Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-27 / 238. szám

9. oiaal 1927. augoaz^ 27 V' f ‘ v Közgazdaság Egységes záróra lesz Somborban «•S'Myeztefc a ksreskettók 6a MfcsJ-mazottak érdakképvhse’etei Szomborból jelentik: A szambori ira­­sántisztviselők és kereskedelmi alkal­mazottak egyesülete már régebben moz­galmat indított az egységes záróra és a kereskedelmi alkalmazottak évi sza­badságidejének rendezése végett. Az alkalmazottak képviselői a Lloyd meghizottatval tárgyalásokat folytattak ebben az ügyben. A tárgyalásokon a Lloydot Radojevics Nikola és Teodoro­­vics Dusán igazgatósági tagok, továbbá Krisztáiarovic$ Iván Os Müller Gyula titkárok, az alkalmazottak egyesületét refries Péter elnök. Sziklai Albert ale!­­I:'iv és Birvalssky József titkár képvi­selték. A főnök- és alkalmazottegyesiiletek kiküldöttel az üzleti záróra kérdésében a következőkben állapodtak meg; A teksztil- és rövidáru üzletek télen d ’dött S-tól 13 óráig, délután 2 órától | b óráig, nyáron délelőtt ugyancsak 8: órától 13-ig. délután 3-tól 6-ig tarthatók í nyitva. A fűszer- és élelmiszerüzletek j télen fél S-tól 13-ig, délután 3 órától tél! 7-tg. nyáron délelőtt 7 órától 12 óráig, í 'délután fél 3 órától 6 óráig tarthatók i nyitva. Az ünnepnapon egész napon át zár.* maradnak az üzletek, úgy a gö­rögkeleti, mint a római katolikus kará­csony. liusvét és pünkösd első napjain,: írig délután maradnak zárva ugyanazon i ünnepek második napjain, továbbá azuj-j év, boldogasszony, gyümölcsoltó boldog- i asszony, Mindenszentek és Szvetl-Száva j ünnepeken. Ezenkívül egésznapi munka- • szünet lesz az állami ünnepeken. A nvá- j r: szabadság.idő tekintetében a megafja- '■ podás az, hogy azok az alkalmazottak,! akiknek legfeljebb öt évi szolgálatuk j van, nyolc napi. akiknek legfeljebb tíz évi szolgálatuk van, kát heti, akiknek I legfeljebb busz évi szolgálatuk van, há-; rum heti, végii! akiknek húsz évnél hosz- j szabb szolgálatuk van, négy heti saa-! hadsúg-ldöre tarthatnak igényt. ! BicrontatB tfAPLö Megállapodtak továbbá a* évdekkép­viseltek kiküldöttei abhaa is. hogs- a beteg és keresetképtelen alkalmazottak­nak betegség esetén az első hat hétben táppénzüket fizetésikre égé szí fi ki fő­nökük, mi« a további hat héten át csak táppénzüket kapják és csak a negyedik hó után lehet a beteg alkalmazottnak felmondani. A noviszadi harmadosztálya jövedel­mi adótárgyalások uj határnapjai. No­viszadról jelentik: A noviszadi tartomá­nyi pénzügyigazgatóság a szeptemberre kitűzött adókivetési tárgyalásokat a vá­lasztások miatt elhalasztotta és az. nj határnapokat a következőképpen áltapi­­! tóttá meg: Október 10-tkén rövidáru. : 11-ikén rövidáru. 12-ikén rövidáru és konfekció, 13-ikán kész ruha, 14-lkén be­rendezési cikkek, bőráruk és gyógyszer­­tárak. 17-ikén drogueriák, íeafékkare«­­kedések, órások. 18-ik'án órások, üvege­sek. fakereskedők, 19-ikén kereskedők és vaskereskedek. Apaiam ennyi adótárgyaidat a városháza nagy közgyűlési termében tartják meg. A noviszadi Városi Takarékpéniztáir uj igazgatósági tagjai. Noviszadrél je­lentik: A csütörtöki városi közgyűlés a lemondás folytán megüresedett Váróéi takarékpénztári igazgatósági wgsági helyre, Konyovics Dimitrijét, az Ikarus repiilőgyár vezérigazgatóját, felügyelő­­bizottsági tagokul pedig Popies Milán gyógyszerészt és dr. Majinszki Koszta ügyvédet választotta meg. llj ipariskolai Igazgató Szentán. Szen­­iáról jelentik: A kereskedelemügyi mi­niszter, Tomics .lován tanfelügyelőt, a szentai iparostanonciskola igazgatóját felmentette átásától és helyébe Uvalics Vladimír elemi iskolai igazgatót nevez­tek ki az ipariskola igazgatójának. Két és félnvllió dinárt amortizál No­­viszad a jövő évben adósságaiból. No­viszadról jelentik: Dr. Borota Braniszláv polgármester, a városi közgyiMésen be­jelentette, hogy a városnak a jövő költ­ségvetési évben 2,571.166 dinárt kell adósságaira törlesztenie és eeétbdl ezt az összeget ba fogják állítani a jövő év? kö'tséSvetísbd. TŐZSDE Zürich, aug. 26. (Zárlat.) Beograd 9.135. Paris 20.33. London 35.2125, New­­york 518.625, Brüsszel 72.20, Milánó 38.235, Amszterdam 307.80, Berlin 123.425, Bécs 73.5, Szófia 375, Prága 15.37, Varsó 58, Budapest 90.75. Buka­rest 3.31, SzMtai gabonaárak, aug. 26. A pén­teki piacon a következő árak szerepel­tek: Búza 297.50—300 dinár, tengeri morzsolt 222,50—2125 dinár, csöves 87.56—90 dinár, takarmányárpa 215— 230 dinár, sftrárpa 2-77.50—250 dinár, zab 170 dinár, rozs 252.50—258 dinár, bab 290—305 dinár: őrleményak: uj lisztek árai augusztusi és októberi szállításra: 0-ás liszt gg 790 dinár, 0-ás g 490 di­nár. kettős főző liszt 470 dinár, ötös ke­­nyérfiszt 750 dinár, hetes 330 dinár, nyolcas 230 dinár, korpa 210 dinár. Irányzat: szilárd. Kínálat: csekély. Ke­reslet: élénk. Noviszadi terményt óz sd«. aug. 36. Bi»a bácskai 78—79 kilós 295—300 di­nár. szer érni 77—78 kilós Í93.50—29.5 dinár, zab szereim, paritás Beograd 215 dinár, bácskai 200—205 dinár, kukorica bácskai 202.56—205 dinár, szerén* 204 —306 dinár, lisztek: Qgg és Og bács­kai 437,50—440 dinár, kettős számú bács­kai 417-50—422.50 dinár, ötös számú bácskai 387.50—392.50 d;nár, hatos szá­ma bácskai 340—343 dinár, hetes szá­ma bácskai 275—2*0 dinár, korpa bács­kai jutazsákokban 190—192.50 dinár. Irányzat: változatlan. Forgalom: 7 va­gon hoz». 1 vagon zab, 21.5 vagon ku­korica, 3 vagon liszt, összesen 32.5 va­gon. Szembori gabonatórsde. aug. 26. Bú­za: Bácskai vasút 78—79 kg. 2% 395— 397.50. Rozs: Bácskai vastjt 71—72 kg. 280—285. Zab: Bácskai vasat 197.56— 200. Árpa: takarmányt 61—62 kg. 220— 225, takarmánvi 63—64 kg. 230—235, ta­vaszi 65—66 kg. 260—265. Tengeri: Bácskai vasút 202,56—205. Bab: fehér 300—310. Liszt: OgS 430—450. Og 430 — 450, 2-es 410—430, 5-ös 380—400. 6-os 340—360. 7-es 290—310. 8-as 210—220. Korpa: finom 185—190. Irányzat: búzá­nál barátságosabb, a többinél változat­lan. Forgalom összesen 219 X» vagon. Budapesti gabonatőzsde, aug. 26. A gabonatőzsde üzleti forgalma erősen le­csökkent és a határidőpiacon a rozsnál jelentkező kisebb áremelkedésen kívül változás alig van. Az irányzat nyugodt. Hivatalos árfolyamok pengőértékben a határidőpiacon: Búza októberre 31.52— 31.60, zárlat 31.56—31.58, márciusra 33.76—33.84, zárlat 33.78—33.80, májusra 34.30— 34.36, rozs augusztusra 28.80— 28.86, októberre 28.70—28.80, zárlat 28.70—28.72. márciusra 29.82—29.90, zár­lat 29.82—29.84. A készárupiacon: Búza 30.50—31.80, rozs 28.25—28.50. árpa 24.30— -26, sörárpa 27—33. tengeri 24.75 —25, zab 22.25—23, repce 43.50—44.50, korpa 18.75—19. Budapesti értéktőzsde, aug. 26. Ma­gyar hitel 93.7, Osztrák hitel 53.5, Ke­reskedelmi Bank 134, Magyar cukor 240, Georgia 22, Rimaruurányi 132, Sál­­gó 88.3, Kőszén 762, Bródi vagon 3.9, Beocsini cement 255. Nasioi 180, Ganz Danubius 218, Ganz villamos 191, Athe­naeum 30.5, Nova 47.5, Levante 27.8, Pesti Hazai 248, Belvárosi Takarék 79. Irányzat: barátságos. Chicágói gabonatőzsde, aug. 26. Bú­za szeptemberre 137.375. búza decem­berre 141.375, búza márciusra 144, ten­geri szeptemberre 109.625, tengeri de­cemberre 114.25, tengeri márciusra 117.50. zab szeptemberre 45.625, zab decemberre 49.50, zab márciusra 52.50, rozs szeptemberre 98.25, rozs decem­berre 100.625, rozs márciusra 104.625. Vízállás rA noviszadi hidrotechnikai hivatal je­lentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő: Duna: Bezdán 270 (0), Apatin 247 (—3), Vukovár 290 (—8), Palánka 270 (—4), Pancsevó 146 (0), Zemtm 175 (+3), Orsóvá 88 (+5). Dráva: Oszijek 184 (—-30). Száva: Mit­rovica 102 (—6), Beograd 102 (+2). Ti­sza: Szenta 80 (+2), Titel 242 (—4). A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE <5» Irta: NUS:CS BRANISZLAV Feréitotta: CSUKA ZOLTÜf' Mara asszony arcn ielderiilt, mert azt hitte, hogy az orvos most valami Jó orvosságot fog előírni, de mint­ha hideg vízzel öntötték volna le, mikor a doktor foly­tatta:- A férje szániára nincs orvosság, asszonyom, de a férjéből mégis lehet valami. —r. Milyen valami? — Nézze asszonyom, én minden vasárnap elő­adásokat tartok az alkohol ellen. Nekem, tetszik tudni, nagyon jól jönne, ha olyan valakit kapnék, mint az Ön férje és jó bért is fizetnék éne, természetesen csak ab­ban az esetben, ha az előadások alatt olyan részeg'1 issza, magát, mint a disznó. — Azt én garantálhatom, de . . . — 'fiz dinárt fizetek előadásonként . . . Mara asszony gyorsan kiszámította, hogy ez meny­nyi havi bevételt jelentene és mikor látta, hogy megle­hetős szép css/eg jön ki, elfogadta az üzletet és kőzet nyújtott a doktornak, a kocsis pedig minden vasárnap az asztal platt feküdt, fölötte sz orvos, folyton ujjal mutatva az asztal alatt fekvő részegre. így ment ez néhány hónapig, míg egy éjszakán Mara asszony jövedelmét halva találták az. uccáti. Te­kintet nélkül arra, hogy ezúttal nem volt előadás, a kocsis nem úgy itta le magát mint egy disznó, hanem mint két disznó. Mikor ’Hazatérőben volt, az uccán fel­fordult és kiszenvedett. Az orvos és Mara asszony erősen érezték ezt a veszteséget, Mara asszony azért, mert havét elei csök­kentek, az or\os pedig azért, mert hallgatóinak száma csökkent. A iövedelemnólkiili özvegyasszonynak nem maradt más hátra, mint hogy visszatérjen régi mesterségéhez, a kártyavetéshez és a tenyérjósláshoz. Mivel most már nehéz volt az uriasszonyok révén hírnevet szerezni magának, elhatározta, hogy mint reklámot, mindig egy­­egy unokáévá,'t tart a házában. Ez a unokanővér nem úgy szerepelt mint segítőtárs a kártyavetésben, hanem i inkább mint a ház dísze. Körülbelül úgy, mint ahogy a suszter, vagy a borbély kanárit tart az üzletében. A! kis kanári nem tud borotválni, a cipöfoltozáshoz sem: ért, de ott fiigg egy kalitkában a bejárat fölött és mikor 1 asszony unoka nővérei is körülbelül ért a kötelességet teljesítették. Cs lám. ee a módszer nem volt rosszul megválaszt­va, hogy a* üzletmenet emelkedjék, mert hamarosan, fö­­, ként öregebb urak, igen szép számban kezdték látogat­ni Mara asszonyt aki mindig ki tudta olvasná a te­nyérből, hogy a tulajdonosa nagy legény a talpán és a nők igen érdeklődnek utána. — Ez az ajtó? Delfuego megmeredt a csodálkozástól. Ezt az aj- i tót még sohasem vette észre. De aztáp eszébe jutott a málhaszoba az udvar felől nyíló bejárattal. — Az bizonyára a podgyász-szoba — felelte. — Nem találja ezt különösnek? Ilyen jól elrejtett ajtó kettős reteszekkel és vasruddal? Drága podgyász lehet! Cisire emelt hangon beszélt, aztán úgy tett, mintha elejtett volna valamit, lehajolt a földre és feszült figye­lemmel hallgatott. Mara asszony egy napon Szima ur tenyeréből is ezt olvasta ki és innen datálódott a közelebbi isme­retség. íme, ott künn a Palilulán, tu! a zsidó temetőn, ebbe i a házba hozták el keresztelése után a. kis Szimát. HARMiNCKETTEDIK FEJEZET A bérbeadó gyermek butorozottan vagy anélkül Egy szép reggelen Mara asszonyhoz bekopogtatott Sztána nevű szomszédnője, aki messze ismert volt arról, hogy rengeteg iskolai feladatot tudott fejből el­mondani, Sztána asszony esztendőkön keresztül kosz­­tosdiákokat tartott a lakásán ős mivel diákjai mindig j fennhangon tanultak, igy Sztána asszony lassanként maga is megtanulta a különböző definíciókat, dekliná- j ciókat és a legkülönbözőbb idézeteket. Sőt tni több, mikor összc-összeveszett valamelyik szomszédasz- j szonnyal és már kimerítette az egész szótárt, amely j oly gazdag a zsidó temető mögötti nyelvterületen. Sztána asszony rendszerint legnagyobb feünduftságá- | ban igy kiáltott: — Quo usque tandem! Catalina, abuterre, pátién- ; tinó nostra! Irnmo verő in senatum venit! Ante apud j ad adversum circvrn circa citra cis! Eme szavak után rendszerint verekedésre került j a sor, mert az etlertisiet ezek a latin citátumok sokkal i jobban felingerelték, mint ha Sztána asszony ékes gyárul besza, amely nyelven tudvalevőleg és kompe­tensek kijelentései szerint is a legszebben fehet ká­romkodni. Tehát ez a Sztána nevű szomszédasszony kopog­tatott be egy szép reggelen Mara asszonyhoz és mi­nekutána elmondta a szokásos miegymás bevezetőt, igy szólt: — Ugy-e szomszédasszony, vatand gyerek eer nálad? —- Van hát! — felelte Mara asszony. — A község adta oda, hogy íőbteveifed? — Nem! — mondotta Mara. — Valami Srsasig. amelyik a talált gver ekek felnevelésére alakul és PJeig- Icnesen ideadták, amíg a társaságot megszervezik. — Ei? meg azért jöttem, hogy arra kérjelek, add holnap délelőttre kölcsönbe nekem ezt a gyereke*. — Hogyan adjam kölcsönbe? — lepődött ng Mara asszony. — Csak délig add idei — De minek kell neked az a gyerek, az Istenért? -- kérdezte kíváncsian Mara asszony. Hát izé, megmondhatom. Tudod, nem szeret­ném. hogy hire keljen a szomszédságban, de neked megmondom. Holnap bemegyek a városházára, hopy segélyt kérjek és jobb, ha gyerek is van a kezemben. Azok, akiknek gyerek van a karjukon, hamarabb Jön­nek sorra és nagyobb segélyt is kapnak, mb* * többiek. — Hát ezért kell? — mondotta Mara assaotgy, akinek egyszerre eszébe jutott megboldogult férje, akK bérbeadott és aki egész szép jövedelmet jelentett a számára. Ki tudja, nem-e Isten rendelése volt az, hogy ha már elvesztette a férjét, a helyébe megkapta ezt a gyereket, akivel ismét kereshet valamit. Rövid gondolkodás után Mara asszony a szom­szédnőjéhez fordult: — Hát jó, odaadhatom a gyereket, szomszéd*»­­szony, de tudod, hogy ne legyen teljesen ingyen, ftaess érte valami kis bért. — Megfizetem, ha éppen nagyon akarod! — mon­dotta Sztána. — Itt van egy dinár délelőttre. — Jaj. szomszédasszony! — háborodott fel ssünteg Mara. — Hol láttál ilyen gyereket egy dinárért? Leg­alább tizenöt kilós! — De hallod-e Mara! — kapcsolódott he az alkuba Sztáne — nem vesz«?? meg a gyereket, hogy kilóra mérjed ki nekem! Egy dinár bért fizetek neked és az elég. Többet nem ér. hitemre mondom! gw#. kövj fiilráfiH hajad. szerb nyelven leszidta az anyját vagy apjat. Az eőeu . *» hw Sí«»* asszony *«•!

Next

/
Oldalképek
Tartalom