Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-17 / 259. szám
1927 szeptember 17 3. oldal RÁCSMEGYEI NAPLÓ A Népszövetség tanácsa szombaton dönt a magyar-román birtokpörben A jogi bizottság jelentése megállapítja, hogy a bé keszerződések nem tiltják meg az olyan agrárreform végrehajtását, mely magyar állampolgárokra is kiterjed Chamberlain bizalmas tanácskozása Stresemaimal Genfböl jelentik: A Népszövetség harmadik bizottsága a magyar-román vitás kérdésben kidolgozott javaslatot titoktartás kötelezettsége mellett bizalmas betekintésre a két delegáció elé terjesztette. A magyar-román birtokpor megindítói a magyar nagybirtokosok voltak, akik a magyar kormány utján kártalanítást kértek Romániától Erdélyben kisajátított birtokaikért, melyeket agrárreform alá vettek. A pör vegyes magyar román választott bíróság elé került, mely pár nap után eredmény nélkül szétoszlótt, mivel a román kormány visszarendelte a vegyes választott bíróság román tagját. A Népszövetség alkotmányának 11. szakasza alapján ekkor a vitás kérdés a tanács elé került, mely Chamberlain elnökletével egy háromtagú bizottságot küldött ki, ez viszont a kérdés jogi részének eldöntését egy hattagú jogi albizottságra bízta. A Jogi albizottság kidolgozta szakvéleményét miiyen álláspontot foglaljanak el a javaslattal szemben. Ha úgy Magyarország, mint Románia makacsul ragaszkodik álláspontjához, akkor a népszövetségi tanács erélyes intézkedéseket tesz. A Népszövetség köreiben elismerik, hegy Magyarország követelése érdemileg fe'jesen jogos, de nem zárkózhatnak el az elől sem, hogy igazat ne adjanak Romániának, mely azt hangoztatja. hogy kényszerhelyzetben valósította meg az agrárreformot, mert csak Így tudta a boísavizmas fsnyegíö veszélyét elhárítani, ezenkívül a kárt: anitás Románia részéről ma gyakorlatilag úgyszólván ehetetien. A hármas bizottság zombaton terjeszti javaslatát a tanács elé, mely valószínűleg elfogadja az előterjesztést. Chamberlain és Stresemann tanácskozása Genfböl jelentik: Chamberlain péntek délelőtt meglátogatta Stresemannt. A két államféf'u tebb órán át tanácskozott négyszemközt. A tanácskozásnak nagy jelentőséget tulajdonítanak, Stresemann délelőtt villásreggelire látta vendégül a népszövetségi tanács tagjait. Románia nem fizet Bukarestből jelentik: Beavatott Politikai körök szerint a román kormány külön futárt küldött Genfbe Titulescu külügyminiszterhez azzal az üzenettel, hogy tartsa magát ahhoz a kormányhatározathoz, hogy Románia nem hajlandó kártalanitani a magyar földbirtokosokat földjeikért. A kormánylapok a legvégső ellenállásra hívják föl a román közvéleményt arra az esetre, ha a Népszövetség döntése Romániára nézve kedvezőtlen lesz. A Cuvantul az egyetlen lap, mely óvatosságra int és kifejti, hogy Romániának nem lehet szakítani a Népszövetséggel, mert abból csak súlyos kára származhatik. Románia kilép a Népszó* vétségből Bukarestből jelentik: A Népszövetség jogi bizottságának határozata, amelynek gyakorlati értelmét Romániában úgy fogják föl, hogy a magyar-román agrárpörök végeredményben mégis a párisi vegyes döntőbíróság elé kerülnek, bukaresti körökben rendkívül kedvezőtlen benyomást keltett. Dúca belügyminiszter, aki jelenleg a külügyminisztert is helyettesíti, a déli órákban, amikor a genfi jelentés megérkezett, azonnal Floricába sietett, ahol Bratianu miniszterelnök tartózkodik. Bratianuval több órás tanácskozást folytatott, amelynek tárgyáról este hét órakor Bukarestben a leghatározottabb formában az a hir terjedt el, hogy Románia bejelenti a Népszövetségből való kilépését A kilépés természetesen csak az esetben következnék be, ha a Népszövetség tanácsa jóváhagyja a hármas bizottság határozatait. és a hármas bizottság elé terjesztette. A szakvélemény megállapítja, hogy miután az ügy nem a trianoni szerződés 239. paragrafusa, hanem a népszövetségi paktum 11. szakasza alapján került a tanács elé, a tanácsnak nem lehet arra a mechanikus álláspontra helyezkedni, hogy kiküldi a pótbirákat. Ennek az elvnek kimondása után a jogi albizottság a következő három szempontot ajánlja a hármas bizottság figyelmébe-1. A békeszerződések egyetlen rendelkezése sem tilt meg egy olyan általános agrdrreíorm végrehajtását, mely magyar állampolgárokra is kiterjedhet. 2. Sem a román agrártörvény szövege, sem végrehajtási módja nem lehet olyan, hogy magyar és román állampolgárok között jegegyenlötlenséget teremtsen. 3. A trianoni szerződés 250-ik fejezetében említett fogalmak: »elkobzás*, »likviddció« csupán olyan intézkedésekre vonatkozhatnak, melyek a magyar állampolgárság következtében magyar állampolgárok olyan birtokai ellen foganatosíttattak, melyek a Romániához csatolt magyar területeken fekszenek Ezeknek az elveknek felállítása után az albizottság a következőket javasolja: 1. Fel kell kérni mindkét felei, hogy ismerjék el ezt a károm alapelvet. 2. Romániát fel kell hívni, hogy nevezze meg döntőbíróját a vegyes választott bíróságba. A jogi albizottság azt reméli, hogy mindkét félre nézve lehetséges lesz ezeket a javaslatokat elfogadni, arra az esetre azonban, ha ez nem válhatnék valóra, a következő eshetőleges javaslatokkal áll elő/. Ha Magyarország ezeket a javaslatokat visszautasítaná, akkor a tanácsnak joga van a trianoni szerződés 239. szakasza alapján pótbirót kinevezni. miáltal a választott bíróság részéről leendő szabályozás előfeltétele elesik. 2. Ha Románia utasítja vissza a javaslatot, a tanácsnak joga van vegyes választott bíróság munkájának biztosítása céljából minden eshetőségre szükséges intézkedést elrendelni. Ez annyit jelent, hogy ebben az esetben a tanács a vegyes választott bíróság akcióképessége céljából vótbirákat nevezhet ki. 3. Ha mindkét fél elutasítaná a javaslatot, akkor a népszövetségi tanács szerepe, melyet a népszövetségi paktum 11. fejezete ruház rá, egyelőre bevégződnék. Ebben a nem valószínű esetben kikerülhetetlen a konfliktus a két ország között. A két delegáció pénteken arról taüácsiíQaott,, hogy. Lalosevici Jácónak bizonyítékai vannak, hogy Trifkovicsék visszaéléseket követtek el a választásokon „4 Trifkovics-párí ele ett-itatott és pénzért vásárolt mandátumot“ — mondotta Lalosevics Jócó — Nagy viták lesznek a verifikációs bizottságban a szombori mandátumok körül Beogradból jelentik: Trifkovics Márkénak és társainak azzal a tervével kapcsolatban, hogy petícióval támadják meg a szombori kerületi választásokat, Lalosevics Jócó dr. a szombori kerület radikális képviselője a Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa előtt a következőket mondotta: — Csodálkozom Trifkovicséknak ezen az akcióján, mert hisz Trifkovics Már kó nagyon jól tudja, vagy legalább is tudnia kellene, hogy ő nem a választások alatt bukott meg. hanem már két évvel ezelőtt, amikor fatális környezetére hallgatva szakított választóival és a pártnak azokkal a főbb embereivel, akik eddigi mandátumait szerezték meg. — Erről a választók már két évvel ezelőtt írásban értesítették Trifkovicsot és a levelet ezerötszáz választó irta alá Trifkovics Márkót azonban mégis lépre vitte környezete és jelölte a mostani választások alkalmával, most pedig újra lépre akarja vinni és rá akarja venni, hogy petícióval támadja meg a választásokat. — Végtelenül örülök, hogy a petíciót benyújtják, hegy végre a legnagyobb nyilvánosság előtt darabokra tépjük Tiíkovics embereinek állandó pletykálkodásait és alkalmunk nyílik, hogy Trifkovics fejéről levegyük a martllromság aureoláját. — Ha Trifkovicsnak nem volt elég az a bukás, majd talán megfogja elégelni az igazolóbizottság előtti bukást. írott bizonyítékaink vannak, Trifkovics listáján olyanokat jelölt, akik a választások kiírásakor még föispáni és polgármesteri állást töltöttek be és így a törvény értelmében nem is lehettek volna jelölhetők. Ezek azzal a fenyegetéssel terrorizálták a választókat, hogy szeptember hó 11-ike után ismét visszatérnek állásukba és megbosszulják magukat azokon, akik Trifkovics eilen szavaznak. Bizonyos, hogy készpénzzel vásároltak szavazókat, hogy Nikolics házában gyűjtötte össze a választókat és a választás napján ott ettek, ittak. Bizonyítékaink vannak arról, hogy Trifkovics autóján — beogradi csendőrrel a bakon — a választás napján bejárta az összes községeket, a választási elnököket befolyásolta és hamis híreket terjesztett azt állítva, hogy a kormány megbukott Maga Lukics főispán ur famozus hírlapi támadásában azt állítja, hogy Trif kovicsék klubjában nem pénzért árulták a szeszesitalt, hanem Nikolics jelölt itatta az embereket. A főispán megfeledke zik a választási törvényről, amelynek rendelkezései szerint az Ilyen Itatás nemcsak tilos, hanem büntetendő cselekmény. Az igazoló-bizottság semmi esetre sem fog ezekről a paragrafusokról megfeledkezni. — Ezek csak példák arra, hogy milyen eszközökkel dolgoztak Trifkovics emberei. A verifikálások alkalmával fel fogjuk tárni az összes birtokunkban levő adatokat, hogy Trifkovics Márkót és jelöltjeit, különösen Gavrilovics Ottót igazi színben tüntessük fel a nyilvánosság előtt A publikum nagy meglepetésekre lehet elkészülve. Marinkovics mindent megcáfol, amit genfi tanácskozásairól Írtak alapok A külügyminiszter fogadta a sajtó képviselőit, de a belpolitikai és kü?p^llfikai helyzetről csak s?ófuvar nyilatkozatot tetí Beogradból jelentik: Marinkovics Voja külügyminiszter pénteken délután fogadta a sajtó képviselőit. A külügyminiszter Genfböl való hazaérkezése óta szokatlan titokzatosságba burkolózott és a közvélemény érdeklődését meglehetősen felcsigázta azzal az Ígéretével, hogy sajtóexpozét fog adni az ország külpolitikai helyzetéről. A pénteki fogadónapon azonban ismét nem hallatott lényeges nyilatkozatot Marinkovics és a hozzáintézett kérdésekre csak rapszódikus válaszokat adott. A beszélgetést mindjárt azzal az exkuzálással kezdte a miniszter, hogy nincs semmi különösebb mondanivalója A belpolitikai helyzetet kitérő válaszokkal intézte el. Davidovics Ljubához való viszonyáról annyit mondott, hogy taktikai eltérések közte és elvbarátai között már busz éve mindig vannak, de ez sohasem zavarta meg az együttműködésüket. A külpolitikát és a genfi tanácskozásokat érintő kérdésekre röviden azt felelte Marinkovics, hogy genfi tanácskozásai tanuk nélkül folytak le és az azokról megjelent hírek: koholmányok. Amikor egyik újságíró azt kérdezte, igaz-e az a bolgár forrásból származó hir, hogy Burov bolgár külügyminiszter a genfi tárgyalások alkalmával a megegyezés feltételéül azt szabta, hogy Caribródct és környékét engedjék át Buígáriának. a külügyminiszter ingerült hangon vágott vissza az újságírónak: — Burovtól hallotta ezt? Mi csak ketten voltunk. Nem felelhetek olyan dolgokra, amiket a bolgár újságírók találtak ki. Ilyesmiről köztünk nem volt szó. Megcáfolta még Marinkovics azt is, hogy szó lett volna bolgár hadsereg felállításáról. A jugoszláv-francia barátsági szerződés hírének felemlitése szintén haragos mondatot váltott ki a külügyminiszterből. Kijelentette, hogy ezeket a híreket már elutazása előtt megcáfolta és nem hajlandó kilencvenkilencszer újra megcáfolni. Ezzel a külügyminiszter sajtófogadónapja véget ért. lerakata megnyílt Movisadon a városháza mellett
