Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-08 / 250. szám

i'sđzi. szeptember 6 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Wilson-tér helyett: Sacco és Vanzeiti-tér Losonc város közgyűlésének szenzációs határozata Prágából jelentik: Sacco és Vanzettl ügyének európai hullámverései közül ta­lán a legérdekesebb az az esemény, amely most foglalkoztatja Csehszlová­kia legfelsőbb közigazgatási hatóságát Losonc város közgyűlésének legutóbbi határozatával kapcsolatban, A losonci közgyűlésen az történt, hogy egyik kommunista szenátor indítványt ter­jesztett be, hogy a város örökítse meg a két kivégzett anarchista nevét és az amerikai jusztiemord elleni tiltakozás je­léül a Wilson-teret Sacco és Vanzetti-iét névre kereszteljék el, Miután a polgári pártok ellenkezése dacára a város má­­södblrája napirendre tűzte az indít­ványt, hosszú és szenvedélyes vita in­dult meg, majd névszerinti szavazást rendeltek el, Á szavazás eredménye kéltette ki a legnagyobb izgalmat, mert az indítva íy mellett és ellene egyformán tizenegy sza­vazat jutott és a törvény ilyen esetek­ben sorshúzás utján való döntést ir elő. A sors a kommunistáknak kedvezett és igy az indítvány határozattá vált, amely szerint Losonc város képviselőtestülete elhatározta, hogy a város főterét ezen­túl Saceo és Vanzetti-térnek fogják ne­vezni. A határozat kihirdetését a kom­munista képviselők lelkes tüntetéssel fo­gadták, ellenben a polgári pártok fel 3b­­bezést jelentettek be. Az állami jegyző is vétójogával élt és igy Prágában fog éldőlni, hogy a városi közgyűlés szen­zációs határozata jogerőre cmelkedik-c. TINTA Por és hamu Ma délután sírok között kószálok. Fel­hők kárpitozzák a szemhatárt, a Pére- Lachaise márványangyalai fölött gyász­­függönyök lógnak, a levegő fojtó s a csönd akkora, mintli neszíogó szőnyegén járkálnék. Ballagok fölfelé a hegyre. Szemembe ötlik a krematórium három zömök, szür­ke kupolája s két óriás kéménye, mely szennyes füstöt pipál az égre. Egy sipkás szolga, a sírásó nj tipusa — hánlór-méster. vagy fűtő — azt mond­ja, hogy még hamvasztanak, de legyek nyugodt, később majd bevezet, megmu­tat mindent. A kőpadokon gyászfátyolos nők ülnek, sápadtan, az izgalomtól alél­­tan. Várják a liamvvedret. Szitálni kezd az eső. Bemenekülők a j szárnyépületbe, a columbáriumba. Hosz- Szu falon, egyforma kis négyszögletű rekeszekben, melyek a posták levélosz­­tálvzó szekrénykéihez hasonlítanak, livugosznak az urnák befalazva, egy föbrással, virággal ékesítve. Minden fe­hér. A lelkek ezekből a falfészkekbfl, ezekből a galamb dúcokból rebbennek ki: fölfelé, a csillagok közé. vagy lefelé, a semmibe, bölcseleti meggyőződésük sze­rint. Most jön értem a szolga, kulcsköleg­­gel kezében s ért bandukolok utána. Sö­tét pinceíolyosón haladunk át. Kórü'öf­­tünk fölhalmozott koksz-begyek. Cipőink alatt csikorog a szénpor. Minden fekete. Kormos fűtök ácsorognak. ördögszerücn, lapáttal. A levegő forró, mint égy üveg­hutában. A kohók sohasem alusznak ki, évtizedek óta virraszt itt a tűz, az örök i tűz. Előbb a szértartástermet tekintjük meg. Padok sorakoznak, a rokonok ré­szére. A koporsót beemelik egy aj'jn, az összecsapódik s a holttestet, melyet mindössze egy ing takar, ráhelyezik arra a csigákon mozgó, aszbesztM borí­tott hordágyra, mely éttől a pillnnat’ól kezdve emberi kezektől érintetlenül, gep­­szerüen mozog rendeltetése felé. Egy gomb nyomására a hamvasztó vaskapu fölpaftau. Vörösen izzó kemen­cét látok, fehér cs halványlila iángnyel­­veket s noha tiz lépésnyire állok a hő­forrástól, ösztönösen visszatorpanok. Az Czérfokos hőség süti arcomat, pörköli hajamat. Nyilván érzi. hogy itt van el­lensége, az ember s végezni akarja szo­kott munkáját. £n gyöngéden tiltako­zom ellene, A homlokomba lógó fflr'öt félrecsapom. A tűz pontosan ötvenöt perc alatt hamvaszt el mindenkit, felnőttet, gyer­meket egyaránt. Először a haj gyullad meg és az ing, de ekkor a bőrt már ha­muréteg borítja, gyorsan lobban ki, — hatalmas lánggal -— az izmos-rostos szív is, csak a máj ég el lassan, utoljá­ra, ez a kaján, epés szervünk dacol leg­tovább — rosszhiszeműen — a megsem­misüléssé! . Utána a csontszilánkok áttetszőén, pi­rosán ragyognak, mint az izzó üveg. Órákig pislákolnak a hamuban, csak később IHilnek ki, teljesen. Naponta két-három hamvasztás van. De a kórházak, klinikák minden hónap­ban hatvan holttestet szállítanak, isme­retleneket, vagy olyanokat, kiknek nincs hozzátartozójuk. Ezeknek földi marad­ványai nyitott kővályuban hevernék, közös sírban, mindenki prédájára. A vérbajosok csontja vörhenyes, a tüdő* vészeseké éléíántcSorttsárga. Holtunk­ban sem vagyunk teljesen egyformák. Megéri em a fehér, llsztszefü ha­mut, kezembe veszem a dírib-dsrab cson­tokat. Ennyi marad egy emberből. Ki* léncszázezer gram éghetetlen esonttör» melók, mészsó, foszfor, melyét a tűz se bír megemészteni. Ez százezer év múlva is lesz, rejtélyesen, elpusztithatatlanul. Horatius énekelte: »Nonomnis móriét.* Paris. Kosztolányi Dezső Elfoglalta Mvatalát az raj sznbotical f őkapit&ny Píukovies István beiktatása Vuk'esevics Vei ja miniszterelnök-bel­ügyminiszter a múlt héten rendelkezési állományba helyezte Damjanovics Ist­ván dr.-t, Szubotica város főkapitányát és helyébe Píukovies István nyugalma­zott árvaszéki ülnököt, volt rendörfőka­­pitányhelyettést nevezte ki. A kinevezési okmány kedden délután érkezett meg a főispáni hivatalba. Manojlovics \ Dusán főispán szerdán reggel fogadta az uj főkapitányt, akivel közölte a kinevezést. A főispán ezután utasította a polgármes­tert, hogy a főkapitányt iktassa hivata­lába. Az uj főkapitány szerdán délelőtt fog­lalta el hivatalát* A hivatal átvétele után a rendőrfőkapitány konferenciára hívta össze a rendőrkapitányokat és ismertet­te velük programját, Az uj főkapitányt pénteken délelőtt fogják üdvözölni a társadalmi és közgazdasági egyesületek kiküldöttei. Piuhovics István főkapitányi kineve­zése nagy megelégedést keltett Szubó­­ticáh, mert az uj főkapitány eddigi köz­hivatali működése alatt jóindulatú előzé­kenységével, igazságszeretetével általá­nos megbecsülést szerzett és igy főkapi­­táilyi működése eié a város egész lakos­sága bizalommal tekint. Az osztrák munkásság nem akarja erő­szakkal magához ragadni a halaimat A szocHIdómOáraták a jugoszláv-magyar-aszírák ma!om­ííárteíl ellen Becsből jelentik: Az osztrák szociál­demokrata párt vezetősége és a képvise­lői klub felhívást bocsátott ki, amelyben harcra szólítja fel a munkásokat az osz­trák kormány véávdtltos politikája el­len. — A polgári és kapitalista reakció — mondja többék közt a felhívás — rn'lliár­­dokat áldozóít Schober rendőrségére, hogy halomra lőj jé a munkásokat. A ke­­resztényszociálista kormány most Vám­tarifával akarja gazdagítani a reakciós nagybirtokosokat és azt tervezi, hogy hartellbe tömöríti a jugoszláv, magyar és osztrák ncgyrjiatmokat a fogyasztó­­közönség kiuzsorázására. A kartell oró­­íitjaiból magas jutalommal elégítenék ki a jugoszláv és magyar malmokat azért hogy egyesültek az osztrák nagynwl­­mckkal. A félhivás ezután felsorolja a kérész* ténysZocialista kormány butiéit és meg­jegyzi, hogy Seipelék a hatvan éviiéi idősebb munkanélküliek állatni Segélyét le akarják redukálni. — Ezt á vérre! beniocskott rendszert — igy végzi a felhívás — erőszakkal nem dönthetjük meg. Csak a demagógok ĆS a gyujtogatók ámíthatják azzal a m m­­kásságot, hogy beákelve a fasiszta Olasz­ország és Magyarország közé, az osz­trák proletariátus erőszakkal magához ragadhatja a hatalmat. Az osztrák szo­ciáldemokrata párt tudja, hogy a, mun­kásság felszabadítása egyedül a demo­krácia utján lehetséges. Izgalmas hajsza egy halálraítélt életéért C ehxzlovákiában Ic'or áztattak e -y Rominaiban halálraítUt ma­­•ajar kommunistái —■ A cszhis ov ik kommunisták azt állítják, hogy Sacco éa ]/mzeíti étifélé a h ?z hasonló ju^tizmo: d tűri int és országos iiiniet. Sikkel janieget íznek, lia a hal Araitillet kiadják Romjaiéinak Prágából jelentik: A kommunista kö- vérárját tűzött ki n fejére. AVkor rök rendkívül nagy érdeklődéssel fog- megállapították, hogy Köblös küí­lalkoznak Köblös Eleknek, a Nagyszől­ősön letartóztatott romániai kommunista agitátornak különös esetével, akit ha­sonló sors fenyeget, mint az amerikai Saccot és Vanzettit, akik a közhiede­lem szerint »Justlzmorünak« estek ál­dozatul. Köblös Elek valamikor kádánnester volt Magyarországon s a forradalom óta az utódállamokban forgott mint kommu­nista pártvezető. Ilyen minőségben évek óta járja Románia gyárvárosait s azok­ban sorra szervezte a kommunista párt­­sejteket. Az ezerszem il sziguranca már százszor nyomában volt az inkognitóbán tevékenykedő veszedelmes embernek, de Köblös ezideig mindig klsiklctt a detek­tívek karmai közül. A száz alakot vál­toztató agitátor annyira veszélyes mun­kát tudott végezni, hogv a retnán kormány százezer Icjes . földre. Csehszlovákiába menekült, túvöilítébűn folytatták le pőrét, me­lyet gyilkosság elmén indítottak el­lőne. Köblöst a román bíróságok gyilkosságért in contumaciam ha­lálra is ítélték. Ilyen előzmények után kezdődőit az a mozidrámába i!lő hajsza, mely rtiőst Köblös fejéért folyik. Augusztus 19-én Köblös Nagyszőlősön keresztül a ro­mán határ fölé igyekezett, hogy a zse­bében hamis Útlevéllel átszökjön a hatá­ron. A csehszlovák határőrség azonban feltartóztatta és bekísérte Beregszászra. Zsebében egy Giovanni Oiatni név­re szóló ntieveiet találtak, Bereg­szászon az igazolt.'tási eljárás so­rán a fogo'y beismerte, hogy az üt­­levél har is és ö valóban azonos Köblös Elekkel, a halálraítélt hír­hedt romániai kommunista vezérrel. A román sslgarancá detekttvjel órák alatt értesültek a nagyszerű fogásról és autóba ültek, hogy Beregszászról rög­tön átszállíthassák Romániába. A de­tektívek között volt HenkőVits, a szat­mári sziguranca meghatalmazottja, aki személyesén kérte a gyilkossággal vá­dolt kommunista kiadatását. A helybéli csehszlovák kommunista vezérek, úati és Mondok képviselő, Valamint JutkóViCs ügyvéd intérvéhétójára azonban a be­­regsZászi hatóságok Köblöst továbbra is internálva tartották. A sziguranőa ügynökei a kitűzött száz­ezer lej megszerzése reményében min­dent elkövettek, hogy až elfogott kom­munistát kiadják a románoknak és ver­sengték abbán, ki kapjon bizonyítványt arról, hogy 5 volt az első, aki nyomára jutott az üldözöttnek. A detektívek egyi­­ke azóta is a beregszászi fogda közelé­ben ődöng, hogy a szökevényt állandóan szemmel tartsa. A ruszihszköl kommunisták erélyes akciót folytattak veszélyben levő társuk megmentésé érdekébén. Műkor a Szabad­lábra helyezés érdekében kifejtett inter­venciójuk nem vezetett eredményre, a prágai minisztériumhoz fordulták a ki­adatás megakadályozása végett. A csehszlovákiai kommunista párt megbízásából Gáti és Landa-Stichova képviselők ügy az igazságügyminiszté­riumban, mint a külügyminisztériumbán, mint pedig a belügyminiszternél szemé­lyesén jártak köZbé. A két képVisélőt Máyr-Hártlng igazságügyi, Krpftá még­­hatalmazot miniszter és Cserny belügy­miniszter íőgádta. Gáti és Landa-StíChO- va azzal érvelték Köblös kiadatása és íogvátártása ellen, hogy a gyilkosság vádja tisztára kohol­mány avégböi, hógy a politikai me­nekülteknek járó menedékjogától megfoszthassák. A román hatóságok a gyilkosság vádjá­nak ürügyével mindössze kezük közé akarják kapni a kommunista vezért, hogy egy újabb Vanzetti-pör segítségé­ve! politikai bűneiért cltehéssék láb alól. A kommunista párt a halál torkában levő Köblös megmentése érdekében tün­tetéseket készül rendezni és nagy izga­lommal várják a csehszlovák hatóságok intézkedését, mért pillanatnyilag az Utóbbiak elhatározásától függ, megiSffiét­­lődik-é Középeurópában is á hírhedt és végzetes Saééó és VáflZétti-ösit Mért Köblös fölött már Ítélkezni sérti fognák: a halálos ítélet ki van mondva, csak. végre keli hajtani. Házat vásárol Vrsac a városi takarékpsnzíár részére A vrsacl kiszélesített tanács közgyűlése Yfsácró! jelentik: Vrsac város kiszé­lesített tanácsa Jovanovics Szvéíolik polgármester elnöklete alatt gyűlést tar­tott, amelynek napirendjén több fontos kérdés szerepelt. A közgyűlés a polgár­mester által előterjesztett havi jelentés elfogadása után megválasztotta a köz­­igazgatási bizottságot az 1927—28. évre. A bizottság tagjai a következők: Braso­­vart Gyúró, Mojstin Györgye, PopovírS Pera. dr. Putriik Müivoj, TimvlcS té­vő. Lé-áerer János, Leka József, .ter­se, isiid József, jovanovics József és> Wämser Károly. Foglalkozott ezután a közgyűlés a csődbe jutott Szerb Takarékpénztár s’ék­házának megvásárlása ügyével. A város vezetősége ezt az épületét az árverésen meg akarja vásárolni és ott szeretnék elhelyezni az alakulóban levő Varr si t a­­karékpénztárat. A közgyűlés elvben a Ház megvétele mellett foglalt állást és egy tíztagú bizottságot küldött ki az épület értékének megállapítására. Elha­tározták ezután, hogy az állami gimná­zium épületét, ami a város tulajdona, renoválni fogják, egyidejűleg azonban küldöttség megy Beogru-Jba a közökta­­aásügyi miniszterhez és kérni f 'gják, hogy a jövőben az állam mentésitse a várost a gimnázium épületének fenntar­tási és renoválási költségeitől Elhatá­rozta a közgyűlés a Belacrkvai-uton és a Nagyréten levő hidaknak az újjáépí­tését is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom