Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-09 / 251. szám
6. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ ______________ 1927. szeptember 9 F Azt beszélik, hogy a választások után beáll a formális szakadás is a kormányradikálisok és a Pasics-pártiak között — tette fel a kérdést az újságíró. — Igen, ugylátszik, hogy úgy lesz. Végtére, ha ők igy dolgoznak, nem lehetünk együtt, mert az nagyon kényelmetlen helyzetet jelentene a radikális klubban — válaszolta Vukicsevics, majd megemlékezett Davidovics támadásairól: — Bajban van, azért beszél igy. A rossz előérzet... Kifejtette végül a miniszterelnök a radikális párt újjászervezésére irányuló terveket. — Rögtön a választások után — mondotta — megkezdődik a radikális párt konszolidálásának munkája. Előbb jó szervezeteket teremtünk az egész országban, azután összehívjuk a pártkongresszust és megválasztjuk a főbizottságot, amely a radikálispárt igazi képviselete lesz. Ezek, akik most a főbizottságban ülnek és olyan őrülten intézkednek a radikális párt sorsáról, nem jelenthetik a pártot. A kongresszuson módosítjuk, illetve kiegészítjük a pártstatutumokat, különösen a gazdasági kérdések tekintetében. így a párt képes lesz e kérdések gyors és eredményes megoldására, amint a múltban is megoldott más fontos problémákat. Felgyújtotta a felesége házát Bosszúból gyújtogatott egy szrpszkimileticsi földmives, mert felesége tébolydába záratta és a házat saját nevére íratta át Szomborból jelentik: Tipold János 'földmives háza Szrpszki-Mileticsen a napokban leégett. Tipold Jáncsné a tűz után bejelentette a csendőrségnek, hogy a házat térje gyujtottß^ fel bosszúból A jcsepdörség azonnal "letartóztatta; Tipoldat, aki azonban nem vallott. Csütörtökön bes^áHilPíták-^pS.zoíp^pri /bírósághoz, ahoi dr. Penza Pál vizsgálóbíró hallgatta ki a különös büncselekménynyel gyanúsított földmivest. A vizsgálóbíró előtt Tipold teljes beismerő vallomást tett. Elmondotta, hogy a házat azért gyújtotta fel, hogy bosszút álljun feleségén, aki őt kiforgatta jogaiból. Vallomása szerint az asszony a múlt évben elmebetegnek nyilvánittatta férjét és a kovini elmegyógyintézetbe záratta, távollétében pedig a házat saját nevére íratta át. Ez keserítette el anynyirá, hogy amikor kiengedték az elmegyógyintézetből és látta, hogy nem változtathatja meg a történteket, boszszura határozta el magát. Azt akarta, hogy a házat az se élvezhesse, aki jogtalanul elvette tőle, mondotta vallomásában Tipold, akit kihallgatása után vizsgálati fogságba helyeztek. Négy százalékra szállították le a dbhányárusok jutalékát A tó'zsdések tiltakozó memorandumot intéztek a pénzügyminiszterhez ' A háború előtt a dohánykisárusok a dohány, szivar és cigaretta eladási árából nyolc százalékot kaptak jutalék címén. Igaz, hogy ez meglehetős magas százalék, ha tekintetbe vesszük, hogy a dohány tömegcikk, hogy az árusítóknak nincs konkurrenciájuk, de indokolt volt ez a magas százalék azért, mert az áru* sitó magára vállalt minden mennyiségi minőségi, szállítási és elszámolási rizikót. Romlott dohányt, szakadt cigarettákat nem adhatott vissza, hiányzó áru után nem kérhetett kárpótlást stb. 1918-ban, az SHS monopoligazgatóság hat százalékra szállította le a jutalékot de ebből is később egy százalékot levont a rokkantalap javára. A tőzsdék számát azóta lényegesen emelték, úgyhogy a tőzsdések jövedelme évről-évre csökkent. Most újabb meglepetés érte a trafikusokat, a monopoligazgatóság legújabb rendeletével ismét egy százalékkal leszálitotta a jutalékot, úgyhogy, szeptember elsejétől csak négy százalék marad a kisárusnak. A trafikok szövetsége ezért panasszal fordult a pénzügyminisztériumhoz és követeli a sérelmes rendelet visszavonását. Az igen terjedelmes memorandumban megállapítják, hogy a négy százalékkal a dohányromlás, cigarettaszakadás, hibás csomagolásból előálló kárt is alig tudják fedezni, arról pedig szó sem lehet, hogy a rezsiköltségeket fedezzék. A trafikosok azzal fenyegetőznek, hogyha a rendeletet nem változtatják meg, megszüntetik a dohányeladást arra való tekintet nélkül, hogy , ez a lépés a dohányzóknál milyen hatást vált ki. NRPRÓL HRPRR _a!>— BöckOn. Basel Böcklinnek, a tizenkilencedik század úttörő festőjének gyűjteményes kiállítását rendezte meg születésének százesztendős évfordulója alkalmából. Arnold Böcklin 1827 október 16-ikán született Baselben. Apja szegénysorsu kelmekereskedő volt s azt kivánta, hogy a fia inasnak álljon be a boltjába. Rossz szemmel nézte, hogy festegetett. Böcklin tizenhatéves korában megszökött hazulról, Düseldorfba, Brüsszelbe, majd Anversbe ment, ahol Tiziánokat, Rubenseket másolgatott. Pénze fogytán gyalog kellett hazatérnie. 1847-ben Párisba érkezett, azonnal fegyvert ragadott, végigküzdötte a forradalmat. 1850-ben először látta meg Rómát, az örök várost, élményei döntően befolyásolták sorsát és művészetét. Egy bájos fiatal római lányt vett el feleségül, a tizenhétéves Pascucci Angélát, egy árvalányt. Hűséges és önfeláldozó élettársa lett, de redkivül féltékeny. Böcklin ötven esztendeig »az őrjöngő gyöngédség s a ppkoli boldogság« szerelmét élte vele. Nápolyban megpillantotta a tengert. Ennek a benyomásának a hatása alatt festette meg a »Tengerparti város«-t. 1873-ban lemondott a fényről, a délszaki napról. Festészete titokzatossá vált . A »Halottak, szigete« . jellemzi ezt. a korszakát. Hatvanöt esztendős korában félotóátáta' mégbérit/ij 'dé 'azért 'elutazott Firenzébe s itt 1901 január hó 16-ikán csöndesen elhunyt. Halála előtt pár nappal levelet irt egyik barátjának. Itt azt vallja, hogy egész életében azt a titkot kereste, mely életünket körülveszi. Az élet rövid. Firenzében lévő sírján egy sírkő áll ezzel a felírással: — Non omnis moriar. * A gyufa jubileuma. A Times a gyufa jubileumát ünnepli. Szerinte a gyufát angol találta föl, egy John íiValksr nevű patikus és droguista, aki 1826-ban a High Streeten lakott. 1827 április 7-ikén adu el as első , skatulya gyufát az első vevőjének, John Hixon ügyvédnek. Afféle kerek bádogskatulya volt ez, száz darab lapos, hét és fél centiméter hosszú fagyufaszálat tartalmazott, melynek fején kén és klór volt. A gyufaszálakat üvegpapiron kellett meggyujtani, mely összehajtogatva a skatulyában foglalt helyet. De a kísérlet nem mindig sikerült. E történelmi gyufákból 50 darabot ma a múzeumokban őriznek. Walker ur, a gyufa állítólagos feltalálója a gyutacsos puskákhoz készített töltényeket, igy támadt az ötlete, hogy gyufákat készít. Találmányából nem sok pénzt keresett, még csak nem is szabadalmaztatta, aztán 1830-ban Charles Sauria, a francia, foszfort tett gyufák fejére, végkép kiszorította a kezdetleges találmányt. A jubileumon nem vesz részt az N. S. N. S. (Natioanl Society of non smokers!), a nemdohányzók egyesülete, melynek 200 tagja van. Köztük ott szerepel Bemard Shaw is. Természetes, hogy ő is összefüggésben van a gyufa feltalálásával, mint mindennel. Ezúttal negatív összefüggésben. * Á barrikádok nője. A német irodalmi körök mostanában sokat foglalkoznak egy Október cimen megjelent könyvvel, mely Larissa Reisner Írásait foglalja magában, akit a szovjet tengerészei és vörös katonái a »barri- 1 kádek nőjének« neveznek,. ‘ ' ’ ’ Ennek a nőnek kalandos, tragikus élete a zaklatott, forradalmas huszadik századot jelképezi. Lublinban született 1895-ben, május elsején, a nemzetközi szocializmus ünnepén. Apja, a szocialista tanár, német származású, anyja lengyel. Gyermekkorában évekig élt Németországban, gyakran találkozott Leonid Andrejevvel, az orosz Íróval. 1914-ben az apja alapította szocialista folyóiratba dolgozott, a februári forradalom idejében pedig Gorkij folyóiratába, a Nasa Sin-be. Mikor kitört a bolsevizmus, a frontra ment, mint katona ott kémkedett, harcolt, lovagolt, menetelt rohamokat vezényelt, álruhában átszökött az ellenséghez, majdnem elfogták, de megmenekült, hetekig éhezett, tűrte a hideget, megbetegedett, föllábadt, sebesülteket ápolt, halottakat temetett, szerelmeskedett, férjével Afgainsztánba menekült, később Németországba és Uraiba, végül 1925-ben kiütéses hagymázban halt meg. Szépirodalmi Írásai, melyeket most Radeck ad ki, nem közönséges képzeletre vallanak. Egy szénbányász szemeiről ezt Írja: »Színtelenek, mint a gyertyaláng napfényben.« Egy uráli platinabányász ujjait igy jellemzi: »Olyanok, mint tíz sápadt vak ember, aki vezető nélkül, de biztonságban megy előre, olyanok ezek az ujjak, mint tíz fehér agár, mely az ezüstszarvas nyomain csapáz.« ■ Az újabb kor orosz íród között ez a férfiasszony azok közé tartozik, akiknek irodalmi műveltsége, művészi fegyelmezettsége van. írásaiban támadó ösztön lakozik, mint életében, megragadja a tárgyát s nőies érzékenységgel lelkesíti át. Hasonlatai beviíágitóak, szemléletesek. Napoleon az orosz veszedelemről. A Journal des Débats valóban pikáns történelmi adalékot közöl nagy Napokon szent ilonai emlékirataiból, aki — igazán zseni volt — már a maga korában meglátta az orosz veszedelmet. Az injperátor az Ázsiából jött barbár népek beözönlőkéről beszélvén nem tartja 'kizártnak','ho"gy^'Oroszországból’a'barbárság uj hulláma fogja elönteni egész iEurÓpátí- ’hZi i WSc-j*., .ÍSiflJi >.S| — .Oroszország — jelentette ki — olyan csodálatos helyzetben van, hogy könnyen ránk zúdíthat. . hasonló., katasztrófát. Rengeteg emberanyaggal, segénforrással rendelkezik, leteperljet bennünket. Ezenkívül még egy nagy előnye van: polgári kormánnyal rendelkezik és barbár lakossággal, szóval az értelmesek kormányoznak, parancsolnak s a tudatlanság véghez viszi a parancsot, engedelmeskedik. Ebben az időben Napokon még nem láthatta előre, hogy miben fog állni az orosz veszedelem. Úgy képzelte, hogy az állig fölfegyverkezett Oroszország fegyverrel ront rá Európára. De eltekintve attól a szomorú iróniától. hogy Oroszország »polgári kormányairól beszél, megjegyzése ma is időszerű, a bolsevizmus lélektani titkára mutat rá. A Budapest—Páris atlétikai verseny eredményei Budapestről jelentik: Csütörtökön délután első Ízben találkoztak a francia és .magyar atlétika reprezentánsai az FTC Üllői-uti pályáján. A mérkőzést nagyszámú közönség nézte végig. A részletes eredmények a következők: 100 méteres síkfutás. Theard 10.9 mp Hajdú 11 mp. Távolugrás. Somfai 680 cm.. Püspöki 689 cm., Couilland 659 cm. 1500 méteres síkfutás. Norland 4 perc 05,1 mp., Szerb 4 perc 05.3 mp., Maisonneuve. Sulydobás. Darányi 14.47,, Bácsalmási 13.81, Gonilloux 13.28. 400 m. síkfutás. Barsi 49.6. Féry 50, Gerő 51.1. Gerelydobás. Szepes 61.48 (országos rekord). Deglond 55.87, Gyurkó 54.67. 110 m. gátfutás. Viel 15.8, Marchand 16.1, Somfai 17. . 200 m. síkfutás. Hajdú 22, Cerbonney 22.2, Theard 22.2. • Magasugrás. Késmárki 186, Lewden 181, Gouilloux 181. 800 m. síkfutás. Wir iát h 1.59.1, Marton 1.59.6, Magdics .159.8. * 5000 m. síkfutás. Papp 15.23,1 (országos rekord). Beddari 15.27.4, Dolques 15.43. Diszkoszdobás. Marvalits 45.50, Egri 42.53, Beranger 37.03. Rúdugrás. Vintousky 370. Karlovits 370. Bonssely 345. A svédstafétában Hajdú a 309-os váltásnál telbukott. A magyar csapat tovább folytatta a versenyt, a francia csapat leállt. A pontarány ekkor 66 ál volt Magyarország javára. A zsiiri a stafétát 2.11 idővel a magyar csapatnak ítélte meg és a végleges ponteredmény 71:51 lett a magyarok javára. A gyermekparalizis Magyarországra is átterjedt Debrecenben bárom megbetegedés történt Kolozsvárról jelentik: A Romániában pusztító veszedelmes gyermekbetegség, a gyermek-paralizis országos méreteket öltött és a borzalmas járvány Erdélyben is felütötte a fejét. A veszedelmes gyermeghüdés, amelynek eddig csak egy betege volt Kolozsváron, tovább terjed. Az óvintézkedések ellenére újabb megbetegedés fordult elő, ezúttal a gyerekekkel zsúfolásig megtelt menhelyen. Kolozsvár város közegészségügyi hivatala értesítést kapott arról, hogy egy másféléves lelenc, Sós Hona poliomielitisben gyanús körülmények között megbetegedett. A betegség fellépése után a gyereket állandó orvosi ellenőrzés alá vették és kétségtelenül meggyőződést szereztek az orvosok, hogy a gyermek betegsége valóban poliomielitis. A betegség a gyermekmenhelyen nagy riadalmat keltett. A beteg gyereket beszállították a járványkórházba, a többi nyolc csecsemőt pedig, kikkel a megbetegedett gyerek egy szobában volt, a legszigorúbb zár alá helyezték, úgyhogy az orvoson kivül senki nem teheti be a lábát a szobába. De rendőrkordon veszi körül a gyermekmenhely egész területét is, aho-í vá se be, se ki nem járhat senkisem. |i A beteg Sós Ilonát négy hónappal ezelőtt, helyezték el az, intézetben: Anyja .kéLhpnap óta nem látogaítá meg a gyermekét és igy elesik, az az első feltevés, hogy a járványt az anya hurcolta volna be. A főorvosi hivatal és az intézet igazgatósága táviratilag kért felvilágosítást azokról a helyekről, ahonnan a gyerekeket az intézetbe hozták, hogy megállapítsa a járvány behurcolásának az útját. Egyúttal utasította az illetékes közigazgatási hatóságokat, hogy saját hatáskörükben gondoskodjanak a járvány továbbterjedésének megakadályozásáról. Eddig több városból is riasztó hirek érkeznek, hogy a gyermekbetegség csiráit behurcolták a városokba, melyeket teljesen felkészületlenül talált a járvány. Sok helyen megfelelő járványkórház sincs, ahol a betegeket elhelyeznék, gyógyszer pedig egyáltalán nem áll rendelkezésre. Mint Debrecenből jelentik, magyar területre a gyermekparalizis egész augusztus elejéig nem terjedt át. Augusztus közepén azonban megtörtént az első gyermekparalizises megbetegedés — amiről a hatóságok tudnak — és ez az eset Debrecenben történt. Egy báron; éves kisleány kapta meg a veszedelmes bajt és a betegségének ötödik napján már mutatkozott is rajta a gyermekparalizis kétségtelen jele: a végtagok megbénulása. A Debrecenben észlelt gyevmekparalizis Erdélyből származott be. Csütörtökig még két újabb megbetegedést jelentettek be Debrecenben. A járvány terjedése ellen megtették a szükséges intézkedéseket. Rogaška Slatina (Rohitsch-Sauerbrunn) a ’esnagyobb és a legmodernebb világfürdő az S.H.S. királyság területén. Gyomor-, bél-, máj-, vérbaj, emésztési zavarok, hólyagbántalmak, stb. ellen. Külföldi látogatók az S.H.S. vasutakon 50 százalék kedvezményt kapnak. Különösen mérsékelt árak az elő- és utószezónban. Felvilágosítással szolgál minden kül- és belföldi utazási iroda ős a Fürdőigazgatóság 5289 Rogaška Slatina (S.H.S.)
