpontokat, épugy a négyszázezer és a húszezer dináros lopására, mint az egyes csalási esetekre vonatkozólag fentarto.ta a vádat és utalt rá, hogy a kihallgatott tanuk, valamint a biróság előtt fekvő okmányok kétséget kizáró módon bizonyítják Szántó bűnösségét. Ezután az ügyész hosszasan foglalkozott a Mátics György-féle magánnyomozással, amelyet a legélesebben elitéit. Rámutatott arra, hogy Bálint Zsigmond mint kereskedő hozzá van szokva ab hoz, hogy exakt dolgokkal foglalkozzék és nem lehet róla feltételezni azt, hogy megbízatást adna egy detektivnek, hogy nyomozza ki, hogy ki lopta Id a moli kasszából a négyszázezer dinárt akkor ha az a lehetetlen feltevés fennállana hogy ö maga lopta volna ki a kasszából a pénzt,, hiszen a biróság ekkor már más valakit, Szántó Józsefet elítélte, mint aki a pénzt ellopta. A legtermészetesebb önzés is azt diktálja, hogy Bálint nem fog megbízni egy detektívet, hogy saját maga ellen nyomozzon. Az egész Mátics« féle nyomozást legalább is ügyetlenségnek mondható, de ha analizáljuk a nyomozás egész lefolyását, akkor ennek arra az eredményre kell vezetni, hogy Mátics hatalmával visszaéli. Miután a Színdarab a vádlottak padján A nenbrucki járásbíróság csütörtök este vi-ignéxi a „Szabad-e ölni“ című színdarabé‘, amely miatt egy bácsi énekesnő pert indított a szerző ellen Becsből jelentik: Sírunké Jozefin, bécsi énekesnő, a Grosavescu-pör egyik szereplője, amint a Bácsmegyei Napló is jelentette, keresetet indított Felix Fischer író és Jarno, a bécsi Reneszánsz-» színház igazgatója ellen. Az énekesnő keresetében azt állította, hogy Felix Fischer legújabb darabja, melynek címe: »Szabad-e ölni« olyan színben állítja öt be, mintha intim viszQnya lett volna a meggyilkolt Grosavescu Traján operaénekessel és ezért a jdrdsbiróságtól a darab betiltását kérte. A járásbiróság csütörtöki tárgyalásán a magánvádló képviselője kifejtette, hogy az énekesnő magánéletének hamis színben való beállítása Stranke Jozefint nemcsak a társasélet szempontjából teszi lehetetlenné, hanem kereseti lehetőségeit is súlyosan megkárosítja. Az alperesek védői ezzel szemben arra hivatkoztak, hogy a darabban nem az énekesnő magánéletét szellőztetik, hanem a hirhedt Groxavescu-pörrel kapcsolatban nem létező személyek sorsát elevenítik meg abból a célból, hogy megállapítsák: moral’s szempontból szabad-e feleségnek a hűtlenségen kapóit férjet megölni. Miután úgy a magánvádló, mint az alperes jogi képviselői helyszíni szemlét Indítványoztak, a bíróság elhatározta, hogy a Reneszánsz-színház csütörtök' esti előadásét nmegjelenik és végignézi Felix Fischer darabját és csak aztán dönt az énekesnő keresete ügyében.
