Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-23 / 265. szám

1927, szeptember 23 BÄCSMEGYEI NAPLÓ g. oldtf CIRKUSZ Barkochba — Ez igy nagyon unalmas, — szólt a barátom — játsszunk valamit! — Rendben van, — mondtam és elő­vettem a kártyát. — Alsóst? — kérdezte — de csak ak­kor, ha kitesszük előre a pénzt az asz­talra. A múltkor se fizettél. Visszatettem a kártyát a fiókba: ' — Játszunk inkább sakkot! — Nem bánom, — mondta — feltévé, lrogy megígéred, hogy a kiütött figurái­dat nem csempészed vissza a táblára, ha egy pillanatra félrenézek. — Ma ilyen pedáns vagy, — feleltem sértődötten — akkor hagyjuk. A sakkot is visszatettem a fiókba. Rövid szünet után előállt egy njabb in­dítvánnyal — Játszunk barkocbbát! — Jó. Te gondolsz és én majd kitalá­lom. összeráncolta homlokát, aztán kisvár­­tatra megszólalt: — Már gondoltam. — Akkor kezdhetjük. Elvont, vagy konkrét? — Konkrét. — Személy, vagy tárgy? — Személy. — Férfi? — Nem. — Akkor nő. Nagyot nézett. — Igen. Honnan tudod? — Csak úgy, — válaszoltam eltitkolt büszkeséggel — szóval nő. Él? — Ha a jóisten is úgy akarja. — Szép? — Mint a polinéziai farsang éjszakája. — Az szép? — Meghiszem. Épp tegnap olvastam erről egy könyvet. Megállj csak, ki is irta? Valami izé... egy doktor...-fekete? Doktor Fekete? Nem. De hasonló neve y?n. Várjál mindjárt. Megvan, dok­tor Brdo'v. Azt kérdeztem, te vadállat, hogy . fekete-e? Vagy úgy! Hát persze, hogy íeke Minden éjszaka fekete. A polinéziai is.- Még a farsang is fekete éjjel Poliné­ziában. — Hagyj békét a farsanggal. Azt kér­deztem, hogy a nő fekete-e? — Ja? Nem. Szőke. — Lány még? — Nem. — A Kiss Margit. — Nem. De ha még egyszer nem ta­lálod el, akkor vesztettél. — Voltam már vele moziban? — Nem. — Szóval nem innen való Európából? — De. Megállj, segitek egy kicsit. Orosz nő. — Emigráns? — Nem. — Moszkvában született? — Kievben. — Akkor nem ismerem. Mondd meg, hogy kit gondoltál! — Katalin cárnő kegyencének, Orlov Györgynek az első szeretőjét. Őrülten dühbe jöttem. — Csalás. Honnan tudod egyáltalán, hogy Orlov Györgynek volt szeretője? — Láttál te már életedben egy kegven­­cet, akinek nem volt? — Én még semmilyen kegyencet se láttam életemben. — Na hát akkor mit akarsz? — in­tett le. Nyeltem egyet.' — És azt honnan veszed, hogy szép volt? — érdeklődtem tovább. — Hallod! Csak volt Ízlése annak az Ürlovnak... Diadalmasan lecsaptam rá: — De azt is mondtad hogy szőke. Honnan tudod, hogy szőke volt? Barátom összeráncolta a homlokát, ez rendes szakása: — Nézd, — szólt — az ilyesmi érzés dolga. Biztosra veszem, hogy szőke volt. Szőke, magas, stramm járású. Szerettem volna pofonvágni. De türtőz­tettem magam. Csak ráförmedtem: 0 Kievben született? Miért éppen Kiev­b*a> — Miért ne, — felelte szemtelenül — nem látom be, hogy mi kifogásod lehet Kiev ellen. Különben ez is érzés dolga. — Jó, — mondtam csöndesen — ez mind rendben van. De mért állítottad azt, hogy még él? — Én? — csodálkozott tettetett felhá­borodással — én állítottam? — Hallod, ne pimaszkodj! Most már hazudsz is? — Egy szóval se állítottam, hogy él. Te azt kérdezted, hogy él-e, mire én azt válaszoltam, hogy ha a jóisten is úgy akarja. Nahát a jó isten, ugylátszik, nem akarja úgy... És a szemem közé nevetett — Tudod mit, — mondtam erre — most én gondolok, te találd ki. Férfi, alacsony, barna, huszonhat éves, hülye, szélhámos, itt van a szobában, az ab­laknál áll, pofon fogom vágni, hogy ki­esik az uccára... na mi az, miért sza­ladsz? , Kár, hogy elment. Egyedül nem látsz­hatom barkocbbát. —6 A Vatikán nem bekül ki Olaszországgal A Szentszék hivatalos lapja nem tartja célravezetőnek a megegyezést Rómából jelentik: A Vatikán Imatalos lapja az Osservalore Romano feltűnést keltő cikket közöl a Vatikán és Olasz­ország viszonyáról. A lap azt Írja, hogy a Vatikán és az olasz állam közti ellentéteket nemzetközi szempontból nem volna célszerű meg­szüntetni, mert külföldön a kiegyezés azt a látszatot keltené, hogy a Vatikán és az olasz állam közös politikát követ­nek. Az Osservatore Romano a bolognai eucharisztikus kongresszussal kapcsolat­ban megelégedéssel állapítja meg, hogy az egyházi ünnepélyeken részt vettek az olasz hatóságok képviselői is, ami azt bizonyítja, hogy az olasz fasizmus már feladta antiklerikális álláspontját. A moli kasszarablás uf tárgyalása A síkká-ztással vádolt Szántó József azzal védekezik, hogy nem volt a R Rnt-gabonacég alkalmazottja, hanem önálló bizományos A 420.000 d nár eltűnésének estéjén asszonyok! al „viccelődött„ Tagadja a köt evélhamisitásokat is A károsult B Hint Zsigmond tanuvallom 'set A szuboticai törvényszéken pénteken kezdődött meg a moli kasszarablás is­meretes bűnügyének uj főtárgyalása. Ebben a bűnügyben ez év január hló huszonötödikén tartották meg az első főtárgyalást a szuboticai törvényszéken és február kilencedikén hozta meg a tör­vényszék az Ítéletet. Emlékezetes, hogy múlt év julius harmincegyedikére virra­dóra Mól községben ismeretlen tettesek behatoltak Bátint-Testvérek sztaribecseji gaboijacég jiioll- fiókjának irodahelyisé­gébe és ott a Wertheim-kasszábój 4.10.000, dinár készpénzt kivettek. A moli fiók­üzlet, ahol a rablás történt. Szántó Jó­zsef a cég alkalmazottja, vezetése alatt állt és a fióküzletben, Berger Dezáő mint könyvelő működött. Szántó József utasítására, Berger De­zső julius harmincadikán reggel Sztari­­becsejre utazott és jelentkezett a Bálint cégnél, ahol előadta, hogy a fiók­üzlet főnöke megbízta őt azzal, hogy esedékes gabonavételek kifizetése cél­jából 400.000 dinár készpénzre van Szántónak szüksége. A cég átadta a kért összeget Bergernek, aki a nagy összeg pénzzel hazautazott Mo'ira és azt át adta Szántó ózsefnek. Szántó József az egész pénzt, miután átolvasta és rend­ben találta, elhelyezte az irodahelyiség­ben lévő Wertheim-szekrény trezorjába, a trezort bezárta és eltávozott. Másnap reggel a takaritónő, mint ren­desen, megjelent az irodában, hogy ta­karítson és ekkor észrevette, hogy úgy az irodaajtó, mint a pénzszekrény ajtaja nyitva van. Lármát csapott, majd Szán­tó lakására ment és jelentette, hogy ki­rabolták az irodát. A helyszínen megjelent rendőrség megállapította, hogy a kasszát kulcs­osai nyitották ki és hogy nem kevesebb, mint nyolc kulcsra volt szükség, hogy' a kívülről bezárt irodahelyiségbe beha­toljanak és a kasszát kinyissák. Hosszadalmas nyomozás után gya­­nuokok merültek fel, hogy a rendkívül rejtélyesnek látszó betörést maga Szán­tó József követte el. Az eljárás meg­indult ellene és igy került az ügy az első főtárgyalásra. Az első ítélet A négy napig tartó főtárgyalás során kiderült, hogy Szántót nemcsak azzal vádolják, hogy a kasszából ő vitte el a 420.000 dinárt, hanem megállapították, hogy igen sok esetben kötleveleket ha­misított és igen sok esetben nagyobb mennyiségű búzát számolt el a Bálint cégnek, mint amennyit valóságban ki­fizetett. Szántó az egész négynapos tár­gyalás során tagadta a terhére rótt cse- V&kípdnixkeL Miután azonban számos terhelő tanúvallomás hangzott el ellene a bíróság marasztaló Ítéletet hozott és pedig bűnösnek mondotta ki Szántó József vádlottal sikkasztás és csalás büntcitében és ezért három évi börtönre mint főbüntetésre és kétezer dinár mel lékbüntetésre ítélte. A bíróság bebizonyítottunk vette azt hogy egyedül Szántó vette ki a kassza trezorjából julius harmincadikán este a délután odahelyezett 420.000 dinárt Megállapi,tóttá a bíróság azt is, hogy á vádlott több körlevélre hamis rieVe- JvoR irt. ': A szuboticai bíróság Ítéletét 1027 ju nius 22-ikén, a noviszadi fclebbviteli bi röság formai okokból megsemmisítette mért két kisebb kötlevéllel kapcsolatban ismétlés fordult elő és lrendelte, hogy a szuboticai törvényszék uj tárgyalást tartson. Ezt az uj tárgyalást tartották meg csütörtökön. A vádlott most is tagad Az uj főtárgyaláson Latinovics Milán törvényszéki tanácselnök elnökölt és a tanács tagjai voltak Taszics Alekszan­­der és Sztolanovics Radován törvény­­széki bírák. A vádat Csulinovlcs Ferdo dr. ál­lamügyész képviselte, a védelmet Rendje­­lac Milivoj dr. ügyvéd látta el. A sér tett Báfint-íestvérek sztaribecsejei cég képviseletében Bárdos Izsó dr. ügyvéd volt jelien a tárgyaláson. Latinovics Milán elnök a terjedelmes vádirat felolvasásával kezdte meg az uj főtárgyalást és megkérdezte Szántó József vádlottól, hogy ismeri-e a vádat? — Ugyanaz mint a múltkori. Ott csalással vádoltak, itt hűtlen kezeléssel. Egyre megy — felelte Szántó. Védekezésében azt hangsúlyozta a vádlott, hogy nem alkalmazottja, ha­nem bizományosa volt a Bálint-Testvé­­rek-cégnek. Kétféle szerződés volt — mondotta — az egyik szerint én vásá­roltam gabonát és két és fél dinárral ol­csóbban adtam Bálintéknak, mint más­nak, ezzel szemben a cégtől ártájékozta­tást kaptam. Az elnök mcgállapjtia, hogy az iratok közt van Szántó alkalmazotti szerződé­se, amely a vádlott szerint nem volt ér­­vényben. A bizományi szerződést viszont a vádlott nem tudja felmutatni. Ezután a vádlott elmondta, hogy a 420.000 dinár eltűnéséről mit tud. Szerinte Berger Dezső telefonált Sztaribecsejre, hogy szükség van pénzre és Berger ment el a pénzért. Mikor este kasszát csináltak a kapott összeg még megvolt. Az egyik k'mzakutesoi és * trezortufcio? Szántig a külső kasszakuksot pedig Berger vet­te magához. Idillikus «sie — Nem néztem meg, hogy jól be­zártam-e a trezort. Este hét órakor ki» mentem a magtárba, azután hazamé®, tem. Később elmentem cigarettát venni Félórát elbeszélgettem és elvioceltem Muzslainéval, akit megkértem, hogy vi­gye haza a cigarettát. Felhasználtam az alkalmat és betértem a korcsmába. Máskor rendszerint hat-hót órakor szok­tam hazamenni. Elnök: Milyen távolságra van a lakás az irodától? Vádlott: Valamivel kevesebb, mint egy kilométer. Mikor a korcsmából ha­zafelé mentem, találkoztam Bergerrel, aki egy növel sétált. Kérdezte, hogy hol voltam. Piros ángyinál — feleltem. El­vicceltem Bergerrel és a növel is. A la­kónk kihajolt az ablakon és látva, hogy viccelődöm, tréfásan megfenyegetett: — Megálljon, majd megmondom a Szántó néninek. — Reggel, mikor felkeltem, a takaritó­nő jött szaladva a hírrel: —Kirabolták a kasszát. Kabátot vettem és szaladtam az irodába. Csendőrök jöttek velem, akik rögtön megvizsgálták, van-e erő­szak nyoma. Az irodát és a kasszát nyitva találtuk. A trezorban nem volt pénz. A csendőrök kihallgattak bennün­ket, azután letartóztatták Bergert, Pilis magtárost és öcsémet, Szántó Mátyást. Telefonáltam Sztaribecsejre Bálintéknak, akik aztán egy félóra múlva megérkez­tek égy csendőrföhadnaggyal és egy őr­mesterrel. A szentai csendőrség is kint volt. A csendőrföhadnagy kényszeritett, hogy csukogasam és nyitogassam és kasszát. A trezor zárja akadozott. Bá­­linték addig beszéltek a csendőröknek, mig végre azok Bergert szabadonbocsá­­tották és engem letartóztattak. A hamis kötlevelek Az újabb vádak következtek ezután sorra. A Bálint-cég ugyanis az első tár­gyalás óta újabb adatokat közölt az ügyészséggel arról, hogy Szántó József a gabonabevásárlások alkalmával a már kiderített eseteken kívül is nagyobb ösz- Szegeket könyvelt el kiadásképpen, mint amennyit a valóságban fizetett az eladók­nak és egész csomó kötlevelét megha­misított. Ilyen üzelmek történtek az uiabb vád szerint Udovicki Ráda, Bóka Péter és Sándor, Dragin Zsivojin, Rafai Mihály, Andrasevics Száva, Lajkö Fe­renc, Balassa Péter és Jaksics Bózsa gabonaeladásával kapcsolatban. Ezen a módon több mint tizenegyezer dináros sikkasztás történt. Kiterjeszkedik a be­advány arra az epizódra is, amikor a cég megbízta Matics Djura detektívet hogy nyomozzon az ügyben, de a de­tektív a cég ellen kezdett adatokat gyűj­teni és lehetetlen vádakat emelt Bálint Zsigmond és Berger Dezső ellen. A vádlott minden egyes tételnél gé­piesen és egyformán ezt mondotta: — fia be van írva a könyvbe, akkor kifizettem. Bálint Zsigmond ki­hallgatása A tanúkihallgatások következtek ez­után. Az első tanú Bálint Zsigmond, a károsult cég beltagja. Elmondotta, hogy a cég olyan szerződést kötött Szántó Józseffel, amely szerint 2000 dinár havi fixfizetést és az üzletek kötése után 1% províziót kap. A szembesítés alkalmával Szántó megismételte azt az állítását, hogy bi­zományi szerződést is kötöttek, mire a tanú kijelentette, hogy semmiféle más szerződés nem volt, csak az, amely Szántó József fix alkalmaztatásáról szól. — Julius 27-ikén— folytatta a tanú vallomását — Szántó levelet irt a cég­nek, hogy augusztus elsejére kell neki 120.000 dinár. Utóbb telefonált, hogy nem 120.000, hanem 420.000 dinárra van szüksége nagyon sürgősen. Berger De­zső már bent volt a cégnél, hogy a 120.000 dinárt átvegye és a Szántó ál­tal utólag kért 420.000 dinárt vette fel. A pénz már délután megérkezett, de Szántó estig az állítólag sürgős kifi­zetésekből egy fillért sem teljesített. Dr. Balm, ügyvéd akjne.k 6000 dinár , járt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom