Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-28 / 270. szám

1927 szeptember 28 BACSMEGYE3 NAPLÓ 9. oldal KÍNTORNA Az egyik fiatal szuboticai ügyvédet irodájában felkereste egy dúsgazdag ti­pikus parvenü s előadta, hogy egyik is­merősét becsületsértésért be akarja pe­relni. ' — Miben állott a becsületsértés — kérdezte az ügyvéd. — Azt mondta nekem, hogy rinoce­­:rosz vagyok. — És mikor s hol történt a sértés? —- A Bárány-kávéházban három év­vel ezelőtt. — Három évvel ezelőtt? — kérdezte csodálkozva az ügyvéd. — És maga csak most akarja beperelni? — Igen doktor ur . . . hogy is mond­jam csak . . . nézze kérem, én csak tegnap láttam a moziban, hogy volta­­képen, hogy is néz ki egy rinocerosz! * Első barátnő: Úgy látszik, Nóra őrül­tem szerelmes a levélhordójába. • Második barátnő: Magam is hiszem; minden nap magamagának ir, hogy a levelet másnap elhozza hozzá a levél­hordó. * Egy kis bácskai faluban megbetegszik egy jómódú kereskedő. A fia nem bí­zik a helyi orvosban, telefonon felhívja egyik fővárosi orvosprofesszort és meg­­'kérdi, mennyiért jönne le. Az orvos­­professzor ezer dinárt kér. mire az ag­gódó fin megkéri, hogy rögtön jöjjön és másnap délután a vasútállomáson vár a tanárra. . — Baj van — mondja a kupéból ki­lépő “Táiíáfnak — szegény édesapám közben meghalt, de hogy a tanár urat ne érje károsodás, összeszedtem a falu­ban tiz embert, akik százötven dinárért fejenként hajlandók magukat megvizs­gáltatni. A professzor tényleg megvizsgálja a tiz embert, zsebrevág ezerötszáz dinárt és igy szól a fiatalemberhez: — Hát nézze barátom, miután én itt ezer dinár helyett ezerötszáz dinárt ke­restem, az ötszáz dinár pluszt megosz­tom magával, itt van magának kétszáz­­ötven dinár. — Köszönöm tanár ur — mondja az ifjú miután eltette a pénzt Ü- de engedje meg, hogy ezért a finom eljárásért egy őszinte vallomást tegyek. — Halljuk. — Be keli vallanom, hogy az édes­apám nem halt meg, ő is a tiz között volt. tika. 8.15: Vonósnégyes. Hay’dn: Vo­nósnégyes op. 64. Becs (517.2) — Graz (357.1) 11.00: Népszerű zene. 4.15: Hangverseny, 8.05: Szimfónikus hangverseny. Mendelssohn: Hebridák nyitány. Skót szimfónia. Vie­­riavszky: Faust fantázia, hegedűszóló. Wagner: Mesterdalnokok, 3 íelv. élőze­ne, utána népszerű zene. R ádió-műsor —BI—* í A várót mtlltUi ti ám a hullámhotsxt JtltntO Szar da, szeptember 28 A már előjegyzett 10 disiáros könyvek szétküldése megkekezdodott Újabb előjegyzéseket elfogadunk Konrath D.Đ., Snbotica London (361.4) — Daventry (1604.3) 1.00: Népszerű zene. 3.00: Shakespeare R. 3.30: Kamarazene. 4.00: Népszerű klasszikus zene. 6.20: Kertészet. 7.25: Orgonazene. Bach: C-moll és c-moil j prelúdiumok. 7.45: Operaelőadás. Ver­­]d!: Trubadúr c. 4 felv. operája. 10.20: ! Uccai énekesek E. 10.35: Tarka-est. rádió-kabaré. Budapest (555.6) 9.30: Hírek, közgaz­daság. 12: Pontos időjelzés, hírek, köz­gazdaság. 13: Időjárás- és vízállásjelen­tés. 15: Hírek, közgazdaság. 16: Kál­mán bácsi mesél. 17: Pontos időjelzés, időjárás és vízállásjelentés. 17.15: Breu­er Mária (hegedű) és Schwalb Miklós (zongora) együttes hangversenye. 18.15: Német nyelvlecke. 19: Előadás a Stú­dióban. Három egyfelvonásos. T. »A királyné apródja.« Vígjáték egy felvo­násban. Irta: Heltai Jenő és Makay Emil. 2. »Csókoltatom az anyósomat. Vígjáték egy felvonásban. Irta: Keleti Márton. 3. »Húsz perc egy esernyő alatt.« Vígjáték egy felvonásban. Irta: A. W. Dubaurg. 21.50: Pontos időjelzés, hirek, közlemények, lóverseny-eredmé­nyek. 22.15: A Britamiia-nagysasá Hóból Pertis Jenő és cigányzenekarának hang­versenye. Madrid (373—375) 12.00: II. T. 2.15: Gordonka és zenekari zene. 7.15: Hang­verseny. 10.15: Barcelonai átvitel. AViiánó (322.6) 4.15: Népszerű rádió­kabaré. 8.45: Operetteiőaciás közvetítése. Moszkva (1450) 3.00: Rádióelöadás. 4.20: Ifjúsági előadás. 7.30: Szimfónikus zene. 10.55: Harangjáték. München (537.7) — Nünrnberg (303) 12.30: Kamarazene. 3.15: Könyvszemle. 6.30: Sakk. 7.415: Operett-est Kálmán és Lehár-operettekből. 8.50: Őszi est, Mo­zart: Vadászkvartett B-dur, Őszi és szü­reti dalok. 10.50: Újság- és sporthírek. SPORT Berlin (484—566) — Stettin (252.1) 12.00.: Harangjáték. 1.45; Harangjáték. 5.30; Népszerű zene. 7.05: Filatélia. 8.30: Zola emlékünnepély, E.. és R- 9,3,0; Kamarazene. Brahms: If. gordonkaszo­náta F-dúr op. 99.;-Beethoven: Két va­riáció, gordonka- és zongorára. 10.30: őszi est, Dalok és zenekari hangverseny. Lipcse (365.8) — Drezda (294) 10.25: H. 12.00: G. 3.00: Gyorsírás. 6.05; Mór­­sekurzus. 6.30: Angol lecke. 7.00: Turisz­BEOGRAD Jugoszlávia—Vienna (Becs) 0:0. A bécsiek csalódást keltettek, bár Blutn­­mal és Gschweidllal álltak ki. A Jugo­szlávia Javuló formát mutatott. CSANTAVIR Csantaviri AK—Kanizsai. AC 2:2 (2:0). IJ. oszt., bajnoki. EEOCSIN Bcocsini Radnieski—OSKV komb. 3:3 (3:2). TŐZSDE Zürich, szept. 27. (Zárlat.) Beograd 913, Páris 2035, London 2523.75, Ncw­­york 51857.50, Brüsszel 7222.50, Milánó 2829, Amszterdam 20795, Berlin 12351, Bécs 7310.50, Szófia 375, Prága 1537 és egynyolcad, Varsó 58, Budapest 9070, Bukarest 324. A nov’szadl gabonatőzsdén a zsidó ünnep miatt a forgalom szünetelt. A szorjbori gabonatőzsdén a zsidó ünnep miatt a forgalom szünetelt. Szentül gabonaárak, szept. 26. A hét­fői piacon a következő árak szerepei­tek: Búza 290—292.50 dinár, ótengeri 210—215 dinár, uj tengeri morzsolt de­cember-januári szállításra 155 dinár, ta­vaszi szállításra 170 dinár, csöves ten­geri 120—125 dinár, takarmányárpa 320 dinár, sörárpa 245 dinár, zab 180 dinár, bab 250 dinár, rozs 275 dinár, heremag 1900 dinár: őrlemények: uj lisztek árai októberi szállításra 0-ás liszt gg 470 di­nár, O-ás liszt 0g 470 dinár, kettes fő­­zőiiszt 450 dinár, ötös kenyérliszt 430 dinár, hetes 320 dinár, nyolcas 230 di­nár, daraliszt 195 dinár, korpa 190 di-A budapesti gabonatőzsdén a zsidó ünnep miatt a forgalom szünetelt. Budapesti értéktőzsde, szept. 27. Ma­gyar Hitel 90, Osztrák Hitel 55.5, Ke­reskedelmi Bank 132, Magyar Cukor 241.75, Georgia 19.8, Rimamurányi 127.7, Salgó 79.6, Kőszén 749, Bródi Va­gon 3.2, Beocsini Cement 245, Nasici 176.5, Ganz Danubius 204, Ganz Villa­mos 179, Atheneum 29.5, Nova 43, Le­vante 26.2, Pesti Hazai 244. Vízállás A noviszadi hidrotechnikai hivatal je­lentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő: Duna: Bezdán 418 (-—). Apatin 460 (+44), Bőgőjévé 420 (+37), Vukovár 320 (+34), Palánka 306 (+28), Noviszad 295 (+29), Ze­­mun 198 (0), Pancsevó 176 (+0), Szme­­derevó 272 (—4). Dráva: Oszijek 190 (0). Száva: Mitrovica 174 (—19), Beo­grad 132 (—4). Tisza: Szenta 120 (+38), Beescj 100 (+29), Titel 258 (+22). A 7-es SZÁMÚ CELLA I — Úgy hiszem nem sokat törődik vele, sőt ellen­kezőleg. — Miért? —• Mert mást szeret. — Kit? — Egy fiatal követség! titkárt — Bizonyos ön abban? — Még nem közölte velem. — De hát ő! ö! — A herceg vagy nagyon szerelmes belé, vagy pedig titkos okai vaunak, amiért e házassághoz ra­gaszkodik . . . Miután pedig jói ismerem őt, azt hi­szem. nem sokat törődik az akadályokkal. E szavakra a fiatal nő összerezzent és szeme hir­telen elhomályosodott. — lói van — tmnidá röviden — az értesítések ki­elégítenek. Köszönöm, távozzék. Miközben a pampas! távozott, a nő a visszatartóz­tatott düh mozdulatával tenyerébe temette fejét. — Mit tegyek! . - . mit gondoljak! hebegte két­ségbeesve... Ólt! gyűlöletem •. - Öb! szivem! Elhallgatott és elsápadt. Egy kéz érintette vállát. Visszafordult és az aggastyánt látta maga előtt, Kivel a bálba jött. — Viviána — mondá ez a gyöngéd szemrehányás hangján, megígérte, hegy nyugodtan marad és ha kí­vülem más hallotta volna szavait . . . A fiatal nő kezét tördelte. — Igaza van, felelte . . . oktalan vagyok. Mindent elronthatnék, de ha tudná, mennyit szenvedek és mil.v különös gondolatok keringnek agyamban. i— Bátorság. — Hát nem elég bátor voltam-e eddig? — Kétségkívül, gyermekem és ki állítja az ellen­kezőjét? De azért viseletében bizonyos különcködések vannak, melyek elrémitenek. Sőt, ha tekintete villámo­kat lovel, nem kiizdhetém le rémületemet és ilyenkor azt gondolom magamban, hogy benseiében a komor és rej­télyes ösvények egyike rejlik, melynek mélyébe egye­dül Isten szeme láthat! Miközben az aggastyán beszélt,, a fiatal nő arca egészen kiderült és ajkán gúnyos mosoly vonult végig — Úgy van — igaza ván. sir Douglas — és ön tit­kaimnak csupán felét bírja. Kezét szivére téve, folytatta: — És inkább saját kezemmel tépném ki szivemet, bogyse e titkot élő lénnyel közölném. György a mekszikóival együtt távozott az erkély­ről és az igazat megvallva, most már nem bánta, hogy ballgatőzott. Most már nem kételkedhetett többé. Ez a nő Va­lentináról és Liprani hercegről beszélt, Valentinát em­legette oly gyűlölettel és haraggal. Kicsoda volt ez a nő és mitől kellett félnie? E tekintetben egyedül Sehneterre Lucián világosít­hatta föl és György azonnal fölkeresésére indult, föl­téve magában, hogy meg mondja azt, amit hallott. — Néhány szóra kérlek — mondá — mihelyt ta­lálkozott vele. Az imént egy bájos nőnek nyújtottad karodat, kinek beléptet a bámulat moraja fogadta. Sze­retném tudni, kicsoda az a nő. Lucián nevetett: — Talán bizony szerelmes vagy bele. — Jól tudod, hogy nem, felelte György, de külö­nös érdekem, hogy megismerjem. ■— Bemutassalak? — Nem... Csupán azt mond meg, hol láttad? — Hát a Florlde gőzösön, mely Port de Francéból hozott. —Tehát kreol? — Bourbon vagy Martiniqueból. nem kérdeztem és ö nem mondta meg. Csupán annyit tudok róla, hogy a gyarmatokból jö, hol elvesztette férjét, — És mi a neve? — Murderné. — Mit akar Franciaországban? — kérdezte György, Lucián mosolygott. — Patvarban! — felelte vígan, Murderné — Viviána nem közölte velem titkait, de úgy hiszem, Franciaor­szágban keresi azt a boldog halandót, kit boldogult férje jogaival fog fölruliázni. »S ha úgy akarja, én lé­pek helyébe«. Lucián ezt az idézetet Hugó Viktor kitűnő versé­ből meglehetős drámai mozdulattal kisérte és újra tá­vozni akart, midőn hirtelen meglepetve állt meg egy férfi előtt, aki egyszerűen volt öltözve és kiterjesztett karral közeledett feléje. — Sir Lionel? — mondá Lucián, megszorítva a feléje nyújtott kezet. — Én vagyok — felelte az amerikai mosolyogva. — Ön Párisban! — Tegnap óta — felelte az amerikai. — S látni akarta tengerész miniszterünk ünne­pélyét? — Úgy van. — Ezt már szeretem — folytatta Lucián — de re­mélem, hogy nem fog itt maradni és meglátogat vagy a minisztériumban, vagy pedig lakásomon, Taitbous­­ucca 14. — Köszönöm, néni fogok elmaradni. És miután az amerikai távozni készült: — Már elhagy? —- mondá Lucián, visszatartóztatni akarva őt. — Ma éjjel ön mindenkié és nem akarok vissza­élni idejével... de viszontlátjuk egymást. — Remélem! — ígérem! Ezzel Lionel eltűnt. Lucián magára maradt Györggyel. Mihelyt az amerikai eltűnt, ez utóbbi mosolygott és barátja felé fordult. — Már az Igaz, hogy a világ minden részében is­merőseid vannak. Kicsoda ez a Lionel, akit oly barát­ságosan fogadtál? Lucián cikomorodott és gondolkozott (Folyt, köv.) J

Next

/
Oldalképek
Tartalom