Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-08 / 250. szám
KÖZGAZDASÁGI A BACSMEeVEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE Ford munkabáreíméÍGte Korunk gazdasági életének legnagyobb zavarait a munkásosztálynak azok a mozgalmai idézik elő, melyek ennek a társadalmi osztály megélhetésének biztosítására vagy a szociálpolitikailag és gazdaságilag fejlettebb országokban a munkásság standardjának emelésére irányulnak. Elég rámutatnunk például a legutóbbi általános jellegű angol szénbányász sztrájkra, amely az államnak, a bányatulajdonosoknak és munkásoknak egyaránt kiszámíthatatlan károkat okozott A közgazdasági életnek a munkások sztrájkjából vagy a munkaadóknak munkásaik kizárásából eredő nagyfokú megrázkódtatását elkerülni vagy a lehetőség legszélső határáig enyhíteni a modern közgazdászok legfőbb célja. Ezzel párhuzamosan halad a szociálpolitikusoknak az a törekvése, hogy a munkás életnívóját minél magasabbra emeljék, megélhetését minél emberiebbé tegyék. Az elméleti közgazdászok és szociálpolitikusok vitájába szólt bele legutóbb a gyakorlati közgazdaságnak legnagyobb ismerője Henry Ford a hatalmas amerikai autógyártelep világhírű tulajdonosa. A marxi gazdasági tanok szerint a munkaerő áfa a kapitalista társadalomban állandóan a létminimum legalsó határa körül van, vagyis csak annyi, amennyi feltétlenül szükséges a munkás és családja minimális életszükségletére. Ennek a megállapításnak az alapja az az elméleti megállapodás, hogy valamely termelt áru értéke egyenlő a termelésnél felhasznált nyersanyag és a reá fordított fizikai é.- szeilemi munka díjazásának összegével. A mukabérenk tehát egy bizonyos áru előállításánál minden vállalatban egyenlőnek kell lennie, mert ab ipari verseny kizárja azt, hogy egyik vagy másik vállalkozó versenyképességének elvesztése nélkül, mukásainak többet fizethessen. A modern kapitaijzmus egészen a legutóbbi időkig ha nem is elméletben, de a gyakorlatban magáévá tette a marxi tanokat s versenyképességének megőrzése vagy fokozása végett a munkabéreket igyekezett leszorítani sokszor még a munkás megélhetési lehetőségének minimuma alá is. Az ipari vállalkozóknak ez a munkabérleszoritására irányuló tevékenysége szülte a másik oldalon az ellenhatást, a munkások szervezkedését, hegy meggátolja a munkaadók oérleszoritó törekvését. A két szembenálló osztály érdekellentétei idéz’k elő azután azokat a nagyszabású hér mozgalmakat, amelyeknek néha egy egész iparág vagy egész ország közgazda égi életében a iegiiagyobb fokú megrázkódtatásokat eredményezik Egyfelől a vei seiiyké'jt.sség fenntartása [érdekében a munkabérek leszorítása. másfelől a tendencia elleni védekezés a mai közgazdasági életnek a jellemzője. Az uj közgazdasági elmélet, amelyet r.z amerikai autó-fejedelem állít fel és valósit meg a gyakorlatban is, elveszti azt a marxi megállapítást, hogy a munkabér kell, hogy a versenyképesség megóvása céljából, mindig a megélhetési létminimum legalsó határán mozogjon. Ford is egy régi közgazdasági axiómából indul ki uj elmélete elgondolásában. Ez az axióma, hogy az iparnak piacra van szüksége, hogy az általa termelt árut eladhassa. A legjobb piac pedig — ez is régi .megállapítás — a bei. földi piac., amelynél r—icsenck.. sius szállítási költségek s amelynél nem kell tekintetbe venni más államok • saját iparuk védelmére alkotott vámtételeit. Miután pedig minden államban, különösen pedig az ipari államokban,, a legszámosabb fogyasztó a munkás, Ford szerint a munkás éietstandardját kell emelni, hogy fogyasztó képessége emelkedjék. Ennék a tételnek konzekvenciáit azután Ford úgy vonja le, hogy a munkásnak munkabérét nem aszerint kell megállapítani, hogy a termelendő áru mennyi minimális munkabért bír meg, hogy a megfelelő haszonráta mellett is versenyképes legyen, hanem, hogy mi az a maximális munkabér amit a termelendő áru még elbír. A munkásnak tehát — a haszonráta rovására — nem a lehető legkisebb, hanem a lehető legnagyobb munkabér fizetendő. így a munkás, mint legnagyobb tömegű fogyasztó alkalmassá válik az ipari produktumok vásárlására, tehát a belföldi piacnak hallatlan mérvű megnagyobbitására. Természetes, hogy Ford nem mond le az elérhető legnagyobb haszonról sern, azonban azt nem a munkabérek leszorításával, hanem az ipari vállaikbzások racionálisabb üzemszervezetevel kívánja elérni, tehát az üzemi költségek munkabéreken kívül eső részének leszorításával. Ford uj közgazdasági elmélete, amely merev ellentétben áll a marxi közgazdaságtan alapelvcivel, még nincs a gyakorlati élet kellő nagy területén kipróbálva. Ha azonban elmélete a gyakorlat mezején is be fog válni, akkor valóságos forradalmat jelent nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati közgazdaság területén is. Egyelőre szembeállítva a történelmi materializmus megalkotójának munkabér elméletével, ennél sokkal tetszetősebbnek tűnik fel és igen alkalmas a kapitalista társadalmi és termelési rendszer mindinkább fogyó híveinek növelésére és a kapitalista termelési rendszer hívei meggyőződésének megszilárdítására. Ford elméletének gyakorlati megvalósítása egyben kiküszöbölné azt a megmerevedett ellentétet, amely ma fennáll a vállalkozók és a bérmunkások között s amely ma már mindsürübben kergeti nagyfokú megrázkódtatásokba a közgazdasági életet és a kapitalista — piacra dolgozó termelési rendszert. Hogy Ford elmélete a kapitalista termelési rendszer uj renaissanceát jelenti-e, azt nem lehet most inég eldönteni. Az ipari és ezzel együtt a társadalmi békét azonban mindenesetre nagy lépésekkel vinné előre Ford elméletének gyakorlati megvalósítása. Gyöngyösi Dezső Mennyigabona termeti Jugoslavia kan Becsberek tői jelentik: A Narodna Banka statisztikai ügyosztálya összegyűjtötte az adatokat Jugoszlávia idei terméséről. Ez a kimutatás csak néhány nap múlva kerül nyilvánosságra, mégis sikerült a Narodna Banka becskereki intézetétől annak főbb adatait megtudni A. kimutatás. szerint ebben az évben bevetettek búzával az egész országban 1,025.936.8 hektár termőföldet. Ezen a területen termett összesen 12,677.921 métermázsa búzatermés. Rozzsal bevetettek ebben az évben 180.740.5 hektár földet és termett összesen 2,063.992 métermázsa rozs. Az árpával bevetett terület összesen 215.268 hektárt tett Jti, amely földterületen összesen 2.836.873 métermázsa árpa termett Zablermelésre használtak fel 136.142 hektár földterületet, amelyen megtermett összesen 1,104.586 métermázsa zab. A kukoricatermésről még pontos adatok nem állatit rendelkezésre. Az idei téli vetések sokkal jobban fejlődtek, mint a tavalyiak, ennélfogva sokkal jobb termést is ígérnek. Kölcsönös vámengedmSnyeke! állapi!: meg a jugoszláv-sémet kereskedelmi szerződés Rovlde-en megtörténik a szerződés kölcsönös ratifikálása Mint ismeretes, Jugoszlávia és Németország a közel múlt napokban fejezte be az uj kereskedelmi szerződés megkötésére irányult tárgyalásokat. A megszövegezett szerződést rövidesen mindkét kormány ratifikálni fogja. Minthogy Jugoszláviában a parlament összejöttéig a szerződés nem volna ratifikálható, a kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy a megkötött szerződést a parlament utólagos jóváhagyása reményében, azonnal életbelépteti. A külügyminiszter, egyetértve a kereskedelmi miniszterrel, legalább is arra törekszik, hogy a szerződés tarifális rendelkezései lépjenek sürgősen életbe. Jugoszlávia Németországnak a köketkező engedményeket adta: Egyes késfajtáknak behozatali vámja 50 aranydinárról 35 aranydinárra csökken, továbbá a késeké, zsebkéseké és beretváké 200-ról 120-ra, 400-ról 160-ra és 700-ról 250 aranydinárra, a stabil gőzkazának állandó rosttal 22-rűl 14 aranydinárra. Malomipari gépeknél a behozatali vámot 15 aranydinárra, gyapjúszövéseknél 230 aranydinárra, 500—700 gramm négyzetméterenként 280 aranydinárra, 300 és annál kevesebb grammnál, bársonynál, piüsnél és hasonló szövéseknél 500 aranydinárról 450-re, harisnyáknál, kötött gyapjuharisnyáknál, ha tucatja 700 grammnál nehezebb, 450- ről 400 -ra és 650-ről 560-ra, rádiókészülékeknél 250-röl 200-ra hasonlóképpen rádióalkatrészeknél, szigetelt villamossági vezetékeknél 350-ről 200-ra és 180-ról 120-ra, kész gyógyszereknél és mindenféle gyógy és kémiai termékeknél 300-ról 230-ra, cserzett bőrnél 320- ról 300-ra, box- és disznóbőrnél 250 aranydinár, csevreaunál, chevretlenél, antilopnál, bagariánál, szarvas- és lakkbőrnél 300 aranydinár, fekete ceruzáknál 120-ról 108-ra, színes és olajceruzáknál 150-ről 135-re, tejsavnál 75-ről 25-re, müselyemnél és szallagoknál 2200-ról 1800-ra, (félselyem 900 dinár), keféknél és porlóknál 200-ról 160-ra, levélpapírnál, borítékoknál, levelezőlapoknál 200 dinárra mérsékelték, idegen nyelvű könyvekre és zenedarabokra, keménykötésben 40-ről 10 aranydinárra, ezüsfékszernél 15000-ről 7000-re és 3000-ről 2000-re, feldolgozatlan aluminiumedényeknél 270-ről '250-re, feldolgozottnál -'íOO-rél 2SQ-ru_ száihartuoiáKáknál 130-ról 90-re, illetve 70-re, fali- és asztali óráknál 300-ról 150-re, gyerekjátékoknál (durva) 200-ról 120-ra, finomnál 400-ról 250-re és legfinomabbnál 600-ról 300 aranydinárra szállították le a behozatali vámot. Ezzel szemben Németország Jugoszláviának az alábbi kedvezményeket.? nyújtotta: tojások vámja 100 kiló után» 5 márka lesz, aszalt szilva hordókbanr és zsákokban 6 (eddig 10), más csornai goiásban 8 (eddig 20), friss szőlő 7„; friss alma 2 és 2.5, körték és dinnye 2> és 2.5, aszerint, hogy csomagolva, vagy] anélkül érkeznek és milyen időszakban, továbbá vágott baromfi 20 (30), szilvaizs, 5 (10), élő harcsa 25 (30), nem élő 12< (15), kukorica, csak takarmánycélokra 2.5 (5), nyers kender, mztitva, fésülve), vámmentes, érett bab 2.4, tölgydonga ICO kilónként 0.3, köbméterenként 2.4, élfi szárnyas (kivéve libákat) 6, paradicsom mártás 15, szardíniák és szardellák 0ß, kénsav vámmentesen, ferroszilicium, 50—60% több szilícium tartalommal, 2 márka, 80%-nál 1 márka, methilalkohol és ageton, nyersen 2 márka. Elkészült Msiááfcn a iiídhoz vezető uj urna A hiJmunfeálatok még mindig 3zünata!nek Noviszadról jelentik: Noviszad városa az uj hídhoz a Felszabaüulás-térről, a lebontott Márkovics-féle ház helyén uj uccát nyitott, amelynek uttestburkolati munkálatai elkészültek. Az uj ucca: niakadámmal van burkolva. A napokban megkezdik az úttest melletti járdák készítését is. A város elkészítette a hidfeljáraíot és a hid közelében levő dunai rakpartot, ellenben a petrovaradini oldalon a híd fel-, illetve lejáratának munkálatait még meg sem kezdték és a petrovaradini hídfő öszszeköttetés nélkül lóg a levegőben. A munkálatok huzamosabb időt vesznek igénybe és alig lesz lehetséges, még ha most azonnal hozzá is fognának a petrovaradini ‘ hídfő befejezéséhez, a hidat jövő tavasz előtt a forgalomnak átadni. Hátra van még az uj híd úttestének kövezési burkolata is és a gyalogjárók elkészítése. Ez is annyira késik, hogy már emiatt sem lehet arra gondolni, hogy az uj híd a tavasz előtt a forgalomnak átadható lesz. Ezzel szemben a dunai rakparton az építkezési tevékenység rendkívül megélénkült, négy-öt két-három emeletes ház épül, amelyek még a tél előtt teljesen elkészülnék. Az uj paloták egész más képet adnak a Dunapartnak. A város rohamos fejlődésével egészen ellentétben áll a város legélénkebb uccáinak tisztasági ügye és a noviszadiak nagy elkeseredéssel állapítják meg, hogy soha Noviszadon az uccák ennyire piszkosak nem voltak, mint most, amikor a város egy vállalkozónak adta ki az uccaseprést, de az annyira elhanyagolja a tisztítást, hogy a noviszadiak szégyeiik az ittjáró idegenek előtt a íioviszadi uccák piszkosságát. Ha egy-egy autó végigrobog valamelyik uccán, átláthatlan sűrű porfelhők képződnek, amelyek nemcsak kulfurszégyent jelentenek a városnak, de egészségre is súlyosan ártalmasak. Mozgalom indult meg a lakosság körében, hogy együttes panasszal fordulnak a város vezetőségéhez és a mai j tarthatatlan és botrányos állapotok • g.vQts msSMÖBtctését követeljék.
