Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-18 / 260. szám

1927. szeptember 18 BÄCSMEGYE1 NAPLÓ Az okkultista bádogosmester megfefíetíe az emberi élet értelmét Látogatás Walik Nándornál a csodaképességü becskereki szuggesztőrnél Becskerekíől jelentik: A Tomaseváci­­uccában, a'acsony de csinos és tiszta házban lakik Walik Sándor bádogos­­mester,. aki Becskerek legérdekesebb embere. Walik Sándort az egész város ismeri, ha nem személyesen, legalább is hírből, mert ő a híres becskereki ok­kultista, szuggesztőr. és moguetizör, akinek csodálatos esetei már oly sok­szor foglalkoztatták a sajtót és a köz­véleményt. Hipnózis a rendőrség szol­gálatában Walik Sándor neve akkor vált is­mertté és nevezetessé Becskereken, ami­kor megtudták róla, hogy a legbonyo­lultabb és legtitokzatosabb bűncselek­mények kinyomozásánál hasznos szol­gálatokat szokott tenni a rendőrségnek. A Bácsmegyei Napló is több Ízben szá­molt be Waük mester csodálatos ese­teiről, amelyek Becskereken óriási fel­tűnést keltettek. A műit nyáron a Pa­­sier-uccában rablógyilkosság történt. Ismeretlen tettesek meggyilkolták a Ternmer-ház portását és elrabolták a cég nagy Wcrtheim-kasszáiát. A nyo­mozásban nagy szerepe volt Walik mes­ter útbaigazításainak, aki mágikus erők segítségével pontosan meghatározta a rablógyilkosok menekülésének útját és csak hajszálon múlt, hogy az ő utmu­­' tatásai nyomán a tetteseket le nem tar­tóztatták. A másik szenzációs eset egy becske­reki városi tanácsossal van kapcsolat­ban. A tanácsost tavaly súlyos idegbal támadta meg,, amely már-már teljes testi és szellemi összeroppanással fenyegette. Végül a tanácsos misztikus és kalan­dos módon hirtelen meggyógyult és ki­derült t hogy egy. botost öreg. boszor­kány rontotta meg. akit erre egy fiatal leány bérelt fel, mert szerelmes volt á tanácsosba, de az nem szerette viszont. Ennek a csodálatos esetnek a. kideríté­sében is Walik mester, vitte a főszere­pet és neki köszönhető, hogy a tanácsos ma testileg és szellemileg teljesen I egészséges és továbbra is kitünően lát­ja el hivatalát a városházán. A háromszoros mester I Felkerestük a titokzatos erejű Walik ; Sándort Tomaseváci-uccai lakásán. Wa­­'üköt háromszorossan illeti meg a mes­­téri cim. Először is bádogosmester, másodszor — ami már közelebb áll az okkultizmushoz — érckoporsókészitő és végül a magnetizmus és szuggesztió mestere. Walik mester — aki igen elő­zékenyen fogadta a Bácsmegyei Napló munkatársát — külső megjelenésében egyáltalában nem árulja él a nagy Tit­kok ismeretét és a rejtelmes erők kor­látlan urát és parancsolóiát. Külseje mindenekelőtt a kispolgári jólétet árul­ja el, hangjából a szeiidség és a sze­rénység árad, jóltáplált külalakja és rendes ruházata inkább bankárra enged következtetni, mint kisiparosra. A mester bevezet kínosan tiszta és rendben tartott lakásába, és kész ren­delkezésünkre állni annál is inkább, mert néhány médium, éppen kéznél van a másik szobában. Kijelenti, hogy kész az okkultizmus minden tételét gyakorlati példákkal beigazolni. Be is szólit közülök kettőt, akik a székeken kényelmesen elhelyezkednek 'és várják a mester rendelkezéseit. Ezután meg­kezdjük érdekes beszélgetésünket az okkult tudományok rejtelmei felől. Okkuttista könyvek kritikája — Mióta foglalkozik ön az okkultiz­mussal? — Hat esztendeje. Már gyermekko­rom óta éreztem, hogy valami különös erő, vagy képesség van bennem, de nem tudtam, hogy micsoda. Iskolatár­saim mindig elhúzódtak tőlem. , kerül­tek, Idegenkedtek velem szemben, pe­dig én soha sem bántottam egyiket «m, A hipnotizmusban eleinte nem hit­tem és csalásnak tartottam azt. Hat évve! ezelőtt voltam először hipnotikus előadáson és mikor végignéztem a cso­dálatos mutatványokat, rögtön éreztem, hogy bennem is magnetikus erők ' rej­tőznek. Hazajöttem és a mutatványo­kat az inasommal azonnal megismétel­tem, ami teljesen sikerült. — Erre beszereztem az okkult tudo­mányok irodalmát és egyben fejleszteni kezdtem a bennem rejlő mágikus erőket. Sokat olvastam és meg kell állapitanom, hogy a forgalomban lévő okkultista könyvek nagyrésze rossz és káros. Fő­képpen a gyakorlati utasítások hibásak, úgyhogy aki azok szerint csinálja gya­korlatait, az könnyen súlyos idegbajba esik amely az őrületig fejlődhet. Az olyan könyv, amely helyes utbaigazitást ad az embernek, rendkívül ritka, mert a könyvek irói mind elméleti emberek, de elegendő gyakorlati ismereteik nincse­nek. Szuggeszció és magnetiz­­nrus — Hány részre oszolnak az okkult tu­dományok? — Tulajdonképpen két csoportra: a szuggeszejóra és a magnetizmusra. A hipnotizmus a szuggesciónak egyik for­mája. A szuggeszció abban áll, hogy én a médiumba beleültetem azt a meggyő­ződést, hogy az én állításaim iöltétlenül igazak. Vegyünk egy példát. Tóth, jöj­jön ide! Ez az utóbbi mondat egy médiumnak szólt, aki készségesen engedelmeskedett. — Tóth, idefigyeljen! Kulcsolja össze a kezeit. Maga nem képes a kezeit szét­venni. Próbálja csak meg! Tóth erőlködik, de nem megy. — Tetszik látni — magyarázza g mes­ter -én nem altattam -el,-nem bipnotí-; záltam, csak beleszuggcráltam azt a I Elmegy, de visszajön megint, egy este a dölylös kertek alján uj szaggal köszönti őt a fü megfürdeti a tarka csodálkozás s útra alkuszik vele a kisgyerek. Az ujhold még kagylós, sivalkodó öröm, hasadt vörös mag az elsőnegyed, de a holdtölte már valami tulvilági láz. Az árnyak ilyenkor vérre gyűlnek, a borotvaél húsra éhezik, a házak hajában tűz zizeg, kerek ezüstpénzzé verődik a tér, mesék királyi bundája a csönd: minden szőrszálán csillag csöngetyü és az éj földrengő csonka vár lesz ahol hazug vitézek alszanak. ft Titkokra emlékszem alatta: hányszor gyilkoltam a nagyapákban, hányszor hazudtam a nagyanyákban, kinek örömét sarlóztam kévékbe, kinek sebét hintettem be sóval. A csönd a mindenség beszéde, bibliai síkság a puszta, szerelmes könny a harmat a lábnyomon, és lassan megtudom azt is, hogy a béke a legújabb kalász, s a sokhdzas falu egy-szivéból az esték kéményén harangszó suhog s istennek emel föl meleg írást. De a házveréshez nálam még gyenge és átkozott is a föld, a vért se mosta ki belőle a nap, csemete-kölyök az asztalom fája, bíróm a bot, est a hajnalom, órám a bagoly, gerléim még vadak, és a növő hold • az én folyton apadó nyugalmam, ft ö nézte a csépelő csodákat a jaj ide mesgyézett szérűjén, himlös arca az idő uj ellésitöl őrizte a mindig egy-vérü külykekel, a tengeren százféle katonát látott, a fűben százféle vércsöppet látott, a