Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-09 / 220. szám

/ 2. oldal BÁÜSMEGYE1 NAPLÓ 1927. augusztus 9. fi bácskai tartományi választmány megsemmisíti a ki­nevezett községi képviselőtestületek minden határozatát Panaszok áradata indul meg minden önkormányzati tisztviselő s önkormány­zati képviselőtestület kinevezése miatt — Panasz a noviszadi polgármester és a noviszadi képviselőtestület kinevezése miatt szadi polgármesteri állás választás ut-A .bácskai tartománygyülési választ­­nány, élén . Kljein Mita elnökkel, nagy­szabású mozgalmat indított, melynek végcélja.: a kormányt arra kényszeríteni, hogy sürgősen írja ki a városi és községi önkormányzati testületek megalakítására a választásokat. Eddig is több esetben előfordult, hogy ■a bácskai tartományi választmány vitsz­­szahelyezett állásukba olyan tisztviselő­ket, akiket a főispán áthelyezett, illetve elbccsájtott. Ezt a döntését mindenkor azzal indokolja, hogy az érvényben levő törvények értelmében közigazgatási tiszt­viselőket nem lehet áthelyezni.. Ez az Államtanács álláspontja is. mely. mint megírtuk, több esetben hozott ilyen ha­tározatot. A bácskai tartományi választ­mány álláspontjának nagyobb ‘nyomaté­ba kedvéért lan való betöltését. Panasz a noviszadi kiszé­lesített tanács kinevezése ellen Klicin Mita egyúttal panasszal élt a belügyminiszternek azon rendeletéi el­len, amelyek egyike felmentette az ed­dig volt képviselőtestületet és másika szerint annak helyébe újakat nevezett ki. Hivatkozik arra. hogy az alkotmány 96. §-a szerint az önkormányzati kép­tandók meg, a régi virilistarendszer megszűnt, úgyhogy a képviselőtestület valamennyi tagja választandó. Mindezek alapján Klicin Mita arra kérte az Államtanácsot, hogy semmisít­se meg az ezévi junius 25-ikén eszkö­zölt képviselőtestületi kinevezéseket és azt a belügyminiszteri rendeletet, amely a régi képviselőtestületet felmentette. Egyben kéri az Államtanácsot, hogy kötelezze a régi, felmentett, de a pa­nasz következtében visszahelyezendő képviselőtestületet, hogy az 1886. évi XXI. törvénycikk 34. §-a érteimében rendelje el a képviseltőestületi tagok uj választását. Noviszadon nagy érdeklődéssel te­kintenek a beadott panaszok sorsa elé, amelyekben az a pikantéria, hogy ad­dig, mig más, a tartománygyülési vá­lasztmány elnöke előtt szimpátikusabb kormány eszközölte a tisztviselők és a kiszélesített tanácstagok kinevezését, a kisebbségi politikusokat lehurrogták, amikor e kinevezések törvényességét vitatni merték, sőt a tartományi vá­lasztmány elnöke maga is tevékeny részt vett ilyen törvénytelenül létrejött képviselőtestület munkájában. Kétségtelen azonban, hogy a törvén nyes álláspontra áttérni sohasem késő' s az állásfoglalás értékéből semmit nem von le az, hogy nyitott ajtókat dönget. A községi választások kiírásáról már több ízben volt szó. A bácskai tartományi választmánynak radikális határozatai bizonyára hozzájárulnak ahhoz, hogy a választások megtartását semmiképpen se halasszák el. viselőtestületek választás utján alaki-A washingtoni magyar kővet súlyos autó­szerencsétlensége ezentúl semilyen határozatot nem fog jóváhagyni, amelyet olyan kép­viselőtestület hozott, mely nem vá­lasztás, hanem kinevezés utján van a mai helyén, mert azt az elvet vallja, hogy törvény­telen képviselőtestület minden határoza­ta semmis. Hogy ez az álláspont mi­lyen zavarokat fog előidézni, most még. elképzelhetetlen és bizonyos, hogy ez az állásfoglalás a községi választások kiírását sietteti. Értesülésünk szerint a községi választások kiírására a bácskai tattomáíiygyülési választmány határo­zatától függetlenül minden megtörtént s a választásokat néhány nappal az országgyűlési választások után a Vajdaság minden községében és vá­rosában megtartják. A bácskai tartománygyülési választ­mány egyik legutóbbi ülésén eddig még nyilvánosságira nem került azt a szenzációs határozatot hozta, hogv a megüresedett községi önkormányzati ál­lásokat- csak élethossziglan megválasz­tott tisztviselőkkel lehel betölteni, - Községi tisztviselők állásai a még ma is érvényben levő 1886. évi XXI. t.-c. alapján választás ut.ián töltendők be. A bácskai tartománygyülési választmány ezek alapján mindazokat a községi tiszt­viselőket, akik véglegesen megüresedett helyekre lettek kinevezve, véglegesített tisztviselőknek tekinti, noha az illetőket a törvény világos rendelkezése ellenére a belügyminiszter nevezte ki. de a köz­ségeknek joguk lett volna a kinevezések ellen az Államtanácshoz panasszal élni és inert ezt elmulasztották, ez egyértel­mű azzal, mint hogv a belügyminiszter áltál megtörtént kinevezésekkel meg volt elégedve és azokat tudomásul vet­te. A választmány azt az , álláspontot vallja, hogy csak azok a községi tiszt­viselők »cm véglegesek, akiket helyet­tesítésre rendeltek ki. illetve neveztek ki. A választmány azt is kimondotta, hogy az 1886. évi XXI. te. értelmében minden község megválaszthatja a maga képviselőtestületét és amely község ilyen határozatot hoz, ezt a határozatot a főszolgabíró tar­tozik ioganatositani és a választá­sokat kiírni. A tartományi választmány ezeket a határozatokat jóváhagyás végett felter- j jesztette a bácskai főispánhoz, de dr. | Lukics Predrág főispán a határozatokat megsemmisítette, mire a tartományi vá- j lasztmány panasszal élt ez ellen az Ál- [ larr.tanácshoz, melynek elvi jelentőségű | döntését közigazgatási körökben érthető érdeiklőd'éssel és kíváncsisággal várják. Panasz a noviszadi uj pol­gármester kinevezése ellen A belügyminiszter ez év junius 25-ikén dr. Borota Branisziláv tőzsdei jogügyi titkárt Noviszad város polgármesterévé nevezte ki. Klicin Mita. a bácskai tar­tományi választmány elnöke ezen kine­vezés ellen panasszal élt, az Államta­nácshoz s a régi magvar törvény alap­ján. amelyet nem szüntetett meg a köz­­igazgatási szervezetről szóló 1922. évi törvény, a kinevezés megsemmisítését kéri. A panasz arra kéri az Államtanácsot, bosy rendelje el a megüresedett novi-Gróf Széchenyi Lászlónak műtét utján eltávolították a balszemét Budapestről jelentik: Budapest előkelő társaságát nagy izgalomban tartja az a megrendítő autókatasztrófa, amelynek gróf Széchenyi László. Magyarország washingtoni követe esett áldozatul és amelynek következtében gróf Széchenyi­nek hétfőn délelőtt a Fasor-szanatóri­umban műtéti utón eltávolították a bal­szemét. A borzalmas autókatasztrófa a következőképen folyt le: Gróf Széchenyi László washingtoni magyar követ vasárnapra virradó éj­jel egy rövid csukott Fiat-kocsiban gróf Wenckheim Antalné társaságában a Svábhegyre igyekezett, hogy a grófnőt, akivel egy társaságban voltak, haza­­kisérje. Amikor Széchenyi gróf autója a fogaskerekű végállomáshoz közeledett, a nyílegyenes utón egy Mercedes-autó ; jött. y§k szemben, amelynek sofförje megpillantotta a reflektorokat, amelyek azonban nyomban, ki.is.aludtak. 1 • < A Mercedes-autó utasai közül' Révész Sándor dr. nőorvos észrevette, hogy a szembe jövő kis kocsi hirtelen balra ka­nyarodott, majd megcsúszott az árok lejtőjén és a következő pillanatban meg­állt. Révész dr. megállította a saját ko­csiját és a kis autóhoz sietett, ahol meg­állapította, hogy a kis Fiat-kocsi első kereke lecsúszott az árokba. Megkér­dezte a soffőrt, hogy mi történt, aki azonban csak dadogva tudott válaszol­ni, mert ideggörcs fogta el. Révész dr. erre kirántotta a kocsi ajtaját és ijed­ten tántorodott vissza, mert kél emberi fejet pillantott meg a soffőrülés üveg hátfalába ékelve. A két fej, amelyekből patakzott a vér. mint egy keretbe, szó- j mit bele a betört üveglapba. Az orvos előbb a hölgyet emelte ki a borzalmas keretből, akinek orra, álla és ajka az üvegcserepektől szét volt ha­sogatva, azután kiemelte a férfi fetet is éts megdöbbenve vette észre, hogy a férfi balszemébe egy éles üvegcserép furódolt be. Kihúzta a két centiméter hosszú üvegszilánkot a szeméből, az­után az eszméletlen sebesülteket saját autójára vitte át. A soíför közben egyre csak azt hajtogatta: — Jaj, a gróf ur! A sofíörbe azonban nem lehetett lel­ket önteni és igy nem tudták megállapí­tani, hogy kik az áldozatok. Rövid idő múlva azonban a hölgy magához tért és ő kérte meg dr. - Révész Sándort, hogy Szállítsa őket a Easor-szanatóri­­umba. Hajnal felé járt az idő. mikor az autó a két' súlyos sebesülttel a szanató­rium elé érkezett, ahol nyomban a mű­tőbe vitték őket és itt derült ki, hogy az áldozatok gróf Széchenyi László washingtoni magyar követ és gróf Wenckheim Antalné született Ziciy Amália grófnő. Széchenyi gróf a műtő­asztalon magához tért és nyugodtan ve­tette magát alá a vizsgálatnak, amelyet Gross Emil dr. egyetemi tanár folytatott le, egyúttal intézkedett’, hogy táviratoz­zanak feleségének, Vanderbilt Gladys­nek, aki nagyváradi birtokukon tartóz­kodott. Vasárnap Gross tanár ismét megvizs­gálta a két súlyosan sérült szemet és megállapította, hogy az üveg áthasitotta a szemhéjat és megsértette a szemgo­lyót is. de azért bízott abban, hogy esetleg még javulás áll be és el lelhet ke­rülni a szemnek operativ utón való el­távolítását. Ez a remény azonban nem vált valóra, mert hétfőn reggel, amikor Gross dr. harmadszor is megvizsgálta a beteget, már halaszthatatlannak talál­ta a műtéti beavatkozást, ami percék alatt meg is történt. Gross tanár kivette Széchenyi László gróf megsérült bal­szemét és egyben közölte Széchenyi grófnéval, aki hétfőn reggel érkezett meg Budapestre, hogy férjének jobb szemét nem fenyegeti veszedelem. Gróf Széchenyi László állapota a kö­rülményekhez képest kielégítő, gróf Wenckheim Antalné sérülései nem sú­lyosak. Clement Uautel leleplezi Cotyt, a parfőmgyárost, akit azelőtt 5portunónak hiutak és aki mđr gyerek kordban tanujelét aöta fejlett szaglóérzékeinek, mert mindenbe beleütötte az orrát l " • |T -W- 'í'~ ! 0 i‘ XO ^ Ő f <?: f■! :ß V f. ■ r'—V'Vcfr . Az uborkaszezon szélcsendjébe - egy kis elevenséget hozott az az ádáz, elke­seredett harc, amit Coty, a parfőmgyá­­ros-szerkesztő és Clement Vautel, á népszerű iró folytatnak egymás ellen. A Coty-parfőmök divatja leáldozott, ma már nem elegáns dolog Parisban Coty­­val illatoztatni magát egy nőnek. Ez természetesen nem jelenti azt. hogy Coty gyártmányai rosszabbak lennének a momentán divatos illatoknál. A fo­gyasztóközönség szeszélyes. Cotyn ik rosszul megy, de rosszul megy a Figaro is, ez a legkorruptabb párisi napilap, j amely vagontételekben issza a parfömö- j kön összeharácsolt százezreseket. A Figaro vezércikkeit Coty ur irta és írja, legalább.is az ő neve áll azok alatt aj cikkek alatt, amelyek a világ folyását j vannak hivatva irányítani. Ha egy pu-1 der és arckenőcsgyáros az újságírásra j adja a fejét, abból mindig valami baj származik. Coty ur, miután végig vert j a politikusakon fa miniszterek konkur­­rens gyártmányokkal illatosítják magú- j kát!) elhatározta, hegy az irodalmat is j megtisztítja a kétes elemektől és neki- : rontott Clement Vautelnek. A sok rossz francia iró közül mért éppen Vautelt szemelte ki elsőnek? Mert Clement Vautelnek van egy kis regénye, amely­ben gúny tárgyává teszi Cotyt, hason­nevű pairfömjével együtt. »A jószagu enber«-en napokig mulatott Paris. Ez­zel szemben Cotv íörmedvényén senki se kacagott. — A szagos ember haragszik — mond­ták a benszülöttek és a konkurrencia csak annyiban mérgelődött, hogy ismét1 beszélni kezdtek Cc.íyról az emberek. Clement Vautel a Journal-ban válaszolt.! Ez a cikk nem remekmű. Nem is szelte- j mes. pedig ez lenne a legkevesebb, amit egy francia írótól elvár az ember. Csu- j pa Ízléstelen személyeskedés. A Coty I is Írhatta volna. — A szagos ember — Írja Clement Vautel — azt állítja rólam, hogy a kar­zat kedvence vagyok. Nos, de legalább j mégis tetszem valakinek, ám ki olvassa el ennek a dilettáns újságírónak az ir- i ka-firkáit? Bevallom, sokszor az a gya-; num: Coty ur nem is tud róla, hogy aj neve alatt cikkeket irnuk a Figaróba A Este, ha bemegy a redakcióba, megkér, di: »No, mit irtani holnapra, fiuk?« Azt mondják, hogy ez a parfőmgyáros ma­gánéletében normális, elfogadható mű­veltséggel biró férfi. Hogy engedheti meg tehát, hogy ilyen éretlen tréfákat űzzenek a saját lapjában, a saját nevé­vel? Csak nem a segédjeivel íratja a vezércikkeit? Hiszen akad még Páris­­ban újságíró, aki ió pénzért átengedi a szerzőséget Coty urnák. Mert ha a par­­főmnek van is, a pénznek nincs szaga... Így a nagy Vautel, mire oCty lelep­lezi, hogy Vautel szegény fiatal írókkal csináltatja gyalázatos »színmüveit« Du­mas módjára, de amit szabad egy žse­­ninek, azt nem szabad e^v ponyvare­­gényirónak ... mire Vautel leleplezi Cotyt, hogy azelőtt Sportunó-nak hív­ták, majd őseinek felekezeti érzületébe vájkál. — A kis Sportuno (Coty) — iria Vau­­tcl — már gyerekkorában tanujelét adta fejlett szagló érzékeinek, mert. minden­be beleütötte az orrát. Mint vallásos zsidó család gyermeke, egyik lelkes ve­zére volt az újjáéledő cionista mozga­lomnak. Csak amikor rájött, hogy Pa-? lesztinába nem importálhat parfőmöket, hanyagolja el ősei szent ügvét, amely­ért pedig vért is tudott volna ontani... De nem a saját vérét, mert mint Vau­tel a cikk végén még megjegyzi:. Spor­­tunó-Coty ereiben vér helyett valódi Coty-parlőm csörgedez ... (t. i.) Újból megjelent Ä ‘ KŐMŰVESE ESTERSÉG TANKÖNYVE NÉV1ETHY JÓZSEF főmérnök kitűnő szakkönyve 535 olda’, 920 ábra. — Népszerű, alapos, kimerítő A kümllve -e nek nélkülözhetetlen, összefoglaló vastag kötet áia 129 dinár Ezenkívül a kömClvesszakma minden magyar s.-.akköny ve kapható a B á c s m e g yei Napló künyvosztályánál Subotica, Zmaj Jdviij trg 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom