Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-31 / 242. szám

1927- augusztus 51 RÁCSMEGYEI ÜAFLŐ 5. oldal Négyezer ember ünnepelte Vrsaeon Sztankovies íöldmivelési minisztert „A regionális és vallási jelszavakon alapuló pártoknak nincsen létjogosult­ságuk“ — mondotta Sztankovies miniszter — Az adóegységesítési, az agrár­reform végleges rendezését és a földmives hitelek kiutalását tekinti a kormány legfőbb feladatának Szubotics igazságügyminiszter vasárnap a Tiszámelléken tart gyűléseket kénytelenek. Ezek mind he fognak ol­vadni idővel a nagy pártokba. A mai kormánykoalíció valószínűleg a választások után is fennmarad, a radikális-—demokrata—Korosec-koáTí­eió fogja képezni a kormányzás gerin­cét. Jó barátságot Romániával A földművelésügyi miniszter beszéde után dr. .foga Velimir Vrsac város és járás jelöltje tartotta meg nagy érdek­lődés mellett programbeszédét. — Vrsac és környéke igen nehéz helyzetbe került a határmegállapitás kö­vetkeztében. Törekedni fogunk azonban, hogy ez a határ csak politikai válasz­fal legyen, az iparnak és a kereskede­lemnek azonban nem szabad útját állja. Vrsacról jelentik: Sztankovies Szve­­tozár földmivelésiigyi miniszter, a hiva­talos radikális párt listavezetője, a Dél­­bánatba érkezett, ahol személyesen vesz részt a választási agftációban. Sztaíiko­­'Ics minisztert útközben mindenütt me­leg ünneplésben részesítette a lakosság. Vrsaeon már kora reggel megélénkültek az uccák a miniszter érkezésének híré­re és talpon volt az egész város. A la­kosság nagy tömegekben vonult ki a Főtérre és hosszú sorban helyezkedett el azon az útvonalon, amelyen a mi­niszter be fog vonulni a városin. A há­zakat fellobogózták, diadalkapukat állí­tottak fel és ünnepi külsőt öltött a vá­ros. Reggel kilenc órakor Jovanovies Szve­­tolik polgármester és dr. /aga Velimir Vrsac város hivatalos jelöltjének ve­zetése alatt kivonult a többezer főnyi közönség az állomáshoz, ahol a vrsrei Hochstrasser-féle német zenekar várta a minisztert. írtig a ritisevói. kustili és szeleusi román falusi zenekarok az út­test különböző helyein térzenét adtak. Sztankovies miniszter autója azonban nagy késéssel csak délben érkezett meg Vrsacra, ahol Jovanovies Szvetolíik pol­gármester fogadta a város polgársága rtevéhen és magas szárnyalásu beszédben üdvözölte. Sztankovies miniszter rövid beszédben válaszolt, azután megindult a menet a város felé. Sztankovies mi­niszter Jovanovies polgármester kísé­retében a város négyesfogatán hajta­tott a menet élén a szerb, német és ro­mán lova sbandériumtói és a fogatok hosszú sörától kisérve. A városháza közgyűlési termében s váró*-kfsxélesftrtt tanácsa- ünnepi -köz­gyűlés, keretében üdvözölte a.,miniseiért, aki Jovanovies polgármester beszédére szerb és német nyelven válaszolt. Innen a K üdítek -tánc intézet balkonjára mentek ahol már türelmetlenül várta a több mint négyezer főnyi közönség a népgyülés megkezdését. Amikor Sztankovies mi niszter megjelent a balkonon, a nagyszá­mú közönség szűnni nem akaró óvásá­ban tört ki és csak hosszas várakozás után kezdhették meg a szónokok be­szédeiket. Elsőnek Brasovcin Gyúró, a hivata­los radikális pán elnöke szö’átt feT. Meg­nyitotta a gyűlést és üdvözölte a vá­ros és járás polgársága nevében a mi­niszter. Az eisö bánáti miniszter — A felszabadulás óta — mondotta Brasován — Sztankovies miniszter az első bánáti resszortminiszter, aki j ó isméri a bánáti nép helyzetét és pana­szait. hiszen itt élt közöttünk. Mint told­­miveíéssel foglalkozó ember ismeri a vaj­dasági föVdrnivesek bajait és ő hivatott arra. hogy a földmivelésiigyi miniszteri székben nehéz helyzetünkön segítsen. Ezután Sztankovies Szvetozár mi­niszter lépett a balkonra és megkezdette programheszédét. — A kormány első és legfontosabb programpontja — kezdte meg beszédét — a közállapotok konszolidálása és az állam és a nép érdekében a jólét meg­teremtése. Ezt pedig csak munkával, renddel, törvényszerűséggel, józan pénz­ügyi és gazdasági programmal lehet megvalósítani. — A jövő parlamentnek első és legfontosabb teendője a törvények egységesítése lesé.