Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-18 / 260. szám

1927 szeptember 18 11. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ — Nem lehet ezekkel beszélni, mond­ta a bátyjuk, Kójó, a világ legjobb cim­borája. Gavrilla doktor mégis tudott. Nagy gyászában tisztelettel szorítom meg a kezét, részt kérve a bánatából, hiszen a ragyogó Olga asszony halálával az én legszentebb gyermeki emlékeimből is kiszakadt egy darab. Szakadozik, porlik, maholnap alig marad belőle va­lami. Bob. Szerkesztői üzenetek E. M. Pot. Sv. Nikola. A szuboticai jogakadémián a beiratások szeptember 25-ig tartanak. K. F. Szombor. Landau drogéria Szu­­botica. R. 7. Szenta. Bronzgyertyatartók tisz­títására a következő szert aiánljuk: 10 rész salétromsav. 1 rész kénsavas agyag­­pát (schwefelsäuere) 40 rész vízben. Ha a gyertyatartókon zsiradék is van le­rakodva. akkor azt előző’eg ajánlatos meleg .ätzkali oldattal eltávolítani. F. K. Vel.-Kiklnda. A repülősportta! a következő angol sportlapok foglal­koznak: Flight. Aeroo’an. All Sports Il­lustrated, Commercial Motor. Motor. Mind az öt lap Londonban jelenik meg. G. B. Beograd. Csak per utján érvé­nyesítheti követelését a vasúttal szem­ben. Cs. A. Čoka. Közölje velünk, hogy melyik hatóság, mikor és milyen szám alatt kötötte a bérleti szerződést. S. F. Szenta. A táncmesteri vizsgát a táncmesterek országos szövetsége ál­tal kiküldött bizottság előtt kell letenni Ez a bizottság a táncmesterek kongresz­­szusa alkalmával ül össze és vizsgáztatja le az illetőket. Részletes felvilágosítás­sal Landau Géza táncniester, Szom­bor szolgál. Sz. J. Szubotlca. Közölje velünk, hogy melyik igazgatóságnál teljesített szol­gálatot, mikor és milyen szám alatt re­dukálták. O. D. Biod n/S. Ügyét soronkivüí megsürgettük az Államtanácsnál. W. J. Ljeskovica. A nyugdíjügy si­keres és gyórs elintézséhez a következő adatokra és okmányokra van szükség: 1. az elhunyt halotti bizonyítványára, 2 az állami szénbányák igazgatóságának bizonyítványára, hogy elhunyt mikortól meddig állt az állami szénbányák szol­gálatában, 3. az állami szénbányák társ­ládájának igazolását, hogy elhunyt já­rulékait oda befizette, illetőleg a járu­­kokat az igazgatóság a társláda javára levonásba hozta. 4. helyhatósági bizo­nyítványra annak igazolására, hogy az özvegy még életben van és még nem kötött házasságot, 5. kapott-e az öz­vegy a háború előtt vagy a háború alatt nyugdijat, kegydijat, vagy segélyt, mely segélyt; mely hatóságtól vagy intéz­ménytől és milyen összegben. Sz. G. Karanac. Levelét átadtuk Kon­­rath D. D. itteni rádióvállalatnak elinté­zés végett. F. M. Kula. Tudtunkkal szabadalmi ügyekkel foglalkozik Beogradban: Ra­­fajto Fincy, advokat, Jugoviéeva ulica 4. S. G. Karanc. A szuboticai Konráth d d. cég a következő szakvéleményt közli velünk: A régi beogradi leadóállo­más egyelőre nem működik, az uj állo­más felépítését jövő év tavaszára befele­zik. A ljubljanai nagy leadóállomás (10 kilowatt) a tél folyamán elkészül. N. B. Novíbeéej. A Mikszáth-regények folytatólagosan jelennek meg és pedig a Szent Péter esernyője október folyamán és azután átlag havonkint 1—2 regény. V. V. G. Szubotlca. Fenti üzenet szól önnek is. G. J. Žednik. A kérdezett sorsjegyek húzása még nem volt megtartva. Gy. J. Szenta. Ha a fiánál lefoglalt ingóságok bebizonyit’natóan a fia tulaj­donát képezik, akkor a fia adjon be a