Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-22 / 264. szám

1927, szeptember 22 í í CSMEGYE! NAPIZÓ Kémei népkönyvíárí állítanak fel a jugoszláviai német diákok Dr. Grassl, dr. Mozer és dr. Barímann német képviselőt a főiskolai hallga­tók vrsaci kongresszusán Vrsacról jelentik: A jugoszláviai né­met főiskolai hallgatók szövetsége Vrsa­­con kongresszust tartott, amelyen a jugoszláviai német kisebbség vezetőin kívül több mint százötven főiskolai hallgató vett részt. A kongresszus három napig tartott. Az első napon a német kaszinóban is­merkedési est volt, amelyen dr. Grassl György képviselői is résztvett. A ven­dégeket Schenk György a vrsaci Ba­­natia elnöke üdvözölte. Másnap reg­gel Hamm Ferenc a noviszadi Deutsches Volksblatt szerkesztőjének elnöklete aiatt tartották meg a főiskolai hallga­tók kongresszusukat, melynek napirend­jén több fontos kérdés szerepeit. Az évi jelentés elfogadása után az egyes szakosztályok számoltak be múlt évi működésükről. A közgyűlés hosszabb vita után el­határozta, hogy segélyalapot létesít, amelyből a szegéttysorsu német főis­kolai hallgatókat fogják támogatni. A szövetség uj elnökéül Klein András no­­vivrbaszi tanárjelöltet választották meg a vezetőség székhelye ebben az évben Novivrbaszon lesz és ott tartják meg 1 jövő évi kongresszust is. A közgyűlés után Behr vrsaci mér­nök a németek szerepéről a világkultú­rában és Kecks Johann a jugoszláviai sváb-német kulturszövetség elnöke a ki­sebbségi kérdésről tartott előadást nagy érdeklődés mellett. A vrbászi Pfaltz-cso­­port este a Szerbia-szálló színháztermé­ben bemutatta Anzengruber Ludvig. Hit­szegő paraszt ciniii három felvonásos színdarabját. Az előadás minden te­kintetben fényesen sikerült és a szín­háztermet zsúfolásig megtöltő közönség meleg ünneplésben részesítette a darab szereplőit. A kitűnő rendezésért Weisz Pál műegyetemi hallgató érdemel el­ismerést. A kongresszus harmadik napján el­határozták, hogy német népkönyvtárat létesítenek, melynek szervezésével dr. MauniS Eriim’ bízták meg.' A Fritz-félc svájci borpincében délután társasössze­jövetel volt, este pedig a Glückmann« szálló nagytermében a német diák szo-; kások szerint Fest kommestet rendez­tek, amelyen a város német társadalmá bak vezetőt nagy számmal vettek részt. Schenk György elnök megnyitó beszé­de után dr. Bartmann Simon képviselő tartott beszédet, aki az egybegyűltek nevében hódolattal köszöntette őfelsége Alakszander királyt. Az ünnepi beszé­det Renz Viktor tartotta, dr. Grassl Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Egy arcképet néha jobban szeretünk, mint azt, akit ábrázol. Nemcsak azért, mert többet ér (egy kicsit jó portré ren­desen értékesebb a modelljénél), de azért is, mert a hibáit távolról se is­merjük annyira mint az élő emberéit. Bármily kevéssé van elterjedve az em­berismeret tudománya, mindenesetre ke­vesebb a kép- mint az emberszakértö s igy a festő által ejtett hibát nehezeb­ben veszi észre a szemlélő mint azt a jellemi vagy erkölcsi fogyatkozást amelyben a festmény eredetije a Gond­viselés intézkedése folytán szenved. S az ilyen arcképet nemcsak jobban sze­retjük, de többre Is becsüljük az ábrá­zolt egyénnél, mert a kép — hacsak nem abszolút müvészietlen munka — a festmények közt bizonnyal elöbbkelő helyet foglal el mint az, akinek a por­tréja, a társadalomban. Innen talán a hódolat és kegyelet, amellyel a kortár­sak és az utódok minisztereknek, .pol­gármestereknek és egyesületi elnöknek az arcképeit nézik — olyan érzés, amely­­lyel az ábrázolt urakra, amíg éltek sose tekintettek föl. * Tarts szemlét a barátaid fölött s be fogod ismerni, hogy inkább köszönheted őket a hibáidnak, mint a jó tulajdonsá­gaidnak. Rögtön rájössz erre, amint vizsgálod magadat és észreveszed, hogy a barátaidat lehetőleg azok közül válo-György nemzetgyűlési képviselő a nők­ről tartott egy humoros előadást, dr Moser János képviselő a német diákok kötelességeiről beszélt. Klein Andrásnak a szövetség uj elnökének rövid beszéde után Wallen Alfréd vrsaci főiskolai hallgató Sauer »Eclia aus Wien« kon­cert-darabját adta elő zongorán. Na­gyon tetszett Rusznyak Antal hegedű szolója is. A német főiskolai hallgatók jövő évi kongresszusát Novivrbaszon tartják meg. ugyanazt a bűncselekményt elkövetni. Pártatlan bírói vizsgálat van hivatva a bűnösség kérdését megállapítani és eh­hez képest megszabni a büntetést, ha pedig a vizsgálat a Jegyző ártatlanságát igazolná, akkor viszont őt érte méltat­lanság az áthelyezéssel. Egyébként mint értesülünk Qlavaski Veszelin Jegyző eltávolítása érdekében dr. Silacsics Jankó nemzetgyűlési kép­­viselő, dr. Balassa Pál tartománygyü­­lésl képviselő, Katyanszkl Szteván szta­­ribecseji főszolgabíró és Karácsonyi Mihály tettek lépésekéi a belügyminlsz-! tériumban. Feloszlatták a trieszti szláv olvasókört és a szlovén diákok egyesületét Az olasz hatóságok irredent zmu isal gyanúsítják a szláv kisebbség kuitur níézményeit és irredenta propagandát Triesztből jelentik: Az olasz hatósá­gok feloszlatták a szlovén egyetemi hallgatók »Balkán« cimii egyesületét, amely még 1907-ben alakult meg és e hó elején ünnepelte fennállásának hu­szadik évfordulóját. A trieszti prefek­tus által kiadott feloszlató rendelet in­dokolása szerint az egyesület az olasz nemzeti érdekek ellen fejlett ki tevé­kenységet azzal, hogy a szlovén diák­ságot elkülönítette az olasz társaságtól és az olasz kultúra befolyásától, mert a nemzetiségi összetartozandóság érzé­sét ápolta folytatott. . Ugyanaznap feloszlatták a Szent Ja­­kab-negyedbeli Szlovén Olvasókört is. Az olasz hatóságok azt állapították meg, hogy az olvasókör gyülekezőhelye volt a szlovén kisebbségnek, amelyet elvá­lasztott az olasz szellemi mozgalmak­tól és elégedetlenséget szitott minden ellen, ami olasz. Az olaszországi szláv kisebbség nagy elkeseredéssel fogadta a kultúrintézményei ellen intézett újabb rohamot. Elhelyezték Eácskogi adistéről Glavaski Veszeli A magyar párt vezetőinek msgvereies 'vei vádolt jegyzői Túrjára helyeztek át Beogradbói jelentik: Vukicsevics Ve­­lj-i minisztere'nök-belügyminiszter Gla­vaski Veszelin bácskogradistei jegyzőt áthelyezte Túrjára, Bácskogradistére pe­dig Katyauszki horgod, iegyzőt helyez­te át. Glavaski jegyző ellen legutóbb súlyos vádak hangzottak el. A bacskogradistei csendőrség ugyanis a választások után letartóztatta Horváth Ferencet, a ma­gyar párt helyi szervezetének elnökét és Vasas József másódalelhököt. Azon­kívül letartóztatták Bottka Jánost, a magyar párt alelnökét is, és a hetven­éves kőztiszfclcíhcp' álló polgárt súlyo­san bántalmazták. Az atrocitásokért a közvélemény Gla­vaski Veszelin jegyzőt tette