-- A Vajdaság pénzügyi és gazdasági köreit a legjobban érdeklő kérdés, a melyiknek megoldását most már tovább halogatni nem lehet. Az adók egységesítése — Köztudomású tény az. hogy aZ országban ma a Vajdaságban fizetik a legtöbb adót, mert azokat az 1916. évi magyar törvény alapján vetik ki. Tud­juk azonban, hogy abban az időben Ma­gyarországon nagy pénzügyi krízis volt és sok uj adónemet vezettek be. Ezek­nek nagy részét most már Magyaror­szágon megszüntették, nálunk azonban még mindig férni állanak. Huszonöt kö­rül van ano&iafe az ád&aemefcaefc. a sa* ma, amelyekkel a vajdasági nép meg van terhelve. Áz adónemeket fenntartot­ták. az adminisztrációt azonban meg­változtatták és igy következhetett az­után be az. hogy ma hat évre vissza­menőleg vetik ki az adókat. Ebben a kérdésben mint képviselő 1925 óta har­cot indítottam és néhány képviselőtár­sam segítségével lényeges könnyítéseket vittünk keresztül és sikerült elérnem azt hogy a harminc százalékos jövedelmi pótadót és a betegápolást pótadót meg­szüntették. ami a Vajdaságban kétszáz­­millió megkönnyebbülést jelentett. Általános könnyebbiilésröl azonban szó sem lehet eddig, amíg az adók egységesítése nem történik meg. — Egy ilyen fontos törvényt gyenge kormány' nem tud megvalósítani. Ennek pedig létrehozatala a Vajdaságnak leg­fontosabb érdeke és amikor ilyen életbe­vágó kérdésről van szó. mi vajdaságiak egymással szemben harcban állunk, a helyett, hogy valamennyien összefognánk. Ha mi. vajdaságiak mindnyájan a radikális pártba csoportosulnánk megmutatva erőnket, könnyen kivívhatnánk azt. a mit mindnyájan akarunk. Össze kell most tartania a Vajdaság népének és akkor térheinken is könnyíteni tudunk. — A másik igen fontos vajdasági kérés az. agrárreform végleges rendesére Ez a kérdés eddig csak rendeletekkel volt elintézve. Bár ezeket a rendeletieket törvényesítették, még mindig ideiglenes jellegűek és. vég'eges,.törvény,re varunk AzvJdő már megérett..arra.Jio.gy.-űz .afe rárreform ügyét egyszer és mindenkorra véglegesen rendezzük és levegyük a napirendről Minden földet, amit- a nép kapott, telekkönyvileg is az üj tulajdo­nos nevére kell elkönyvelni, mert a mai helyzet az országra és a tulajdonosra egyaránt káros. Az. aki a földet kapta most még nem műveli meg kellőképen mert sohasem tudja, hogy nem veszik e e: tőle. vagy nem cserélik-e ki. Nem tud pénzhez jutni, mert még mindig nem az ö tulajdona, nem tud befektetéseket esz­közölni. ami mind a termelésnek a ká­rára megy. Ha ezt a mai helyzetet meg­szüntetjük. a termelést fogjuk fokozni, ami nagyban hozzájárul majd a mai ne­héz gazdasági helyzet szanálásához. — Jól tudom, hogy az ország föld­mives népe nagyon nehéz helyzetben van és halaszthatatlanul szükséges a földmi­­vetési hitel kérdésének a megoldása. Erre a célra egyelőre százötvenmillió áll a Földmiyelök Hitelintézetének rendelkezé­sére, amit a szövetkezeitek utján négy delkczésiikre bncsájtani. Ezt a kölcsönt azonban csakis uj beruházásokra szabad maid fel­használni, régi adósságok fizetésére nem fordítható. — Ez azonban a helyzet szanálására nem elegendő, mert a földmives tu’P cl van adósodva és 2ö—15 százalékos ka­matok veszélyeztetik mezőgazdaságun­kat. Az ország föklmivelő népe több mint hárommiíliárd adóssággal van meg­terhelve. ami után ilyen magas kamatot kénytelen fizetni. A helyzetet átlátva tárgyalásokat folytattam a pénzügy­­miniszterrel egy nagyszabású köl­csön felvétele tárgyában, amelynek segítségével elérhető lesz a föld­mű vés r.ép megmentése. Az angol adósságok rendezése után igen sok külföldi kölcsönajánlatot koptunk, a mit igónybe'kell vennünk, hogy' a. föld­mi velőknek 6—8 százalékos kölcsönt ad­va lehetővé tegyük, hogy ezektől az, el­viselhetetlenül drága kölcsönöktől meg­szabaduljanak. — Közbenjárásomra eltörölte a kor­mány az eke behozatali vámját, miáltal négyszáz dinárral lett olcsóbb az eke és megtettem a szükséges lépéseket a szit­­perfoszldt vámmeniesitése érdekében is Ennek kösetkeztében 19 tnifliárddal lesz olcsóbb a műtrágya. Munkaalkalmat a népnek!- — Ja, oesaás ksáobh tenas­nyéből a kukoricából az idén kevés ter­mett. Ennek következtében a kormány elhatározta, hogy' a földműves nép részére munkaal­kalmat biztosit. Nagyszabású építkezések kezdődnek. Fo­lyószabályozási, vasút és útépítési mun­kálatoknál lesz munkaalkalom, amiből az államnak és a népnek is nagy haszna lesz. — Kötelességemnek tartom, hogy- a vrsaci borvidéken néhány' szóval a bor­termeléssel is foglalkozzak. Borterme­lésünk az utolsó években súlyos krízis­ben van, aminek oka a termelési költ­ségek nagysága. Drágo termelés mellett kevesebb bor terem. Régi összekötteté­seiket a termelők elveszítették. Most minden igyekezetünkkel ui összekötte­téseket kel! teremtenünk, hogy' borter­mésünket rentábilis körülmények kö­zött elhelyezhessük. Ebben mindig se­gítségére leszek a szőlőtermelőknek, akiknek azt ajánlom, hogy íz egész Bánát és Bácska területén bortermelést szövetkezetekbe tömö­rüljenek. mert csak így tudták érdekeiket kellő­képpen megvédeni. Meg kell teremteni a termésnek az útját a külföldre, ennek azonban egyik legfontosabb alapfcltéfe­­le hegy a termelők ne a termelés mennyiségére, hanem annak minőségére fektessék a fő­­súlyt, '■liiert a külföld csak kitűnő minőségű bo­rokat keres és a nagv konkurenciával isiimben csak igv tudunk mezáUsmi. ...-r-r Minden igyekezetemmel azon le­szek — és hízom abban, hogy el is fo­gom érni — hogy a bor szállítási tarifáját mérsékeljék és hogy' a vajdasági bortermelők is tarifálls kedvezményben részesülje­nek. Ezzel azután elérhető lesz. hogy a ki­viteli költségek csökkenjenek. A radikális párt egysége — A radikális pártban már hónapok óta belső ellentétek voltak. Egy kisebb alig husz-harminc . főnyi csoport terro­rizálni akarta az egész pártot és ránk szerették volna erőszakolni akaratukat. Többen voltak ezek között nem egészen tisztakezü emberek, akik már parlamenti bizottság előtt állottak. Mi azonban újjá­építő munkát kezdtünk. Mindent, ami a pártban rossz volt. kiküszöböltük és csak azt tartottuk meg. ami hasznos, ami jó. Jelszavunk a radikális párt egy­sége és azt meg is teremtjük. Nincsenek radikális írakciók, nincsenek pasicsévá­­cok. nem ismerünk centrumot, vagy antipasicsevácot. mi egyedül csak radi­kálisokat ismerünk, a párt egységét fenn fogjuk tartani és arra a nívóra akarjuk felemelni, amelyiken a radikális párt az­előtt volt. Nem csoda, hogy megrázkód­tatások érték a pártót. ezeket azonban át fogjuk hidalni. Az egységért küzdünk. mert csakis a radikális párt van hivatva arra, hogy miként ezt a nagy államot megteremtette, az országot a konszoli­dáció útjára vezesse. — A regionális és vallási jelszavakon alapuló pártoknak nincsen létjogosult­ságuk. A legfényesebb bizonyítéka en­nek az, hogy Spaho Mehmed. aki vallási organizációt tartott fenn egy évvel ez­előtt. pártjával belépett a demokrata pártba és begy Korosec szlovén bánjával felénk fordult és be fog lépni a radikális pártba. Rövidesen he tog következ­ni, hogy az összes regionálista és vallási pártok a nagy pártokba fog­nak belépni, továbbá erre a sorsra jut majd Pribicsevics és Rsdics pártja is, valamint a töldmiives, né­met és magyar pártok is. kiknek ere.je fel fog őrlődni az állandó harcban, amit a njgy pártok elten inin­­iiCB győzelem rerpénye né.lip^i rn]-vfjtpm A szomszédos Romániával jó vi­szonyban akarunk élni és a forgal­mai megkönnyíteni és így azután elérhető, hogy gazdáink jó munkásokat és iparosaink jó vevőket kapjanak. — Jugoszlávia összeköttetését a kül­földdel állandóan mélyíteni és vasúti forgalmunkat sürgősen javítani kell. Há a pancsevói hid elkészül, akkor az első teendőnk az lesz. hogy a Bánátban Becskerek és Vrsac vas­úti vonalát kijavítsuk és gyorsvo­nattá alakítsuk át. — Ennek nemzetközi forgalomban is óriási jelentősége lesz. Most a gyors­vonat Beogradból Növi szádon és Sz.it­­boticán át kénytelen Bukarestbe közle­kedni. Ha azonban elkészül a pancsevói hid. akkor ez az izén fontos nemzetközi vonat többszáz kilométerrel lesz rövi­débe r'í a Bánáton keresztfii fog vezetni. A tartományi székhely — A durtamelléki oblast székhelyével Szmederevóval az összeköttetés a le­hető legrosszabb. Ezen is javítani fo­gunk és tekintettel arra. hogy Szmcdc­­revó túlságosan kicsi arra. hogy a tar­tományi hivatalokat befogadja, Ha nem sikerülne a tartományi szék­hely Vrsacra való áthelyezése, né­hány hivatalt okvetlenül át Jogunk helyezni, hogy ezáltal megkönnyítsük Vrsac la­kosságának mindennapi életét. — Az átszervezett radikális párt rend­szerváltozást jelent. Célunk mindennel, ami a múltban rossz és helytelen volt, szakítani, dolgozni és az orseág érde­képen jobbat alkotni. A radikális párt az egyetlen, amelyik átment ezen a re­organizáción. A többi pártok kritizálni tudnak, dolgozni és jobbat teremteni azonban nem és elfelejtik, hogy vala­mennyien voltak kormányon és amikor ott voltak., együk sem igyekezett a rend­szeren változtatni. Ezek csak a régi rendszert hoznák vissza. Végül Tvölter József német és Mi haj­ló vies Panta román nyelven ismerteti« a . kormány és Sztankovics miniszter programját. Délben nagyszabású bankett volt a miniszter tiszteletére. Radikális nagygyűlés Paulisott és Uljman Vasárnap délután négy órakor Vtysac elővárosában, Paulison tartottak a radi­kálisok nagygyűlést, amelynek kereté­ben Sztankovics Szvetozár miniszter is felszólalt. A gyűlést nagy számú közön­ség hallgatta végig és hosszantartó ün­neplésben részesítették. Sztankovics mi­niszter itt főképen agrárkérdésekről be­szélt. — Ha az agrárreform kérdése végle­gesen rendezve lesz -- mondotta a mi­ni sir tér '— akkor az árvizveszedelem Ifi- Küzdése érdekében sokkal könnyebb fesz á mentesítő társulatokat is létesíteni. Akkor az uj gazdának lesz hiiele. lesz kedve dolgozni és akkor érdeke lesz, neki, hogy áldozatokat is hozzon az ármentesités érdekében. Rövidesen kiírják a községi választásokat Sztankovics miniszter Ulymán is nagyszabása beszédet mondott, amely­nek keretében bejelentette, bogi' a konrár.y a közel jövőben kiírja a Községi választásokat. — Ezt. a kérdést tovább Itala-ztaü nem lehet — mondotta — és kt van nžjf az ideje, hogy a községi választ?a vít is megtartsuk. Ezáltal elérjük majd, hogy olyan emberek fogják a községe­ket vezetni, akiket a nép bizalma emelt erre a helyre, érdemes polgárok veszik a kezükbe a köztigyek v; ...set. Álta­lános érdek, hogy meg zünjüu már az a helyzet, amikor állandó személyi váJ- tozásokaak van kitéve a községek ve*«*, Ltägige.. és itt,-, vsa. már a* u&fe, tosö*

Next

/
Oldalképek
Tartalom