foglalás ellen sürgősen igénypert, mert különben a lefoglalt ingóságokat a hite- j lező elárverezted. Ezt az igénypert a ! foglalástól számított 14 napon belül kell beadni. S. J. Ada. Az özvegy, mfnt a kiskorú \ gyermek törvényes gvámia. kérheti az j öreganya haszonélvezeti jogának korlá­tozását. amelyet a bíróság a haszonél­vező társadalmi állásához és életviszo­nyaihoz mérten, figyelembe véve azt is, hogy a másik fiától szintén jár neki tartás, korlátozni is fog. Viszamenőleg snern, csak a holttányilvánitás napjától kezdődoleg érvényesíthetők az ebbeli kö­vetelések. A kiskorú gáermeket feltétlen igényelheti az anya az illetékes gyám­hatóság utján. Laikus. Verse nem közölhető. A szél siivit. Szenta. Gyöngék. Na­gyon gyöngék. Gos. Ton. Dilettáns munka, müked­­ve'és. Nem közölhető. Dilettáns. Nem kell szégyelnie. Ha nem is k.íogástalanok, mindenesetre figye­lemreméltó, ügyes versek. Alkalomadtán sor kerül rájuk. K. 0. Petrovaradin. Jönni fog. Csak türelem. I. I. Intelligens Írás, de semmi uj mo­mentum nincs benne, ami közlését iga­zolná. Ady-Juhász. Olyan talentumosan utá­nozza Adyt, hogy bátran megpróbálhat­na önálló utón járni. R. J. Szíarlbecej. Állampolgársági ügyekben határozott választ nem tudunk adni. Az illetékes minisztériumban több ezer állampolgársági kérvény fekszik el­intézetlenül és ezeket mindaddig nem is intézik el, mig az állampolgársági tör­vény érvénybe nem lép. Ha ön a katonai j kötelezettségnek eleget tesz, ez csak elő­nyére válik az állampolgárság elnyeré­sénél. S. B. Sztaribecsej. A Berliet-autók Nem nagyon vagyok kibékülve az ag­­rárreíormmal. Nem tartóin igazságos­nak. Némelyik embertől négy-ötszáz hold földet is el tudnak venni, tőlem meg egy borozdát se. Ugyan tán ennek nem is annyira az agrártörvény, mint inkább Istenben bol­dogult szépapám az oka, azaz tán nem is annyira ő, mint inkább a büszkesége. Mért mód felett büszke volt az öreg. De lehetett is, ha elgondoljuk, hogy ab­ban az időben, amikor elpackázta a jö­vendő hitbizományt, 500 rénes forint volt a zsebében, a tudományban sem volt hátramaradva, mert kitanult csiz­madia legény volt, de meg a mi a leg-. j főbb, de tán mégis jobb ha sorjába ve­szem a dolgokat mert össze találom konfundálni. Hát úgy volt, hogy anno nagyon régen, úgy az 1700-as évek végén két jól megtermett horvát legény jelentke­zett nemes Szánta város bírójánál. Ab­ban az esztendőben épen szerb ember volt a biró. Tudni való, hogy akkoriban egyik évben szerb másik évben magyar volt a városbiró. Zür-zavaros idők jár­tak, nem nagy gyönyörűség volt bírás­kodni. A megtiszteltek alig várták, hogy lemu'.jon az esztendejük. Épen karácsony hete járta, cudar, dermesztő hideg. A tél is olyan veszett gyerek volt, hogy befogott november elején és március végéig egy szusszal tartotta a fagyot, meg a havat. A gyors delizsancot négy lóval vontatták, mégis három napba került, még Bajára értek. Igaz ugyan, hogy már akkoriban is ki volt találva az országutakon a csárda. No mi járatban atyámfiai, így a biró? De ne is mondjátok, látom a szerszá­motokról, hogy favágók vagytok. Hogy el ne felejtsem, a két legénynél fűrészek, fejszék, balták voltak. Szépen összekötve, küiön-kiilön egy-egy átal­­vetőben, mindegyiknek a vállán; Az öregebbik legény illemtudóan, mint ahogy egy müveit csizmadia legénytől el is lehetett várni, fölokositoíta a bi­­rót, hogy nem favágók. Telket meg letelepedésre engedélyt kérnek a nemes várostól, mert ők nem kevesebbet, mint szálkertet akarnak csi­nálni, miután nemes Szánta városában szálkert még úgy sincs. Abban az idő­ben szálkert volt a fakereskedések be­csületes neve. Ennek az okos beszédnek nagyon megörült a biró. örvendetes dolog is volt ez szörnyen mert minden gerer.dá- j ért, di ib-darab deszkáit Szegedre meg ' M.aria Theresiopolisba, mert hogy ez; képviselője Herkules D. D. Zagreb, a Bianchi és Lancia-autóké: Gumpirelli Beograd, a Peugeot-autóké pedig: O. Zužek, Ljubljana. E. J. DorosloVo. Levélben válaszol­tunk. H. Palié. Luxemburg a brüsszeli m. kir. követség illetékességi körébe tarto­zik. Forduljon tehát a következő cimre: Legation Royale Hongroise, Bruxelles, rue Vilain XIV. 17. a. Belgique. Sch. Jaša Tomié. A négy polgári ele­gendő ahhoz, hogy óvónői pályára lép­hessen. azonban az államnyelv tudása feltétlenül megkivántatik. Kérheti egy ottani óvodához való kirendelését a gya­korlati időre, amelynek letelte után vizs­gára jelentkezik a közoktatási miniszter által kinevezett bizottság előtt. A vizs­ga sikeres letevése után állásért folya­modhat. Két évi működés után gyakor­lati vizsgát kell tennie. Görren István, Vel.-Beékerek. Kérjük közölje velünk pontos cimét. K. I. Forduljon kérésével a Vojna Okružna Komanda-hoz, Sztaribecsej. Hű olvasó, Odžaci. Cégeket a szer­kesztői üzenetekben elvből nem aján­lunk. Közölje velünk pontos cimét, hogy önnek levélben válaszolhassunk. Kérdé­seit ismételje meg. K. J. Szubot'c3. A Hemijska Straža sor .jegyeinek húzása november 8-ikán lesz. I volt akkor Suboticának a neve, kellett j kocsival bekegyetlenkedni. Mert kegyet­­: lenül gyalázatosak voltak már akkori­ban is az országutak. Hát meg is indult a szálkert. Az öregebbik legény 500 rénes forint­ján házat építettek, meg a szákertet öl­töztették föl fenyőkkel-gerendákkal és deszkákkal. A fiatalabb pénzét otthon tartották tartaléknak. A szálkert egész jól nekilendült. Rö­vid két év alatt 80 rénes forint hasznuk völt. Fgy szép napon a fiatalabbik úgy lát­szik megunta a deszkacsinálást, magá­hoz vette az 500 rénes forintokat, meg az egész hasznot, a 80 forintokat, de a szerszámjait otthagyva, meglépett. Oroszországnak vette útját. Soha többé hirt nem adott magáról. Erre a szégyenteljes szökésre az öre­gebb éktelenül megharagudott. Gyilkos nagy mérgire arra Is lehet következ­tetni, hogy egy-kettöre megnősült. Eddig édes kevés közöm volt ehhez a horvát legényhez, de evvel a nősülésse! már egész közel került hozzám, ö lett a szépapám. De hogy ki ne ugorjak a sorbul, mikor szépapám az öccse szökésit észrevette, fölkapott egy fejszét s úgy ahogy volt, megindult Szeged felé. A fejszét azt hi­szem azért vitte magával, hogy az öcs­­csét szép szóval visszacsalogassa, ha megtalálja. Kanizsa felé járt már, amikor észre­vette, hogy az öccse fejszéjét hozta ma­gával. Alighanem azért lépkedett tovább már lassabban mert at tájt is tudták, hogy a balta-fejsze nem vágja meg a saiát gazdáját, ha idegen fogja a nyelit Jó négy napba került, mire beért Ka­nizsára. Ugyan most sincs-közelebb hoz­zánk Kanizsa, mint akkor yolt, csakhogy a Tisza minden tavasszal kisétált med­­riből s néha a fél megyét viz alatt tar­­‘otta. A tiszai töltés abban az időben m "z elgondolva se volt. Nagyot kellett kerülni annak, aki Tiszamentén igyeke­zett egyik helyről a másikra, tavaszi '-'öhen. Be is ért Kanizsára. A harag sose volt ió tanácsadó. Az öccsét nem találta meg, de megtalálta szépanyámat, aki akkor még szemínnetes leányzó és egyetlen vagyona volt Leskowszky Lyu­­bomirnak, valami' ágrul stzakadt lengyel menekültnek. Azt talán nem is kell mon­dani, hogy politikai menekült és a len­gyel trón jogos igénylője volt. Ugyan a hozzá értök azt mondják, mióta föltalál­ták a csizmát, azóta mindig voltak len-1 DrOETKER» íBACKIN­SÜTŐPORRAL SÜT! A 1C4 receptet tartalmazó könyvet kívá­nattá ingyen és bérmentve megküldi: ör. Oetker ti. 7,0. L ílSaribor gyei menekültek és minden lengyel me­nekült igényelte a trónt. Jó néhány ezer lengyel trónigénylő járt akkor az or­szágban. Lehették annyian, mint most mifelénk a kiewi kormányzók. Úgy lát­szik Lengyelországban ép olyan egy-j szerű foglalkozás volt a trónigénylés, mint Oroszországban a kiewi kormány­zóság. Amint hazahozta az uj menyecskét, j a szálkertet eladta valami görögnek 500 forintért. A pénzt bezárta a ládájába és elővette a régi mesterségit a csizmadia­­ságot. Szánta városban abba a boldog világba se volt pénzverde, akkor is olyan pénzszorultságban nyűglődött a város, mint manapság. Kiizent neki a város bírája, hogy minekutána a pénz veszendő de meg könnyen agyon is ütik érte az embert, már pedig fiatal há­zasoknak az talán nem is lenne kellemes vagy legalább is szokatlan lenne, a ne­mes városnak meg épen nagyon jól jön­ne most egy kis pénz, vegyen a pénzért a-várostól földet. A városnak annyi földje volt, hogy fe­le mindig szántatlan maradt. Kihált a város a pénzéért vagy ötszáz láncot1 meg a közlegelőböl húsz marha szabad' legeltetését. Itt történt a hiba a büszkeség miatt. Szépapám nagy indignálódva visszauta­sította avval, hogy nem paraszt ö, hogy földdel bajoskodjon. Tán nem is illik, hogy én a szépunoka (no nem mintha szép lennék, sőt még türhetősnek is alig türhetös) emiatt ne­heztelek. A rénes forintok lassan-lassan szétgurultak, úgy hogy az öregapám csak a szerszámokat örökölte. A nagy vagyonból ránk nem maradt semmi. Azaz mit is beszélek, dehogy is nem maradt. Maradt bizony, csakhogy abban már én vagyok a ludas, hogy tő­lem nem örökli tovább a fiam. Hát az a bizonyos fejsze, amit a szépapám öcs­­cse otthagyott, mikor kisétált Oroszor­szágba, hát az maradt. Az első időben szépanyám nagy becs­ben tartotta, mert hiszen az is beleját­szott, hogy szépapám megismerte, de meg a hyeüvel igen alkalmas volt mákot törni. A fejszét öreg apám örökölte meg, majd édesapám házába jutott. A fejsze is múlandó, az is vele öregszik az embe­rekkel. Lassan-lassan lekopott az éle a sok használattól, köszörüléstől, mindig kisebb-kisebb nyelet tettek az elvásott régiek helyett s mire hozzám került, nem volt nagyobb, mint egy kisszerű balta. Tőlem pedig elemelte egy orosz, aki a szomszédban ette mint fogoly a há­ború alatt, a békés fehér kenyeret. Ha­za is vitte Oroszországba. Lehet, hogy valami szarkatermészet volt, de az se lehetetlen, hogy valami leszármazottja volt Oroszországba tévedt ősnagybá­tyámnak. Hiszen voltak már nagyobb csodák is. Nagyon szeretném elhinni, hogy a jogos örökségét vitte el, de meg szeretném ha a fiam is elhinné. Mert mégis bántja az embert, hogy a hitbizományt a kisbaltát nem bírom to*; vább adni a fiamnak. A HITBIZOMÁNY Irta NOVOSZEL ANDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom