Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-27 / 269. szám
!927 Szeptember 27 BÁCSMEGYEI NAPLÓ *■ 5. oldal Nem szüntetik meg a beiacrkvai gimnáziumot Sikerrel járt Sztankovics és Marinkovics miniszterek intervenciója Becskerekről jelentik: A Bácsmegyei Napló munkatársa megkérdezte Szpajics Koszta beiacrkvai polgármestert, hogy hogy áll a beiacrkvai főgimnázium megszüntetésének ügye. A polgármester kér-v déseinkre a kővetkezőket mondotta: —• Most érkezett meg a közoktatásügyi miniszter rendeleté, amely szerint a főgimnáziumnak feltétel nélküli fenntartását. — Az előző rendelet ugyanis feltételé-, hez kötötte a gimnázium felső osztályainak fenntartását és annak engedélyezését csak akkor helyezte kilátásba, ha százhúsz növendék iratkozik be. Sztankovics és Marinkovics minisztereket ebben az ügyben több küldöttség kereste fel itttartózkodásuk alkalmával és a miniszterek megtesznek a gimnázium érdekében, megteszne a gimnázium érdekében. — A főgimnáziumnak fenntartása nemcsak gazdasági szempontokból volt kívánatos, hanem igen fontos kulturális okok is szükségessé tették. Az intézet növendékeinek nagy része Romániából, !a határmenti szerb községekből kerül ki és a Romániához tartozó Sokolovac és Langovec községekből naponta gyalog 'járnak be Belacrkvára a szegényebb sorsú szerb diákok. 1 — Ezeknek figyelembevétele után határozta el a minisztertanács, hogy a beiaerkvai főgimnáziumot nem redukálja iés annak fenntartását nem köti a növendékek számához. Elhalasztották az ujságiró-kongresszust A szekciók között nem sikerült megegyezést létrehozni Bcogradból jelentik: A jugoszláv ujfsiágifó 'egyesület kongresszusát vasárnap kellett Volna megtartani Bródban. A delegátusok nagyrésze már szombat este (Bródba érkezett és azonnal megkezdődlek a tanácskozások a szekciók vezetői között, hogy biztosítsák a kongresszus munkaképességét és az elnökség egyhangú megválasztását. A tanácskozások Vasárnap egész nap folytak, de a beogradiak és a többi szekció között nem jött létre a megegyezés, mire a vezetőség úgy határozott, hogy a kongreszszust elhalasztják. Vasárnap délután hat órakor Virani alelnök megnyitotta a kongresszust és bejelentette az elnökség határozatát, maid a beogradiak zajos tiltakozása közben az ülést berekesztette. A beogradi szekció tagjai azonban nem hagyták el a termet, hanem Krajcsumovies Koszta elnöklete alatt folytatni akarták a kongresszust, minthogy azonban nem voltak határozatképes számmal konferenciává alakultak át és hangos vita után öt tagú bizottságot választottak azzal a feladattal, hogy lépjenek érintkezésbe a többi szekcióval a megegyezés létrehozása érdekében. Az osztrák szocialista nők a magzatclhajtási tilalom ellen Tiltakozó-gyűlésen követelték az uj biintsíöíamn javaslat 273. szakaszínak megváltoztatását Becsből jelentik: A szociáldemokrata nők szövetsége országos tiltakozógyülésrc hiv.ta meg a vidéki szervezetek vezetőit, hogy az uj büntetőtörvénykönyv tervezetének 253. szakasza ellen tiltakozzanak. Pop nemzeti tanácsbeli képviselőnő előadta, hogy a régi osztrák törvények szigorúan- tiltották a terhesség mester‘ séges megszüntetését, még akkor is, ha az orvosi beavatkozással történik és ezt a tilalmat az uj büntetöreförmjavaslat is átvette. Kifejtette az előadónő, hogy az osztrák szociáldemokrata nők szövetsé» ge is kívánatosnak tartja, hogy az osztrák büntetőtörvénykönyv a német birodalmi törvényekhez alkalmazkodjék de a 253. szakasz ellen tiltakoznak, A jelenvoltak ekkor ilyen közbekiáltásokkal szakították félbe a beszédet: — Szégyen, gyalázat! Nem fogjuk tűrni, hogy emberi jogokat tiporjanak. — Az államhatalomnak — folytatta Pop asszony — csak akkor volna joga a nőktől mindenáron szülést követelni, ha gondoskodnék az anyákról és a csecsemőkről, akiknek megélhetése nincs biztosítva. Tandler tanár, Bécs város egészségügyi tanácsnoka kijelentette, hogy a 253. szakasz lábbal, tipor emberi jogokat, másrészt esetet ismer az orvostudomány, amelyekben kész veszedelem az anyaság. A gyűlésen elfogadott határozati javaslat tiltakozik a büntetönovelia 253 szakaszának jelenlegi szövegezése ellen és követeli, hogy az orvos elvégezze a beavatkozást, ha azt egészségi szempontok megokolttá teszik.---------------------------------------------^ -----------------------------------------------„Csak az intelligenciának és a parasztságnak kell megengedni a szaporodást“ Méhely Lajos budapesti egyetemi tanár derűt keltő fajelméleti előadása Budapestről jelentik: A Pázmány Péter tudományegyetem hétfőn délelőtt tartotta megnyitó ünnepélyét, amelyen a társegyetemek, az Akadémia és a különböző tudományos társaságok képviselőin kívül megjelent gróf Klcbctsberg Kunó közoktatási miniszter is. Az uj rektor székfoglaló beszéde után Méhely Lajos filozófiai dékán tartott előadást az okszerű népesedésről. A hírhedt fajbiológusprofesszor, akinek »tudományos« működése több Ízben keltett már kínos feltűnést, ezúttal is kitért kedvenc problémájára, a fajelnié- Ictre és miután költői lendülettel ecsetelte a harmonikus családi életet, a rokoni és idegen vér vizsgálatában merült el. Méhely kifejtette, hogy a rokoni vér minden baj nélkül vegyül, az idegen vér ellenben igen sok bajt csinál, különösen akkor, ha a vér — zsidó eredetű. A tanulság — mondotta — ebből az, hogy a különböző fajú emberek összeházasodása igen veszélyes és az államnak oda kell hatni, hogy az anya és a gyermek vére közt ne lehessen ellentét, más szóval: meg kell akadályozni az ilyen házasságokat. Az ünnepélyen résztvevő közönség fagyos nyugalommal hallgatta a tudós előadását és csak akkor támadt egy kis izgalom, mikor Méhely arra való hivatkozással, hogy száz év múlva ötmilliárdnál több ember fog élni a földön, kijelentette, hogy a népszaporodást meg kell akadályozni. Ennél a mondatnál Klebelsbcrg is hangosan elnevette magát. A nevetés átragadt a közönség többi tagjaira is és maguk a karzaton ülő diákok iá megmosolyogták a professzor tézisét. Méhely azonban nem törődve a tüntető derültséggel, rendületlenül tovább folytatta előadását és többek között kijelentette, hogy az államnak nem szabad megengednie az alacsonyabb néposztály szaporodását, mert a fajelmélet szerint csak az intelligenciának és a vagyonos parasztságnak van joga szaporodni. — El bennem a bit — fejezte be előadását Méhely — hogy Klebelsbcrg miniszter ur, miután felállította a tihanyi biológiai intézetet, a magyar faj biológiai intézetét is megteremti. A karzat diákjai tapsoltak, Klcbelsberg azonban fagyos nyugalommal iilt helyén, de egyetlen tenyér sem csapódott össze a pódiumon sem. ahol a Pázmány Péter-egyetem tudós tanárai ültek. A NYOMOR LAVINÁJA A gázgyár mögötti Kladek-telepen férgek falnak fel egy kilakoltatott