Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-11 / 253. szám
Ift27. szeptember 11 12J-0JŽŽ_______________________________ BACSMEGYEI NAPLÓ A költő és a reklám Paunovics Sziroa versei Beogradi irodalmi és művészeti körökben élénk feltűnést keltett az elmúlt héten egy mozireklám, amelyet a beogradi mozikban vetítettek a műsor bemutatása előtt. Ez a hirdetés nem cipőkrémet ajánlott megvételre, sem női fehérneműt, avagy hasonlót, hanem egy fiatal beogradi poéta: Paunovics Szimijsa most megjelent verskötetét. A hirdetés szövege a hirdetett áru szokatlanságán kivül már azért is feltűnést keltett, mert szellemes volt, ötletes és kedves. Egy rövid kis vers volt, rimek- Jie szedve, népszerű moziszinászekkel epékéivé, amely magyarra áttéve a kü.vetkezöképpen hangzik: Anyám, nem én vagyok hibás, hibás a kolduséletem, ahogy bolyongtam szüntelen a roppant nagy világon át, mely nem kegyelmez meg nekem s nem hallja, aki ielkáit... A kötet utolsó verse az »Asszony«, amely egy fiatal lélek vergődő felismerése az Asszonyról, akt a világon minden és aki elien hiába minden: Minden napunk Belőled árad, Terajtad visz keresztül és Teérted múlik el. Minden álmot Teérted álmodunk és csak Terólad álmodunk. Minden mozdulatunk Fe'éd tör, Te vagy a békénk és a nyugalmunk, de gondunk, harcunk is Te vagy. Te vagy a forrás, melyből lútományok fakadnak, Mindazok, akik Ady életét, elindulását disputás kedvét, átkozódó dalolását, geniális tündöklését figyelemmel, rokonszerrvvel vagy rajongással kisérték, el sem tudnának képzelni olyan Írást — különösen apologikus írást nem — mely hűvösen, szenvedély, élmények, emlékezések nélkül keljen védelmére Adynak és költézsetének. Aki az Ady kérdéshez hozzányúlt, azt legtöfcbnyire elfogulttá tette a baráti szeretet, a politikai álmok közössége vagy ellentétessége. Makkai Sándor az első, aki könyvet ir Adyról anélkül, hogy szárazán skatulyázna, a nélkül, hogy személyes vonatkozások, élmények, epizódok szerepelnének könyvében, mely különben lángoló szeretettel és mély rajongással íródott. Ez a nagy és nyugodt Ady-szeretet azonban nem ömlik szét lelkes vallomásban, messzire lendülő elvakultságban, részeg, rajongó alanyi sorokban, hanem nyugodt, tárgyilagosnak látszó megállapításokba és igazságokba rendszereződik, mint ökonomikusán felhasznált forrásvíz. Makkai védőbeszédet mond, de kerül olcsó hatásokat s kizárólagos érzelmi behódolást Mondanivalója kemény tudatosság, nem meghatni akar, hanem meggyőzni, meggyőzni Ady génijéről, magyarságáról: istenességéről, amelyet kétségbe vonnak a vádlók, akik vagy vakok, vagy gonoszak. Könyve mindazonáltal nem az a tanulmány, mely Adyt tisztán, tündöklő teljességben adná, mely adná egyúttal Magyarország sötét és rejtelmes éveinek korrajzát, mely Ady váteszi kínlódásait káprázatosán kidomborítaná. Adyról azonban ugylátszik még nem lehet ilyen korrajzos monográfiát irni, még pedig minden bizonnyal azért, mert Ady korának problémái még ma is élő és vitatott problémák, másrészt, mert ma majdnem minden Adyról szóló írás — eltekintve néhány kicsinyes, skatulyázó, lélektelen tanáTi Írástól — védő vagy vádbeszédnek számit s igy az iró nem fogialkozhatik teljesen, bensőségesen Adyval, hiszen ereiét és figyelmét a védő vagy támadó törekvések foglalják le. Makkai könyve védőbeszéd — ezt könyvének alcíme is elárulja — de a legjobb és legmeggyőzőbb védőbeszéd, amit eddig Ady mellett mondtak. Még azok is, akik Adynak régi ismerősei, eszmevilágának rajongós társai s igy költészetének mélységes átértöi, még azok is találnak újat és értékeset Makaki könyvében: hitük megerősödik és szeretetük a tudatosság kemény táljába ver gyökeret. Különösen áll ez Ady vallásos költészetére. Azt hiszem valamennyien, a kik Ady Istennel perlekedő, gúnyolódó és dacoskodó verseit olvastuk, homályosan és megnevezhetetlenül éreztük azt, hogy e mögött a követeődző és engedetlen hang mögött nincs hitetlenség és tagadás, mégis ez a ködös, ösztönös érzés csak Makkal könyvének elolvasása után kerülj az értelem, a tudatosság világosságába, »Ady az egyetlen magyar vallásos költő — állítja tel tételét Erdély tudós püspöke és alig hiszem, hogy az, aki a fejezet végére ér, ne tartsa igazságnak ezt a kezdetben furcsának és mosolytfakasztónak taTtott állítást. Merészen és keményen nyúl Ady rfia' Mélységes titkot rejtegetsz nekünk, mit senki, senki meg nem old. Tudjuk: Teérted jöttünk e világra és csak Mitattad hullunk a Halába. Asszony, Te mnden vagy, mi bennünk Ujjongva él s bágyadtan hervad... Ami pedig Paunovics Szimisa verseit különösen értékessé teszi, az fordításban visszaadhatatlan: a nyelv finomsága, a hangzatos, zengő szerb szavak. Valóban, ezek a versek oly szépek, hogy kár lett volna értük, ha olvasatlanul, ismeretlenül vonultak volna el az enyészetbe. De hála Paunovics kitűnő üzleti trükkjének, ez nem következett be: a sikerült reklámmal a szerző kiverekedte azt, hogy verseit igenis olvassák és gyönyörködnek benne. Dr. Hessleln József gyarságának problémájához is, mégis itt olykor hézagosnak érezzük a bizonyító deduktiv magyarázatot. Oka ennek főleg abban rejlik, hogy a tárgyilagosságra törekvő Makkai óvatosan kerüli a korrajzot, Ady korának kényes és szomorú rajzát, mely érthetőbbé és testie.sebbé tette volna a fajával és a magyar urakkal szembefordult Ady alakját. Semmi szó sem esik a háború előtti politikai áramlatokról, alig tesz említést a háborús és forradalmas versekről, melyek pedig gazdag anyagot adtak volna az Ady magyarsága körüli vitában. Tévesen és kissé erőszakosan intézi el Ady mély együttérzését a néppel, a proletársággal. Makkai szerint »Ady természeténél fogom nagyon távol állott a szocializmus egész szellemétől.« Azonban épen azok a versek, melyeket Makkai idéz, ennek ellenkezőjét bizonyítják. »A proletár fiú versé«-t, vagy az »Álmodik a nyomor«-! például nem írhatta volna olyan költő, aki előtt *a szocialista ideológia szerinti emberszemlélet teljesen idegen és mélyebb értelemmel nem bitó jelszó maradt.« Ady úri, arisztokratikus lényét senkisem tagadja, de arisztokratizmusa és faj.nagyarsága még nem zárja ki azt, hogy a proletársággal együttérezzen. Nietzsche is arisztokrata volt, az egyén ’elkes hívője és értékelője, szelleme mégis összeegyeztethető a szociálizmussal, melynek végcélja ugyancsak a személyi érték emelése. »Az emberiség értéke magában az emberben van — írja Gystrow, a szocialista Nietzsche magyarázó — és az emberiségnek minden igazi emelkedése arisztokratikus irányú lesz.« Makkai Sándor azonban Ady magyarságával kapcsolatosan olyan igazságokat is észre vesz, melyek mélyek és nagyszerűek. Lehet, ha nem Erdélyben, hanem Pestenvagy Debrecenben irta volna meg ezt a könyvét, sohasem vetette volna papirosra a következő sorokat: »Senkinek sincs, joga egy nemzeten uralkodni, csak a szellemi és jellembeli kiválóságnak. Minden egyébnek eszköznek kell lennie a szellem kezében. A magyar ifjúságnak azért kell küzdenie, hogy ahol magyarság él, ott a magyar szellem legerősebb és 'legkiválóbb hordozói legyenek az irányítók. A magyarságot egyedül a világnivóra emelkedő műveltsége mentheti meg. A kultúrában van egyedül fölfelé vivő útja. Ésszel és szívvel biztosíthat egyedül életet magának. S ha ez igy van, ahhoz a magyar ifjúságnak hadat kell üzennie minden törpeségnek, minden szűkkeblű kicsinyességnek, elmaradottságnak, szellemi tunyaságnak, pártosságnak és rosszakaratú butaságnak. * A Magyar fa sorsd-t a magyar ifjúságnak szánta a szerzője. Nem állítja követendő példának Adyt az ifjúság elé, de hangsúlyozza, hogy Ady »tragikus életében és költészetében a magyar lélek oly válságai, bűnei és szépségei nyiladoztak ki, melyek együttvéve hatalmas, életformáló tanulsággá tömörödhetnek egy öntudatos nemzedék lelkében.« Déhbábmulás és suta ábrándbai-Sok szuggessziv erő, sok tisztán és meggyőzően alkalmazott logika van ebben a könyvben, melyet Makkai nagy hite füt és formák Nem hiszem, hogy akadna olyan olvasó, aki ezt a könyvet közönnyel, felrezzenések nélkül tudná, végigolvasni. Azonkívül bizonyos vagyok benne, hogy Makkai kemény és kiváló “ Írása eléri azt a célját is, hogy mind töb-, ben fogják olvasni, átérteni, szavalni és szeretni Adyt, a legnagyobb magyar lángelmét Petőfi után. Szenteleky Kornél R meőuetánc lesz az uj szezon ők/aítánca „Heu; Blues“, „Charleston original“ és „Tango 1923“, a tili szezon slágerei — UJ magyar táncot kreáltak Irta éé roízDita: Lóránt mihály Az egyik -tánciskolában a napokban mutatták be a Párlsban elfogadott uI nemzetközi tánslágereket. A világ tánctanárai, táncköltői és koreográfusai minden évben Párlsban gyűlnek össze és egymás között eldöntik, hogy a földkerekség táncoló emberisége a következő télen milyen fugurák, előírások és szabályok szerint ropja a négerektől, spanyoloktól, délameríkajaktól ellesett, lázbaejtö, vérforraló, ördögi ritmusú táncokat. I A régi, bevált slágereken minden évben javítanak egy keveset. így: uj for-, májában jelenik meg idén a »fifties«, a »Tango* és a»Charleston«. A Blues uj formáját hivatalosan: »New Blues*-nak A „Heebie-Jeebies" legszebb figurtsji a tangóét: »Tango 7928«-nak és a charlestonét: »Charleston originaI«-nak ne-! vezték el. Lényegi különbség alig van a modern táncok régi és uj változata kö-í zött. zött. A New Blues még hajlékonyabb1 lépéseket kiván, mint a régi: blues, a »Tango 1928«-ba charleston-emlékek vegyülnek, viszont a »Charleston original«*1 nak van valami határozottan tangósze* rü ritmusa **■■ t Már nagyobb változást, újabb láb és deréktornát jelent a tánc kedvelőinek: a »Banana's Slide* ez a különös és furcsa négereredetü ugra-bugrálás. Alkotója: Josephine Baker, a Parisban élő világhírű táncosnő. Baker Hires banán-táncát írták át a párisi táncmesterek parketre az eredetinél valamivel szelidebb formában, de még mindig elég tüzes ritmus* ban. Ez a tánc különösen azoknak a hölgyeknek készült, akik barna pudert hasz-1 nálnak. Egy magyar újdonsággal is kedveskednek, a fürgelábu táncköltők a világ, tánckedvelőinek. Ez: a »Magyar keringő«, amely a francia valcer és a magyar csárdás figuráinak összekombinálásából született, rinoin bokázás, rendes csárdásfigura, sima sászélépásek és rendes francia valcerfigura váltakoznak a magyar keringőben. ízléses és finom ez a tánc. A legeredetibb, de legfurcsább és leg-J különösebb az idei táncujdonságok kö zöít a groteszk -»Heebie-Jeebies«, ez a modern medvetánc, amelynél a párok nem is állnak egymással szemben, csak, egymás mellett. Topogó, gyors mackólépésekkel kezdődik és a lábak kétőldalu, nehézkes felemelésével folytatódik a Heebie-Jeebies (hibi-dzsibisz), hogy azután fantasztikus derék és felsőtestrángatózással végződjék. Ezután a tánc után nem kell semmiféle fogyasztóktira. zsir-iedolgozó torna, a Heebie-Jeebies mindennél biztosabban elvégzi a feladatai. Csak legyen, aki sokáig bírjál Paunovics Szim'sa szebb, nvnt a »'Vöröska'ászban* Rode la Roque, költeményei édesebbek, ... mint Dolores del Rio csókjai 'Az »Europa lángokban* című filmen. Vegyétek és olvassátok a költő legújabb kötetét. A beogradi lapok szimpáEkusan emekeztek meg Paunovics reklámötletéröl, imely a költészetben annyira szokatlan. ;A költőt ábrándos lelkű ifjúnak szokás :e’képzelni, akinek az üzletiséghez semítni köze. De be kell látnunk, hogy Paurovicsnak igaza van, mert egy verseslönyvet megírni: kötészet, de azt kiadni: üzlet és a költő, aki nem ért az üzleti részhez, a mai világban bátran éhenhalhat. Azonfelül pedig Paunovics íiatal poéta, akinek ez az első verskötete és egy ismeretlen költő — ha egy uj Baudelaire vagy egy ui Ady lenne Is _ ma csak hosszú, nélkülözéstetes Tűzdelem után érheti el. hogy verskötetét ez olvasó kézbevegye és felvágta. Psnni’vics Szimisa könyvét pedig, amint halljuk, az ügyes reklám eredményeként százával vá'ároMák Brngradban Persze, H kiderül, hogy a költő inkább üzletember, mint poéta, akkor h'ábi volt az üzleti trükk, mert másodszor már nem megy lépre zz olvasó és a reklám létráján nem lehet a Panfheonba jutni. Paunovics Szimisát erős érzelmi szálak kapcsolják Becskerekhez és talán a személyes összeköttetések is hozzájárultak ahhoz hogy itt is sokan elolvasták a verseit. Es meg lehet állapítani, hogy a szerény térfogatú kis fűzet igen meleg fogadtatásra talált Becskereken, még pedig nem a reklám miatt, hanem azért a negyven és egynéhány hangulatos, színes és meleg költeményért, amely a füzetet kitölti. Paunovics Szim'.sa beigazolta, hogy igenis istenáldotta költői tehetség, me'egen érző. az emberiség sorsáért vérző, rajongó, lelkes, szerelmes poéte aki azonban nem haj: landó évtizedekig vagy talán halála utánig várni, amig felfedezik, hanem tehetségét a reklámmal párosítva erős akarattal és energiával iparkodik minél hamarabb »beérkezni.« Paunovics Szlnrsa versei megérdemlik, hogy foglalkozzunk velük. Az első, ami kellemesen lep meg bennünket, a versek meleg, közvetlen őszinte hangja, világos stílusa. művészi rimeiése, szóval mindaz, ami ellenkezik az ifjú titárok mostani expressz’on'sta csapongásaival, am' egy mai fiatal költőnél valósággal bátorságszámba megy. De ami még fontosabb, hogy ezeket a világos, hangulatos kereteket meleg érzésekkel, t’szta hangulatokkal, védtelen vágyakkal és merész gondolatokkal tölti meg. A kötet címe magyarra szinte lefordíthatatlan. Szószerint annyit tesz: «A lélek szögleteiből.* (íz kutova duše.) Azt akarja vele mondani, hogy lelkének minden szögletét, minden sarkát feltárja, mert mindben az emberiségért fájó és örvendő nagy érzések rejtőznek. A program pedig, amit a versek elé irt, Tin Ujevicsnek, a kóbor költőzseninek ez a két sokatmondó szép sora: »Tán nem vagyok költő, de szenvedek és sebeim sokszor oly drágák nekem...« A költő lelkét legjobban megismerteti »Odrogjeszje« (Elszakadás) cimü versében, amelyben elmondja anyjának, miért hagyja el a szülői házat, szeret-i iaii. mirji^gni• v Magyar fa sorsa Makkai Sándor könyve „A vádlott Ady költésietekről