kezekben százféle kürtöt látott, a pajzs mögött százféle kardot látott, és látta a gon<yúaL. Jézusát -sirni. meggyőződést, hogy nem képes a kezeit szétvenni. Ö hiszi, hogy nem képes és ezért hiába erőlködik. Ez a szuggeszció. A másik médium közben nyugodtan cigarettázik. Egyszer csak a mester odaszól neki: — Büdös á cigarettád. Mitől olyan bü­dös? A médium kapkodni kezd. — Nem tudom, most egyszerre elrom­lott. Valami gyertyacsöpp kerülhetett bele. — De most már megint egészen kelle­mes szaga van. — Az ám. Úgy látszik már kiégett be­lőle a gyertya. Még néhány kedélyes példáját mutat­ja be a szuggeszciónak, amelyek mind elaltatás és hókusz-pókusz nélkül men­nek végbe. Aztán áttérünk a magnetiz­musra. Az akarat parancsai — A magnetizmusrtál a szónak és a gondolatnak semmi szerepe nincsen, itt csak az akarat számit. Az akaratomat minden szó nélkül beleviszem a médium­ba magnetikus erőim segítségével. Most például megsúgom önnek, hogy mit fo­gok akarni, hogy a médium ne hajija. És a fülembe súgja, hogy először azt az akaratot fogja a médium leikébe át­­magnetizálni, hogy ne bírjon székéről fel­állni, azután pedig, hogy némuljon meg. Azután megkezdi a magnetizálást. Sze­meit kimereszti, de hátat fordit a mé­diumnak, egész teste megfeszül, lélegze­tét visszafojtja, látszik, hogy óriási erő­feszítést tesz. Egyszer csak int, hogy el­végeztetett. — Tóth ur — mondom a médiumnak —• ’jöjjön csak ide és gyújtson rá erre a finom csempészett cigarettára. ! Tóth ur próbál íélálfrii, de nem tud. ! és látta a szó apostolait hinni, ' és látta a tett királyait farsangolni, í és látta a kenyér-csodálókat •[ nap nélkül, l csillag nélkül, hold nélkül I rálépni a sors-eke nyelvére, ! de az arca: kő, közöny, nézés, hold maradt, ft Ilyenkor fényesebb a gerjedés, a bőr fájdalmán vig bogárka fut, a borzongás fölfésült halcsomó, a rossz tenyérben pihés madár cslpeg és a kis szépség fonállá vékonyul és átszalad az ég minden csillagos tüfokán. Az érzésnek mestere volt ő is, süket, vak, néma, érzéketlen de bölcs istenasszonya, mint a nap tanított félni, fázni, kigyulni, hamvadni, suttogni, irtózni, megőrülni vagy iidvöziilnl és boldog lámpákról képzelődni a rekedt torkú hajnalon. ft Kínozni szeretném néha: abroncsot verni a homlokára, tükröt tartani az arca elé, állát pörkölni, útját elállni, és csendes parádéval kinyitni előtte egy üres, vén koporsót, vagy kínzó fekete fölajánldsra emelni neki száz födött poharat. Nagy sárga topke, tán a vad sebek húsos virágát kedveli de én egyszer bezárkózom előle ha seb forrad ki a mellemen. ft így úszik az epés, zöld lében: holt szentség már az erdő bozontján, ma elmegy, de pár nap és visszatér, meg se kérdi, hogy ki hall meg azóta: a mese úgy is egy: bölcsők hoznak, koporsók visznek, s az ágyak megpihentetik a vándort, ki csak nézi öt, inig el nem alszik, akár apa, akár nagyapa, akár még drága unoka, Tisztelő szemmel, mint a sirkövet. 23. olcíf I — Nem vagyok képes felállani — ! mondja. > — Miért? ni — Nem tudom. x Azután újra az előbbi némajáték kéz-,: dödik. Walik mester a másik akaratot magnetizálja. Mikor készen van, meg­kérdezem Tóthot: • *1 — Ugy-e bár Tóth ur, önnek Lajos a keresztneve. A médium tagadólag rázza a fejét. .)! — Néni? Hát micsoda? . j Tóth mozgatja a száját, de hang nem jön ki a torkán, Gsak pár perc múlva, J mikor a mester fefdküa a varázst, szólal j meg a médium: J — András. V A »látó médium« ^múltba: és jövőbe lát A mester tovább magyaráz: i — A magnetizmus nem ismer távolsá­­gokat. Én az akaratomat egy más vá­­rosban, vagy más országban élő mé-> diumra is rá tudom parancsolni. A mag-1 netizmus legfontosabb eredménye a tá-! volba, a múltba és a jövőbe látás. Az, úgynevezett látó médium »lelki szemei-* 1 vei« lát és a léleknek nem akadály semj a távolság, sem az idő. A jelenbe éppen tigy lát, mint a múltba és a jövőbe. Ha .megjelöl ön egy házszámot valamely Idegen városban, a médium leirja önnek az ottlakókat, a külsőségüket, a múltju­kat és a jövőjüket. Vagy egy fényképet ad ön ,és a médium megmondja, hogy az illető lioj található, mivel foglalkozik, hány gyermeke van stb. És csodálatos, hogy az orvosi tudomány nem akarja a magnetizmust elismerni. — A méák'im intelligenciája, iskolai műveltsége abszolút semmi befolyást nem gyakorol. Az én inasom sokkal jobb médium, mint mondjak egy tanár lenne. Ha én egy médiumot magnetikus álomba helyezek, akkor nemcsak ugyanazt akar­ja, hanem ugyanazt is érzi, amit én. Tes­sék egy egyszerű példa. Azzal eltatja Tóth Andrást. Nem szól semmit, csak néz a médiumra, miköz­ben a mester haját meghúzza a felesé­ge. A médium fejéhez kap és felkiált: — Jaj, de húzzák a hajamat. Azután a mesterné kedélyesen oldal-1 ba üti a mestert, mire a médium ik-azi oldalát fájlalja és igy tovább. Az Élet célja és értelme — Mi a lényege, a titka az ön tudo-J mányának? — kérdezem. — Nincs semmi titka. A lényege az) akarat. Az okkultizmus arra tanitja az i emberiséget, hogy az akaratát fejlesz-, sze ki, mert az gyakorlat utján ki-) fejleszthető. Tudnunk kell ugyanis, hogy, mi az emberi élet célja és értelme. Az ember csupán vezekel a földön. Azokért a bűnökért vezelünk, amelyet előző életünkben elkövettünk. Mert a földi élet büntetés a léleknék, amelyet) annyiszor kell megismételnie, amig: - teljesen meg nem javul, meg nem tisz-1 túl. Ha egyszer minden ember jó lesz, becsületes, igazságos, akkor kipusztul a világ, mert több ember nem születik. j Epilógus Végezetül a mester még egy kisérle-, tét akart bemutatni, de csodálatoskép- j pen a médiumot nem sikerűit többé el­altatnia. — Valami gondolat nagyon lefoglal-, ja, ugyhogy semmi más behatást nem'. i fogad be a lelke ebben a pillanatban. — j magyarázza Waük mester, aztán meg-! j kérdezi a médiumot: —• Mire gondol most Tóth ur? Tóth ur szomorú hangon válaszol: — A feleségemre gondolok, aki teg-,, nap megszökött tőlem nem tudom ki-, vei és nem tudom hová. A szemét elönti a könny és én vi­gasztalni próbálom szegényt azzal, hogy más ember örülne, ha ilyen szerencsésen járna. De hiába a tréfa, mert Tóth ur, megtört hangon mondja: i — De mikor annyira szerettem. Megkértem Walik mestert, hogy mag­netikus erejével nyugtassa meg a sze­relmében csalódott Tóth urat és azzal elbúcsúztam a titokzatos erőkkel rendel­kező bádogos és koporsókészitő mes­tertől, aki azóta már bizonyára vigaszf csepegtetett a szerencsétlen Tóth ur szi­vének fájó sebére... ; Dr. Hesslein József Berényi János: HOLDTÖLTE

Next

/
Oldalképek
Tartalom