Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-03 / 245. szám

1927, szeptember 3 9. oldal &fcGS&fSG¥£i NAPLÓ KÖZGAZDASÁG Kedvezőek a gabona-kiviteli kilátások Dr. Kossies lírkó kamarai főtitkár nyilatkozata A szombaton és vasárnap Beogyadban összeülő gazdasági kongresszusnak két­ségtelenül egyik legfontosabb napirendi tárgya lesz a gabonatermés és kivitel helyzetének megvitatása. A nazyfontos­­ságu kérdés előadói tisztével a novisza­di kereskedelmi- ipari- és gyáripari ka­marát bízták még, amelynek képvisele­tében dr. Mirkovics Mijó kamarai titkár fogja a terjedelmes és alapos expozét felolvasni. Dr. Koszics Mirkó egyetemi tanár, a noviszadi kereskedelmi- ipari- és gyár­ipari kamara főtitkára a Rácsmegyei Napló munkatársa előtt Ismertette a no­viszadi kamara előadói jelentését, amely iránt gazdasági körökben érthető ér­deklődés nyilvánul meg. — Néhány nappal ezelőtt — mondotta dr. Koszics — Sztankovics Szvetozár földmivelésügyi miniszter a Politika munkatársa előtt nyilatkozott a gabona­­termés és kivitelitermés kilátásairól és valószínűleg a tavalyi készleteket fí­­gyelembevéve, úgy nyilatkozott, hogy jelentékeny feleslegeink vannak búzá­ban és kukoricában. A földmivelésügyi miniszter megállapítása a gazdasági járási előadók jelentésein alapszik, de mert a gazdasági tudósítói állások nin­csenek megszervezve, a járási előadók jelentései igen általános jellegűek. A noviszadi kereskedelmi kamarának a gazdasági kongresszuson előterjeszten­dő jelentése a gabonakereskedők és exportőrök becsléseire támaszkodik, miután ezeknek az érdekeltségeknek a legkisebb községekre is kiterjedt töké­letes hálózatuk van és így értesüléseik igen fontosak. Nagy hiánya a miniszíé­­riumheli becsléseknek, hogy azok kizá­rólag az aktiv országrészek terméskilá­tásait ismertetik, épp ezért nehéz a passzív vidékek szükségletét hitelesen megállapítani. Bosznia-Hercegovina, Dal­mácia és Szerbia tartóiénak áz'IÜfStí a passzív vidékek közé. A szarajevói ke­reskedelmi. kamara becslése szerint 3000 vagon kukoricára lesz Boszniának és Hercegovinának szüksége. A spliti ka­mara szerint Dalmácia szükséglete 4000 vagon kukorica és 3000 vagon búza. Szerbiát illetőleg teljesen tájékozatlanok vagyunk. A beogradi kereskedelmi ka­mara annakidején ismeretes jelentésé­vel félreverte a harangokat és a hely­zetet sokkal sötétebbnek tüntette fel, mint amilyen a valóságban. Délszerbiá­­nak bizonyosan vannak búza feleslegei, hasonlóképen Szlavóniának is. amely­nek még kisebb mennyiségű kukorica­feleslegei is vannak. Horvátország és Szlovénia szükséglete egymást kiegé­szítik. Szlovénia nagyobbmennyiségü burgonyafelesleg felett rendelkezik, mig Horvátországnak más feleslegei van­nak, úgyhogy ez a két tartomány köl­csönösen kiegészíti egymás szükségle­teit. Dalmáciának eszerint összesen 7000, Boszniának 3000 vagon búza és kukoricára van szüksége, Szerbia szük­séglete nincs megállapítva, de hozzáve­tőlegesen 10.000 vagon kukoricával ki­elégíthető volna. Búzára Szerbiának nem lesz szüksége, mert a jóminőségü búza magas ára nem felelhet meg neki, másrészt a rossz gazdasági viszonyok folytán a fogyasztás is kisebb. Szer­biában különbén is csak a háború után tértek át' a rendszeres büzakenvér fo­gyasztására. ami még mindig nem vált életszükségletükké és igj: zökkenés nél­kül visszatérnek majd a kukoricaliszt­­fogyasztásra. Számításaink szerint a Vajdaságból és Szlavóniából az. ország két aktiv tartományából 25 -30.000 va­gon búzát