szuboticai családot Százötven ember él össze zsúfoltan a Szentaiúti bérkaszárnyában Amióta a Bdcsmgyei Napló megírta Molnár Rozália szuboticai aszszony családjának tragédiáját és nyomorát, azóta nap-nap után a szerencsétlen emberek újabb és újabb tömegei keresnek fel bennünket panaszukkal. A napokban egy Öt gyermekes asszony járt a szerkesz- [ tőségben és elpanaszolta, hogy gyermekeivel az uccán lakik, aztán egy rokkant jött feleségével és három apró gyermekével, hogy a földön alszanak és nincs betevő falatjuk, most pedig egy szerencsétlen aszszony keresett fel bennünket és elsírta, hogy a Kladek-telepen egy kamrában a férgek falják fel nyomorgó családját. A nyomor-lavina elindult, Szubotica koldusai és szenvedői kinyújtották sebes tenyerüket. A napilap terjedelme és jellege nem engedi meg, hogy minden egyes esettel, részleteiben foglalkozzunk — noha bőséges ok volna mindegyikre — és a sok szomorú eset közül csak a legkirivóbbakat tárjuk a nyilvánosság elé. A szuboticai nyomoríanyák közül a legszomorubb hire a Kladek-telepnek van, amely minden évben felszínre dob . egy-egy szivettépő proletár tragédiát. A Kladek-háznak most is megvan a szomorú szenzációja, amely azonban most nem fog egy újságcikkel befejezést nyerni, mert a sárga bérkaszárnya ügye a szuboticai közegészségügyi hatóság elé került, amelynek vezetője dr. Pavkovics Milutin vársoi tiszti főorvos személyesen győződött meg a Kladek-házban uralkodó állapotokról. A Bácsmegyei Napló munkatársa szintén felkereste a Szentai-utí bérkaszárnyát, ahol százötven ember él összezsúfolva. A sárga telep A hírhedt Kladek-ház a Szentai-uton, a gázgyár épülete mögött van. A sárgára meszelt épület egyik fele a vasúti pályatestre néz, másik része a poros Lozsinszka-uccára nyílik. Az épületben huszonöt lakás van, egy és kétszobás nyomorúságos odúk, amelyekben összezsúfolva százötven ember tengeti nyomorúsággal és kínnal teli életét. Az udvaron sovány akácfák, baloldalt hosszú sorban fehérre meszelt fáskamrák. Az ajtók felett számok: 1, 2, 3, A 5 . . . Egyik lakásban szabó lakik, kihallatszik a varrógép zakatolása, amott cipész, másutt szennyes kötőjü asszonyok dugják ki fejüket. Minden lakónak van kutyája és macskája és a rengeteg zörgő csontu eb fögvicsoritva rohan az idegenre, aki belép a sárga pokol udvarára. A szag kibírhatatlan. A disznóólak és tyúkketrecek ontják a fertőző bűzt. A lakások előtt szappanos szennyvizpocsolyák és csontdarabok hevernek. Vézna gyerekek játszanak szótlanul az udvaron. Ezek nem a bobó kisgyerekek vidámságával ugrándoznak, itt minden sárga és néma és szemét és pocsolyák mindenfelé. A ketrec lakói A hatalmas udvar sarkában, ahol a léckerítések ékalakban futnak össze, áli egy íaépület, ameiy valaha szeneskamra vök. A falai korhadt deszkából vannak, közte ujjnyi rések. A kamra előtt egy kötélen piszkos, bűzös zsákdarabok száradnak. Elől szemétdomb millió dongával, a kamra előtt korhadt deszka!.'1 "c. aztán a »nagyszemétdomb«, ahová a i. : százegynébány lakója a hulladékokat! hordja. Dongó legyek mili-iárdjai zugnak a szemét felett a levegőben, irtózatos orrfacsaró bűz terjeng, hogy szinte megszédül az ember és itt, ebben a szennyes sarokban rovarok, férgek, ragályos baciftnsok között él egy öttagú csatád. Megdöbbenve áll meg az ember a látvány előtt, amely itt a szeme elé tárul. Szenny és szemét közé elbarriküdozva a dültedezö fakamrában begyömöszötve él öt gyermekével Teher Antalné. A ponyvaregények nyomortanyái sam hasonlítanak erre a képre. Az öt gyermek, aki itt él, minden emberi formáját elvesztette. Testüket gennyes sebek és borzalmas fekélyek borítják, amelyeket a lérgek és mérges legyek csípése okozott. Az anya: Fehér Antalné. Arca, amely csupa csont, tele van apró sebekkel, nem tud már sírni, csak suttogni és vádolni: — Tegnap elájultam az éhségtől, holnapra felfalnak bennünket a férgek, az éhség miatt már nem is panaszkodom, mert a halál csak megváltás lenne számunkra. Mesél: Itt laknak egy hónapja a szemét között. A kamra mögött a vasút szennylevezető árka folyik. Este milliárd szúnyog és egyéb rovar száll fel a pocsolyából és az odú résein behatolva, leeszik testükről a húst. Éjszaka nem lehet itt aludni. A gyermekek, akik közül a legnagyobb tizenkét éves. sírva ébren töltik az éjszakát, mert a szúnyogok és tétvek csípése miatt nem tudnak pihenni Megnézem a gyermekeket. Márta szája körül sebek, a hét éves Viktor egész teste kiütéses, a többiek is összecsípve hunyorgó szemmel állnak a napsütésben. Fehérné nem kér semmit, csak panaszkodik. A palicsi földműves iskolában laktak, de onnan augusztus 21-ikén este hét árukor kitették az ut közepére. — Miért? — Egy hónappal hátralékban voltam a házbérrel — mondja Fehérné — holott vannak a városi épületben oroszok, akik évek óta nem fizetnek semmit. Bejöttünk a városba, itt Sziancsik tfrhoz, a Kiadek-ház felügyelőjéhez utasítottak, aki azt Ígérte, hogy szerez lakást. Lakás helyett ebbe a nyomorult kamrába helyezett cl és hitegetett, hogy lesz lakás. Közben a pénzem elfogyott, most innen is ki akarnak tenni. Napok óta sertéseknek való hulladék krumplit eszünk és régen éhenpusztultunk volna, ha Weisz Sándor, a ház egyik nemeslelkii lakója nem segített volna bennünket És amiért segített rajtunk, Sziancsik felügyelő most öt is ki akarja intrikáim a tulajdonosnál, noha tizenhat éve itt lakik és a legpontosabb fizető. Nincs lelke az embereknek, elnézik, hogy minket igy felfaljanak a férgek. Rengeteg patkány van itt. A lakások plafonját keresztül-kasul fúrják az állatok, nem győzik a lakók tapasztani, éjjel a patkányok és egerek itt sétálnak az ágyakon a fejünk felett, de ez mind elviselhető, csak a rengeteg szúnyog ne csípne és ez a bűz ne lenne ilyen elviselhetetlen. A ragályok fészke A Kladek-báz melegágya a ragályoknak és járványoknak. Nem egy lakásban láttam a patkányok által fúrt lyukakat. A szemétdombok nyitottak, a szennyes vizet a lakók a lakások elé öntik. Az ólak megfertőzik a levegőt és az összeszoritott sziik udvarban százötven ember szívja be ezt a bacillusoktól megfertőzött gyilkos levegőt. A falak, amelyeket az egerek és patkányok kérésztül-kasul fúrtak, rozogák és bedöiéssel fenyegetnek. Dr. Pavkovics Milutin városi tisztifőorvos. személyesen is kint járt a Kladek-liázban és megnézte Feliér Antalné családját. A nemes szivü főorvos a férgek csípésétől keletkezett sebekre gyógykenöcsöt adott és igazolványt állított ki Fehérné részére, hogy az ól, ahol az asszony lakik, lakhatatlan. Ezt az igazolványt a lakáshivatalhoz, kellett volna benyújtani Fehérndnek és lakás kiutalását kérni, de mivel a kérvényre busz dináros okm.ánybélyeg keli — Fehérné egyelőre nem adja be, vár amíg húsz dinárja lesz... (sz. e.)
