Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-15 / 257. szám
16 OLDAL * ARA V/2 DiftAR PoStarina plaőena u gotovoml BACSMEGYEI NAPLÓ XXVHL évfolyam. Szubotica, 1927. CSÜTÖRTÖK, szeptember 15, 257. szám Telelőn: Kiadóhivatal 8—53 Szerkesztőség 5—10, 8—52, 370. , Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotlca Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és bétíön is. előfizetési ár negyedévre 165 din. ZmaJ jovln trg< 3 (Minerva palota) Á demokrácia vitalitása Ma még teljesen kitapinthatatlan az a helyzet, ami a választások eredményei alapján ki fog alakulni. A választások eredménye nagy általánosságban már ismeretes, de ez mégcsak »nyersanyag« a politikusok kezében. Most válik el, hogy ezzel a matériával mire képes a politika művésze. A választások előtt már az volt a helyzet, hogy a pártok keretei nem a vasbeton szilárdságával, hanem a »mantiner« rugalmasságával választották el egymástól a pártokat. A^pártprogram közti különbség elhomályosodott s a kormánytámogatás helyzeti energiája szerint csoportosultak a frakciók a politikai pártok kötelékei között. A helyzetnek ez a sajátos kötöttsége még nem oldódott fel, még mindig vannak ellenzéki pártoknak kormánytámogató csoportjai s kormány támogató pártnak ellenzéki frakciói. A választások eredményének csoportosítása tehát még nem ad feleletet a választók elé vitt nagy kérdésekre. A választások befejeződtek, de a politikusok küzdelme most kezdődik. Mi, akik kívül állunk pártokon és frakciókon s akik magyar népünk jogainak teljességét s életérdekeinek védelmét azon az utón keressük, mely az egész ország haladása, békéje és gazdagodása felé vezet, ebből a kaotikus, forrongó parlamenti válságból nem uralmi helyzeteknek és pártszempontoknak, hanem a demokráciának győzelmét, a parlamentarizmus diadalátijcméljük. Az S. H. S. királyság rövid történelme a demokratikus erők vitalitását sugározza. Egészen példátlan jelenség, hogy az az ország, melyet a fegyverek győzelme s egy diadalmas monarchia egyesitett különböző országok széthulló darabjaiból, nyomban megalakulása után a demokrácia megtestesítőjévé vált. Katonai győzelem még sehol ilyen gyorsan nem szerveződött át demokráciává. Az ország ifjú ereje történelmi példát és történelmi igazolást szolgáltatott a demokrácia vitalitása mellett. Mindenütt másutt forradalmak, államcsínyek, polgárháború-fenyegetések adták át a demokráciának a győző katonai hatalom uralmát, nálunk példaszerű rázkódtatás nélkül, a legalkotmányosabb felfogás princípiumai szerint történt szinte órák alatt ez az átalakulás. Az ország népe alkotmányt és földet kapott szinte az állammá szervezkedés első órájában. S az alkotmány a szabadságjogok teljességét deklarálta az ország népe számára. Ennek a fejlődésnek méltánylásánál apró jelentéktelenségek nem zavarhatják az Ítélkezést. Igaz, hogy az alkotmány a törvényhozásra bízta a szabadságjogok mértékének megalkotását, de kitűzte azokat a határokat, ameddig a törvényhozásnak is el kell mennie s ezek a határok egészen a demokratikus fejlődés követelményeiig érnek el. Az alkotmányt nem lehet felelőssé tenni azért, amiért a munkaképtelenné vált törvényhozások az egyre sulyosodó parlamenti válságok között nem tudtak mindeddig eleget tenni az a'.kotmány rendelkezéseinek. Az _ alkotmány meghamisítása nélkül még sem lehet kodifikálni a gyülekezési, egyesülési jogot s azokat a szabadság, tncmV-flt. mellek törvényhozási rendezést kívánnak még. A választójogunkat kirakatába teheti a nyugati demokrácia is, haladoítabbak és fejlődöttebbek vagyunk e tekintetben Angliánál is. A sajtószabadságot kodifikáló törvényre irigységgel nézhetnek szomszédaink. Az agrárreform megvalósítása — a másik cölöp. ami a demokratikus fejlődés partjaihoz erősítette országunkat — talán szintén több jogos kívánságot hagyott betöltetlenül (e tekintetben nekünk, magyaroknak speciálisan fájdalmas panaszaink vannak), mégis tagadhatatlan annak az átalakulásnak korszakos hatása, mely a nincsetlenck osztályából máról-holnapra teremtette meg a kisbirtokos osztályt. S talán be fogiák látni s tanulságosnak fogják elismerni ennek a demokratikus átalakulásnak fölmérhetetlen propagandists erejét a királyság intézményének népszerűsítésére s ezzel az államhatalom mai tervezetének konszolidálására: a nemzeti állam megvalósítása, a demokratikus alkotmány s az agrárreform ölték meg a köztársasági propagandát s tették lehetővé a horvát nép politikai szervezetének a köztársasági alaptól való eltérést is. Aki tehát a királyságnak és az országnak, tehát aki a népnek barátja, annak egyetlen kötelessége van: demokráciával erősíteni a mai államhatalmi szervezettséget. A demokrácia kiállotta a történelem próbatételét, nem kell attól félni, hogy parlamenti küzdelmek kátyúiba elmerülhet. Ennek az országnak a demokrácia és a parlamentarizmus a fundamentuma, kell, hogy erősebben, megszilárdulva, uj próbatétellel ellenállóbbá téve kerüljön ki a politikai válságból. A kormány végre fogja hajtani programját A. radikálisok szerint Vukicsevies Velja mindenkép ura marad a helyzetnek A demokraták maguknak követelik a parlamenti elnöki állást — Marinkovics külügyminiszter visszatért Beogradba m Jovanovics Lftiba teljesen felgyógyulva hazaérkezett Beogradból jelentik: Lassanként kezdenek kialakulni a politikai élet uj frontjai, amelyeket a választások sorakoztattak fel. A parlament összeülésének közeledtével különösen két kérdés aktuális: a mandátumok verifikálásának és a parlamenti elnökség megválasztásának a kérdése. Ami a mandátumok verifikálását illeti, az ellenzék, mint minden választás után, erősen készülődik, hogy a veriíikációs vitában adja vissza a kölcsönt a kormánynak az állítólagos üldözésekért Az élen ezúttal is Pribicsevics Szvetozár halad, aki a tőle megszokott energiával folytatja a választások után nyomban megkezdett kampányát a »rendőrileg« megválasztott képviselők m; ndátumai e’len. Ehhez a kampányhoz segítségül hívja az összes demokratikus erőket, nemcsak Davidovicsékat, hanem Rad'ics’kol és a földire vés pártot is. Harc a parlament elnökségiért A parlament elnökségének kérdése tulaidonképen intern ügye a kormánykoalíciónak, mert lia a koalíció két pártja meg tud egyezni a parlamenti tisztikar megválasztásában, akkor abba az ellenzéknek nem lehet beleszólása. Más az eset, ha ilyen megegyezés nem jönne létre a radikálisok és demokraták között, üve'rt akkor a demokraták az ellenzékkel egyezhetnek meg s felboríthatják a radikálisok számításait. Ezt a kéidést már is kezdik tárgyalni kormánykörökben és a demokraták azt hangoztatják, hogy ha a kormányéin ökség a radikálisoké, a parlamenti elnökség őket illeti meg. Ezzel szemben a radikálisok ragaszkodnak a parlament elnöki állásához és csak a két alelnöki á'lást akarják átengedni a demokratáknak. A demokraták tiltakoznak ilyen megoldás ellen, de a radikálisok azt hiszik, hogy a demokraták ellenkezése esetén nélkülük is többséget teremtenek a parlamentben, ami természetesen az egész helyzet megváltoztatását vonná maga után. A kormány végrehajtja programját A radikálisok számítanak arra, hogy mindenképp Vukicsevies Velja marad a helyzet ura. Egy radikális miniszter kijelentette beogradi munkatársunknak, hogy ez a kormány négy évig a helyén fog maradni és végrehajtja programját. Hogy ez a kormánykörök részéről nem puszta szóbeszéd, bizonyltja az is, hogy a kormány mindjárt első ülésén politikai kérdések helyett gazdasági kérdéseket vett tárgyalás alá, sőt a szerdal napon, amikor a radikális miniszterek külön külön konferenciára gyűltek össze Vukiosevics miniszterelnöknél, egymás közt is folytatták azoknak a gazdasági kérdéseknek megbeszélését, amelyek különösen aktuálisak. Kombinációk a kormánytöbbség körül Tekintettel Davidovics Ljubának Vukicsevics Veljával szemben elfoglalt elutasító álláspontjára, a radikálisok azt hiszik, hogy-Marinkovics a demokrata klub többségével mindenképpen a mostani kormány fenntartása melleit van és ezt a politikát Spaho is támogatja. Ha Davidovics nem volna hajlandó alávetni magát a többség akaratának, a radikálisok szerint legfeljebb tizenöt-húsz fősyi ellenzéki csoportot alakíthatna és még ha a Pasics-csoport is ellenzékbe menne, akkor is többsége volna a kormánynak. Vannak tartalékerők is, amelyekre a kormány számit. így gondolnak arra is. hogy Radics Istvánt bevonják a kormányba a kitűzött törvényalkotó program megvalósítására, amelynek élén a járási rendszerre alapított választási reform áll. Egy ilyen választójogi reform nagyon kedvezne Radicsnak, mert még jobban megerősítené pozícióját a horvátiakta vidékeken. Ezért azt hiszik, hogy Radicsot könnyű volna megnyerni a kormány számára. Mindezek alapján a kormánykörök meg vannak arról győződve, hogy a demokraták deferálni fognak a kormány« nak. Davidovicsék Vukicsevies ellen A demokraták, különösen a Davldovicshoz közelálló politikusok ezzel szemben azt hirdetik, hogy a jelenlegi kormánykomblnáció csak úgy tarthatja magát, ha Vukicsevics helyére más politikus kerül, akár Nincsics, akár Uzunovics, akár TriSunovics Misa. Davidovics helyzete a pártban a hozzá közelállók szerint jóval szilárdabb, mint három hónappal ezelőtt volt, amikor a Davidovics által hirdetett eszmék a demokratikus elvek konzekvens keresztülviteléről teoretikusoknak látszottak és a gyakorlatiabb elemek túlsúlyban voltak, azonban a választások eredménye azt mutatja, hogy Davidovics eszméi a nép között is erős visszhangra találtak. Davidovics helyzete ezáltal lényegesen megerősödött, úgyhogy a demokrata miniszterek az ő akarata ellen nem folytathatnak politikát. Mint egy demokrata politikus hangsúlyozta munkatársunk előtt, ma a helyzet súlypontja a képviselőklubokba terelődött át és Davidovicsnak éppen ebben van az ereje. A demokrata miniszterek semmiesetre sem áühatnák ki a demokrata képviselők támadásait a parlamentben. akármilyen kevesen volnának is az őket támadó demokrata képviselők. A demokraták azt hangoztatják, hogy náluk a miniszterek felelőssége a klubbal és a választókkal szemben jóval nagyobb, mint a radikálisoknál. A demokraták nem tartják kizártnak, hogy a Pasics-csoport nem fog nyíltan frontot csinálni a kormány ellen. A Pasics-csoport egyelőre rezerváltan viselkedik és még tagjainak névsorát sem hozza nyilvánosságra. A csoport bevárja néhány vezetőjének, különösen Petrovics Nasztáznak és Miletics Krsztának Beogradba érkezését és csak azután fog határozni a továbbiak felől. Maga Trifkovics Márkó szerdán köny-