felelőssé és bár a jegyző nyilatkozatot tett közzé, hogy a csendőrség nem az ő utasításá­ra járt el a magyar párt vezetői ellen, a belügyminiszter, hogy a megbolygatott béke helyreálljon a községben. G’avaski jegyzőt elhelyezte a községből. A belügyminiszter intézkedése min­den bizonnyal nagy megnyugvást kelt Racskogradistéil és remélhető, hogy az gatod te is, akiknek a hibái tetszenek s nem azoknak sorából, akiknek az eré­nyei imponálnak neked. * Faluhelyen, ahol állandóan és teljes megvilágításban látszik az ember, job­ban kell vigyáznia mint a városban, hogy ne vegyék észre a rossz tulaj­donságait és még jobban, hogy föl ne fedezzék valahogy az erényeit. * Vannak viszonyok és helyzetek, ame­lyekben csak a rossz tulajdonságai kedvéért bocsáitják meg valakinek az erényeit. A legszerényebb ember is drága vol­na, ha annyiért kellene megvenni, amennyire becsüli magát s a legkiválóbb szellem is olcsó lenne, lra annyiért kel­ne el, amennyire a környezete értékeli ki­vannak jövedelmező erények és van­nak hibák, amelyekre ráfizet az ember úgyhogy néha még üzleti szempontból is jobb erényesnek lenni. Az ilyen erény persze csak üzleti trükk s nem sokkal jobb bármely más üzleti fogásnál. Az emberismerő nem ül föl neki. * Ha egy emberkedvelő és egy ember­­megvetö fogadást kötnének, ki tud töb­bet Írni össze az emberről, azt egyenlő teljesítőképesség melleit föltétlenül nz utóbbi nyerné meg. Az erényekről nem lehet annyit Írni mint a hibákról s egé­szen bizonyos, hogy az előbbi ur az üldözött emberek személyi biztonságát többé senki sem fogja háborgatni, az ügy ilyetén való elintézése azonban kétségtelenül sem Glavaski jegyzőt, sem Bácskogradiste lakosságát nem elégíti ki teljesen. A jegyző elleti elhangzott vádak olyan súlyosak, hogy azokat a jegyző egyszerű áthelyezésével nem lehet likvidálni. Sem a közvélemény, a megsértett jogrend, de maga Glavaski jegyző sem elégedhet meg azzal az el­intézéssel, hogy a jegyző elmegy, a vá­dak pedig tiztázatlanok maradnak, hi­szen a jegyző túrjai működését már ele­­ve megnehezíti .aj sa körülmény, hogy azzal a váddal {etiléivé lépi át a köz­ség határát, hogy békés polgárok sze­mélyes szabadságát és testi épségét nem tartja tiszteletben. Glavaski jegyző vagy bűnös, vagy hurcolt po'gárok legelemibb joga. hogy nem. Ha bűnös, akkor az ártatlanul meg­­megbüntetését követeljék és ez a bünte­tés semmiesetre sem lehet az, hogy a jegyzőt egyik községből a másikba he­lyezik át. A bűnöst meg kel! bünteti)1 botcv iip Wvpji alVp.’rp-"». nrísV ix emberi kvalitásokról írna egy-két ér­­tekézést, a mizantróp pedig a fogyatko­zásokról róna össze köteteket # Varinak hibák, amelyek erényekkel járnak együtt és vannak erények, ame­lyek hibákkal kapcsolatosak. # Nincsen viszonylagosabb dolog, mint az erények és hibák. Ami az egyik kor­ban, az egyik népnél, s néha az egvik háznál hiba, az egy másik korszakban, egy másik nemzetnél, sőt olykor egy másik háznál erény * Vannak emberek, akiknek semmi (el­­tiinőbb jó tulajdonságuk sincs de nincs valami könnyen észrevehető hibájuk se. Ha ilyen urakkal találkozol, óvakodjál tőlük, mert ezek a legkellemetlenebb, mert legunalmasabb, pasasok a föld ke­rekségén. * A legtöbben mindig hajlandók ugyan­azon kisebbítő üveggel nézni a mások erényeit, amellyel a maguk hibáit szem­lélik — és ugyanazt a nagyitót alkal­mazni az embertársaik fogyatkozásaival szemben mint a saját jótulajdonságaik vizsgálatánál. # A szerénytelennek ép oly kevéssé van tudomása a szerénytelenségéről, mint a szerénynek a szerénységéről. A kö­­zöns'g ay. urban könnyén ismer rájuk. Arról, hogy a szerénytelen mindig azt ha^-:e.‘".*ii. Iirusv ő sz-rénv a szerény Bepöröiték Szubotioát a hágai döntőbíróság előtt A Korhus és fiai oég százezer arany­koronát követel a halastó tönkr’s-1 tételéért Érdekes pör iratai érkeztek meg szer­dán délelőtt a szuboticai polgármesteri hivatalhoz. A hágai nemzetközi döntő­­bíróság átiratban értesítette Szubotlca város hatóságát, hogy a Korhus és fiai budapesti cég keresetet Indított Szu­­botica város ellen a határ közelében levő Körösi halastó megrongálása miatt és kártérítés megítélését kéri a nemzetközi döntőbíróságtól. Korhus és fiai kártérítési igénye nem kevesebb, mint százezer aranykorona, ami a máj viszonyok között rendkívül nagy ősz-» szeg. A felperes keresetében előadja, hogy, Szubotica város 1918 novemberben használta és tönkretette a körösi halasi tavat, amely nagy értéket képviselt. A per iratai szerint a halakat kihalásztak, a csónakokot ismeretlen helyre vitték, A városi tanács nevében annak idején dr. Sztlpics Károly akkori főügyész a nemzetközi döntőbírósági átiratra azzaj válaszolt, hogy Szubotica várost nem lehet felelősségre vonni a halastó kipusz­­titásáért, mert ezt a katonaság tette tönkre. Korhus és fiai a város védeke­zéséhez különböző megjegyzéseket fűz­tek. A hágai döntőbíróság most az ösz­­szes iratokat azzal küldte meg a szu­boticai -vájrosi tanácsnak, hogy tegye meg észrevételeit. A városi tanács az előbbi védekezésének szellemében fog eljárni és a felelősséget az államra há­rítja, mert a halastavat sem a város, sem pedig a lakosság nem tette tönkre. Az ügy Iratait dr. Sztlpics Károly po'gármester tanulmányozza és a váro­si tanács a közeli napokban észrevéte­leit megteszi. Az ügy iratait ezután visz­­szakiildik a hágai nemzetközi bíróság­hoz. amely rövidesen dönteni fog a kér­désben. pedig állandóan attól fél, hogy. szerén5r­­telennek fog látszani. A hibáinkat és az erényeinket egy­aránt a legtöbbször tudatlanul és szán­­déktalanul gyakoroljuk. & A legtöbben közülünk törvényként á1- lapitják meg. hogy mindenkinek meg vannak a maga hibái, de mindenki ismer valakit, egy urat vagy egy hölgvet, aki kivétel e szabály alól s ez az ur vagy ez a hölgy: ő maga. S ha az ilyen em­ber vagy az ilyen asszony azt mondja: »tudom, nekem is megvannak a magam hibái«, akkor elvár a, hogy ez ellen eré­lyesen vagy legalább is udvariasan til­takozzál, S ha nem teszed ezt. a' kor azt íogia rólad hinni, sőt mondani, h '?.y a legneveletlenebh ember vagy a viKg u. #■ Az is előfordul, hogy valakit ekként jellemeznek: »Neki is megvannak a ma­ga jó tulajdonságai«. S ez semmivel se hangzik jobban, mintha azt állították volna róla, hogy neki is megvannak a maga hibái. Sőt. ha az. aki ez ítéletet mondja, Jól tud hangsúlyozni, akkor egyenesen emberszólásként hat s akiről szó van, szaladhat a kaszinóba párbaj­­segédeket keresni A hibákat, amelyek Sz akaraterőnkből erednek, könnyebben tudjuk legyőzni, csatornázni vagy mérsékelni mint azo-, kát, amelyek akaratunknak a gyengesé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom