Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-02 / 244. szám
12 OLDAL * m V/2 DINAR BÁCSMEGYEI Poatarina plaéena u gOiuv«m XXVIII. évfolyam. Szofeofisa, 1927. PÉNTEK, szeptember 2, 244. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—S3 Szerkesztőség 5—10. 8—52, 379, Megjelenik mindennap reggel, finnen után és hétfőn Is. Előfizetés? ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvoszfáíy, Sznbotica Zrnsj Jovin trg, 3. (Minerva palota) A győzelmes demokrácia Érdekes megfigyelni, hogy bármilyen ellentétek válasszák is el egymástól a politikai pártokat s a politikai pártok vezetőit, bármiben elkeseredetten s személyek ellen is támadjanak egymásra az ellenfelek, a parlamentárizmus lényege nem szenved ezektől a támadásoktól. Mindenesetre örvendetes ez a jelenség akkor, amikor az európai politika közszellemét a diktatúra mikrobái mérgezik meg s amikor politikusok és áliamböicsek a parlamentarizmus kormányzati rendszerének anakronizmusáról disszertálnak.^ Az európai, sőt az Európán kivüli államok kormányzati berendezései adnak-e alapot annak a közhiedelemnek kialakulásához, mely a parlamentáris kormányzati rendszerben túlélt, túlnőtt, a mai gazdasági viszonyoknak s a mai lelkiségnek már meg nem felelő kormányzati formát lát? A közelség szemlélete valóban könyen ejthet tévedésbe. De ha szét nézünk az eszkimóknak földjéig. Brazília indiánjainak államigazgatásáig, a kinai alkotmányig, azt kell látnunk, hogy Olaszországot, Spanyolországot és az orosz szovjetet kivéve mindenütt a nép maga kormányozza önmagát s mindenütt az a demokrácia uralkodik, mely harmadfélezer évvel ezelőtt indult el világhódító útjára Görögországból. Abszolutizmust nem találunk sem Ázsia, sem Afrika egyetlen szervezett államában sem. Ahol a katexochen politikai intézmények nem is valósítják meg a demokráciát s ahol a parlamentárizmus európai formáira nem is lehetne ráismerni, ott vallási tradíciók és egyházi intézmények segítik a nép önrendelkezési jogának megvalósulását. Az S. H. S. királyságban is volt olyan mentalitás, mely a parlamentárizmusban és demokráciában nem látta nemzeti követeléseinek erőteljes és célbataláló eszközeit s roe’y nem titkolta azt a meggyőződését, hogy a fasció uralmi rendszerét s államhatalmi berendezését kii’önleges céljai elérésére alkalmasabb eszköznek tartja, mint a demokrácián alapuló parlamentarizmust. Ahogy közeledtünk azonban a választásokhoz, ugv erőtlenedett a parlamentárizmus elleni harc heve és ereje. Amikor a diktatúra gondolata egész Európában szalonképes lesz, amikor olvashattunk nyilatkozatot — nem is nagyon régen — amiben a Vatikán egyik méltósága annak a meggyőződésnek adott bizonyára a legilletékesebb helyen sem rosszait kifejezést, hogy a pápának nincs és nem is lehet kifogása az orosz szovjet - rendszer el’en, mert minden nép szabadon választhatja meg kormányformáját, (Stampa, 1927 julius 4. szám) amikor gazdasági koncentrációk a demokrácia és szabadság jelszó-hazáiban is előszeretettel kokettálnak a diktatúrára való áttérés kikerülb etetlennek hirésztelt gondolatával, mindenesetre megnyugtató s köszönettel nyugtatandó jelenség, hogy a mi választási harcunk a demokrácia jegyében folyik s az egymással szembenálló pártok azzal mérkőznek egymással, hogy ki becsületesebb demokrata. Azok, akik a parlamentárizmus romjain akarják felépíteni a maguk uralmát, szeretnek arra hivatkozni, hogy a nép maga nem foglalkozik államügyekkel s közömbössége és tájékozatlansága a tömeget megakadályozza abban, hogy az egyéni érdekek szűk szempontjain kívül eső kérdésekkel is tudjon foglalkozni Annak a választási harcnak mérete azonban, melyek előttünk folynak : melynek áradatában uszunk mi is minden elméletnél jobban igazolják hogy a nép maga mennyire rész kiván venni sorsa intézésében s nemcsak, hogy önző érdekei nem korlátozzák érdeklődését, hanem az egyéni érdekek elhanyagolásával is részt követel magának az alkotmányos életből. A demokrácia sem védi íeg minden támadással szemben a arlamenti kormányzati rendszer lapjait s'bár kétségtelen, hogy nem i legkiválóbbak uralma érvényesül enne —- a választási kampány erre ? világos példát nyújt, a leghangoabbak, legfáradhatatlanabbak, legügyesebbek, legmozgékonyabbak, aem pedig a legtehetségesebbek és leghivatottabbak jutnak mandátumhoz — mégis egyelőre s talán még századokig a legkülönb és legkívánatosabb rendszerét nyújtja a kormányzásnak. S jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy bár politikai Tártjaink programja, meggyőződése is módszerei tekintetében lehetnek i legkiáltóbb ellentétek, a demokrácia és parlamentárizmus kincseit nessze elkerülik a támadások és el■ er ülik a választási harc hadmozdulatai. Csütörtök délelőtt nyitották meg a Népszövetség u] ülésszakát Briand külügyminiszter csak szombaton érkezik Genföe Az első nyilvános ülés pénteken délelőtt lesz Géniből jelentik: A népszövetségi tanács csütörtök délelőtt zárt ajtók mögött tartotta meg első ülését. Az ülésről, mely délután félegykor ért véget, kiszivárgott, hogy a tanács csak jelentéktelen módosításokat tett a Népszövetség tárgysorozrdún és é’Snkcbb vita csűrán a danz'gi kérdésben várható, melyhez Stresemann is többször hozzászólt. A tanács, mint mindenkor, most is olyan megoldást keresett, mellyel egyik érdekelt félt sem kedvetlenéi el teljesen. A muníció-raktárakra vonatkozó indítványt a jogi bizottsághoz utalták, a lengyel hadihajók kikötésének jogi li :jfii sét azonhan meghagyták a napirenden. A tanács délután nem tartott hivatalos ülést és ezt az időt a delegátusok magánjellegű tanácskozásokra használták föl. A Népszövetség első nyilvnos ülése péntek délelőtt lesz és azon Chamberlain fog elnökölni. Az angol delegáció élén Chamberlain külügyminiszterrel és Onslowal, aki lord Robert Cecilt helyettesíti, csütörtök reggel érkezett meg Genfbe. Briand megérkezését szombatra várják. * 10 Radics koalíciói akar a demokratákkal B.ogrédi nyilai o tatában él s?n támadta Vukicsívics Vélj a miniszterelnököt — Szerinte a hléai paktum azért káros, mert a honkor dátum révén túlságosan nagy ja^oka' biztosit a pápának ■...... ■" ■iniiuagBUkmaiiiwu ------------A miniszterelnök Boszniába utazott Becgradból jelentik: Vuklcsevics Veija miniszterelnök és Marinkovics Voja dr. külügyminiszter szerdán elutaztak a fővárosból, a többi pártvezér is agitátációs útra ment,, úgyhogy a beogradi politikai élet teljesen elcsendesedett volna, ha Rađics István meg nem érkezik, — Radics István csütörtök reggel érkezett Beogradba és résztvett a beoradi választókhoz intézett kiáltvány megszerkesztésében. Délután félötkor Radics sőáz mai Radics István a beogradi újságírók előtt a következő hosszabb nyilaíkoza tót tette: — Azért jöttem Beogradba, hogy itt megtartsam első nyilvános gyülésmef és seregszemlét tartsak itteni híveim fölött. Sokkal jobbat és többet taláítam itt, mint vártain. Itt Szerbiában főleg a szerb intelligenciából nyertük a híveinket, a Balkánháborúk előtti intelligenciából, amely fék reállt és elvesztette .befolyását a politikai eseményekre, de most az a nemzeti paraszt párton keresztül újra szervezkedik. — A délszlávoknak — folytatta Radics — most nagy missziójuk van, meg kell teremteniök a parasztdemokráciát, Oroszország is erre az útra lépett, de körülményesen akarja ezt elérni. Mi egyenes utón haladunk a parasztdemo-Radics a parlament terraszán maga köré gyűjtötte az újságírókat és igen temperamentumos és terjedelmes nyilatkozatot tett az általános ‘ politikai helyzetről. A radikális párt főbizottsága csütörtökön sem tette közzé a kiáltványát, a. mely a hosszas huzavona miatt már teljesen el is vesztette érdekességét annál is inkább, mert a tartalma már ismeretes és igy a közzétételnek semmi jelentősége nincs. [dátumra szárait krácia felé és minthogy többségünk van nincs szükségünk a diktatúrára. A paraszímozgalom ellenségei szemünkre vetik, bogy boiseviztmsst akarunk, ennek azonban semmi értelme nincs. Diktatúra a papoknak kell. A bledi megegyezés az diktatúra. Mi magunk köré gyűjtjük a nép többségét és igy érjük e! azt, amit akarunk. A parasztság tudatában van annak, hogy a többi osztály is belőle fakadt, emellett a parasztság gazdaságilag mindig aktív, többet termel, mint amennyit fogyaszt. Radics választási prognózisa Az újságírók megkérdezték Rádióstól, hogy milyen választási eredményt remél. — Nem remélem — felelte — hanem tudom, hogy mit fogunk elérni, mert is-» merem pártom erejét. Horvátországban a 68 mandátum kezűi az eddigi 47 helyett 56—57 lesz a mienk, Boszniában az eddigi 10 helyett 12—14, Dalmáciában az eddigi 10 helyett 12—13, Szlovéniában megmarad 4, esetleg 5. — És a Vajdaságban? — kérdezték az újságírók. — Erre a legnehezebb válaszolni, lehet, hogy 5, lehet, hogy 10 és lehet. hegy IS mandátumot kapunk a Vajdaságban, öt mandátum biztos, még pedig Szuboíicán 3, Szomborban 2. — Tény az, hogy a noviszadi és bánáti kerületben mozgalmunk erősödik, a Bánátban már otthon vagyunk, mint nemzeti parasztpárt. Mozgalmunknak itt szociális és állami jellege van. Az olyan nagy párt, mint a mienk, az állam számára nyeri meg az ottani elemeket. Pártunk hatása alatt eltűnik az irredenta. Emellett az önkormányzati élet fejlődése jő hatássa! lesz a Vajdaságra. Az újságírók ezután megkérdezték Radicsot, hogy mi a véleménye Korosecnek és Pribicsevicsnek arról a nyilatkozatáról, amely szerint ő eleve ki van zárva minden kormánykombinációból. Radics erre igy szólt: ök már annyira szemérmeik-