és lisztet lehet maid a kül­földre kivinni ami 5000 vagonnal kisebb, mint az előző évben volt. Kukoricából azonban legfeljebb 25—30.000 vagon ki­vitelre lehet számítani, amely tavaly 80.000 vagon volt, tavaly előtt pedig 110.000. Ezidén is több jutna külföldi kivitelre, de a passzív vidékeknek ez­idén többet kell leadni. A becsléseknél két szempontot kellett szemeiéit tarta­ni, először, hogy az emberek szükség­lete a gazdasági viszonyok folytán csökkent.' másrészt az állattakarmányo­zás is kisebb, mert a gazdák nem bírják az állatokat élelmezni és kénytelenek lesznek egy részét eladni. Kukoricata­karmányra azért is kevesebb mennyi­ség fog kelleni, mert a passziv vidéke­ken erdei hulladékokkal és kukoricaszár­ral hizlalják az állatokat. De az aktiv vidékeken is csökken az állatállomány és vele együtt a takarmányozási szük­séglet. Szerbia el fogja adni búzáját, mert pénzre van szüksége és a búza nem föltétien életszükségleti cikk nála. A passziv vidékek szükségletének meg­állapítása nem okozhat nagy gondot, mert például Boszniában csak két be­hozatali kapu van: Bród és Qruzs és Így könnyen meg lehet állapítani, meny­nyit hoznak be e két kapun keresztül. Szerbiánál már nehezebb a helyzet, mert Mitrovicán, Klenakou, Grodskán kiviil más behozatali kapuk vannak. Szerbia már most vásárol nálunk januárra, feb­ruárra, márciusra kukoricát. Sztanko­vics miniszter az idei búzatermést 16 százalékkal kisebbnek látja a tavalyinál, mi ellenijén 25 százalékkal és számítá­saink szerint a Vajdaságban 1.414.000 métermázsa búza marad a passziv vidé­kek ellátására és a kiviteli célokra. Esze­rint a kiviteli kilátások nem oly söté­tek, mint ahogy eleinte hitték, ha mö­götte is marad a tavalyinak, sőt a ta­valyelőttinek. Korai szüretre van kilátás a Délbánát­­ban. Vrsacról jelentik: A szokatlan nyári meleg következtében a Délbánátban korai szüretre van kilátás. A korán érő portugál és madlein szőlőknek sziirete­­lését már megkezdették és a vörös cef­rét is rövidesen behordják. A többi sző­lőfajoknak szüretelését, ha az időjárás­ban nem áll be lényeges változás, szep­tember közepén megkezdik, mig a fő­­szüret október első napjaiban lesz. A teljes termést előreláthatólag október közepéig behordják. Az Idei termés mennyiségileg gyenge, minőségileg azon­ban elsőrangú lesz. Az állandó meleg időjárás következtében a szőlő szo­katlanul édes. A cefre előreláthatólag 65 százalék bort fog adni és ára 2—2% dinár között lesz. A cefrepiac még nem indult meg, az érdeklődés: azonban nagy. Fenn ketl-e tartani a búza és a kuko­rica behozatali vámját. Sztaribecsejről jelentik: Az ország kereskedelmi egyesületei » nemrég a földmivejési miniszterhez memorandumot nyújtot­tak be, amelyben kérik a minisz­tert, ' hogy a búza és kukorica be­hozatali vámját a nagy szárazságra, illetve a rossz termésre való tekintet­tel — szüntesse meg. Sztankovics Szve­­tözár földmivelésügyi miniszter nem akar dönteni az érdekelt termelők meg­hallgatása nélkül és állásfoglalásra szó­lította fel az érdekelt termelőköröket. Az illetékes helyről érkezett utasítás folytán Lazsics sztarihecseji járási ag­rármérnök az érdekelt termelőket érte­kezletre hívta össze Sztaribecsejre és Szrbobranba. Hosszas tárgyalás után az a vélemény alakult ki, hogy a búza és a kukorica -behozatali vámját okvet­len fenn kell tartani, mert a vám eltör­lésével a gabonanemitek oly nagy ár­esése következne be, hogy abból úgy a kereskedők, mint a termelők nagy kárt szenvednének. A határozatról ér­tesítették a minisztert. Rádió-műsor —»33— <A várót melletti szám a knliámhoesnt itlentii Szombat, szeptember 3 Bécs (517.2) 11 és 16.15: Koncertek. 20.05: Zenés est, u-ána tánczene. Zagreb (310) 19.30: Operett-előadás a zagrebi színházból. Prága (348.9) 11: Szalonzene. 17: Kon­cert. 20.10: Operettzene. 21.10: Tánc­zene. London (361.4) 12: Hangverseny. 15: Zenekari hangverseny. 18; Zene. 21.35: Katonazene. 22.30: Tánczene. A legkülönbözőbb elsőrendű hangszórók díjtalan be­mutatása minden délután KONRATH D. D. SU8ÖTICA Lipcse (365.8) 12: Koncert. 22.15: Tánczene. Róma (450) 17.45: Koncert. 21.10: Operett-zene. Berlin (483.0) 17: Zene. 20: 20: Népies hangverseny. 22.30: Tánczene, Budapest (555.6) 9.30, 12 és 15: Hirek és közgazdaság. 17: Vízállás. 17: Kama­razene. 19: »Fenn az ernyő, nincsen kas* (Szigligeti). 22: Időjelzés és hirek, utá­na cigányzene. Sill Eli lEÍIDENli ÉS iH IItttl az összes iskolatípusokkal és vil’apensionátus svájci minta szerint Bécs villanegyedében. sím B. Freylers Ncbfg., Wien I., Kolowiaíring 9 és XIII., Wenzgasse 19 Tel. 96-2-50 85-6-21 Kérjen képes prospektust és referenciákat! A KÖZSÉG GYERMEKE F.GY CSECSEMŐ REGÉfíYE <57 Ha: NÍ1SIC3 BRANISZLAV Fardiiottc: CSUKA ZOLTÁN1 Mikor végre az alapszabályok is elkészültek. Szí­nia ur újabb széleskörű konferenciát hivott egybe, a melyen megkezdték az alapszabályok tárgyalását. Ter­mészetesen most tüzes és hosszú viták keletkeztek. A, matematika tanára részletesen kifejtette, hogy a »cél< szócskát cz-vel kell írni, úgy hogy »czél«, egy szerb nyelvtanár negyvenkétszer kért szót és minden alka­lommal határozottan követelte, hogy a mondatrész urán tegyenek vesszőt, egy szerzetes pedig azt köve­teire hogy az »egyesület székhelye Beograd« helyett az - egyesület székvárosa Beograd« légyen az alap­­s 'apályokban. Üsztojics Szretykó ur a »társaság« el­nevezés ellen foglalt állást és az »egyesület« elneve­zést követelte, ami ellen egy kereskedő és egy tiszt­­v e'ő tiltakoztak. Emiatt azután nagy fölfordulás ke­lő .kezeit. a szerzetes és a zeneszerző majdnem össze­verekedtek. sértő szavak hangzottak el és végre egy órai hosszú vita után az »egyesület« mellett döntöt­tek. mire ama kereskedő és társai sértődötten fel­keltek a helyükről és vagy húsz résztvevővel együtt tüntetőén elhagyták az ülést. Az ülés reggel kilenc órakor kezdődött és délig csak nagynehezen sikerült az alapszabályok tizennégy pontját letárgyalni. Nem maradt más hátra, mint a konferenciát félbeszakítani és tiz nap múlva újabb kon­ferenciát hívni egybe. így konferencia követett konferenciát és- igy tar­tott ez vagy négy-öt hónapig, mig végre a nagy mun­kát befejezték és az összes alapszabályokat elfogad­ták. Ezután kitűzték annak az ülésnek a napját is, me­lyen az alapszabályok értelmében az ideiglenes veze­tőséget kellett megválasztani. Ez az ideiglenes vezető­ség megkezdte a tagok behatását, de a vezetőség tag­jai az első ülésen összevesztek, mire az egész vezető­ség beadta a lemondását. Erre újból egybehívták a széleskörű konferenciát, amely uj ideiglenes vezető­séget választott és újból megkezdték a tagok beiratá­sát. Mikor már elegendő tag volt, a bizottság az alap­szabályokat beterjesztette a hatóságoknak jóváha­gyás végett.A jóváhagyott alapszabályok értelmében ezután összehívták az első rendes közgyűlést az állan­dó vezetőség megválasztása végett. A közgyűlésen nem jelenték meg a tagok kellő számban, ezért másik köz­gyűlést hívtak egybe, amely tekintet nélkül a megje­lent tagok számára, határozni és választani fog. Ezén a közgyűlésen nem kevesebb, mint négy je­lölő-listát nyújtottak be. Nagy sugás-bugás keletke­zett. rábeszélések, lebeszélések, azután zavar és végül összeomlás, mire a közgyűlést fel kellett oszlatni és újat hívni egybe. Ezen a közgyűlésen hat jelölőlistát nyújtottak he és csak nagynehezen tudták a vezetősé­get megválasztani. Ez a vezetőség Nedeljkovics Szúrta urat választotta elnöknek. Nedeljkovics Szima ur végre összehívta az első vezetőségi ülést, amelyén a társaságnak meg kellett kezdenie működését. De az első ülésen az első hatá­rozat kimondása alkalmával észrevették, hogy az alapszabályokban valami következetlenség van, ami miatt nem lehetett határozni. A 27. szakasz, amely az elnök kötelezettségeiről szól. kimondja, hogy az elnök a választmány határozata nélkül pénzt nem ad­hat ki. viszont a 49. szakasz, amely a választmány működéséről és hatásköréről szól, kimondja, hogy a pénzügyi kérdések semmiképen sem tartoznak a vá­lasztmány hatáskörébe. Ez aztán olyan akadály volt, amelyet sehogy sem lehetett kikerülni és ezért az illés úgy határozott,hogy. rendkívüli közgyűlést hiv egybe az alapszabályok meg­változtatása végett. Összehívták a rendkívüli közgyűlést, amelyen megint nem jelentek meg a tagok kellő számban, mire összehívták a második rendkívüli közgyűlést és ezen tekintet nélkül a megjelent tagok számára, határozni kellett. Ezén a második közgyüésen. ahelyett hogy csak a 27. és 49. szakaszt cserélték volna ki. kicseréltek mmthn alapszaödtost, mwt a martam professzora szerint sok más rendelkezés sem volt helyénvaló. Mi­vel ezen az ülésen nem tudták a munkát befejezni, azt az ülések egész sorozatán keresztül folytatták és miután sikerült egészen uj alapszabályokat létrehoz­ni (az a bizonyos felszólaló most elérte, hogy »egye­sület« helyett »társaság« kerüljön az alapszabályok­ba) a régi vezetőség is benyújtotta lemondását, mire uj ideiglenes vezetőséget választottak, amely jóváha­gyás végett újból a hatóságok elé terjesztette az sí alapszabályokat. Most aztán megint közgyűlést hív­tak egybe, hogy az uj vezetőséget megválasszák, azon a tagok nem jelentek meg kellő számban, aztán megint uj közgyűlést, amely a tagok számára való tekintet nélkül határozott. Ezen a gyűlésen nyolc jelölőlista volt. de a leg­több szavazatot Nedeljkovics Szima ur listája ka-pía és csak keser vés-nagy nehezen sikerült megválasztani az uj vezetőséget, amely ismét Nedeljkovics Szitm urat választotta meg eblökévé. így végre Szima ur nagynehezen megvalósulja látta régi tervét és most már csak a vezetőség ülését kellett egybehívni és a kis Szimát mint egyes számot felvenni, hogy egész élete biztosítva legyen. NedeH- kovics Szima ur válláról pedig levétessék a gond ne­héz terhe. HARMINCÖTÖDIK FEJEZET Amelyben még egyszer megerusittetlk ama köz­mondás, hogy a hegyek sohasem találkoznak, de az élő emberek néha-néha megtalálják egymást az életben Egy napon csodálatos vendég toppant be Mara asszony házába. Egy duzzadó pópa. kifakult, rongyok­ra szakadozott reverendában, amelyet eső mosott, nap megszáritott és amelyet ügyetlen kezekkel a fa­lusi papné toldozgatott össze. Mikor a pópa belépett, körülnézett és mikor lát­ta, hogy Mara asszonyon kívül senki sincs a szobá­ban, köszönt és igy szólt: — Mondja csak, az istenre kérem, maga az a Ma­ra asszonyság? (Folyt kövj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom