Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-04 / 246. szám
2. oldal KÄCSMEGYEI NAPLÖ 1927. szepieinbtT 4 Megkezdődött Beogradban a közgazdasági konferencia Állandóén csökken az ország kivitele Beogradból jelentik: A kereskedelmi és iparkamarák, továbbá az ország nagyobb közgazdasági szervezetei szombat délelőtt tartották meg Beogradban ötödik évi rendes kongresszusukat a kiviteli kampány előkészítésére. A kongresszust Radojlovics Györgye a beogradi kereskedelmi kamara elnöke nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket és indítványára elhatározták, hogy üdvözlő táviratot küldenek Alekszandar királynak, továbbá Arco nagyipaiosnak a zagrebi kamara elnökének, a kamara hetvenöt éves jubileuma alkalmával. Ezután Radojlovics a következőket mondotta: — Államunk jelen pillanatban választás küszöbén áll. A harc olyan heves, hogy az összes politikusok minden energiáját igénybe veszi. Ezért most ez . az első eset, hogy konferenciánkon egyetlen miniszter sem jelent meg. Ezt szomorúan kell tudomásul venni, más* oldalról azonban nagy elégtételül szolgál a közgazdasági köröknek, hogy a választási küzdelemben valamennyi politikus, mint legfontosabb és legsiirgő sebben megoldandó problémákat, a gazdasági kérdéseket és különösen a gazdasági válság megoldását jelölték meg A közgazdasági kamarák minden erővel azon lesznek, hogy a kormányt rábírják a szükséges intézkedések megtételére. hogy az országot kivezessék a válságból. Ezután Szlanoievics Milutin, a beogradi kamara alelnöke beszélt. Statisztikai adatokat sorolt iel, amelyekből kitűnik, hogy 1924-ben az ország kivitele kilenc és fél milliárd dinár volt, mig 1926—27. gazdasági évben a kivitel hat milliárd nyolcszáz millióra csökkent. Véleménye szerint a kongresszus legfőbb feladata annak megállapítása, hogy a kivitelt hogyan lehetne fokozni. Ebből a szempontból a többtermelésnek és különösen az egyes termékek minőségének feljavításának van nagy jelentősége. Felolvasták ezután a noviszadi keresdelmi és iparkamarának jelentését az 1927. évi termés becslésről, amelyet a Bácsmegyei Napló pénteki száma közölt. Végül a szkopljei kereskedelmi és a szarajevói iparkamara jelentését olvasták fel a dohánytermelésről. A kongresszus még nem fejezte be tanácskozásait. sága szerint vérbaja és más fertőző betegsége is volt. Nem áll az, hogy a vizsgálat megállapította, hogy a földbirtokoson halála előtt nem mutatkozott semminemű depresszió, ellenkezőleg úgy a csendőrség, mint a vizsgálóbíró öngyilkosságot állapított meg, a három orvosból álló szakértői szemle eredménye pedig az volt, hogy nem állhat fenn gyilkossági gyanú, mert dulakodásnak semmi jele nem volt észlelhető. Megállapítást nyert az is, hogy az öngyilkosság olyképen történt, hogy az öngyilkos Ciesler homlokára illesztette a revolvert és igy sütötte azt el. Valótlanság, hogy Slezák József béres engem az öngyilkosság napján a korcsmában feldúlt arccal keresett és hogy ismételten visszatért és rólam kérdezősködött Valótlanság, hogy Slezák József Ciesler halála után nyolc holdas birtokot vásá rolt a krnyajai határban, mert Slezák József háromszáz négyszögöles birtokát, még 1923. évben, tehát az eset előtt két évvel vásárolta s ma sem rendelkezik több birtokkal.« A névtelen közlő ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt büntttő feljelentést is teszek. Tisztelettel Janek János. Törökország nem újítja meg Oroszországgal a biztonsági és barátság! szerződést Október elsején lejár az orosz-török szerződés Konstantinápolyból jelentik: Az orosz szovjetkormány jegyzékkel fordult az angorai kormányhoz, amelyben az október elsején lejáró orosztörök barátsági és biztonsági szerződés meghosszabbítását kéri. A török kormány, hir szerint, megtagadta ezt a kérést és úgy határozott, hogy nem újítja meg Oroszországgal a barátsági szerződést, j miután a szerződés eddig nem nyújtott semmi előnyt Törökországnak. Árvizek pusztítanak Lengye orz jgban Rus.’iiiszkóban és Rom ólában Ai ujab'o e-őzé-e’t miatt rosszabbodott a he’yzet Lent? yelorsZ'Wban A krnjajai rejtey Nji átkozik a gyilkossággá vádolt földbirtokos Janek János krnyajai földbirtokos, a kit a szombori ügyészség azzal vádolt hogy a múlt évben meggyilkolta Ciesler krnyajai földbirtokost, a következő nyilatkozatot küldötte a Bácsmegyei Napló szerkesztőségének: — A Bácsmegyei Napló folyó évi augusztus 19-ikén megjelent számában »Gyilkosságra való ielbujtás miatt letartóztattak egy krnyajai földbirtokost« cim aiatt személyemmel kapcsolatban, egy közlemény látott napvilágot, mely a való tényállással teljesen ellenkező eseményt ad elő és egy aljas bűntett elkövetésének lehetőségével meggyanúsítva a nagyközönség megvetésének tesz ki engem, mielőtt ártatlanságomat bebizonyíthatnám. A sajtótörvény idevonatkozó rendelkezései alapján arra kérem a tekintetes szerkesztőséget, hogy alanti kiigazító soraimnak helyt adni szíveskedjék: »Nem felel meg a valóságnak, hogy Müller Mária apja földhözragadt sze gény ember volt. mert Müller Mária férjhez menetelekor apjától hozományképen huszonöt hold földet kapott, amelyet a mai napig is birtokol. Nem felel meg a valóságnak, hogy az öngyilkos Ciesler kezéből a revolvert egy odatévedt szomszéd vette ki. mert ezt Ciesler nek öt hónappal ezelőtt' szintén titokzatosan elhunyt nőtestvére tette. Nem tarthatja magát az a vélemény, hogy Cieslernek nem volt vérbaja, sem más komoly betegsége, mert feleségem birtokában levő húsz orvosi rendelvény tanú Vars'ból jelentik: Az utóbbi napok esőzései következtében egész Lengyelországban nö az árvízveszedelem. Lemberg vidékén az áradás újabb nagy területeket öntött el. A Djeszter szinte állandóan emelkedik és több helyen a viz ismét átszakitotta a gátakat. Nikolaievszki és Sztrij között a Dnjeszter szélessége hét kilométer. Árvíznek eddig több száz emberáldozata van. Bukovinában tíz falut öntött el az árvíz Bukarestből jelentik: A napok óta tartó esőzések következtében a folyók mindenütt kiáradtak. Erdélyben, Fogaras környékén hat falu áll viz a'att. A vasúti közlekedést be kellett szüntetni ezen a vidéken, mert az árvíz több vasúti hidat elsodort. A kár különösen az állatállományban nagy.------------------ I. .I.......»ßtyvtymum. Fogaras alacsonyabb részeit elöntötte a viz és számolnak azzal, hogji az egész város viz alá kerül. Ijesztő arányokat öltött az árvíz Bu kovinában, ahol tiz falut öntött el az árvíz. A lakosság pánikszerűen menekül, az árvízben huszonöt ember halálát lelte, A Prut vízállása a múlt éj el busz centiméterrel emelkedett és elöntéssel fenyegeti Csernovitzot. Ruszin'-zkóban is kiáradtak a folyók Prágából jelentik: Ruszinszkóban a folyók kiáradtak és nagy területeket öntöttek el. A víz több falut teljesen elborított, a kár megközelíti a húszmilliót. Az állami utak. melyek építését nemrégiben kezdték meg, teljesen elpusztultak. színes znc Ois^a elmondja, hoíiy lett Sz zé geiés a lerna géb > német szin znöve , aki ti enhal éve kor.ng egy sző se tudott németül Berlin, augusztus hó. A német színésznők közül egyedül Elisabeth Bergner-töl nem ehet interjút kapni. Orsha már sokkal közlékenyebb és rendes körülmények között szívesen áll az újságírók rendelkezésére, most azonban csak egy napot töltött Berlinben, — Salzburgból jött. ahol a Festspiele-! nézte meg Reinhardt, Jakob Wassermann és Moissi társaságában és a Lidóra utazott — s ezért kiadta az utasítást a Hotel Adlon portásának, hogy senkinek sincs itthon. A Waterlooi csata gyerekjáték volt ahhoz a küzdelemhez képest, amit a szállóportással és Orska komornájával folytattam, amig végre beleegyeztek legalább abba, hogy telefonon megkérdezhessem Bleichröder bárónőtől, hajlandó-e tiz p^cre fogadni. — Legfeljebb ötre — felelte Orska. Átadtam a kagylót a komornának, hogy ö is hallja; erre aztán nagy nehezen felvezetett úrnőjéhez. Orska nagyszerűen néz ki. Meghízott. Fiatalabb és szebb, mint bármikor, látszik, hogy felhagyott a kokainnal. A haját valami turbán-téle kendövei lekötötte és talán a stifszerüség kedvéért törökösen ült le a divánra, maga alá szedve a lábát: — Mit óhajt? — Interjút. — Tessék kérdezni! — mondta szí goruan. i Ez az egy rémes az interjúban, hogy kérdezni kell. Mit lehet egy világhírű színésznőtől kérdezni, akiről úgyis lobban tudok mindent, mint saját maga. — Hogy lett színésznő? — nyögtem ki végre. — Elég nehezen, hiszen tizenhatéves koromig egy szót se tudtam németül. A Fekete-tenger mellett születtem, Nikol.ijev-ben. az apám orosz ügyvéd volt, anyám amerikai nö. Spártai nevelést kaptam. — Mit ért ezalatt? — Pofonokat. A színészethez úgy iött meg a kedvem, hogy az apám esténkint elmondta otthon másnapi védőbeszédeit és én az aszta! alatt elbújva hallgattam. Elhatároztam, hogy ha nagy leszek, én is igy fogok beszélni. Hogy a bírósági tárgyalóteremben-e, vagy színpadon, arra nem fektettem akkor még súlyt, lói sejti, hogy később mégis a színpad mellett döntöttem. Azt hiszem, nem vagyok pályatévesztett egyén. Tizenhatéves koromban mint magántanuló letettem az érettségit, aztán elmentem Becsbe színésznőnek. — Otthon mit szóltak hozzá? — Nem tudom. Megszöktem. Biztos, nem engedtek volna, hiszen tiz szót se beszéltem németül. Qregori társulatánál statisztáltain, közben németül tanultam. Qregori fedezett fel, egyre nagyobb szelepeket kaptam. Amikor átvette a mann-i heimi színház igazgatását, oda. is elvitt magával. Mannlieimben azonban nem tudtam kibírni és megszöktem. Qregori bepörölt szerződésszegésért és el is ítéltek ötszáz márkára. Ezt még most is hozom. Nem vo't egy vasam se, miből fizettem volna Hamburgba szerződtem és ott volt az első nagyobb sikerem a »Salome« ’ an Erre föl rögtön hátat fordítottam Hamburgnak és egész gardróbommal, egy szvetterrel és egy estélyi toalettel együtt, elutaztam Berlinbe. Persze rögtön Reinhardtnál akartam kezdeni. Nem fogadott. Az irodában ülő Kahane ur, amikor a szvetterben elébe álltam, szemtelenül kijelentette: *A professzor ur tegnapelőtt fogadott utoljára. Jöjjön talán jövőre.« Most igen :,ó barátom ez a Kahane. Nem vesztettem el a bátorságomat, hazamentem és felvettem a sleppes estélyi ruhámat Abban mentem el délután három órakor Barnowskihoz, aki akkor a Kleines Theater-t igazgatta. Hajlandó lett volna segédszinésznőnek szerződtetni, de kisebb gázsival, mint amit Hamburgban kaptam. Pár márka miatt nem tudtunk megegyezni, otthagytam. Másnap, változatosság kedvéért megint a szvetterben, elmentem Meinhard és Bernaucr operettszinházához ajánlkozni. Nekem mindegy volt, hogy operett, vagy Hamlet, úgy gondolkoztam, fő, hogy bentlegyek, a többi majd jön magától. Bejelenttettem magam Meinhard direktornál. »Nem lehet — felelte a titkár — az igazgató ur hölgyiátogatót vár.« Nyugodtan azt feleltem, hogy én vagyok az a hölgy. A titkár felugrott és őrült előzékenyen bevezetett. Ma is szeretném még tudni, kire várt akkor Meinhard? Amikor meglátott, rámförmedt, hogy ki vagyok? »Én vagyok az Orska« — feleltem. »Wenn schon!* — mondta rá Meinhard éneklő hangon. Nem hagytam magam lefőzni. »Tudja ki az Orska? — kérdeztem a csodálatosan aszkétikus módon viselkedő Meinhardtól — a legtehetségesebb színésznő egész Németországban.« Ez se hatotta meg. »Nincs időm« — mondta röviden. Összeszedtem minden bátorságom és szemtelenségem. »Nézze, direktor ur, maga egy okos ember, csaknem bölcs, mit veszthet maga, ha nem igaz, amit mondtam? Tiz percet. De mit nyerhet, ha igaz?« Meinhard komoran rámnézett: »Mit akar elszavalni?« Elmondtam az »Erdgeist«-et, a »Jüdin von To!edo«-t és egypár orosz verset. Egyszerre volt türelme meghallgatni. Mindjárt meg is kötöttük a szerződést havi négyszáz márkás gázsival. — Ma egy kicsit többet kér? Orska elnevette magát. — Igen, de csak szeszélytől Az igazgatók szivbéli bánatára azonban nagyon szeszélyes vagyok. — Mik a legközelebbi tervei? — Most a Lidóra megyek, ahol Raoul Aslan-nal fogok találkozni. A télen talán együtt lépünk fel valahol Négy hónapig vagyok még tagig a Reinhardtszinházaknak. aztán Becsbe megyek, ahol aranyos ldkásom van. Az ottani Kammerspielehen fogok játszang egv uj VermuMf-darabban és Kaltencgger »Schwesfern«-jében. Aztán . — Mi lesz aztán? — »Ich weiss és nicht« — ’dézte Orska pátosszal a szavakat, amiket mint Lulu százszor elmondott a színpadon. (v.) Ha rádió’át ét ezni akarja vegye CCW' f jWgató MÁLLÓK BÉLA oki. "épú.szmér hík bubo ica, Pét; o Tvadska u\ 8 (Jajtiasápii heüVBüö .iiainozo-Diiyi dU'J pes: .. ^ . u • »XU ója A RLOW» * ZAL\jÖ u a , s', V ., Paa y ..d - cc S2. »*., a» Andrássy-u és O íogon-tér fizv tier. közelében — Te’efon 14 -08. Központi tüíéf.frrdősz bál;,hide ,-m legviz- Mércéke t arak! 7442 m
